Hajdú-Bihari Napló, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

CTEDO-BIHARI NAPLÓ — 1S79. JCuilIJS 1. V (Folytatás az 1. oldalról) II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta az 1979. évi nép­­gazdasági terv végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatait és a további tennivalókat.­­ A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági élet minden terü­letén fokozódtak az erőfeszí­tések a feladatok megoldása érdekében. Népünk eredmé­nyes munkával­­támogatja gazdaságpolitikánk valóra váltását. A párt-, társadal­mi, állami, gazdasági szervek tevékenysége a korábbinál jobban igazodik a követel­­­ményekhez, a gazdasági ve­zetők többsége célratörőb­ben és hatékonyabban dolgo­zik a feladatok megoldásán. Mindezek eredményeként az év első öt hónapjában a népgazdaság alapvetően az 1979. évi tervben kitűzött cé­lok irányában fejlődött. A belföldi felhasználás — az előirányzatoknak megfele­lően — a termelésnél lassab­ban, a kivitel a behozatalnál gyorsabban emelkedett. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott: az eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a terme­lésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javí­tásában még nem bontakoz­tak ki a szükséges és lehetsé­ges mértékben.­­ Az ipari termelés a tervezettet megközelí­tően, csaknem 4 százalékkal, a termelékenység ennél gyorsabban emelkedett. Az ipari termékek értékesítése a termelésnél nagyobb mérték­ben, a kivitel — a terv cél­jaival összhangban — a bel­földi értékesítésnél gyorsab­ban nőtt. A folyamatos ter­melést segítette a kiegyen­súlyozott energiaellátás, te­rületenként és esetenként vi­szont zavarták az anyag- és alkatrészellátás hiányosságai. A foglalkoztatottak száma az iparban a korábbinál na­gyobb mértékben csökkent, a munkaerő-gazdálkodás javí­tására tett kezdeményezések hatása kedvező, mérséklődött a munkaerőigény és a nem kívánatos munkaerő-vándor­lás. Az építőipari termelés az előirányzott éves növekedési ütemet meghaladóan, 3,4 szá­zalékkal nőtt. A folyamatban levő építkezések valamelyest meggyorsultak.­­ A mezőgazdasági üze­mek az esedékes mun­kákat a kedvezőtlen időjárás ellenére rendben elvégezték Az erős téli fagyok, a kora tavaszi belvizek és a májusi aszály miatt a kalászosok terméskilátásai a tervezett­nél kedvezőtlenebbek. A me­zőgazdasági dolgozók ered­ményes erőfeszítéseket tettek és tesznek a veszteségek el­lensúlyozására, és megfele­lően felkészültek az aratás­ra. Az állattenyésztés kielégí­tően fejlődött. Az állatállo­mány kedvezően alakult, a takarmányellátás biztosított. Növekedett a hústermelés: vágóállatokból és állati ter­mékekből 4,2 százalékkal na­gyobb a felvásárlás, mint ta­valy ilyenkor volt. A mezőgazdasági munkák­hoz szükséges anyagokból, gépekből kielégítő, alkatré­szekből hiányos volt az ellá­tás.­­ A közlekedés és a szál­lítás nagy erőfeszíté­sek árán alapvetően teljesí­tette feladatát. A vasúti te­herszállításban mutatkozó gondok egyik oka változat­lanul az érintett vállalatok nem kielégítő együttműködé­se. *­­ A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az év első öt hónapjában a tervezetthez közelállóan ala­kult. A beruházások a szocialis­ta szektorban a tervben szá­mítottnál valamelyest las­sabban, 4,1 százalékkal nőt­tek. Ezen belül állami beru­házásokra a terv előirány­zatát meghaladó mértékben, 10 százalékkal, a vállalati beruházásokra — szándé­kainknak megfelelően — 0,7 százalékkal fordítottak töb­bet, mint a múlt év azonos időszakában. A készletek nö­vekedési üteme mérséklő­dött. A lakosság­­pénzbevételei 6,7 százalékkal, a keresetek 5,2 százalékkal, a mezőgaz­daságból származó lakossági bevételek 6,4 százalékkal emelkedtek. A bérszabályo­zás és a bérgazdálkodás job­ban igazodik gazdaságpoliti­kai törekvéseinkhez. A pénz­­beni társadalmi juttatások 9,6 százalékkal nőttek. A kiskereskedelmi forga­lom mintegy 3 százalékka bővült. A lakosság áruellá­tása összessségében megfele­lő és továbbra is biztosított. A lakosság életkörülményei­nek javítását szolgáló tervek — köztük a lakásépítési elő­irányzatok — folyamatosan megvalósulnak.­­ Tovább fejlődtek kül­gazdasági kapcsola­taink, növekedett a külkeres­kedelmi forgalom. A kivitel dinamikusan, 14 százalékkal, a behozatal mérsékelten, 3,4 százalékkal emelkedett. A rubel elszámolású áruforga­lom általában kiegyensúlyo­zott, a KGST tagországok együttműködésének eredmé­nyeként elsősorban a gépek berendezések, szállítóeszkö­zök és egyéb beruházási ja­vak árucseréje bővült. A nem rubel elszámolású kivi­tel növekedése törekvéseink­kel összhangban meggyorsult a behozatal viszont megha­ladta a tervezettet.­­ A Központi Bizottság értékelve a gazdasági munka eredményeit, a kiala­kulóban levő kedvező ten­denciákat, rámutatott arra is, hogy még jobban figye­lembe kell venni a gazdálko­dás változó feltételeit. A világpiacon újabb je­lentős áremelkedések men­nek végbe, a kőolaj és tér nyersanyag ára tovább nö­vekszik, s ennek gazdasá­­hatásával természetesen szá­molni kell. Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan fel­hívta a figyelmet arra, hogy fokozottabb mértékben kell takarékoskodni az energiá­val, a nyersanyagokkal, és a tervnek megfelelően kell tel­jesíteni az export és import előirányzatokat. További erő­feszítések szükségesek an­nak érdekében, hogy a ked­vező folyamatok, a termelés minőségi tényezői megerő­södjenek. A gazdálkodás ha­tékonyságának növelése, va­lamint a termelési és ter­mékszerkezet megfelelő irá­nyú és gyorsabb módosítás­érdekében arra is szükség­ van, hogy tovább folytassuk a világpiaci viszonyokat és népgazdaságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, reálisabb termelői és fo­gyasztói árak kialakítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az idei népgazdasági terv jó végre­hajtása teremt szilárd alapot nemcsak a jövő esztendő, hanem a következő ötéves tervidőszak munkájához is. A gazdasági tevékenység min­den területén, az irányítás és a végrehajtás­­ minden szintjén az eddiginél követ­kezetesebb munkára, na­ Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. június 29-i üléséről gyobb határozottságra, gyor­sabb előrehaladásra van szükség. A szocialista mun­­kaverseny is a terv minőségi követelményeivel összhang­ban álló teljesítményekre ösztönözzön. Az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt feladatok megoldásához az szükséges, hogy a központi gazdaság­irányító és a gazdálkodó szer­vek több és konkrétabb kez­deményezéssel, fegyelmezet­tebb munkával, lelkiismere­tes, takarékos gazdálkodással törekedjenek a kitűzött cé­lok elérésére. A Központi Bizottság át­tekintve az 1979. évi terv teljesítésének eddigi ered­ményeit és tapasztalatait, rá­mutatott: rendelkezünk a szükséges feltételekkel ad­A külügyminisztérium meghívására június 23—30. között hazánkban tartózko­dott dr. Rolf G. Björners­­tedt, az ENSZ főtitkárhelyet­tese, az ENSZ leszerelési központjának vezetője. Meg­beszéléseket folytatott Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettessel, s fogadta őt Pója Frigyes külügyminisz­ter. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Kanada nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte Edward Richard Schreyer főkor­­mányzót. Dr. Angelo Miculescu, a Román Szocialista Köztár­saság miniszterelnök-helyet­tese, mezőgazdasági és élel­miszer-ipari minisztere meg­hívására dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter vezetésével szombaton küldöttség uta­zott Bukarestbe. A látoga­tás alkalmával értékelik az elmúlt évi miniszteri talál­kozón hozott határozatok megvalósítását, és tárgyal­nak az agrártermelési együtt­működés fejlesztéséről. Szombaton elutazott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságára­k párt­munkásküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására június 26—30. között, Stanislaw Bajumnak, a KB osztályvezető-helyette­sének vezetésével, a népgaz­daság pártirányításának kér­déseit tanulmányozta ha­zánkban. A küldöttséget fo­gadta Hoós János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője. 1­­ A szovjet—olasz kapcsola­tokról, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folyta­tott szombaton Moszkvában eszmecserét Alekszej Ko­szigin szovjet kormányfő és Andrej Gromiko külügymi­niszter Giulio Andreotti olasz miniszterelnökkel és Arnaldo Forlani külügyminiszterrel. Az olasz államférfiak a to­kiói tőkés csúcstalálkozóról hazatérőben tartottak megál­lót a szovjet fővárosban, hogy találkozhassanak a szovjet kormány vezetőivel. Margaret Thatcher brit miniszterelnök szombaton reggel kétnapos látogatásra az ausztrál fővárosba érke­zett. A politikusasszony tá­jékoztatja Malcolm Fraser ausztrál miniszterelnököt a tokiói csúcs eredményeiről és tárgyalásokat folytat vele a „vietnami menekültproblé­máról", a brit nemzetközös­ség júliusban sorra kerülő lusakai értekezletéről és or­szágaik gazdasági kapcsola­tairól. hoz, hogy közös erőfeszítés­sel, egységes akarattal sike­resen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, megszilár­dítsuk a népgazdaság fejlesz­tésében és az életszínvonal emelésében elért vívmá­nyainkat, s megteremtsük további előrehaladásunk biz­tos alapjait. III. A Központi Bizottság meg­vitatta a párt soron levő kongresszusának összehívá­sára vonatkozó javaslatot. A szervezeti szabályzat elő­írásainak megfelelően el­határozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát 1980 márciu­sára összehívja. (MTI) A genfi leszerelési bizott­ság, ülésszaka következő na­pirendi pontjaként meg­kezdte a nukleáris fegyve­rekkel nem rendelkező álla­mok biztonságának garantá­lásával összefüggő kérdések megvitatását. A megadott időben célhoz ért a legújabb szovjet teher­űrhajó, a Progressz 1z szom­baton, moszkvai idő szerint 14 óra 18 perckor összekap­csolódott a Szaljut—6 űrál­lomással. Az űrkomplexum most ismét három részből áll — harmadik tagja a Szo­juz—34 űrhajó. Több mint 30 hadihajó, tengeralattjáró — köztük két atommeghajtású —, száznál több harcirepülőgép, valamint tengerészgyalogos egységek fognak részt venni a brit fegyveres erők jövő héten kezdődő hadgyakorla­tán. A High Wood fedőnevű manőverekre július 2. és 13. között kerül sor Anglia észa­ki vizein és légterében. James Carter amerikai el­nök szombaton délelőtt meg­érkezett Szöulba, miután To­kióból jövet az előző éjsza­kát egy amerikai katonai tá­borban töltötte. Valéry Giscard d’Estaing francia elnök szombaton el­indult hazafelé a japán fő­városból. Helmut Schmidt nyugat­német kancellár tokiói nyi­latkozatában meghatározó jellegűnek nevezte a tokiói csúcs eredményeit a résztve­vő országok jövendőbeli gaz­dasági fejlődése szempontjá­ból. Az izraeli tüzérség és a li­banoni jobboldali milíciák pénteken a dél-libanoni Haszbaja és Túr közelében fekvő területeket lőttek. Az ENSZ Palesztina-bi­­zottságának kérésére ülést és vitát tartott pénteken es­te a Biztonsági Tanács a Pa­lesztinai arab nép elidegenít­hetetlen jogairól. A BT utol­jára 1977 októberében tár­gyalt az ügyről. Az iráni rádió pénteken bejelentette, hogy nyilvános­ságra hozták a helyi taná­csok megalakításáról szóló törvény szövegét. Az iszlám forradalmi tanács által jó­váhagyott törvény szerint az országban városi, kerületi, községi, tartományi és körze­ti tanácsokat hoznak létre. A helyi tanácsok választott szervek lesznek. Kor idén a nagyvilágból Az ENSZ főtitkára hazánkba látogat Paja Frigyes kü­lügyminiszt , és felesége a közeli napokban tér meghívására dr. Kart I hivatalos látogatásra Ma- Waldheim, az Egyesült Nem-­a­gyarországra érkezik. (MTI) Hetek Szervezetének főtitkára 1 A HÉT 3 KÉRDÉSE • MIT ÍGÉR A KGST TOVÁBBI FEJLŐ­DÉSE? A szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete, a KGST, har­minc esztendeje áll fenn, s mostani, kormányfői szintű tanácskozásán „munkával ünnepelt”: felmérte a há­rom évtized eredményeit, meghatározta az új távlato­kat, s konkrétan máris el­fogadott két újabb, hosszú távú együttműködési cél­programot. Az egyik ilyen program a tagállamoknak, de így is mondhatjuk: a KGST-or­szágok népeinek az ipari fogyasztási cikkekre vonat­kozó szükségleteit van hi­vatva kielégíteni, a másik program pedig a közlekedé­si kapcsolatok fejlesztéséről intézkedik. Az ilyen hatal­mas, átfogó programok a részintézkedések egész sorá­val valósulnak meg, már most, a moszkvai KGST- ülésen tizennégy különböző megállapodást írtak alá. Az energiakérdés a szo­cialista közösség országai számára is létfontosságú: jó példa a KGST-tanácskozás kapcsán megszületett dön­tés egy új atomerőmű léte­sítéséről és három szocia­lista ország energiaellátásá­nak bővítéséről. A szovjet Hmelnyickij városka mel­lett épül az az atomerőmű, amelytől a lengyelországi Rzeszowig 750 kilovoltos távvezetéken jut el a ter­melt villamosenergia, on­nan tovább Csehszlovákiá­ba és Magyarországra is juttatnak áramot. Egy másik példa: a Szov­jetunióban bővítik az ener­giaigényes vegyipari termé­kek, például az ammónia, vagy a polietilén gyártását, az ilyen termékekért cseré­be a többi KGST-ország olyan termékeket szállít, amelyeknek előállítása már nem követel sok energiát. Az erről szóló egyezményt a Magyar Népköztársaság is aláírta. És még mindig gyakor­lati példa: az új közleke­dési célprogram m­gvalósí­­tása során új vasúti határ­­átkelőhely lesz a Szovjet­unió és Magyarország kö­zött. A moszkvai tanácskozás láttán is erősödhetik min­denkiben a meggyőződés, hogy a KGST hozzájárul a szocialista országok együtt­működésének fokozásához, egységük erősítéséhez. • MIT JELENT A TO­KIÓI KOMPRO­MISSZUM? A japán fővárosban hét tőkésország (az USA, az NSZK, Japán, Nagy-Britan­­nia, Francia­ és Olaszor­szág, valamint Kanada) ál­lam- és kormányfői talál­koztak az immár rendsze­ressé váló, minden év nya­rán megrendezett csúcsér­tekezletükön. Ennek az esz­mecserének az a rendelteté­se, hogy megpróbálják — mindenekelőtt gazdasági, pénzügyi téren — összehan­golni a vezető tőkés hatal­mak érdekeit és politikáját. Tavaly ilyenkor Bonnban még a közös pénzügyi po­litika vitatott kérdései ke­rültek a napirend élére, most mindent elmosott az olaj... Az olaj árának állandó emelkedése egy év leforgá­sa alatt nemcsak a terme­lők (mondjuk, az arab olaj­sejkek) akarata szerint tör­tént, hanem mindenekelőtt azért, mert az iráni zűrza­­var miatt hónapok óta ke­vesebb az olajtermelés és így az olajkínálat, mint a fontos üzemanyagban je­lentkező kereslet. Kézen­fekvő tehát az elképzelés: ha a vezető tőkés hatalmak csökkentik olajfogyasztásu­kat, ha komolyan takaré­koskodni kezdenek, akkor le lehet szorítani az olajára­kat! Igen, de az USA a tőkés világ legnagyobb olajfo­gyasztója egyben a legna­gyobb pazarló is, nagyon nehéz rávenni az amerikai polgárt, hogy ne „országúti cirkálón” közlekedjék és ne használja a tucatnyi háztartási gépet. Az USA ipara és mezőgazdasága is rengeteg olajat emészt fel. Hozzáteendő nyomban: az Egyesült Államokban sok­kal olcsóbb az olaj, a ben­zin, a földgáz, mint más tőkés országokban! Megteheti-e Carter, hogy az 1980-as elnökválász­ év előtt szigorú taks­ságra szólítja és azokat a polgár nek a szavaza hogy újra megy Tokióban az Ion állt Amp­sonlóan nar Japán), a pedig az oi szorgalma, ciaország. A vége­­redménye: állapodás, született: koskodni 1977-es f ból haji (akkor r. pazarlába emelkedés bűnbakot OPEC-ben, országokba O MlfiR KI­L LYES KÖZEL Szabályos lé­tak ismét a K a hét közepéi, nem­ területek’ raeli harci rep­rial kötelékek szemben magy közel-keleti most is egymás a jelentések az ..­pülőgépeinek fele ahogyan ez lenni mindkét fél más­rr­tokát közölt. A helyzetet bon, hogy Izrael amerika­mányú, korszerű F- ket vetett be. Ezeket, c­ repülőgépeket pedig bizonyos megkötötte kapta Tel Aviv Was­tontól: nem riaszt, fel őket támadó . Az amerikai kormán­ gyelmeztette is szövet­­ét vállalt kötelezettség de Begin miniszterelnök fasza az volt, hogy Izr tulajdonképp védekezik I­banon légterében... S h látásba helyezte, hogy­­ izraeli légierő továbbra­­ lőni, bombázni fogja a dél libanoni palesztin települé­seket. A palesztin menekülttá­borok védelmét az ott élők mástól nem várhatják, csak a szomszédos Szíriától, amely politikai-diplomáciai téren amúgy is az egyipto­mi-izraeli alku ellenében kialakult, úgynevezett szi­lárdság frontja vezető ere­jének mutatkozik. Szíria a minap Irakkal jutott el az államszövetségi elgondolá­sok megvalósításának útjá­ra. Amikor létrejön Szíria és Irak uniója, az iraki olajkincs anyagi fedezetet is teremthet a határozot­tabb és átfogóbb szíriai tervek megteremtéséhez. Ugyanakkor az egyipto­mi—izraeli összjáték már olyan méreteket ölt, ami az arab világ egészében fel­háborodást kelt: a libanoni légicsatákról, amelyekben az izraeli gépek arab repü­lőkkel szálltak harcba, a Tel Aviv-i kormány részle­tes tájékoztatást adott Sza­­datnak. S nincs hír arról, hogy a kairói elnök tiltako­zott volna izraeli partneré­nél. Pálfy József

Next