Hajdú-Bihari Napló, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

Az MSZMP KB állásfoglalása a politikai rendszer reformjáról . Pártunk történelmi jelentőségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi léptékű Haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Ennek oka a világgazdaság robbanásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodásunk elmaradásában is megjelölhető. Az 1956 és 1987 között követett, a korábbiakhoz képest korszerűbb, jobb politikai gyakorlat sem volt képes megakadályozni a túlcentralizált rendszerből fakadó hibás döntéseket, a párt és az állam közötti felelősség összemosódását. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus eddigi társadalmi-politikai rendszerének működési elégtelenségeit. Az alkalmazott modell — amely átmenetileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt — kimerítette tartalékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, viszszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett . Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete új feltételeket teremtett, és megfogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszakban szélesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. Ezek a folyamatok rendkívüli gyorsasággal bontakoztak ki, s teremtettek — ellentmondásoktól sem mentes — új közállapotokat. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van, a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szolgáló elgondolások — a párttagság nyomására — nagyobb részt az MSZMP-től indultak ki. A nyilvánosság korábbi hiánya miatt e kezdeményezések a közvélemény előtt jórészt ismeretlenek maradtak. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjenek fel. Ebben a legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsította fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a jó ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia. A szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata, minden korábbi erőfeszítés ellenére, nem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, melyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. Az egypártrendszer körülményei és annak hazánkban megvalósuló gyakorlata nem tették lehetővé a szükséges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles körű társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket fordított el a politikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézményrendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Ennek útját a politikai intézményrendszer mélyreható átalakításában jelölte meg, amely lehetőséget teremt a különböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére, politikai akarattá formálására. Az e döntés nyomán kibontakozó fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására. A többpártrendszerre történő kiegyensúlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megtervezni, de a bennük részt vevő politikai mozgalmak, tényezők együttműködése befolyásolja alakulásukat. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig egyetlen, az ország sorsáért felelősséget érző politikai erőnek nem állhat érdekében. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelősségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki. A nemzet abban érdekelt, hogy a különböző politikai tényezők között a kibontakozást szolgáló, reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny. Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszélések alapján az érdemi tárgyalások tárgyköréül javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefügggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. A többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőződéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét Tovább kell fejlesztenünk a pártdemokráciát. Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalomgyakorlás új módjáról, a népképviseleti és önkormányzati szervekhez, az állam intézményeihez fűződő viszonyáról. A politikai intézményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolatban a Központi Bizottság álláspontját a párton belüli viták tapasztalataira támaszkodva alakítja ki. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy kezdeményezései a politikai pluralizmus folyamatos kiépülésére egész társadalmunk érdekét, a kibontakozás lehetőségét, nemzeti céljainkat szolgálják. Ebben nagy nemzetközi felelősség is hárul az MSZMP-re. Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának. " Megalakult az MSZDP debreceni szervezete Baranyai E. Tibornak, az MSZDP alelnökének beszéde nyitotta meg az újjászerveződött Szociáldemokrata Párt első debreceni megmozdulását. A párt újjáéledését a szónok azon személyek erőfeszítéseinek tulajdonította, akik sohasem felejtették el, hogy milyen eszmei megfontolásból csatlakoztak az évszázados múltra visszatekintő munkáspárthoz. Hangsúlyozta, hogy 1948-ban a szociáldemokrata mozgalom nem szűnt meg, a belső és külső emigrációban tovább élt. Körvonalazta az MSZDP politikai alapállását, amelynek alapja, hogy a történelmi hagyományokat a népet érintő súlyos megrázkódtatás nélkül, a mára alkalmazva kívánják újra alkalmazni. A debreceni szervezők közül Figula Béla emelte ki, hogy az MSZDP az MSZMP- vel szemben nem konfrontációra törekszik, hanem önállósága megőrzése mellett keresni kívánja azokat a pontokat, amelyeken az együttműködés megvalósítható. A demokratizálódási folyamatról szólva elmondta, hogy azt visszafordíthatatlannak tartja, ehhez azonban az is szükséges, hogy az MSZDP ne váljon a szélsőségek pártjává. A korábbi szervezőtevékenység, valamint a tegnap esti rendezvény nyomán az MSZDP helyi szervezete 100 fős létszámmal kezdi meg működését. XKBBH ------- ------ ..-----. ■ .■ -----------sts------.-------------------- TAJPO-BIHARI NAPLÓ - L98C. ÁPRILIS 1. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet a február 22—25. között Japánban tett látogatásáról, ahol részt vett az elhunyt Hirohito császár gyászszertartásán, kifejezve a magyar nép, az Elnöki Tanács és a kormány részvétét. A látogatás megerősítette: hazánk kiemelkedő fontosságot tulajdonít a magyar—japán kapcsolatok fejlesztésének, a két nép közötti hagyományos baráti együttműködés ápolásának, ugyanakkor alkalmat adott a kétoldalú legfontosabb kérdések áttekintésére. A vezető japán személyiségekkel lezajlott találkozások során megerősítést nyert a kölcsönös érdekeltség a politikai, a gazdasági, a pénzügyi és a kulturális kapcsolatok fejlesztésében. Az Elnöki Tanács a látogatást és az elnök által folytatott többirányú megbeszélések jelentőségét hangsúlyozva a tájékoztatást egyetértéssel tudomásul vette. A testület az Országgyűlés által a közelmúltban hozott, a gazdasági társulásokról szóló törvénynek megfelelően, módosította a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. tvr. egyes rendelkezéseit. A jogszabálymódosítás kihirdetéskor lép hatályba, a végrehajtást a kereskedelmi miniszter rendelete szabályozza. A testület határozott Petőfibánya lakotterületnek községgé alakításáról, továbbá az április 4. alkalmából adományozandó kitüntetésekről. Az Elnöki Tanács személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott, majd kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) HETI KOMMENTÁTORUNK; FILEP TIBOR Veszélyes játék Az utóbbi évtizedekben Európa békéjét nem háborúk dúlták fel, hanem a terrorizmus tartotta rettegésben az embereket. Jól emlékszünk még a müncheni olimpián történt véres eseményekre, a bécsi repülőtéri merénylet áldozataira, a gépeltérítésekre, a robbantásokra, ártatlan emberek halálára. Aztán az utóbbi időben úgy tűnt, kontinensünkön nyugodtan ülhetnek repülőre az utazók, nem kell robbantástól rettegni az áruházakban, várótermekben. Mi, akik Európának a keleti részén élünk, a történteknek csak együttérző szemlélői voltunk, s a terrorakcióktól nem kellett félnünk. Sajnos az utóbbi hetekben-hónapokban sok minden megváltozott körülöttünk. Itt, Debrecenben hovatovább nap mint nap hallhatunk, olvashatunk arról, hogy ismeretlen telefonálók hívják fel az üzemek, áruházak, iskolák igazgatóit, közölve, hogy bombát helyeztek el náluk. Március 15-e előtt a Biogal Gyógyszergyár állt értetlenül egy telefon nyomán, hogy mitévő legyen. Aztán a névtelen telefonálók iskolákat, áruházakat rémítettek meg. Szerencsére bombák nem robbantak, s nem is akadtak azok nyomára. Lehetséges, hogy valaki csak játszott az emberek idegeivel. De embertelen és veszélyes játékról van szó. Mert mi történik akkor, ha csak egyszer, egyetlenegyszer elmaradnak az óvó intézkedések és valahol mégiscsak katasztrófa történik? Nem lehet kézlegyintéssel elintézni, hogy idegbeteg emberek akciójáról van szó. S az is biztos, hogy nem egy ember csinálja. Lassanként járvánnyá válik, olyanná, amely pusztítja idegeinket, tönkreteszi hétköznapjainkat, s félelemmel kell élnünk. Nem tudjuk, melyik üzem, iskola mikor kerül sorra. És valljuk be, tehetetlenek vagyunk. Képtelenség minden telefont lehallgatni. Hiszen a telefonálók árnyékban maradnak, s megőrzik társadalmon kívüliségüket. Nem tudom, miért teszik, mit akarnak elérni? Kinek jó az, ha le kell állítani egy üzemrészt, be kell zárni egy boltot, s a gyerekeket haza kell küldeni az iskolából? Lehet, hogy olyanok mozognak a háttérben, akiknek elegük volt már mindenből. De hát nagyon jól tudjuk, hogy ilyen eszközökkel változtatni a helyzeten nem lehet. Eredményt elérni sem. Csak reménytelenebbé, nyugtalanabbá tenni amúgy is zaklatott életünket Tűnődöm, vajon kik ezek a fenyegetők? De választ adni nem tudok. De féltem ezt az országot s mindannyiunkat Miránk, magyarokra mindig az volt a jellemző, hogy ha támadunk, azt mindig szemtől szembe tettük. Ehhez szoktunk hozzá, ezért van az, hogy az orvtámadókkal szemben mindig is tehetetlenek voltunk és vagyunk. A terrorizmus fenyeget Magyarországon? A szó szoros értelmében nem. Mert a bombák iég nem robbantak, nincsenek áldozatok. De az elmúlt években az ország különböző pontjain tüzek gyulladtak, s jelentős értékek lettek a lángok martalékává. Hajlok arra, hogy nem véletlenül. Nem tudom, mit tudnánk tenni. Csak azt érzem, hogy valamennyien szeretnénk félelem nélküli világban élni. Játékról van szó, nyugtatgatom magam. De milyen játék az, amely rettegésben tart bennünket? KITÜNTETÉSI ÜNNEPSÉG A MEGYEI TANÁCSON (Folytatás az 1. oldalról) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését kapta Benke Istvánné, a megyei földhivatal főelőadója, dr. Jobbágy János, a Hajdú-Bihar Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás rovartani főelőadója, dr. Kádár Pál, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya helyettes vezetője, dr. Márkus István, a megyei állat-egészségügyi állomás városi főállatorvosa, Nyulassi András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztály meliorációs szakfelügyelője és dr. Porcsin Ambrus, a megyei állat-egészségügyi állomás kerületi főállatorvosa. A pénzügyminiszter Kiváló Munkáért kitüntetését Rácz Lászlóné, a megyei tanács pénzügyi osztályának főelőadója vehette át. Az Ipari Minisztérium Kiváló Munkáért kitüntetését Lakatos László, a megyei tanács ipari és kereskedelmi osztályának helyettes vezetője kapta. A honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért érdemérem bronz fokozatával tüntette ki Bárándi László főhadnagyot, a balmazújvárosi polgári védelmi parancsnokság törzsparancsnokát, Nyalka Miklós főhadnagyot, a megyei polgári védelmi parancsnokság műszaki főtisztjét. A művelődési miniszter a Szocialista Kultúráért kitüntetést adományozta Bikki Gábornak, a Tiszacsegei Általános Iskola igazgatójának, a Kiváló Munkáért kitüntetést pedig Elek Imréné, a Hajdúböszörményi 5. Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese, Szincsák János, a Berettyóújfalui Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet kollégiumi nevelőtanára és Zih Imréné, a Fülöpi Általános Művelődési Központ gazdaságvezetője vehette át. Művelődési miniszteri dicséretben tizenheten részesültek, a tanács kiváló dolgozója kitüntetést tizenhárman vehették át. A kitüntetettek nevében Csorba Zoltánné mondott köszönetet, majd az ünnepség a Szózattal ért véget. A kitüntetettek egy csoportja A KISZ KB Vörös Vándorzászlója a Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak Március 31-én délután fél négykor a debreceni Helyőrségi Művelődési Otthonban Vörös Vándorzászló átadására került sor. A KISZ KB Vörös Vándorzászlaját Madarasi István, a KISZ Debrecen Városi Bizottságának titkára adta át Gorgyán Csabánénak, a Hajdú-Bihar Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat KISZ-bizottsága titkárának. Az ünnepségen sor került még négy dicsérő oklevél átadására is. A vállalat KISZ-bizottsága a KISZ KB legnagyobb elismerését az évek óta tartó eredményes munkájáért nyerte el.