Hajdú-Bihari Napló, 1978. december (35. évfolyam, 284-307. szám)
1978-12-02 / 284. szám
I hajdúm 1 | |T 1 llllllll 0 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I | Megkezdte munkáját a IX. magyar békekongresszus Az Országház kongresszusi termében pénteken délelőtt ünnepélyes külsőségek között megkezdte munkáját a IX. magyar békekongresszus. A kétnapos tanácskozáson az előkészítő megyei konferenciákon megválasztott 800 küldött, továbbá a társadalmi és tömegszervezetek képviseletében meghívott vendégek vesznek részt. A megnyitó ülés elnökségében helyet foglaltak Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el-nöke, Sarlós István, a Hazaifias Népfront Országos Tannácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kállai Gyula, a HNF Országos Tanácsának elnöke, Marjai József, a Mi I nisztertanács elnökhelyettese, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Po- Hnszky Károly oktatási miniszter, Bartha Tibor református püspök, Lékai László esztergomi bíboros-érsek, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos ismert személyisége. Az elnökségben foglalt helyet Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt a Béke-világtanács küldöttsége: Vlagyimir Vasziljevics Kavanov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja, a szovjet békebizottság alelnöke, Harry Bridges, az Amerikai Egyesült Államok kikötői rakodómunkások szakszervezetének tiszteletbeli elnöke, a békeerők nemzetközi összekötő fórumának alelnöke, Do Xuan Canh zeneszerző, a világbékéért küzdő vietnami békebizottság elnökségének és titkárságának tagja, a Béke-világtanács tagja és Laukó Károly, a Béke-világtanács titkára. A kétnapos tanácskozást Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, az Országos Béketanács elnökhelyettese nyitotta meg. A kongresszus résztvevői egyperces néma felállással adóztak Sík Endre, az Országos Béketanács elhunyt elnöke emlékének, valamint az élők sorából eltávozott OBT- tagoknak, Darvas Józsefnek, Debrőczy Tibornak, Kardos Tibornak, Kisfaludy Stróbl Zsigmondnak, Markó Imrének és Ortutay Gyulának. Ezután megválasztották a szerkesztő, illetve a jelölő bizottságot, s elfogadták a kongresszus napirendjét: tegyük, hová tartozunk, milyen célokat követünk. A béke ügye számunkra elválaszthatatlan az érte legtöbb áldozatot hozó Szovjetunióval fennálló szilárd szövetségtől, a megbonthatatlan testvéri barátságtól. A békemozgalom helyesli, követi és támogatja azt a nemzeti külpolitikát, amely erősíti a testvéri együttműködést a Szovjetunióval. Támogatjuk egyidejűleg a szocialista közösség országaival, a velünk együtt határos országokkal a jószomszédi, baráti kapcsolatok ápolását, fejlesztését. A jövőben is arra törekszünk, hogy semmi se zavarja meg ezt a jó viszonyt. Küzdenünk kell a sovinizmus bármely megnyilvánulása ellen. Mozgalmunkban részt vesznek a hazánk területén élő nemzetiségek, akik anyanyelvükön sajátították el a béke szavát, s a cselekedetek közös nyelvén vallják: számukra népköztársasá-gunk a legteljesebb egyenjogúságot, önállóságot teremtette meg. Büszkék vagyunk arra, hogy hazánkra mint békeszerető, a békéért tettekre kész országra tekintenek világszerte. Mozgalmunk helyesen tudatosította az egyre átfogóbb igazságot: a béke és a szocializmus egymástól elválaszthatatlan. Az emberek erről naponta szavaznak: munkájukkal, gondolkodásmódjukkal, magatartásukkal, életvitelükkel. Európa szívében élünk, különös érdekeink fűződnek ahhoz, hogy kontinensünk békée szilárd talajon nyugodjék. Elsőrendűen fontos ezért az európai enyhülés fenntartása és elmélyítése, a helsinki záróokmány valamennyi pontjának maradéktalan tiszteletben tartása. Ezt a fontos dokumentumot teljes egészében magunkénak valljuk, támogatjuk a Magyar Népköztársaság kormányát annak végrehajtásában. Fellépünk azok ellen, akik önkényesen értelmezik, és szándékosan félreértelmezik a záróokmányt, hogy ürügyet találjanak az európai biztonság gondolatának elhomályosítására, a szocialista országok belügyeibe való beavatkozásra. Békemozgalmunk külügyi tevékenységével továbbra is segíteni kell partnerszervezeteinket, hogy a nyugat-európai országok közvéleménye megismerje a záróokmányt, mert csak így tud hatásosan fellépni annak végrehajtásában. Azt valljuk, hogy a nem- j ■réti összefogás erősítése, a szocialista közösség országainak határozott és összehangolt fellépése, a béke és a haladás híveinek világméretű offenzívája az az erő, amely elháríthatja az enyhülési fo-lyamat útjában álló akadá- lyokat. Az enyhülési folyamat útjában álló akadályok elhárításáért a Szovjetunió és a szocialista országok közössé- ge következetes harcot folytat. Sebestyén Nándorné ezt kö-vetően szólt a közel-keleti konfliktus igazságos rendezésének szükségességéről és Vietnam győzelméről, mai helyzetéről. Ezután így folytatta : Külföldi tanácskozásokon sokszor felteszik a kérdést: miért válhatott a magyar békemozgalom az egész népet átfogó, széles tömegmozga(Folytatás a 2. oldalon) Az Országos Béketanács jelentése a békemozgalom VIII. kongresszusa óta végzett munkájáról, az OBT főtitkárának szóbeli kiegészítője Felszólalások A kongresszus állásfoglalásának jóváhagyása Az OBT működési szabályzatának módosítására vonatkozó határozat meghozatala Az Országos Béketanácsnak és tisztségviselőinek megválasztása Ezt követően Sebestyén , jogtanács elnökségének tagja Nándorné, az Országos Béke fűzött szóbeli kiegészítést az tanács főtitkára, a Béke-vi- 1 írásos jelentéshez. OOO Sebestyén Nándorné beszéde . A hazai és a nemzetközi békemozgalom három évtizeddel ezelőtti zászlóbontását, az azóta elért történelmi eredményeket méltatta bevezetőjében Sebestyén Nándorné, majd így folytatta: A mai világhelyzet ismeretében meggyőződéssel mondhatjuk, hogy az eredményekben múlhatatlan érdemeket mondhatnak magukénak azok — köztük magyarok is —, akik felismerték az emberiség létérdekeit, a béke megóvásáért folytatott harc történelmi szükségszerűségét, s a szocializmusért, a haladásért küzdő erőkre támaszkodva a wroclawi értelmiségi világkongresszuson elindították az emberiség egyik legnemesebb, legszélesebb mozgalmát. A VIII. magyar békekongresszus óta végzett munkáról előterjesztett írásos jelentés azt tükrözi, hogy sikeresen valósítottuk meg a legutóbbi kongresszus ajánlásait. Az eltelt öt év során a békemozgalom a párt és a kormány következetes békepolitikája alapján eredményesen tevékenykedett. Hozzájárult a szocialista nemzeti egység erősítéséhez, amelynek legfőbb összekötő ereje a szocialista építő munka, a hazafiság, a demokratizmus és a béke. Mozgalmunk a két kongresszus közötti időszakban kedvező hazai, ugyanakkor bonyolult nemzetközi feltételek között végezte munkáját. A Szovjetunió békepolitikája és a nemzetközi békeerők tevékenysége során szélesedett és mélyült az enyhülési folyamat. Történelmi jelentőségű győzelem született Indokínában, Vietnam véráztatta földjén, s a kettészakított haza egyesítésével megnyílt a szocialista fejlődés útja. A szocialista fejlődést választotta Laosz is. Afrikában jelentős eredményeket értek el a nemzeti felszabadító mozgalmak, nőttek az imperializmus ellen felsorakozó erők. Viszont nem tették le a fegyvert azok, akik le akarják rombolni a békés építés eddigi eredményeit. Sőt továbbra is fékezni akarják az enyhülést, a hidegháború gyűlöletes korszakába kívánják visszavetni a világot, s egyidejűleg fokozzák a fegyverkezési versenyt. Mozgalmunkat szoros szálak fűzik a Béke-világtanácshoz: támogatjuk törekvéseit, segítjük, hogy a világbéke érdekében mind jobban betölthesse hivatását. Népünk a béke megőrzését nemzeti programjának tekinti. Részt vállalt és vállal az európai biztonságért és együttműködésért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért kibontakozott társadalmi mozgalomból. Arra törekedtünk, hogy mindenki számára világossá, félreérthetetlenné MI SZÁMUNK TARTALMÁRÓL: SZOCIÁLPOLITIKA: KÖZEPES! (4. oldal) A KRÚDYCENTENÁRIUM KÉPZŐMŰVÉSZETI PÁLYÁZATÁRÓL (5. oldal) TÉLI BEVETÉSRE HÉT VÉGI VÁRVA SPORTMŰSOR (3. oldal) 11. oldal) IRODALOM ÉS ÚJSÁGÍRÁS Befejeződött a debreceni irodalmi napok rendezvénysorozata Pénteken, december 1-én délelőtt folytatták a debreceni irodalmi napok keretében a tanácskozást az irodalom és az újságírás kapcsolatáról. A tanácskozás színhelye ezúttal is a megyei művelődési központ konferenciaterme volt. A tanácskozáson Juhász Béla, az Alföld című folyóirat főszerkesztője elnökölt. Referátumot Bata Imre kritikus tartott, aki az irodalomkritikáról beszélt. Véleménye szerint a napilapokban és a folyóiratokban megjelenő irodalomkritikáknak azonos hangvételűeknek kell lenniük, különbség legfeljebb a színvonalban, a tárgy kidolgozásában lehet. Kritikus típusokról beszélt, s kifejezte azt a meggyőződését, hogy a „szakember” típusú irodalomkritikus tudja legkevésbé megtalálni a hangot az olvasóközönséggel, hiszen az irodalomkritika elsősorban az olvasókért van. Kárhoztatta azt a kritikai gyakorlatot, amely szerint a bírálatok legtöbbször vagy hódolatok vagy kiátkozások ahelyett, hogy tárgyilagos megítélések lennének. Az első hozzászóló Vasy Géza kritikus volt. A fővárosi lapok kulturális rovatairól megállapította, hogy most alacsonyabb színvonalon teljesítik feladatukat, mint a hetvenes évek első felében. Javasolta, hogy ha nincs elege nnp színvonalas kortársi szépirodalmi anyag, a lapok közöljenek klasszikusokat, mert nem ismeri őket eléggé a közönség. Ezután az irodalomkritikáról beszélt, hangoztatván, hogy a bírálatok elengedhetetlen követelménye a tájékoztatás, az orientálás és az értékelés. Vitába szállt Boldizsár Ivánnal, mondván, hogy a fiatal írók jobban jelen lennének a napilapokban, ha több lehetőséget kapnának. Páskándi Géza író annak a meggyőződésének adott hangot, hogy mesterséges az a válaszfal, amit író és publicista közé akarnak emelni, többek között azért, mert a magyar író tegnap, ma és a jövőben is kész arra, hogy beleszól- s jon a közéletbe. Fekete Gyula író a szocialista demokrácia kibontakozását sürgette a publicisztikában is. Egyes megállapításaira Rengi Péter, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese reagált. Székelyhídi Ágoston kritikus hozzászólásában arról adott tájékoztatást, hogy a Debrecenben élő írók miképpen vannak jelen a maI gyár napilapokban. Mocsár Gábor író hozzászólásában arról beszélt, hogy az írók, újságírók tevékenységében az a legfontosabb, hogy mondanivalójuk legyen, jó íráskész■ séggel, kifejezési eszközökkel rendelkezzenek. A szakismeretet és a szakszerűség követelményeit könyebben elsajátítható vonásoknak találja. Angyal János szerkesztő a Központi Sajtószolgálat irodalmi tevékenységéről beszélt, Elek István egyetemi hallgató a szocialista demokrácia szükségességéről , és a vitamódszerről mondott fel gondolatokat. Egyes megjegyzéseire Rényi Péter válaszolt. A tanácskozás pénteken a kora délutáni órákban ért véget. A rendezvényt Csák Gyula, a Magyar Írók Szövetsége titkára, hasznosnak, őszintének, termékenynek minősítette. Írók egymás között Bata Imre a referátumot tartja Befejeződtek a magyar és a Szíriai vezetők tárgyalásai Hafez al-Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke pénteken — Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes társaságában — a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárba látogatott el. A vendégeket megérkezésükkor Soltész István kohó- és gépipari miniszter, Szatmári István, a XI. kerületi pártbizottság első titkára, Grubics István, a XI. kerületi tanács elnöke és a gyár vezetői fogadták. Iklódy Gábor vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket a nagy múltú gyár tevékenységéről, termelési szerkezetéről, a világ számos országába — többek között Szíriába is — eljutó termékeiről. Ezt követően megtekintették a gyár önálló fejlesztési tevékenységének legújabb eredményeként kialakított, nemzetközi kooperációban készült elektronikus alközpontrendszer működését. Hafez al-Asszad elismeréssel nyilatkozott a látottakról, a termelőmunka szervezettségéről, s további sikereket kívánt a gyár dolgozóinak. Pénteken délután az MSZMP Központi Bizottsága I székházában befejeződtek a magyar észmai hivatalos tárgyalások. A megbeszéléseken a tárgyaló csoportok Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Hafez al-Asszadnak, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárának, a Szíriai Arab Köztársaság elnökének vezetésével áttekintették a pártok közötti együttműködés kérdéseit, megvizsgálták a két ország kapcsolatainak alakulását, további fejlesztésének lehetőségeit. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseiről, különös tekintettel a közel-keleti helyzet legutóbbi fejleményeire. (MTI)