Hajdú-Bihari Napló, 1984. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

TUDOMÁNY - HELYTÖRTÉNET - TUDOMÁNY - HELYTÖRTÉNET - TUDOMÁNY - HELYTÖRTÉNET A biofizika világa BESZÉLGETÉS DAMU­&NOVICH SÁNDOR AKADÉMIKUSSAL Az orvostanhallgatók sze­rint az Orvostudományi Egyetem egyik legnehezebb tantárgya a biofizika. A me­dikusok azonban, ismervén a tárgy tartalmát, tudják, hogy tanulmányaikhoz nélkülöz­hetetlen, kívülállók viszont még azt is megkockáztatják, hogy nincs is rá szükség, mert az orvostudományi egyetemen nem fizikusokat, hanem orvosokat képeznek. A kérdést, még inkább vé­lekedést dr. Damjanovich Sándor akadémikusnak, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete igazgatójának tolmácsolom. Egyáltalán nem lepődik meg rajta, ő maga is ismeri ezt a vélekedést, amely azon­ban már korántsem olyan erős, mint mondjuk egy év­tizede volt. — A fizika és az orvostu­domány kapcsolata egyidős magával az orvostudomány­nyal, hiszen az egyetemes tudományművelés korában a természettudományok nem váltak el egymástól. A tudo­mánytörténet során azonban az egyes szaktudományok él­— Mivel általános alapozó tárgyról van szó — folytatja Damjanovich Sándor — nincs az orvostudománynak olyan ága, amelynél a biofi­zika ismerete nélkülözhető lenne. Az élő szervezet a legkomplikáltabb energia­átalakító szervek egyike. A szemünk elektromágneses energiát alakít át elektromos és kémiai energiává, a fülünk mechanikai energiát elektro­mos és kémiai energiává. Amikor eszünk, a táplálékot alakítjuk kémiai energiává, majd ezt az izomműködés során mechanikai energiává változtatjuk. A szervezet szinte minden működését elektromos jelek kísérik. Nél­külözhetetlen a biofizika a gyógyításban is, gondoljunk az olyan eszközökre, mint a radioizotóp, a röntgenkészü­lék, az ultrahangos vizsgála­tok. A modern sebészet ma már lézersugarat alkalmaz, míg az ortopédsebész a me­chanikai ismeretek nélkül nem boldogulhat. Egy szív­műtét közben az ionháztar­tás figyelemmel kísérése leg­alább olyan fontos, mint a varratok elkészítése. De foly­tathatnám a sort példák szá­zaival ! — A tananyag kiválasztása és oktatása tehát az intézet egyik feladata, de gondolom, legalább ennyire lényeges a tudományos kutatómunka is. Vajon a debreceni intézetben mivel foglalkoznak? — A teljes biofizikát mű­velni lehetetlen. A mi intéze­tünk fő profilja a sejtbioló­gia, de nem hanyagoljuk el egy régi témánkat, az enzi­mek működésének fizikai mechanizmusát sem. A sej­tek tulajdonságait vizsgáljuk modern eszközökkel, beleért­ve a lézertechnikát is. Alig­hanem Debrecenben nekünk van a legnagyobb teljesítmé­nyű lézerünk. — S mit vizsgálnak — kér­dezem. — Másodpercenként sok ezer sejtet lehet megvizsgál­ni, például tíz perc alatt meg lehet tudni körülbelül egy­millió sejtnek kü­lön-külön a különültek, majd később az ismeretanyag robbanásszerű növekedése folytán az egyes klasszikus szaktudományok újabbakra bomlottak. A bio­fizika mint szaktudomány elég régi, már a múlt század végén jelentek meg biofizi­kai szakkönyvek. E szaktudo­mány feladata az életfolya­matok során fellépő fizikai törvényszerűségek vizsgálata biológiai rendszerekben, to­vábbá olyan új fizikai össze­függések kutatása, amelyek az élő rendszereknél sokszor­ta egyszerűbb élettelen rend­szerekben esetleg nem is je­lentkezhetnek. A szaktudo­mány olyan komplikált vizs­gálati módszereket alkalmaz, amelyek az élet­jelenségek kutatását lehetővé teszik. A biofizikának ezek a feladatai feltételeznék a fizika és a biológia egyidejű ismeretét. Ez azonban lehetetlen: a szakemberek is főleg azt a területet ismerik, amelynek kutatásával foglalkoznak. A biofizika tudományának az orvostudomány körébe tarto­zó biofizika csak egy tört há­nyadát képezi. nukleinsav-tartalmát. Hogy ez mire jó? A leukémiás be­teg egyetlen csepp véréből meg lehet állapítani, hogy a tegnap beadott gyógyszer ha­tott-e vagy sem. Meg tudjuk mondani a vizsgálati eredmé­nyek alapján az enzimek mű­ködésének különböző para­métereit, a sejthártya im­munológiai tulajdonságait. Egyszóval vizsgálatainkkal lehetséges betegségeket diag­nosztizálni, a sejtek tulajdon­ságairól alapvető informá­ciókat tudunk gyűjteni, végül kutatásainknak vannak bio­technikai alalmazási lehető­ségei. Ilyen például a Debre­ceni Állattenyésztési Válla­lattal közösen végzett vizs­gálódásunk a bikaspermiu­mokkal. Dr. Resli István igazgató főállatorvossal és dr. Takács Tibor állatorvos­sal azt vizsgáljuk, mennyire termékenyítőképes a sper­mium, s kutatásokat folyta­tunk annak érdekében, hogy különbséget tegyünk a külön­böző előjelű hímivarsejtek között, abból a célból, hogy mennyi hím- és nőivarú ál­lat szülessen. Ezt a témát sok helyen kutatják, de biztonsá­gos megoldást még sehol sem találtak. Talán monda­nom sem kell, hogy szívünk­höz a második tevékenységi kör áll legközelebb, tehát a sejtkutatás. Az alapkérdé­sünk: a sejthártyában levő alkotóelemek — fehérjék és zsírnemű anyagok — mozgá­sa és kölcsönhatása hogyan függ össze a sejt működésé­vel. Ehhez tudni kell azt, hogy a sejtműködést úgy is meg lehet változtatni, hogy a sejtmembránra kívülről gya­korolunk hatást. Ez a hatás lehet egy hormonnak a membránhoz kötődése, lehet a membrán felületére kötődő ellenanyag, de lehet a sejt környezetében az ionkon­centrációnak a változása is. A sejt az ilyen hatásokra spe­cifikusan reagál, megváltoz­tatja működését. Ezeket a kérdéseket vizsgáljuk rész­ben mások által bevezetett, részben általunk továbbfej­lesztett módszerekkel. orvos, fizikus, vegyész, elekt­romérnök előképzettségű szakemberek itt együtt alko­tó módon sajátították el a szaktudomány ismereteit. — Visszakanyarodok kiin­dulópontomhoz, az oktatás­hoz. Vajon miért buktató tantárgy a biofizika? Nem lenne elegendő, megfelelő a hallgatók előképzettsége fi­zikából? — Sajnos, a biofizika vál­tozatlanul az úgynevezett buktató tárgyak közé tarto­zik — bólint Damjanovich Sándor. — Pedig nincs lénye­ges különbség a hallgatók előképzettségének színvonala és az itteni követelmény kö­zött. Sokkal inkább arról van szó, hogy a hallgatók — lévén a biofizika alapozó tárgy — elsőéves korukban kapják, s még nem rendel­keznek megfelelő egyetemi tapasztalattal, nem tanulták meg az egyetemi felkészülés módszertanát. Intézetünk egyébként a Kossuth Lajos Tudományegyetem szakbioló­gusainak oktatását is ellátja biofizikából. A követelmé­nyekből nem engedhetünk, hiszen az orvostudomány és a biológia forradalmát éljük, s ha most nem alapozzuk meg a jövendő orvosok és szakbiológusok tudását, húsz év múlva képtelenek lesznek megfelelni hivatásuknak. Ma, amikor számítógépes gyógy­szertervezésről beszélünk, s a diagnosztika és terápia­­nagymértékben függ a hát­térvizsgálatok mennyiségi eredményeitől, akkor orszá­gunk nem­ engedheti meg, hogy tömegesen képezzen gyenge természettudományos felkészültségű orvosokat. Magyarország az orvosok lét­számát tekintve a legjobbak közé tartozik az egész vilá­gon, de ez önmagában nem elegendő, az orvosok tudás­szintje is nagyon lényeges. Éppen ezért oktatómunkán­kat korszerűen igyekszünk elvégezni, de ez legfeljebb a hivatalos munkaidő ötven százalékát tölti ki. A másik ötven­ százalék a kutatómun­ka, amely nélkül egyetemi szinten nem lehet tanítani, mert az illető nem tudná kellő biztonsággal megítélni mások eredményeit sem. Mi az előadásaink anyagát min­den évben felülvizsgáljuk és integráljuk a legfrissebb eredményeket. Aki nagyon tiszteli a szabad hétvégéket, abból ritkán lesz jó biofizi­kus ... — mondja félig tré­fásan, félig komolyan az or­szág egyik legfiatalabb aka­démikusa. Így válik érthetővé, hogy a kilenc egyetemi, az öt tudo­mányos és szerződéses mun­katárs közül az intézetvezető akadémikuson kívül három kandidátus, sőt lehetséges, hogy mire ezek a sorok meg­jelennek, ketten már a tudo­mányok doktora fokozattal büszkélkedhetnek. Újabb há­rom ember pedig hamarosan kandidál. Az intézet munka­társai a legnagyobb, legjelen­tősebb nemzetközi folyóira­tokba publikálnak, ami me­­gintcsak egy fokmérője az itteni munka értékének. Ám az év eleji értékelés mégis fogant... A kutató ugyanis az elégedetlenség jegyében — mondja Damjanovich Sán­dor — sohasem lehet magá­val elégedett. Bakó Endre Lényeges a tudományos munka is Nemzetközi együttműködés — Tudomásom szerint az intézet kiterjedt nemzetközi együttműködést folytat — jegyzem meg. — Valóban, széles körű nemzetközi kooperációban dolgozunk, hiszen ma már az eredményes tudománymű­velésnek és -fejlesztésnek ez az egyedüli útja. Jelenleg egy szovjet kutató tanulmá­nyozza vizsgálódásainkat és módszereinket. Évek óta szerződésben rögzített együttműködést folytatunk az NSZK-beli Göttingen vá­ros Max Planck intézetével és számos amerikai kutató­­intézettel. Magam és munka­társaim éveket töltöttünk neves külföldi kutatóintéze­tekben, és mi is gyakran fo­gadunk vendégeket. De so­kan járnak hozzánk az or­szág különböző részéből is,­­ mivel a sejtvizsgálati lehető­ségek, általában a műszerek nagyon drágák, s ezeket az országban máshol a miénk­hez hasonló teljes kiépített­ségben nem találják meg. Hozzáteszem, hogy a műsze­rek egy részét mi magunk szerkesztettük és állítottuk össze. Ebben nagy szerepe van az intézetben dolgozó ki­ ’­váló, fizikus végzettségű bio­fizikusoknak. Mivel a biofiz­i­zika határterületi, úgyneve­zett interdiszciplináris tudo­mány, külön biofizikus kép­zés nincs az országban, az Hírünk a hazában 1904- I. BÚVÁR Aradi Csaba: Ismét fészkelt a batla a Hortobágyon.­­ Búvár, 39. évf­ 1984. 1. sz. 3—5. 1. ÉLET ÉS­ TUDOMÁNY Süle Sándor: Kisszántói Pethe Fe­renc (1763—1832). A mezőgazdasági szakíró kapcsolata a Debreceni Refor­mátus Kollégiummal.­­ Élet és Tudo­mén, 1984. 2. sz. 39. évf. 34. 1. ESTI HÍRLAP Csorna: Itt a Helia—D hajbalzsam. Új termék­­gyártását kezdi meg a BIOGAL Gyógyszergyár.­­ Esti Hír­lap, 1984. január 4. 29. évf. 3. sz. 4. 1. KISTENYÉSZTŐK LAPJA Veress László: Megalakult a Magyar Rackatenyésztő Egyesület. (Az őshonos fajta megmentése.) , Kistenyésztők Lapja, 1984. január 1. sz. 11. 1. KÖZNEVELÉS ^ Győri Béla: Régi és mai „Árvács­kák” nevelőszülei. (A cikk nagy része hajdú-bihari nevelőszülőkről ) . Köz­nevelés, 1984. január, 49. évf. 1. 3—4. 1. MAGYAR NEMZET Görömbölyi László: Szanálás után öt évvel. Felhők még mindig vannak. (A Hajdúsági Iparművek termelésének ala­kulása 1978 óta és a jövő feladatai.) = Magyar Nemzet, 1984. január 3. 47. évf. 1. sz. 5. 1. Az MTESZ Debrecenért. (Városfej­lesztési javaslatok.) › Magyar Nem­zet, 1984. január 4. 17. évf. 2. sz. 3. 1. Dallos Györgyi: Magyar monográfia az orosz századfordulóról. (Menyhárt Lajos: Az orosz társadalmi-politikai gondolkodás a századfordulón- Akadé­mia Kiadó, 1983.) , Magyar Nemzet, 1984. január 6. 47. évf. 4. sz. 8. 1. Kötvény a gabonatermesztésért (Kö­zös gabonakötvényt bocsát ki a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a nádud­vari Vörös Csillag Mgtsz.) . Magyar Nemzet, 1984. január 15. 47. évf. 12. sz. 3. 1. Honthy Kinga: A világ nyelveinek enciklopédiája. Adatbank Debrecenben. (A KLTE Általános Nyelvészeti Tan­széke bekapcsolódott a világ nyelvei­nek számítógépes adatrögzítési munká­lataiba.) , Magyar Nemzet, 1984. ja­nuár 20. 47. évf. 16. sz. 6„ 1­ MAGYAR TUDOMÁNY Törő Imre: Megemlékezés. (Krom­pécher István (1905—1983) a DOTE professzora, az MTA rendes tagja).­­ Magyar Tudomány, 1984. január, 29. köt. 1. sz. 76—78. 1. NÉPSZABADSÁG Veres Péter Gimnázium Balmazúj­városban. (MTI — Kishír.)­­ Népsza­badság, 1984. január 7. 42. évf. 5. sz. 21.­­ Értékes régészeti leletek Hajdú-Bi­­harban. (Oláh Tibor felv. — MTI-fo­­tó.) A csontok anatómiai csoportosítá­sa.­­ Népszabadság, 1984. január 11. 42. évf. 8. sz. 7. 1. Antal Anikó: Van-e jövője a panel­nek? (Cikksorozat.) 1. Házgyártörténe­lem. — A debreceni példa.­­ Népsza­badság, 1984. január 12. 42. évf. 9. sz. 6. 1. Pető Gábor Pál: Inzulint termelő baktériumok Szegeden.­­ Népszabad­ság, 1984. január 13. 42. évf. 10. sz. 5. 1. Antal Anikó: Van-e jövője a panel­nek? (Cikksorozat.) 2. Név- és tarta­lomváltozás. — Lenni, vagy nem len­ni? — Népszabadság, 1984. január 13. 42. évf. 10. sz. 6. 1. Közúti napló. — F. G.: Visszaesés­­a személyi sérüléses balesetek szám­arányában. — Népszabadság, 1984. ja­nuár 14. 42. évf. 11. sz. 11. 1. Utak, hidak felújítása, új iskola, kór­ház Hajdú-Bihar megye idei terveiben. (Fotóval illuszt.) — (Megyei tudósí­tónktól.) — Népszabadság, 1984. janu­ár 15. 42. évf. 12. sz. 1. 1. NÉPSZAVA Baráti Szabolcs: A tavaszról és a jövőről — a Hortobágy ürügyén. (Új alapokra kell helyezni a gazdálkodás és természetvédelem kapcsolatát.)­­ Népszava, 1984. január 10. 112. évf. 7. sz­ 7. 1. ORVOSI HETILAP Polgár Katalin dr. — Sipka Sándor dr. — Ábel György dr. — Papp Zol­tán dr.: A magzatvíz fagocita tulajdon­ságú sejtjeinek gyors kimutatása mag­zati velőcsőzáródási rendellenességek­ben. (DOTE Szülészeti Klinikán folyó genetikai vizsgálatok.)­­ Orvosi He­tilap, 1984. 125. évf. 1. sz. 9—11. 1. Taar István dr.: Sterilizálási tapasz­talatok a gyógyító-megelőző ellátás­ban. (A Megyei Közegészségügyi-Jár­ványügyi Állomás munkatársai a steri­lizáló készülékek biológiai hatásfokát hasonlították össze.) . Orvosi Hetilap, 1984. 125. évf. 2. sz. 83—88. 1. A Debreceni Orvostudományi Egye­tem Tudományos Bizottsága, az I. sz. Belklinika Kutatólaboratóriumának közreműködésével 1984. január 23-án, 19 órakor tudományos ülést rendez a DAB székházában . Orvosi Hetilap, 1984. 125. évf. 3. sz. 183.. 1. PÁRTÉLET Sikula György: Politikánk határozott képviselete.­­ Pártélet, 1984. január, 1. sz. 36—39. 1. ÚJ TÜKÖR Csáki Judit: (Örkény István:) Pisti a vérzivatarban. Debreceni Csokonai Színház előadása.­­ Új Tükör, 1984. január 22. XXI. évf. 4. sz. 2—3. 1. Szerkesztette: Surányi Béla Hol van a Nagyszentgyörgy utca? A Hajdú-bihari Napló 1983. évi december 10-i szá­mában már megjelent­, hogy hol találhatók a Szentgyörgy és a Szentgyörgyi utcák. De adós maradtam a Nagy­­szentgyörgy utca hollétének közlésével. Ott és azzal kell kezdenem, hogy a Debrecen városi Tanács kiadásában megjelenő, Debrecen utcane­vei címet viselő kötet elő­készítő munkálatai már megkezdődtek, amikor az Elnöki Tanács úgy döntött, hogy 1982. évtől Józsa nagy­község Debrecenhez fog tartozni. Ekkor vetődött fel a kötet szerkesztőjében az a gondolat, hogy egy 1983— 84. évben megjelenő utca­névtárból nem hiányozhat, a hozzá tartozó Józsa város­rész 63 utcája. A gondolat valóra váltásához viszont három körülmény volt szükséges. Az egyik az volt, hogy a dr. Lévai Béla írói tevékenysége nyomán már készen volt Józsa története a földrajzi nevek tükrében. (1981) A másik tényező az volt, hogy Józsa nagyközség tanácsa hajlandó volt az 1981. év végén a Debrecen városban is meglevő utcane­vek helyett új utcaneveket adni, támaszkodván ebben a tevékenységében a Lévai Béla tanulmán­yára, javasla­taira. Ez a névváltoztatás okozott és okoz zavart mind­addig, amíg a kötetben az új elnevezések és térkép, amely tartalmazza az utcák helyét, az olvasók kezébe nem kerül. A harmadik tényező pedig az volt, hogy Debrecen vá­ros Tanácsa hozzájárult az eredetileg tervezett terje­delemnek a józsai város­rész utcáival, az utcanevek magyarázataival való bőví­tésére. S végül nézzük, hogy hol van a Nagyszentgyörgy ut­ca. A Nagyszentgyörgy utca az alsójózsai Vénkert északi felében, északkelet—délnyu­gati irányban vezet, közel az egykori Nagyszentgyörgy majorhoz. Az utca 1981-ig Szentgyörgy nevet viselt. A 19. században még „Vén­kerti Felső dűlő” volt a ne­ve. Ma Alsójózsa egyik leg­fontosabb utcája. Az Árpád­­kori Szentgyörgy faluról ne­vezték el, amely a 12—13. század fordulóján a Guth­­keled nemzetség egyedmo­­nostori ágának birtoka volt. A tatárjárás után Szent­györgy egy időre idegen kéz­re került. 1304-ben Kozma— Adony és I. Dorog alágai közös erővel szerezték visz­­sza „ősi birtokuk”-at. Más­fél-két évtizeddel később — valószínűleg birtokcserével — a sárvármonostori ághoz tartozó Várdai család tulaj­dona lett. 1322-ben Várdai Pelbárt elzálogosította a Maccsal határos birtokot Debreceni Dózsa nádornak, de családja még évek múlva sem tudta kiváltani a per­iratokban célzatosan Macs­­nak, Kismacsnak, majd Egy­­házasmacsnak nevezett Szentgyörgyöt. Dózsa fiai 1335-ben hamis oklevéllel próbálták megszerezni a birtokot, de Szentgyörgy 1630-ig a Várdai család tu­lajdona maradt. Dr. Nábrádi Mihály VÁRPALOTA. A Veszp­rémi Szénbányák Válla­lat­a üzemében a legkor­szerűbb bányaművelési technológiákhoz is al­kalmas páncélpajzsokat készítenek MTI-fotó : Arany Gábor HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1984. FEBRUAR 2 ^11

Next