Hajdú-Bihari Napló, 1983. május (40. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-01 / 102. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! |-------------------------------------------------------57AM szocialista ÁRA: 1,80 FORINTStt Hill ! Magyarországért! lWim EZ2B222 Nemzeti egységben Munkás május írta: Dankaházi János, az SZMT titkára Május elsején a világ minden részén a szervezett munkások gyűléseken, tüntetéseken mérik fel erőiket.. Számadást készítenek közös harcuk eredményeiről, gondjairól. Meghatározzák feladataikat, hitet tesznek a munkásszolidaritás ügye mellet. A munkások törekvése az összefogásra, az egységes fellépésre egyidős a munkásosztály kialakulásával. Saját tapasztalataik korán ráébresztették arra, hogy jogaikért, követeléseikért csak úgy harcolhatnak eredményesen, ha együttesen teszik. Az első közös harcok fontos tanulsággal szolgáltak: a tőkések más országokból behozott munkaerőt alkalmaztak a munkások harcának megtörésére. Ez világossá tette, hogy elengedhetetlenül szükséges a munkásosztály nemzetközi összefogása. E munkás nemzetköziség szimbólumává is vált május 1. megünneplése. Sok nehéz küzdelem, mérhetetlen áldozat, munkásvér és győzelem fűződik e naphoz. S ezek között a legemlékezetesebbek az 1919-es, az 1945-ös, az 1957-es májusok, melyek egyben a magyar történelem sorsfordulói lettek. A szocializmus hatalmas történelmi győzelme az, hogy szabaddá tette az embert, és szabaddá tette a munkát A munka szabadsága azt jelenti, hogy a munka eredménye azokat illeti meg, akik valóban dolgoztak. A szabad, szocialista hazában a munka gyümölcsét nem sajátíthatja ki senki, az a termelőé, a közösségé, az egész dolgozó népé, a szocialista hazáé. Az a tény, hogy Magyarországon alapvetően megváltoztak a termelői viszonyok, a munka- és tulajdonviszonyok, lehetővé tette, hogy a munkának legyenek külön ünnepei. Elődeink munkát és kenyeret követeltek. A mi jelszavunk a becsületesen, szocialista módon végzett munka, melynek tisztességes elvégzése után mindenki előtt nyitva áll az előrehaladás útja. Mi nemcsak törvénybe foglaltuk a munkához való jogot, hanem mindenkinek valóban biztosítjuk is a munkát, a megélhetést. Feszült világunkban is kiegyensúlyozott társadalmi viszonyok között, nyugodt belső politikai légkörben élünk, s ez mindnyájunk közös munkájának eredménye. Amit a szocializmus építése során elértünk, az a teremtő munkának a gyümölcse. A dolgozók tenniakarásából született eredmények mutatják a szocialista módon végzett munka óriási alkotó erejét. Ma a mindennapi munkának a minősége és hatékonysága az értékmérője, függetlenül attól, hogy ki és hol végzi el. Új társadalmi rendünk immár csaknem négy évtizede ezen az újfajta, magasabb termelékenységű munkán épül fel. A munkának ebből a rendkívüli jelentőségéből következik, hogy alkotmányunknak s egész társadalmi életünknek középpontjában a dolgozó, az alkotó ember áll. Legfőbb feladatunk 1983-ban is a gazdálkodás hatékonyságának növelésével biztosítani a fizetési mérleg egyensúlyát, megőrizni az elért életszínvonalat, javítani az élet- és munkakörülményeket. Az elkerülhetetlen fogyasztási mérséklések mellett ösztönözni kell a hatékonyság növelésére, az anyag- és energiafelhasználás csökkentésére, az export javítására és az importtakarékosságra A magyar szakszervezeti mozgalom a szocialista építőmunka feladatain munkálkodva mindig támogatta a népgazdasági tervet, a gazdasági célok megvalósítását. Érdekképviseleti munkája során részt vett a különböző ellentmondások és feszültségek feltárásában, és segített azok feloldásában. Gazdasági lehetőségeink és korlátaink egybevetése arra a meggyőződésre juttatta a szakszervezeteket, hogy nemcsak támogatni kell e rendkívül nehéz helyzetben megfogalmazott terveket, döntéseket és intézkedéseket, hanem aktívan hozzá kell járulni azok társadalmi elfogadtatásához. A 80-as évek nevtcsak a gazdaság, hanem a szakszervezeti munka, az érdekérvényesítés és érdekvédelem számára is más helyzetet teremtettek. Előfordul, hogy nincs nyereség, csökken vagy nem jött létre bérfejlesztésre fordítható öszszeg, szigorúbbá váltak a szabályozók, növekedett az árszínvonal, és gyakorlatilag is előtérbe került a differenciálás igénye. A szakszervezeteknek, mint a politika egyik formálójának, végig kellett gondolniuk, hogy ebben a helyzetben hogyan tudják ellátni érdekvédelmi, érdekképviseleti feladataikat. A mostani viszonyok semmit sem változtattak a szakszervezetek kialakult alapfunkcióin, az alkotmányban biztosított jogkörök gyakorlásán. Fő törekvésünk ma is a politikai hatalom erősítése, a gazdasági építőmunka segítése, az érdekvédelem, az érdekképviselet gyakorlása. Érdekképviseleti munkánk a demokrácia fórumrendszerében érvényesül. A következő években — a vállalati önállóság növelésével — a munkahelyi demokrácia tartalmi jegyei kapnak nagyobb hangsúlyt. Munkánk, életünk soha nem volt mentes megoldást kívánó gondoktól, és most sem az. A meglevő feszültségek, ellentmondások feloldhatók legyén becsületes munkájával, pártunk és népünk összefogásával, a demokratizmus kiteljesítésével. A fejlődő szocialista demokrácia kedvező légkört teremt az emberi érték és tehetség kibontakoztatásához, az alkotó, újat teremtő munkához, a szükséges és folyamatos megújuláshoz. Demokratikus gyakorlatunkat erősítve érhetjük el, hogy életünk minden területén még nagyobb tisztelet övezze a dolgozó embert, hogy mindenütt rangja szerint kezeljék a jól végzett munkát..Ezt a szándékot fejezi ki az elmúlt év végén a Minisztertanács és a SZOT elnöksége által elfogadott közös határozat a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztéséről. Minél nagyobb a vállalatra nehezedő gazdasági nyomás, annál nagyobb szükség van a dolgozók aktív részvételére az ügyek eldöntésében. Az aktivitást azonban csak ott lehet várni, ahol valóban dönteni lehet megoldási lehetőségek között, ha nyitva hagyott lehetőségekről tárgyalnak. Nálunk természetes, hogy a dolgozó ember irányítja saját és munkahelye sorsát, és végső soron a haza sorsát is. Nem jelszó a demokrácia, hanem életformánk. Számunkra természetesek a jogok, és természetes módon élünk is jogainkkal. Csak azt ,nem feledhetjük el, hogy e jogokat a szocializmus, a munkáshatalom teremtette meg. A szocialista demokrácia és ezen belül a munkahelyi demokrácia abban az idén 25 éves múltra visszatekintő szocialista brigádmozgalomban is alapvető szerepet játszik, mely e negyedszázad alatt a szocialista munkaverseny legtömegesebb formájává vált. Még ebben a hónapban összeül a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása, azzal a céllal, hogy további lendületet adjon a szocialista brigádmozgalomnak, és hozzájáruljon a dolgozók kezdeményezőkészségének kibontakoztatásához. A mi társadalmunkban szükség van minden dolgozó gondolatára, javaslatára és véleményére. A szocialista brigádmozgalom nemcsak azért nagy jelentőségű, mert a tömegek kezdeményező, alkotó erejének, egészséges törekvéseinek a kifejezője, hanem azért is, mert lehetővé teszi a tömegek tudatos részvételét ,a gazdálkodásban, a döntések meghozatalában, a munka jobb megszervezésében. Ilyen módon a szocialista brigádmozgalom társadalmunk mélyreható demokratizmusának megtestesítője és valóra váltója. Eredményeinket, értékeinket, magát a szocialista rendszerünket támadják azok a felelőtlen körök, amelyek miatt az utóbbi időben a nemzetközi helyzet feszültté vált. Az amerikai kormányzat a világ különböző részein stratégiai érdekeire hivatkozva mindent, megtesz, hogy visszaszerezze vagy megszerezze az imperializmus által korábban birtokolt területek és népek fölött a teljes politikai, gazdasági és katonai felügyeletet, és nem retten vissza a szocialista országok belügyeibe való beavatkozástól sem. E politika támogatására igyekszik kényszeríteni a szövetségeseit is. Rakétatelepítési terveivel célja a katonai erőegyensúly megbontása, a fegyverkezési verseny új hullámainak elindítása, a feszültségek fokozása az egész világon. Szovjet- és szocialistaellenes propagandakampányaival csökkenteni szeretné a szocialista országok nemzetközi tekintélyét, politikai hitelét. Az imperialista erők támadása nemcsak az állami politika vonalán érezhető. Hasonló, a hidegháborús időszakra emlékeztető módszerrel támadják a haladó nemzetközi szervezeteket, a Szakszervezeti Világszövetséget, a nemzetközi békemozgalmat is többek között. Érzik és tapasztalják, hogy a több mint 3 évtizedes szervezett béke-világmozgalom legfontosabb célkitűzése az agresszív politika ellensúlyozása: mozgósítani a közvéleményt a béke megvédéséért, a fegyverkezési verseny megállításáért, a tömegpusztító fegyverek betiltásáért, a válsággócok felszámolásáért, a társadalmi haladásért, erősíteni a szolidaritást a szabadságukért, függetlenségükért és az emberi jogokért küzdő erőkkel. Kiszélesíteni és megszilárdítani a harcot az enyhülés folyamatáért, továbbfejleszteni a népek közötti együttműködést, elősegíteni a válsággócok felszámolását, az új típusú fegyverfajták betiltását, következésképpen kierőszakolni a leszerelést. E célkitűzések megegyeznek az emberiség alapvető érdekeivel, ezért a mozgalom számíthat a haladó erők támogatására az egész világon. Szakszervezetünk, a szocialista országok szakszervezeteivel karöltve, a Szakszervezeti Világszövetség X. kongresszusa határozatainak szellemében hatékony erőfeszítést tett és tesz a jövőben is a különböző irányzatú haladó európai szakszervezetek együttműködéséért. E törekvések alapvető célja a szakszervezeti véleménycserékkel erősíteni az európai biztonság és együttműködés társadalmi bázisát. A Szovjetunió és a vele szorosan együttműködő szocialista országok következetesen fellépnek a politikai enyhülés védelmében. Világos javaslatokat tettek, leszögezték, hogy sem gazdasági szankciókkal, sem katonai fenyegetésekkel nem lehet őketeltéríteni az emberiség érdekeit figyelembe vevő, elvi alapokon álló békepolitikájuktól. Ennek szellemét tükrözi az SZKP KB idei május 1-i felhívása is, melyben felszólítja a világ népeit arra, hogy adjanak határozott választ az imperializmus, a militarizmus és a revansizmus agresszív próbálkozásaira, fokozzák az atomkatasztrófa megakadályozására irányuló erőfeszítéseiket. Mi magunk is ennek szellemében várjuk a Madridban most újra összeült európai biztonsági és együttműködési találkozó eredményét. A Központi Bizottság határozata leszögezi, hogy hazánk külpolitikájának a jövőben is nemzeti érdekeinket, a szocialista országok szövetségének erősítését, a béke, a társadalmi haladás, a szocializmus ügyét kell szolgálnia. Évszázadunkban a történelem a munkásosztályra osztotta a főszerepet. Arra a munkásosztályra, amely tudományos világnézete által vezérelve a világ gyökeres átrendezését tűzte célul maga elé. Nyugodtan mondhatjuk: korunkban nincs a társadalomnak olyan jelentős területe, amelyre ne hatott volna valamilyen módon a forradalmi munkásosztály és ideológiája, a marxizmus—leninizmus eszméje. Mi az igazi szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség szellemében ünnepeljük május elsejét. S ez egyben üzenet a világnak is. Üzenet a szovjet népnek, a szocializmust építő népeknek kifejezve, hogy hívek vagyunk a barátsághoz, eszméinkhez, közös ügyünkhöz, közös harcunkhoz. Üzenet, hogy közös cselekvéssel, mindenkinek a sajátterületén végzett szorgalmas, felelősségteljes munkájával, gazdaságilag fejlettebbé, politikai, társadalmi szempontból egységesebbé, erősebbé tesszük szocialista hazánkat, ezzel erősítjük a szocialista világrendszert, s tesszük szebbé valamennyiünk munkás májusát.