Hajdú-Bihari Napló, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

[ ■ BIHARI I­­ I I I I I ■ I I liilll filial I II MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA élemén­y a Mag­yar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. június 29-i üléséről lista Munkáspárt Központi Bizottsága Kádár János elvtárs elnökletével kibőví­­ülésen a Központi Bizottság tagjain­á a­ Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és bizottság osztályvezetői, a megyei párt­­jai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, szágos Tanácsának titkárai, a Minis O­­rszágos Anyag- és Árhivatal elnöke és a.ponti Statisztikai Hivatal elnöke, a KB­lamint ipari, mezőgazdasági és közle­­vezető munkatársai, a központi napi­­ ­ság megvitatta és elfogadta: elvtársnak, a Központi Bizottság titká­­ben az időszerű nemzetközi kérdésekről jó elvtársnak, a Központi Bizottság titká­­rében az 1979. évi népgazdasági terv végre­­■ii tapasztalatairól és a további feladatokról •t­ és elvtársnak, a Központi Bizottság első ill­­esztésében a Magyar Szocialista Munkáspárt­jának összehívására vonatkozó javaslatot. bizottság át te­­etközi helyzet járt- és állami , legutóbbi ülés külpolitikai t K­özponti Bizottság hallgatta a hivata­­látogatáson ha­­zott szovjet párt- és küldöttséggel folyta­­tgatásokról szóló je- A magyar kommu­­magyar nép örömé­­­t, hogy ismét ha­üdvözölhettük a szovjet nép­képvise­­lüldöttség vezetőjét,­­ Iljics Brezsnyev elv­­a Szovjetunió Kom­­ta Pártja Központi Li­­gának főtitkárát, a­­zunió Legfelsőbb Ta­­ga Elnökségének elnökét, nemzetközi kommunista galom kiemelkedő alak­igaz barátunkat. Központi Bizottság nagy­értékelte a szívélyes elv­­­i légkörben, a kölcsönös ígértés szellemében folyta­tt legfelsőbb szintű tárgya­sok eredményeit. A tárgyn­­ak újabb lendületet adnak írtjaink, népeink, orszá­gaink kapcsolatai erősítésé­nek, testvéri barátsága elmé­lyítésének, internacionalista együttműködése fejlesztésé­nek. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a magyar— szovjet barátság megingat­hatatlan alapokra, elveink, céljaink, érdekeink­ azonos­ságára épül. A minden terü­letre kiterjedő gyümölcsöző együttműködés a Szovjet­unióval biztonságot ad és szilárd támaszt jelent a ma­gyar nép szocialista építő­munkájához. A Központi Bizottság alá­húzta, hogy azok a kétoldalú megállapodások, amelyek a közelmúltban születtek, jól szolgálják a magyar—szovjet gazdasági együttműködés el­mélyítését, sokoldalú kapcso­lataink fejlesztését. A tárgyalásokon ismételten kifejezésre jutott, hogy a nemzetközi helyzetet azono­san ítéljük meg. Céljaink változatlanok, törekvéseink közösek. A jövőben is együttműködünk az enyhülés eredményeinek megszilárdí­tásáért és katonai területre történő kiterjesztéséért, a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséért, a nemzetközi biz­tonságért, a helsinki ajánlá­sok megvalósításáért. Közösen lépünk fel a vitás nemzetközi kérdések igazsá­gos, az érintett népek érde­keinek megfelelő politikai rendezése, a helyi háborús feszültségek megszüntetése érdekében. A magyar—szov­jet tárgyalások megerősítet­ték a két nép szolidaritását a kínai agresszió következmé­nyeinek felszámolásáért küz­dő szocialista Vietnammal. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetői­nek megbeszélésein kifeje­zésre jutott, hogy a két párt egyaránt érdekelt a nemzet­közi kommunista és munkás­­mozgalom egységének meg­erősítésében, a testvérpártok közötti elvtársi együttműkö­dés fejlesztésében. Pártjaink értékelik a Marx, Engels, Lenin tanításait alkalmazó és továbbfejlesztő kommu­nista és munkáspártok alkotó útkeresését, ami akkor ered­ményes, ha egyaránt tekin­tettel van az osztályharc, a szocialista átmenet és építés általános törvényszerűségei­re, valamint az adott ország konkrét sajátosságaira. A Központi Bizottság ki­emelkedő jelentőségű ese­ményként értékelte a Szov­jetunió párt- és kormánykül­döttségének magyarországi látogatását, amely a magyar és a szovjet nép testvérisé­gének elmélyítése mellett jól szolgálta a szocialista közösség országai összefogá­sának, egységének erősítését, a társadalmi haladásért, a békéért folytatott nemzetközi küzdelmet.­­ A Központi Bizottság meghallgatta és jóvá­hagyólag tudomásul vette a Bolgár Népköztársaságban hivatalos, baráti látogatást tett párt- és kormányküldött­ségünk jelentését. A Kádár János elvtárs és a Todor Zsivkov elvtárs által vezetett küldöttségek baráti tárgyalá­sain ismételten kifejezésre jutott, hogy azonos módon ítéljük meg a szocialista épí­tés, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi hely­zet alapvető kérdéseit. A lá­togatás, a tárgyalások tovább mélyítették a pártjaink, or­szágaink közötti együttműkö­dést népeink és a szocialista közösség javára.­­ Hazánk és a szocialista országok együttműkö­désének, sokoldalú kapcsola­tainak további fejlődését szolgálták a magyar—szovjet és a magyar—bolgár kor­mányfői tárgyalások a Kubai Köztársaság parlamenti kül­döttségének budapesti láto­gatása, valamint a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a koreai, a lengyel és az NDK- beli testvérpárt vezető kép­viselőivel folytatott megbe­szélések.­­ A Központi Bizottság megemlékezett a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulójáról. Hangsúlyozta, hogy a KGST-ben megvaló­suló együttműködés eddig is jelentősen segítette a tagor­szágok műszaki, tudományos fejlődését, gazdasági felemel­kedését. A KGST pótolhatat­lan szerepet tölt be ország­építő céljaink valóra váltásá­ban. Pártunk és kormányunk a jövőben is mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a szocialista gazdasági integ­ráció a nemzeti és a közös ér­dekeknek megfelelően hozzá­járuljon országainkban a fejlett szocialista társadalom sikeres építéséhez.­­ A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit átte­kintve a Központi Bizottság rámutatott : a világbéke meg­őrzése, a biztonság megszi­lárdítása szempontjából meg­határozó fontosságú a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok kapcsolatainak alakulá­sa. Ezért a magyar közvéle­mény örömmel üdvözölte a Bécsben megtartott szovjet— amerikai csúcstalálkozót, s annak eredményeit. A SALT—II. aláírása az eddigi legnagyobb lépés, amelyet a nukleáris fegyver­kezési hajsza megfékezése ér­dekében tettek. A megállapo­dás végrehajtása jelentősen hozzájárulhat a világháború veszélyeinek elhárításához, az általános és teljes leszere­léshez szükséges bizalom erősítéséhez, kedvezően befo­lyásolhatja a nemzetközi eny­hülés további előrehaladását, a katonai feszültség enyhíté­sét szolgáló más tárgyaláso­kat. A szocialista közösség or­szágai folytatják az enyhülés eredményeinek megerősítésé­re irányuló összehangolt nemzetközi tevékenységüket. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizott­ságának májusi budapesti közös nyilatkozata fontos új kezdeményezésekkel egészí­tette ki a politikai tanácskozó­ testület korábbi konstruktív javaslatait a békés egymás mellett élés politikájának előmozdítására. Az európai országok, továbbá az Egye­sült Államok és Kanada rész­vételével megtartandó konfe­rencia eredményesen szolgál­ná a katonai enyhülést elő­segítő intézkedések közös kidolgozását, újabb garan­ciát nyújtana a fegyveres konfliktusok megelőzésére. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a Ma­gyar Népköztársaság a Var­sói Szerződés tagországaival együtt a jövőben is kész a legnagyobb figyelemmel megvizsgálni minden építő szándékú javaslatot, kezde­ményezést, amely az államok közötti kölcsönös bizalom erősítésére, a katonai eny­hülésre, a leszerelésre irá­nyul.­­ A Központi Bizottság hangsúlyozta: a Ma­gyar Népköztársaság válto­zatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politikájának megfelelően fejlessze az együttműködést a más társadalmi rendszerű országokkal Európában és a földrész határain túl. A jószomszédság szelle­mében eredményesen fejlő-­­­dő magyar—osztrák kapcso­latok további szélesítéséhez járult hozzá a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének hivatalos látoga­tása az Osztrák Köztársaság­ban. Az Egyesült Államok kép­viselőháza küldöttségének magyarországi látogatása kedvező alkalmat teremtett az államközi kapcsolatok to­vábbfejlesztésében mutatko­zó lehetőségek kölcsönös át­tekintésére. Eredményesen szolgálták az együtttműködést a Szíriai Arab Köztársaság Népi Ta­nácsa küldöttségének buda-­ pesti megbeszélései.­­ A Magyar Szocialista Munkáspárt az euró­pai kommunista és munkás-­­ pártok 1976. évi berlini érte­kezletén elfogadott elveknek megfelelően, a kölcsönös szo­lidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében fejleszti kapcsolatait vala­mennyi testvérpárttal. Pár­tunk képviselőinek részvéte­le az olasz, a belga, a francia és a portugál testvérpárt kö­zelmúltban megrendezett kongresszusán, valamint a finn, a görög, az NSZK-beli testvérpárt vezetőivel Buda­pesten tartott megbeszélések megerősítették szolidaritá­sunkat a tőkésországok kom­munista pártjainak a mono­poltőke uralma ellen vívott küzdelmével, eredményesen szolgálták közös céljainkat. A Costa Rica-i Népi Élcsa­pat Párt, a Dél-afrikai Kom­munista Párt, Panamai Nép­párt, a Tanzániai Forradalmi Párt küldöttségével folyta­tott megbeszélések során is­mételten kifejeztük szolida­ritásunkat­­ e pártoknak a nemzeti függetlenségért, a faji megkülönböztetés ellen, a többségi uralomért, a tár­sadalmi felemelkedésért ví­vott harcával. A Központi Bizottság po­zitívan értékelte a forrada­lom és demokrácia témakö­­rében 39 kommunista és munkáspárt képviselőinek részvételével Tihanyban megtartott nemzetközi el­méleti konferenciát. A ta­nácskozás eredményesen szolgálta a nemzetközi kom­­munista mozgalmat foglal­koztató egyes kérdésekre ad­ható válaszok együttes ki­munkálását, a közös célok elégéséhez szükséges véle­mény- és tapasztalatcserét.­­ Az elmúlt időszak­ban tovább bővültek a Magyar Szocialista Mun­káspárt kapcsolatai a szocia­lista, szociáldemokrata pár­tokkal. Képviselőink részt vettek a Francia Szocialista Párt és a Spanyol Szocialista Munkáspárt kongresszusán, megbeszéléseket folytattak a Belga Szocialisták vezetői­vel. E találkozók elősegítet­ték egymás álláspontjának jobb megismerését a békét és a nemzetközi biztonságot,­­ az egyetemes emberi hala­­l­dást szolgáló együttműködés­­ kérdéseiben. (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Ács István megnyitja a kiállítást Kelet-magyarországi seregszemle Megnyitották a I. debreceni nyári egyetemi tárlatot Szombaton, június 30-án délelőtt megnyitották az I. debreceni nyári egyetemi tárlatot, mely 32 művész 129 alkotását mutatja be. A kiál­lítás a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége ke­let-magyarországi területi szervezetének seregszemléje, vagyis a bemutatóan a Haj­­dú-Biharban és Szabolcs- Szatmárban élő művészek munkái láthatók. A Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem díszudvarán Szabó László grafikusmű­vész, a területi szervezet tit­kára köszöntötte a megjelen­teket, közöttük Gazda Lász­lót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. Ács Ist­vánt, a Debrecen városi Ta­nács elnökét, Katona László­­nét, a Debrecen városi párt­­bizottság osztályvezetőjét, Pély Árpádnét, a megyei ta­nács osztályvezető-helyette­sét és dr. Sebestyén Árpád rektorhelyettest. A kiállítást dr. Ács István nyitotta meg. Az I. debreceni nyári egyetemi tárlat — mondotta — olyan kezdemé­nyezés, amelynek jelentősége csak a Magyar Nemzeti Galé­riában 1972-ben rendezett kollektív tárlathoz hasonlít­ható. A most nyíló kiállítás arra hivatott, hogy a szerve­zet belső értékrendjének ki­alakulásához adjon segítséget, mutassa meg, miben kell to­vábblépni, erősödni. A meg­rendezés helye és időpontja lehetővé teszi, hogy a Deb­recenbe látogató hazai és kül­földi vendégek képet kapja­nak arról az évről évre fejlő­dő művészeti erőről, amely jelen van és hat a két megye és Debrecen életére. A városi tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a művészek nemcsak vallják, de műveikkel de­monstrálják is, milyen fontos szerepet tulajdonítanak a környezet esztétikai formálá­sának, a vizuális kultúra fej­lesztésének. A kiállítás arra is példa, hogy a terület kép­zőművészeti életében egyre inkább tért hódít az elköte­lezett, a szocialista humaniz­mus jegyében fogant művé­szet. A kiállítás egy hónapig, te­hát július 30-ig tart nyitva. A következő művészek alko­tásai szerepelnek a kiállítá­son: Berecz András, Berky Nándor, Bényi Árpád, Bíró Lajos, Bodó Károly, Egerházi Imre, Hondromatidisz Rigasz, Horváth János, Huszár Ist­ván, Józsa János, Kapcsa János, Kádár István, Kárpáti Gusztáv, Kerülő Ferenc, Kiss László, Kissné Herpay Kata­lin, Lakatos, József, Maghy Zoltán, Makoldy Sándor, Mo­hácsiné Gaál Emese, Móré Mihály, Pál Gyula, Prim Zol­tán, Révész Napsugár, Sipos Zsófia, Szabó László, Szilágyi Elek, Szilágyi Imre, Tar Zol­tán, Tilless Béla, Tóth Sán­dor és Váró Márton. Földrajzi vándorgyűlés Június 30. és július 2. között Debrecenben tartja 32. ván­dorgyűlését a Magyar Föld­rajzi Társaság. A társaság tagjai június 30-án, szomba­ton tanulmányúton vettek részt a Budapest—Debrecen útvonalon, amelynek során megtekintették az Erdészeti Tudományos Intézet tiszántú­li kísérleti állomásának szik­lásítási bemutatóját, elláto­gattak a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe és a Hajdúsági Cukorgyárba. A vándorgyűlés résztvevőit a Debreceni Agrártudományi Egyetem színháztermében es­te 8 órakor dr. Tarr László, a Debrecen városi Tanács mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetője üdvözölte, és rövid tájékoztatást adott a város jelenéről, majd a Déli­báb népzenei együttes adott műsort. Ma délelőtt fél 9-kor kez­dődik a vándorgyűlés tudo­mányos ülésszaka az Agrár­­tudományi Egyetem színház­­termében. Elnöki megnyitót dr. Radó Sándor egyetemi tanár mond, ezt követően több előadás hangzik el. Dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke Hajdú-Bihar megye jelenéről és távlati fejleszté­sének tervéről, Juhász István, a megyei tanács elnökhelyet­tese Hajdú-Bihar megye me­zőgazdaságáról és fejlesztési lehetőségeiről, dr. Hajdú Ala­dár, a megyei tanács osztály­­vezetője Hajdú-Bihar megye közigazgatási szervezetének fejlődéséről, dr. Borsy Zoltán egyetemi tanár Debrecen kör­nyékének tájairól, dr. Papp Antal egyetemi docens Deb­recennek a településhálózat­ban betöltött szerepéről, dr. Udvarhelyi Károly főiskolai tanár a földrajztanítás idő­szerű kérdéseiről tart elő­adást. A vándorgyűlés résztvevői délután a Kossuth Egyetem földrajzi tanszéke munkatár­sainak kíséretében tanul­mányutat tesznek a Dél-Nyír­ségbe. Július 2-án, hétfőn a ván­dorgyűlés résztvevői a Deb­receni Konzervgyárba, a Ma­gyar Gördülőcsapágy Művek­be, a Déri Múzeumba és a Református Kollégiumba lá­togatnak, majd a háromna­pos program a Hortobágyi Nemzeti Park nyírlaposi tan­ösvényének megtekintésével ér véget.

Next