Hajdú-Bihari Napló, 1984. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
TUDOMÁNY - HELYTÖRTÉNET - TUDOMÁNY - HELYTÖRTÉNET - TUDOMÁNY - HELYTÖRTÉNET A biofizika világa BESZÉLGETÉS DAMU&NOVICH SÁNDOR AKADÉMIKUSSAL Az orvostanhallgatók szerint az Orvostudományi Egyetem egyik legnehezebb tantárgya a biofizika. A medikusok azonban, ismervén a tárgy tartalmát, tudják, hogy tanulmányaikhoz nélkülözhetetlen, kívülállók viszont még azt is megkockáztatják, hogy nincs is rá szükség, mert az orvostudományi egyetemen nem fizikusokat, hanem orvosokat képeznek. A kérdést, még inkább vélekedést dr. Damjanovich Sándor akadémikusnak, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete igazgatójának tolmácsolom. Egyáltalán nem lepődik meg rajta, ő maga is ismeri ezt a vélekedést, amely azonban már korántsem olyan erős, mint mondjuk egy évtizede volt. — A fizika és az orvostudomány kapcsolata egyidős magával az orvostudománynyal, hiszen az egyetemes tudományművelés korában a természettudományok nem váltak el egymástól. A tudománytörténet során azonban az egyes szaktudományok él— Mivel általános alapozó tárgyról van szó — folytatja Damjanovich Sándor — nincs az orvostudománynak olyan ága, amelynél a biofizika ismerete nélkülözhető lenne. Az élő szervezet a legkomplikáltabb energiaátalakító szervek egyike. A szemünk elektromágneses energiát alakít át elektromos és kémiai energiává, a fülünk mechanikai energiát elektromos és kémiai energiává. Amikor eszünk, a táplálékot alakítjuk kémiai energiává, majd ezt az izomműködés során mechanikai energiává változtatjuk. A szervezet szinte minden működését elektromos jelek kísérik. Nélkülözhetetlen a biofizika a gyógyításban is, gondoljunk az olyan eszközökre, mint a radioizotóp, a röntgenkészülék, az ultrahangos vizsgálatok. A modern sebészet ma már lézersugarat alkalmaz, míg az ortopédsebész a mechanikai ismeretek nélkül nem boldogulhat. Egy szívműtét közben az ionháztartás figyelemmel kísérése legalább olyan fontos, mint a varratok elkészítése. De folytathatnám a sort példák százaival ! — A tananyag kiválasztása és oktatása tehát az intézet egyik feladata, de gondolom, legalább ennyire lényeges a tudományos kutatómunka is. Vajon a debreceni intézetben mivel foglalkoznak? — A teljes biofizikát művelni lehetetlen. A mi intézetünk fő profilja a sejtbiológia, de nem hanyagoljuk el egy régi témánkat, az enzimek működésének fizikai mechanizmusát sem. A sejtek tulajdonságait vizsgáljuk modern eszközökkel, beleértve a lézertechnikát is. Alighanem Debrecenben nekünk van a legnagyobb teljesítményű lézerünk. — S mit vizsgálnak — kérdezem. — Másodpercenként sok ezer sejtet lehet megvizsgálni, például tíz perc alatt meg lehet tudni körülbelül egymillió sejtnek külön-külön a különültek, majd később az ismeretanyag robbanásszerű növekedése folytán az egyes klasszikus szaktudományok újabbakra bomlottak. A biofizika mint szaktudomány elég régi, már a múlt század végén jelentek meg biofizikai szakkönyvek. E szaktudomány feladata az életfolyamatok során fellépő fizikai törvényszerűségek vizsgálata biológiai rendszerekben, továbbá olyan új fizikai összefüggések kutatása, amelyek az élő rendszereknél sokszorta egyszerűbb élettelen rendszerekben esetleg nem is jelentkezhetnek. A szaktudomány olyan komplikált vizsgálati módszereket alkalmaz, amelyek az életjelenségek kutatását lehetővé teszik. A biofizikának ezek a feladatai feltételeznék a fizika és a biológia egyidejű ismeretét. Ez azonban lehetetlen: a szakemberek is főleg azt a területet ismerik, amelynek kutatásával foglalkoznak. A biofizika tudományának az orvostudomány körébe tartozó biofizika csak egy tört hányadát képezi. nukleinsav-tartalmát. Hogy ez mire jó? A leukémiás beteg egyetlen csepp véréből meg lehet állapítani, hogy a tegnap beadott gyógyszer hatott-e vagy sem. Meg tudjuk mondani a vizsgálati eredmények alapján az enzimek működésének különböző paramétereit, a sejthártya immunológiai tulajdonságait. Egyszóval vizsgálatainkkal lehetséges betegségeket diagnosztizálni, a sejtek tulajdonságairól alapvető információkat tudunk gyűjteni, végül kutatásainknak vannak biotechnikai alalmazási lehetőségei. Ilyen például a Debreceni Állattenyésztési Vállalattal közösen végzett vizsgálódásunk a bikaspermiumokkal. Dr. Resli István igazgató főállatorvossal és dr. Takács Tibor állatorvossal azt vizsgáljuk, mennyire termékenyítőképes a spermium, s kutatásokat folytatunk annak érdekében, hogy különbséget tegyünk a különböző előjelű hímivarsejtek között, abból a célból, hogy mennyi hím- és nőivarú állat szülessen. Ezt a témát sok helyen kutatják, de biztonságos megoldást még sehol sem találtak. Talán mondanom sem kell, hogy szívünkhöz a második tevékenységi kör áll legközelebb, tehát a sejtkutatás. Az alapkérdésünk: a sejthártyában levő alkotóelemek — fehérjék és zsírnemű anyagok — mozgása és kölcsönhatása hogyan függ össze a sejt működésével. Ehhez tudni kell azt, hogy a sejtműködést úgy is meg lehet változtatni, hogy a sejtmembránra kívülről gyakorolunk hatást. Ez a hatás lehet egy hormonnak a membránhoz kötődése, lehet a membrán felületére kötődő ellenanyag, de lehet a sejt környezetében az ionkoncentrációnak a változása is. A sejt az ilyen hatásokra specifikusan reagál, megváltoztatja működését. Ezeket a kérdéseket vizsgáljuk részben mások által bevezetett, részben általunk továbbfejlesztett módszerekkel. orvos, fizikus, vegyész, elektromérnök előképzettségű szakemberek itt együtt alkotó módon sajátították el a szaktudomány ismereteit. — Visszakanyarodok kiindulópontomhoz, az oktatáshoz. Vajon miért buktató tantárgy a biofizika? Nem lenne elegendő, megfelelő a hallgatók előképzettsége fizikából? — Sajnos, a biofizika változatlanul az úgynevezett buktató tárgyak közé tartozik — bólint Damjanovich Sándor. — Pedig nincs lényeges különbség a hallgatók előképzettségének színvonala és az itteni követelmény között. Sokkal inkább arról van szó, hogy a hallgatók — lévén a biofizika alapozó tárgy — elsőéves korukban kapják, s még nem rendelkeznek megfelelő egyetemi tapasztalattal, nem tanulták meg az egyetemi felkészülés módszertanát. Intézetünk egyébként a Kossuth Lajos Tudományegyetem szakbiológusainak oktatását is ellátja biofizikából. A követelményekből nem engedhetünk, hiszen az orvostudomány és a biológia forradalmát éljük, s ha most nem alapozzuk meg a jövendő orvosok és szakbiológusok tudását, húsz év múlva képtelenek lesznek megfelelni hivatásuknak. Ma, amikor számítógépes gyógyszertervezésről beszélünk, s a diagnosztika és terápianagymértékben függ a háttérvizsgálatok mennyiségi eredményeitől, akkor országunk nem engedheti meg, hogy tömegesen képezzen gyenge természettudományos felkészültségű orvosokat. Magyarország az orvosok létszámát tekintve a legjobbak közé tartozik az egész világon, de ez önmagában nem elegendő, az orvosok tudásszintje is nagyon lényeges. Éppen ezért oktatómunkánkat korszerűen igyekszünk elvégezni, de ez legfeljebb a hivatalos munkaidő ötven százalékát tölti ki. A másik ötven százalék a kutatómunka, amely nélkül egyetemi szinten nem lehet tanítani, mert az illető nem tudná kellő biztonsággal megítélni mások eredményeit sem. Mi az előadásaink anyagát minden évben felülvizsgáljuk és integráljuk a legfrissebb eredményeket. Aki nagyon tiszteli a szabad hétvégéket, abból ritkán lesz jó biofizikus ... — mondja félig tréfásan, félig komolyan az ország egyik legfiatalabb akadémikusa. Így válik érthetővé, hogy a kilenc egyetemi, az öt tudományos és szerződéses munkatárs közül az intézetvezető akadémikuson kívül három kandidátus, sőt lehetséges, hogy mire ezek a sorok megjelennek, ketten már a tudományok doktora fokozattal büszkélkedhetnek. Újabb három ember pedig hamarosan kandidál. Az intézet munkatársai a legnagyobb, legjelentősebb nemzetközi folyóiratokba publikálnak, ami megintcsak egy fokmérője az itteni munka értékének. Ám az év eleji értékelés mégis fogant... A kutató ugyanis az elégedetlenség jegyében — mondja Damjanovich Sándor — sohasem lehet magával elégedett. Bakó Endre Lényeges a tudományos munka is Nemzetközi együttműködés — Tudomásom szerint az intézet kiterjedt nemzetközi együttműködést folytat — jegyzem meg. — Valóban, széles körű nemzetközi kooperációban dolgozunk, hiszen ma már az eredményes tudományművelésnek és -fejlesztésnek ez az egyedüli útja. Jelenleg egy szovjet kutató tanulmányozza vizsgálódásainkat és módszereinket. Évek óta szerződésben rögzített együttműködést folytatunk az NSZK-beli Göttingen város Max Planck intézetével és számos amerikai kutatóintézettel. Magam és munkatársaim éveket töltöttünk neves külföldi kutatóintézetekben, és mi is gyakran fogadunk vendégeket. De sokan járnak hozzánk az ország különböző részéből is, mivel a sejtvizsgálati lehetőségek, általában a műszerek nagyon drágák, s ezeket az országban máshol a miénkhez hasonló teljes kiépítettségben nem találják meg. Hozzáteszem, hogy a műszerek egy részét mi magunk szerkesztettük és állítottuk össze. Ebben nagy szerepe van az intézetben dolgozó ki ’váló, fizikus végzettségű biofizikusoknak. Mivel a biofizizika határterületi, úgynevezett interdiszciplináris tudomány, külön biofizikus képzés nincs az országban, az Hírünk a hazában 1904- I. BÚVÁR Aradi Csaba: Ismét fészkelt a batla a Hortobágyon. Búvár, 39. évf 1984. 1. sz. 3—5. 1. ÉLET ÉS TUDOMÁNY Süle Sándor: Kisszántói Pethe Ferenc (1763—1832). A mezőgazdasági szakíró kapcsolata a Debreceni Református Kollégiummal. Élet és Tudomén, 1984. 2. sz. 39. évf. 34. 1. ESTI HÍRLAP Csorna: Itt a Helia—D hajbalzsam. Új termékgyártását kezdi meg a BIOGAL Gyógyszergyár. Esti Hírlap, 1984. január 4. 29. évf. 3. sz. 4. 1. KISTENYÉSZTŐK LAPJA Veress László: Megalakult a Magyar Rackatenyésztő Egyesület. (Az őshonos fajta megmentése.) , Kistenyésztők Lapja, 1984. január 1. sz. 11. 1. KÖZNEVELÉS ^ Győri Béla: Régi és mai „Árvácskák” nevelőszülei. (A cikk nagy része hajdú-bihari nevelőszülőkről ) . Köznevelés, 1984. január, 49. évf. 1. 3—4. 1. MAGYAR NEMZET Görömbölyi László: Szanálás után öt évvel. Felhők még mindig vannak. (A Hajdúsági Iparművek termelésének alakulása 1978 óta és a jövő feladatai.) = Magyar Nemzet, 1984. január 3. 47. évf. 1. sz. 5. 1. Az MTESZ Debrecenért. (Városfejlesztési javaslatok.) › Magyar Nemzet, 1984. január 4. 17. évf. 2. sz. 3. 1. Dallos Györgyi: Magyar monográfia az orosz századfordulóról. (Menyhárt Lajos: Az orosz társadalmi-politikai gondolkodás a századfordulón- Akadémia Kiadó, 1983.) , Magyar Nemzet, 1984. január 6. 47. évf. 4. sz. 8. 1. Kötvény a gabonatermesztésért (Közös gabonakötvényt bocsát ki a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a nádudvari Vörös Csillag Mgtsz.) . Magyar Nemzet, 1984. január 15. 47. évf. 12. sz. 3. 1. Honthy Kinga: A világ nyelveinek enciklopédiája. Adatbank Debrecenben. (A KLTE Általános Nyelvészeti Tanszéke bekapcsolódott a világ nyelveinek számítógépes adatrögzítési munkálataiba.) , Magyar Nemzet, 1984. január 20. 47. évf. 16. sz. 6„ 1 MAGYAR TUDOMÁNY Törő Imre: Megemlékezés. (Krompécher István (1905—1983) a DOTE professzora, az MTA rendes tagja). Magyar Tudomány, 1984. január, 29. köt. 1. sz. 76—78. 1. NÉPSZABADSÁG Veres Péter Gimnázium Balmazújvárosban. (MTI — Kishír.) Népszabadság, 1984. január 7. 42. évf. 5. sz. 21. Értékes régészeti leletek Hajdú-Biharban. (Oláh Tibor felv. — MTI-fotó.) A csontok anatómiai csoportosítása. Népszabadság, 1984. január 11. 42. évf. 8. sz. 7. 1. Antal Anikó: Van-e jövője a panelnek? (Cikksorozat.) 1. Házgyártörténelem. — A debreceni példa. Népszabadság, 1984. január 12. 42. évf. 9. sz. 6. 1. Pető Gábor Pál: Inzulint termelő baktériumok Szegeden. Népszabadság, 1984. január 13. 42. évf. 10. sz. 5. 1. Antal Anikó: Van-e jövője a panelnek? (Cikksorozat.) 2. Név- és tartalomváltozás. — Lenni, vagy nem lenni? — Népszabadság, 1984. január 13. 42. évf. 10. sz. 6. 1. Közúti napló. — F. G.: Visszaesésa személyi sérüléses balesetek számarányában. — Népszabadság, 1984. január 14. 42. évf. 11. sz. 11. 1. Utak, hidak felújítása, új iskola, kórház Hajdú-Bihar megye idei terveiben. (Fotóval illuszt.) — (Megyei tudósítónktól.) — Népszabadság, 1984. január 15. 42. évf. 12. sz. 1. 1. NÉPSZAVA Baráti Szabolcs: A tavaszról és a jövőről — a Hortobágy ürügyén. (Új alapokra kell helyezni a gazdálkodás és természetvédelem kapcsolatát.) Népszava, 1984. január 10. 112. évf. 7. sz 7. 1. ORVOSI HETILAP Polgár Katalin dr. — Sipka Sándor dr. — Ábel György dr. — Papp Zoltán dr.: A magzatvíz fagocita tulajdonságú sejtjeinek gyors kimutatása magzati velőcsőzáródási rendellenességekben. (DOTE Szülészeti Klinikán folyó genetikai vizsgálatok.) Orvosi Hetilap, 1984. 125. évf. 1. sz. 9—11. 1. Taar István dr.: Sterilizálási tapasztalatok a gyógyító-megelőző ellátásban. (A Megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás munkatársai a sterilizáló készülékek biológiai hatásfokát hasonlították össze.) . Orvosi Hetilap, 1984. 125. évf. 2. sz. 83—88. 1. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Tudományos Bizottsága, az I. sz. Belklinika Kutatólaboratóriumának közreműködésével 1984. január 23-án, 19 órakor tudományos ülést rendez a DAB székházában . Orvosi Hetilap, 1984. 125. évf. 3. sz. 183.. 1. PÁRTÉLET Sikula György: Politikánk határozott képviselete. Pártélet, 1984. január, 1. sz. 36—39. 1. ÚJ TÜKÖR Csáki Judit: (Örkény István:) Pisti a vérzivatarban. Debreceni Csokonai Színház előadása. Új Tükör, 1984. január 22. XXI. évf. 4. sz. 2—3. 1. Szerkesztette: Surányi Béla Hol van a Nagyszentgyörgy utca? A Hajdú-bihari Napló 1983. évi december 10-i számában már megjelent, hogy hol találhatók a Szentgyörgy és a Szentgyörgyi utcák. De adós maradtam a Nagyszentgyörgy utca hollétének közlésével. Ott és azzal kell kezdenem, hogy a Debrecen városi Tanács kiadásában megjelenő, Debrecen utcanevei címet viselő kötet előkészítő munkálatai már megkezdődtek, amikor az Elnöki Tanács úgy döntött, hogy 1982. évtől Józsa nagyközség Debrecenhez fog tartozni. Ekkor vetődött fel a kötet szerkesztőjében az a gondolat, hogy egy 1983— 84. évben megjelenő utcanévtárból nem hiányozhat, a hozzá tartozó Józsa városrész 63 utcája. A gondolat valóra váltásához viszont három körülmény volt szükséges. Az egyik az volt, hogy a dr. Lévai Béla írói tevékenysége nyomán már készen volt Józsa története a földrajzi nevek tükrében. (1981) A másik tényező az volt, hogy Józsa nagyközség tanácsa hajlandó volt az 1981. év végén a Debrecen városban is meglevő utcanevek helyett új utcaneveket adni, támaszkodván ebben a tevékenységében a Lévai Béla tanulmányára, javaslataira. Ez a névváltoztatás okozott és okoz zavart mindaddig, amíg a kötetben az új elnevezések és térkép, amely tartalmazza az utcák helyét, az olvasók kezébe nem kerül. A harmadik tényező pedig az volt, hogy Debrecen város Tanácsa hozzájárult az eredetileg tervezett terjedelemnek a józsai városrész utcáival, az utcanevek magyarázataival való bővítésére. S végül nézzük, hogy hol van a Nagyszentgyörgy utca. A Nagyszentgyörgy utca az alsójózsai Vénkert északi felében, északkelet—délnyugati irányban vezet, közel az egykori Nagyszentgyörgy majorhoz. Az utca 1981-ig Szentgyörgy nevet viselt. A 19. században még „Vénkerti Felső dűlő” volt a neve. Ma Alsójózsa egyik legfontosabb utcája. Az Árpádkori Szentgyörgy faluról nevezték el, amely a 12—13. század fordulóján a Guthkeled nemzetség egyedmonostori ágának birtoka volt. A tatárjárás után Szentgyörgy egy időre idegen kézre került. 1304-ben Kozma— Adony és I. Dorog alágai közös erővel szerezték viszsza „ősi birtokuk”-at. Másfél-két évtizeddel később — valószínűleg birtokcserével — a sárvármonostori ághoz tartozó Várdai család tulajdona lett. 1322-ben Várdai Pelbárt elzálogosította a Maccsal határos birtokot Debreceni Dózsa nádornak, de családja még évek múlva sem tudta kiváltani a periratokban célzatosan Macsnak, Kismacsnak, majd Egyházasmacsnak nevezett Szentgyörgyöt. Dózsa fiai 1335-ben hamis oklevéllel próbálták megszerezni a birtokot, de Szentgyörgy 1630-ig a Várdai család tulajdona maradt. Dr. Nábrádi Mihály VÁRPALOTA. A Veszprémi Szénbányák Vállalata üzemében a legkorszerűbb bányaművelési technológiákhoz is alkalmas páncélpajzsokat készítenek MTI-fotó : Arany Gábor HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1984. FEBRUAR 2 ^11