Hajdú-Bihari Napló, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám

Koszorúzás, hajókirándulás, díszvacsora Hans-Dietrich Genscher hétfői programja Hans-Dietrich Genscher­­nek, a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos láto­gatáson hazánkban tartózko­dó külügyminiszterének hét­fői programja kegyeletes megemlékezéssel kezdődött. Az NSZK diplomáciájának vezetője megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően a külügymi­nisztériumban megkezdődtek a magyar—NSZK külügymi­niszteri tárgyalások. Várko­nyi Péter, a Magyar Nép­­köztársaság külügyminiszte­re és Hans-Dietrich Gen­scher megvitatta a kétoldalú kapcsolatok alakulását, s véleményt cserélt a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiről. A megbeszélésen jelen volt Horváth István, hazánk bonni és Ernst-Dietrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. Az NSZK külügyminisz­terének programja a délutá­ni órákban hajókirándulás­sal folytatódott. Hans-Diet­rich Genscher a fedélzetről gyönyörködött a magyar fő­város és környéke látvá­nyosságaiban. Este Várkonyi Péter dísz­vacsorát adott vendége tisz­teletére a Külügyminiszté­rium vendégházában. (MTI) Megkezdődtek a magyar E NSZK külügymin­iszteri tárgyalások. Balról a Várkonyi Péter vezette magyar, jobbról a Hans-Dietrich Genscher vezette nyugatnémet delegáció. (MTI- fotó: Soós Lajos felvétele — Telefotó — KS) Sajtótájékoztató a Duna-85 gyakorlatról Június utolsó és július el­ső napjaiban közös harcá­szati, hadműveleti gyakorla­tot tartanak hazánk terüle­tén a Magyar Néphadsereg, a Szovjet Hadsereg és a Csehszlovák Néphadsereg kijelölt törzsei és alakula­tai. Mórocz Lajos altábor­nagy, honvédelmi államtit­kár, a gyakorlat vezetője hétfőn, a néphadsereg egyik dunántúli gyakorlóterén tar­tott sajtótájékoztatóján be­jelentette: a részt vevő csa­patok elfoglalták táborhe­lyeiket, s hétfőtől megkez­dődött a közvetlen felkészü­lés a Duna—85 elnevezésű gyakorlatra. Az államtitkár hangsú­lyozta: a jelenlegi nemzet­közi helyzetben a Varsói Szerződés tagállamainak kö­telességük erősíteni védelmi képességüket, s ehhez ered­ményesen járulnak hozzá a közös hadgyakorlatok A mostani erőpróba szervesen illeszkedik a Varsói Szerző­dés Egyesített Fegyveres Erőinek törzseivel összehan­golt kiképzési tervbe, s évek óta hazánk területén, szov­jet és csehszlovák részvétel­lel rendezik meg. Idén 23 ezer katona vesz részt a kö­zös munkában. A sajtótájékoztatón részt vett Nyikolaj Szilcsenko ve­zérezredes, a Varsói Szerző­dés Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője, va­lamint Alekszej Gyemidov altábornagy, a gyakorlatve­zető szovjet és Josef Eins­­pigel vezérőrnagy, a gyakor­latvezető csehszlovák helyet­tese, akik az újságírók tár­saságában keresték fel és te­kintették meg az egyik ma­gyar egység táborhelyét. (MTI) KOREAI-FÉLSZIGET Maratoni fegyverszünet A Koreai-félszigeten 35 esztendeje, 1950. június 25-én dördültek el a koreai háború kezdetét jelentős fegyverek. A háborúét, amely a második világháborút követően az első nemzetközi háború, és egyben a két szemben álló tábor, az imperializmus és a szocializmus erői közötti összecsapás volt. A konfliktust a dél-koreai vezetés revan­­sista, a két országrész erőszakos egyesítésé­re irányuló politikája robbantotta ki. (E terveket Washingtonban is melegen támo­gatták.) Érdemes emlékeztetni, hogy a KNDK már akkor is többször javasolta a békés egyesítést, június 19-i indítványa is e szellemben íródott. A szöuli rezsim csapa­tai, válaszként hat nap múlva átlépték a 38. szélességi fokon kialakított határt és beha­toltak Észak-Korea területére. Kihasználva, hogy a Szovjetunió akkor nem vett részt a Biztonsági Tanács munkájában, az Egyesült Államok elérte, hogy az állítólagos „észak­koreai agresszió” visszaverésében ENSZ- erők is részt vegyenek. A váltakozó sikerű és nagy véráldozatot követelő harcok front­vonala 1951-re visszakerült a kiindulási ponthoz, tehát a 38. szélességi foknál húzó­dott. Ez a tény, s az, hogy a szocialista erők nem kívántak területi kiigazítást, lehetővé tette a fegyverszüneti tárgyalások megkez­dését. A fegyverszüneti egyezményt végül is hosszas tárgyalások után 1953 júliusában kötötték meg Panmindzsonban. Ez a szerző­dés azonban csak ideiglenes megállapodás. A végleges megoldásra a békekötés lett vol­na hivatott, amit azonban az érdekeltek né­zeteltérései miatt máig sem tudtak tető alá hozni. A sem háború, sem béke állapotában élő két országrész között egészen a legutóbbi időkig meglehetősen korlátozott volt a kap­csolat, csakis egy-egy határincidens meg­tárgyalása kényszeríthette közös asztalhoz Észak, illetve Dél képviselőit. Most azonban a világ örömmel nyugtázhatja, hogy a fél­sziget felszabadulásának 40. évfordulója kö­zeledtével a politikusok és szakértők több­ször beszélnek egymással hivatalosan, mint az elmúlt 32 évben összesen. Tizenkét évi szünet után találkoztak a két ország vöröskeresztes delegációi Szöulban, hogy kimunkálják a háború során egymás­tól elszakított, mintegy 6 millió koreai köl­csönös rokonlátogatásának feltételeit. Már a tárgyalások első szakaszában bizonyos sike­rek mutathatók fel, akárcsak a Pan­mindzsonban folyó gazdasági megbeszélése­ken. Nem ennyire kedvező a kép a politikai kibontakozás útján, a dél-koreai vezetés ugyanis mindeddig elzárkózott az igazi megoldást célzó phenjani javaslat elől. En­nek értelmében a KNDK, Dél-Korea és az Egyesült Államok részvételével hármas tár­gyalásokat kellene kezdeni, hogy végre bé­keszerződéssel váltsák fel a fegyverszüneti megállapodást. A kétoldalú kapcsolatok rendezése után Phenjan és Szöul megnem­támadási szerződést köthetne. Ez megszün­tethetné az amerikai csapatok állomásozta­­tására szolgáló ürügyet, így a csapatkivonás után — ENSZ-felügyelettel — békés úton megtörténhetne az újraegyesítés. Ez tehát az északi elképzelés, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország tá­mogat. Ellenzi viszont az USA, amelynek komoly stratégiai érdekei forognak kockán. Így azután nem meglepő, hogy Washington­ban­ a Korea-közi kapcsolatokat támogat­ják. A KNDK természetesen nem zárkózik el az ilyen érintkezések elől sem, ezt bizo­nyítja a két ország parlamenti képviselői­nek találkozóját szorgalmazó javaslata. Hosszas halogatás után Szöulban zöld utat adtak e kezdeményezésnek, ám az ottani el­képzelések szerint a delegátusok egy új al­kotmányról tárgyalnának, s nem a meg­nemtámadási szerződésről. Közben újabb propagandisztikus lépés­ként Cson Tu Hvan dél-koreai elnök észak­­déli csúcstalálkozót javasolt. A KNDK ál­láspontja ezzel kapcsolatban is világos: a legmagasabb szintű megbeszéléseknek csak akkor van értelme, ha azok valóban jelen­tős politikai eredményeket hoznak. Nos, ez egyelőre elég messze van. A párbeszéd foly­tatása azonban közelebb hozhatja az időt, amikor lesz értelme a koreai csúcstalálko­zónak, amikor a két Korea kapcsolatainak fejlődése jótékonyan hathat nemcsak az ázsiai térség, hanem az egész világ politikai közérzetére. Daróczi László - HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 138 S. J­ÚNIUS 21. Bush Rómában Róma, 1985. június 24. (AFP/AP/ Reu­ter) — George Bush amerikai alel­­nök vasárnap este megérke­zett Rómába, hét európai ál­lamot — Olaszországot, az NSZK-t, Hollandiát, Belgiu­mot, Svájcot, Franciaorszá­got és Nagy-Britanniát — érintő útjának első állomá­sára. Az alelnök hétfő délelőtt találkozik Pertini államfő­vel, majd Bettino Craxi mi­niszterelnökkel tárgyal. Az amerikai politikust várható­an magánkihallgatáson fo­gadja a pápa és találkozni fog Casaroli bíborossal, a Vatikán külügyekért felelős államtitkárával is. Az amerikai alelnök 11 napos európai tárgyalássoro­zatán — így Rómában is — elsősorban az amerikai űr­fegyverkezési programról, a kelet—nyugati kapcsolatok­ról és a terrorizmusról lesz szó. Bush Róma után Bonnt keresi fel. Szabadon engedett síiták Bejrut, Atlit, 1985. június 24. (MTI—AP UPI) — Hét­fő délelőtt elszállítottak az izraeli Atlit börtönből 31 li­banoni síita foglyot, és Dél- Libanonban szabadon en­gedték őket — közölte egy izraeli katonai szóvivő. A lé­pésre a Nemzetközi Vörös­­kereszt Bizottsággal együtt­működve került sor. Izraeli részről cáfolták, hogy a szabadon engedésnek bármi köze lenne, a túszdrá­mához. Síita vezetők szerint az elrabolt TWA repülőgé­pen fogva tartott negyven amerikai túsz mindaddig Bejrútban marad, amíg az izraeliek nem engedik sza­badon az Atlit börtönben le­vő 700 libanoni foglyot. Magyar­amerikai megállapodás A Gépipari Tudományos Egyesület és amerikai part­nere, az Amerikai Gépész­mérnökök Társasága (ASME) vezetői hétfőn az MTESZ székházában együttműködési megállapodást írtak alá. Az egyezmény alapján a két gépipari tudományos egyesü­let együttműködik a gépésze­ti tudományok és módszerek fejlődését szolgáló területe­ken. Képviseltetik magukat egymás tudományos rendez­vényein, kiadványokat, pub­likációkat és szakmai, illetve tudományos előadókat cse­rélnek. Az együttműködési megállapodás végrehajtásá­nak tapasztalatait a GTE és az ASME képviselői három­­évenként értékelik. Leory S. Fletchert, az ASME elnökét, a texasi egye­tem dékánját, valamint Paul F. Allmendingen, a szerve­zet főtitkárát fogadta Tóth János, a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára. (MTI) Gyáva orgyilkosok Az elmúlt, amúgy is fázós-borongós hétvégén enyhén szólva lehangoló hírek érkeztek hozzánk planétánk több tájáról is. Miközben a világ a bejrúti túsz-ügy fejleményeit leste, a hírügynökségek csaknem egyide­jűleg három hírt jelentettek. 1. „Ismeretlen eredetű robbanás" (milyen gyakran olvassuk ezt a fogalmazást manapság!) történt a luxemburgi gázművek egyik telepén. A hatóságok ter­rorista szabotázsra gyanakodnak. 2. A kanadai Van­couverből Tokióba érkezett a Canadian Pacific légitár­saság gépe, amelynek egyik poggyásza kirakodás után felrobbant és megölt két embert. A gép — hangzanak a jelentések — a tervezettnél előbb szállt le. Lehet, hogy a detonáció — amit valahol valakik gondosan megkomponáltak­ — ezért végzett „csak" két ártatlan emberrel? 3. Ugyancsak Kanadából, de az ország má­sik szeléről, Torontóból igyekezett Bombay felé az in­diai légitársaság (Air India) Boeing 747-es óriásgépe. A többit — sajnos — tudjuk. Csaknem biztos, hogy robbanás ölte meg a háromszázhuszonkilenc(!) utast és a személyzetet. Ez a történelem egyik legszörnyűbb légikatasztrófája. Ezek az emberek nem a természet vagy a vak vé­letlen, hanem a vak erőszak, az irracionális téboly, még pontosabban: gyáva orgyilkosok áldozatai. Ez a dolog lényege. Hiába jelentkezett nyomban a tragédia után mind a „szikh diákok szövetsége”, mind az ugyancsak szeparatista „kasmíri felszabadítási hadsereg”, hogy — kimondani is borzalom — büszkén(!) magára vállalja ezt a gaztettet. Hiába szeretnék egyes sötétben bujkáló gyilkosok, sőt, orgyilkosok a politikai dicsfény glóriáját és valamiféle bátorság látszatát kölcsönözni az ilyen cselekedeteknek. Ez már régen nem politika. Ezeknek a mészárlásoknak az elkövetői nem a politikai elemzők, hanem az Interpol és a nemzeti rendőrségek gyilkossá­gi csoportjainak — és nem is egyszer az elmegyógyá-­ szati klinikák professzorainak — illetékessége alá tar­toznak. Bármely „ügy” nevében követik el gaztetteiket, ölnek meg bekötött szemmel találomra járókelőket, ra­kodómunkásokat vagy utasokat, cselekményeiknek csak egy „politikai” vonatkozása lehet: lejáratják az eszmét vagy célt, amit — állítólag — képviselnek. Harmat Endre Magyar felszólalás az ILO konferenciáján Genf, 1985. június 24. (MTI) — A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Genfben folyó éves konfe­renciáján a főigazgató jelen­tése feletti általános vitában felszólalt dr. Martos István, a MEDICOR vezérigazgató­ja, a Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöke, aki a kon­ferencián a magyar munka­adókat képviseli. A szervezet főigazgatójá­nak jelentését értékelve rá­mutatott, hogy az sajnálatos módon figyelmen kívül hagyja a szocialista orszá­goknak a munkaügy, a fog­lalkoztatottság és a szakmai kapcsolatok terén elért ered­ményeit, még a szervezet Magyarországon járt kül­döttsége által készített je­lentés pozitív megállapítását is. Dr. Martos István felhívta a konferencia résztvevőinek figyelmét a Magyar Keres­kedelmi Kamara státusában, tevékenységi körében bekö­vetkezett legújabb változá­sokra, s rámutatott: E változások immár hiva­talos formában is megerősí­tik, hogy a Magyar Keres­kedelmi Kamara tevékeny­sége és jogállása teljes mér­tékben megfelel az ILO alapokmánya által támasz­tott követelményeknek, így még inkább elfogadhatatlan és tarthatatlan a képviselői­vel szemben a szervezet munkaadó tagozatában meg­nyilvánuló diszkrimináció. Kommunista műszak az ÁÉV-nél Június 22-én, szombaton kommunista műszakot tar­tottak a Hajdú megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál. A vállalat valamennyi munka­helyén 2200 fizikai dolgozó és közvetlen termelés irányí­tó munkával, míg 729 nem fizikai állományú dolgozó egy napi keresetének fel­ajánlásával járult hozzá a műszak sikeréhez. A kom­munista műszak bevételét a korábbi évek gyakorlatának megfelelően közhasznú tár­sadalmi célokra fordítják, többek között vidéki taná­csok, gyermekintézmények támogatására, a vállalati KISZ-szervezet ifjúsági alapjának kiegészítésére; a kis jövedelmű nyugdíjasok, a súlyos balesetet szenvedett dolgozók, illetve hozzátarto­zóik megsegítésére; mozgás­­sérültek és a tömegsport tá­mogatására. Ez év októberé­ben a vállalatnál még egy kommunista műszakot szer­veznek ai Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1985 június 25-én Az államközi megállapodásokon ala­puló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1985. június 4-i közlésnek megfele­lően vannak érvényben. Valuta (bankjegy-és csekk-) árfolyamok Érvényben: 1985. június 25—27-én Vételi Közép Eladás­ Devizanem árf. 100 egységre Ft-ban Angol font 6 521,30 6 527,83 6 534,36 Ausztrál dollár 3 374,56 3 377,94 3 381,32 Belga frank 82,03 82,11 82,19 Dán korona 460,21 460,67 461,13 Finn márka 796,66 797,46 798,26 Francia frank 542,24 542,78 543,32 Hollandi forint 1 466,30 1 467,77 1 469,24 Japán jen (1000) 204,26 204,46 204,66 Kanadai dollár 3 720,80 3 724,52 3 728,24 Kuvaiti dinár 16 751,5516 768,3216 785,09 Norvég korona 575,75 576,33 576,91 NSZK márka 1 652,01 1 653,66 1 655,31 Olasz líra (1000) 25,88 25,91 25,94 Osztrák schilling 235,11 235,35 235,59 Portugál escudo 29,12 29,15 29,18 Spanyol peseta 28,87 28,90 28,93 Svájci frank 1 976,94 1 978,92 1 980,90 Svéd korona 573,94 574,51 575,08 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 5 080,74 5 085,83 5 090,92 Vételi Eladási Pénznem árf. 100 egys. Ft-ban Angol font 6 332,00 6 723,66 Ausztrál dollár 3 276,60 3 479,28 Belga frank 79,65 84,57 Dán korona 446,85 474,49 Finn márka 773,54 821,38 Francia frank 526,50 559,06 Görög drachman 36,40 38,66 Hollandi forint 1 423,74 1 511,80 Japán jen (1000) 198,33 210,59 Jugoszláv dinár 3 18,10 19,22 Kanadai dollár 3 612,78 3 836,26 Kuvaiti dinár 16 265,27 17 271,37 Norvég korona 559,04 593,62 NSZK márka 1 604,05 1 703,27 Olasz líra (100O) 25,13 26,69 Osztrák schilling 228,29 242,41 Portugál escudo 28,28 30,02 Spanyol peseta 28,03 29,77 Svájci frank & 919,55 2 038,29 Svéd korona 557,27 591,75 USA dollár 4 933,26 5 238,40 a) Vásárolható legmagasabb bankjegy dar let: S«»-«* ■­) Vasárai balé I ««magasabb bankjegye O' let: lse-«« (MTI)

Next