Hajdú-Bihari Napló, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

Az MSZMP KB állásfoglalása a politikai rendszer reformjáról . Pártunk történelmi jelentőségű fel­adat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának ki­alakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. m­ájusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, kö­vetkezetes megvalósításának útját. A po­litikai­­ rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredmé­nyeink, az ország modernizálásában elért történelmi léptékű Haladás ellenére az el­múlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság ala­kult ki hazánkban. Ennek oka a világgaz­daság robbanásszerű átalakulása által ki­váltott új helyzethez való alkalmazkodá­sunk elmaradásában is megjelölhető. Az 1956 és 1987 között követett, a korábbiak­hoz képest korszerűbb, jobb politikai gya­korlat sem volt képes megakadályozni a túlcentralizált rendszerből fakadó hibás döntéseket, a párt és az állam közötti fe­lelősség összemosódását. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus eddigi társadal­mi-politikai rendszerének működési elég­telenségeit. Az alkalmazott modell — amely átme­netileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt — kimerítette tartalé­kait, sok vonatkozásban hibásnak bizo­nyult. Az új helyzethez való igazodás hiá­nya megtörte az életviszonyok jelentős ja­vulásának két évtizedes folyamatait, visz­­szaeséshez, ebből adódóan növekvő társa­dalmi feszültségekhez, a vezetéssel szem­beni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett . Az MSZMP 1988. májusi országos ér­tekezlete új feltételeket teremtett, és megfogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszakban szé­lesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizá­lása, pluralizálása. Ezek a folyamatok rendkívüli gyorsasággal bontakoztak ki, s teremtettek — ellentmondásoktól sem men­tes — új közállapotokat. A valóságos gaz­dasági-társadalmi folyamatok és az intéz­ményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézke­dések pedig nem voltak kielégítőek. A gaz­dasági reform új stratégiájának kidolgo­zása folyamatban van, a gazdaság stabi­lizálása, a szerkezeti váltás, a kibontako­zás megalapozása hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szol­gáló elgondolások — a párttagság nyomá­sára — nagyobb részt az MSZMP-től in­dultak ki. A nyilvánosság korábbi hiánya miatt e kezdeményezések a közvélemény előtt jórészt ismeretlenek maradtak. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjenek fel. Ebben a legfontosabbnak a gazdaság területét te­kinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósítá­sával — gyorsította fel a gazdasági stra­tégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság köve­telményeit érvényesítő, nyitott, teljesít­­m­ényelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a jó ágazatokban a közösségi, állami tulaj­don meghatározó szerepét fenntartó gaz­dasági rendszeren kell alapulnia. A szocialista társadalom működésé­nek eddigi gyakorlata, minden koráb­bi erőfeszítés ellenére, nem tudta megte­remteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, melyben az ér­dekek sokfélesége kifejeződhet és képvise­letet nyerhet. Az egypártrendszer körül­ményei és annak hazánkban megvalósuló gyakorlata nem tették lehetővé a szüksé­ges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles körű társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket fordított el a politikától, és bi­zalmatlanságot szült a kialakult intéz­ményrendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogalmazta a de­mokratikus hatalomgyakorlás igényét, a po­litikai pluralizmus megteremtését. Ennek útját a politikai intézményrendszer mély­reható átalakításában jelölte meg, amely le­hetőséget teremt a különböző érdekek in­tézményes kifejezésére, egyeztetésére, poli­tikai akarattá formálására. Az e döntés nyomán kibontakozó fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződé­sek együttesen azt mutatják, hogy kialaku­lóban vannak a feltételek az egypártrend­szer körülményeinek megváltoztatására.­­ A többpártrendszerre történő ki­egyensúlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Ezeket nem lehet pon­tosan megtervezni, de a bennük részt ve­vő politikai mozgalmak, tényezők együtt­működése befolyásolja alakulásukat. Ko­moly társadalmi veszélyt jelenthet a fo­lyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetet­lenné válása, anarchikus viszonyok kiala­kulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig egyetlen, az ország sorsáért felelősséget ér­ző politikai erőnek nem állhat érdekében. Fokozatos átmenetre, a politikai folyama­tok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okoz­hat az események kierőszakolt felgyorsí­tása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelősségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásá­hoz úgy tudnak hozzájárulni, ha a kriti­kai megnyilatkozások mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki. A nem­zet abban érdekelt, hogy a különböző po­litikai tényezők között a kibontakozást szolgáló, reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny.­­ Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új mód­járól minden törvényes keretek között mű­ködő szervezettel. Az együttműködés felté­tele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezett­ségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Köz­ponti Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszélések alapján az ér­demi tárgyalások tárgyköréül javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefügggő vélemények egyeztetését, a vá­lasztási rendszer kidolgozásával és a vá­lasztásokon való együttműködéssel kapcso­latos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biz­tonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezet­hetnek egy állandó konzultációs fórum lét­rehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként kü­lönböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában.­­ A többpártrendszerre történő átme­net során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó sze­repet kíván betölteni. Ehhez alapot ad po­litikai ereje, a demokratikus szocialista fej­lődés képviselete, társadalmi bázisa, törté­nelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatá­rozó szerepét politikai eszközökkel, minde­nekelőtt programjával, meggyőződéssel, tag­jai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változá­sok élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai ver­senyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb idő­szakot felölelő politikai, választási progra­mot. E program körül kell vitákban kiala­kítanunk és megerősítenünk a párt politi­kai centrumát, szervezeteink akcióegységét Tovább kell fejlesztenünk a pártdemokrá­ciát.­­ Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalomgyakorlás új módjáról, a népképviseleti és önkormányzati szervek­hez, az állam intézményeihez fűződő viszo­nyáról. A politikai intézményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a vá­lasztójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolat­ban a Központi Bizottság álláspontját a párton belüli viták tapasztalataira támasz­kodva alakítja ki. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy kezdeményezései a politikai plura­lizmus folyamatos kiépülésére egész tár­sadalmunk érdekét, a kibontakozás lehe­tőségét, nemzeti céljainkat szolgálják. Eb­ben nagy nemzetközi felelősség is hárul az MSZMP-re. Pártunk felhívja tagjait és fel­kér minden cselekvésre kész erőt az or­szágban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának. " Megalakult az MSZDP debreceni szervezete Baranyai E. Tibornak, az MSZDP alelnökének beszéde nyitotta meg az újjászerve­ződött Szociáldemokrata Párt első debreceni megmoz­dulását. A párt újjáéledését a szónok azon személyek erőfeszítéseinek tulajdonítot­ta, akik sohasem felejtették el, hogy milyen eszmei meg­fontolásból csatlakoztak az évszázados múltra visszate­kintő munkáspárthoz. Hang­súlyozta, hogy 1948-ban a szociáldemokrata mozgalom nem szűnt meg, a belső és külső emigrációban tovább élt. Körvonalazta az MSZDP politikai alapállását, amely­nek alapja, hogy a történel­mi hagyományokat a népet érintő súlyos megrázkódtatás nélkül, a mára alkalmazva kívánják újra alkalmazni. A debreceni szervezők kö­zül Figula Béla emelte ki, hogy az MSZDP az MSZMP- vel szemben nem konfrontá­cióra törekszik, hanem ön­állósága megőrzése mellett keresni kívánja azokat a pontokat, amelyeken az együttműködés megvalósít­ható. A demokratizálódási folyamatról szólva elmondta, hogy azt visszafordíthatat­lannak tartja, ehhez azon­ban az is szükséges, hogy az MSZDP ne váljon a szél­sőségek pártjává. A korábbi szervezőtevé­kenység, valamint a tegnap esti rendezvény nyomán az MSZDP helyi szervezete 100 fős létszámmal kezdi meg működését. ­XKBBH ------- ------ ..-----. ■ .■ -----------sts------.--------------------­ TAJPO-BIHARI NAPLÓ - L98C. ÁPRILIS 1. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke tájékoz­tatta a testületet a február 22—25. között Japánban tett látogatásáról, ahol részt vett az elhunyt Hirohito császár gyászszertartásán, kifejezve a magyar nép, az Elnöki Tanács és a kormány rész­vétét. A látogatás megerősí­tette: hazánk kiemelkedő fontosságot tulajdonít a ma­gyar—japán kapcsolatok fej­lesztésének, a két nép kö­zötti hagyományos baráti együttműködés ápolásának, ugyanakkor alkalmat adott a kétoldalú legfontosabb kérdések áttekintésére. A vezető japán személyiségek­kel lezajlott találkozások során megerősítést nyert a kölcsönös érdekeltség a po­litikai, a gazdasági, a pénz­ügyi és a kulturális kapcso­latok fejlesztésében. Az Elnöki Tanács a láto­gatást és az elnök által folytatott többirányú meg­beszélések jelentőségét hangsúlyozva a tájékoztatást egyetértéssel tudomásul vet­te. A testület az Országgyű­lés által a közelmúltban ho­zott, a gazdasági társulások­ról szóló törvénynek megfe­lelően, módosította a ma­gánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. tvr. egyes ren­delkezéseit. A jogszabály­módosítás kihirdetéskor lép hatályba, a végrehajtást a kereskedelmi miniszter ren­delete szabályozza. A testület határozott Pe­­tőfibánya lakotterületnek községgé alakításáról, to­vábbá az április 4. alkal­mából adományozandó ki­tüntetésekről. Az Elnöki Tanács szemé­lyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és vá­lasztott, majd kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) HETI KOMMENTÁTORUNK; FILEP TIBOR Veszélyes játék Az utóbbi évtizedekben Európa békéjét nem hábo­rúk dúlták fel, hanem a terrorizmus tartotta rette­gésben az embereket. Jól emlékszünk még a münche­ni olimpián történt véres eseményekre, a bécsi repü­lőtéri merénylet áldozataira, a gépeltérítésekre,­­ a robbantásokra, ártatlan emberek halálára. Aztán az utóbbi időben úgy tűnt, kontinensünkön nyugodtan ülhetnek repülőre az utazók, nem kell robbantástól rettegni az áruházakban, várótermekben. Mi, akik Európának a keleti részén élünk, a történteknek csak együttérző szemlélői voltunk, s a terrorakcióktól nem kellett félnünk. Sajnos az utóbbi hetekben-hónapok­­ban sok minden megváltozott körülöttünk. Itt, Debre­cenben hovatovább nap mint nap hallhatunk, olvasha­tunk arról, hogy ismeretlen telefonálók hívják fel az üzemek, áruházak, iskolák igazgatóit, közölve, hogy bombát helyeztek el náluk. Március 15-e előtt a Biogal Gyógyszergyár állt értetlenül egy telefon nyomán, hogy mitévő legyen. Aztán a névtelen telefonálók is­kolákat, áruházakat rémítettek meg. Szerencsére bom­bák nem robbantak, s nem is akadtak azok nyomá­ra. Lehetséges, hogy valaki csak játszott az emberek idegeivel. De embertelen és veszélyes játékról van szó. Mert mi történik akkor, ha csak egyszer, egyet­lenegyszer elmaradnak az óvó intézkedések és vala­hol mégiscsak katasztrófa történik? Nem lehet kézle­gyintéssel elintézni, hogy idegbeteg emberek akciójá­ról van szó. S az is biztos, hogy nem egy ember csi­nálja. Lassanként járvánnyá válik, olyanná, amely pusztítja idegeinket, tönkreteszi hétköznapjainkat, s félelemmel kell élnünk. Nem tudjuk, melyik üzem, iskola mikor kerül sorra. És valljuk be, tehetetlenek vagyunk. Képtelenség minden telefont lehallgatni. Hi­szen a telefonálók árnyékban maradnak, s megőrzik társadalmon kívüliségüket. Nem tudom, miért te­szik, mit akarnak elérni? Kinek jó az, ha le kell ál­lítani egy üzemrészt, be kell zárni egy boltot, s a gyerekeket haza kell küldeni az iskolából? Lehet, hogy olyanok mozognak a háttérben, akiknek elegük volt már mindenből. De hát nagyon jól tudjuk, hogy ilyen eszközökkel változtatni a helyzeten nem lehet. Eredményt elérni sem. Csak reménytelenebbé, nyug­talanabbá tenni amúgy is zaklatott életünket Tűnő­döm, vajon kik ezek a fenyegetők? De választ adni nem tudok. De féltem ezt az országot s mindannyiun­kat Miránk, magyarokra mindig az volt a jellemző, hogy ha támadunk, azt mindig szemtől szembe tet­tük. Ehhez szoktunk hozzá, ezért van az, hogy az orvtámadókkal szemben mindig is tehetetlenek vol­tunk és vagyunk. A terrorizmus fenyeget Magyaror­szágon? A szó szoros értelmében nem. Mert a bom­bák i­ég nem robbantak, nincsenek áldozatok. De az elmúlt években az ország különböző pontjain tüzek gyulladtak, s jelentős értékek lettek a lángok mar­talékává. Hajlok arra, hogy nem véletlenül. Nem tudom, mit tudnánk tenni. Csak azt érzem, hogy va­lamennyien szeretnénk félelem nélküli világban él­ni. Játékról van szó, nyugtatgatom magam. De mi­lyen játék az, amely rettegésben tart bennünket? KITÜNTETÉSI ÜNNEPSÉG A MEGYEI TANÁCSON (Folytatás az 1. oldalról) A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését kapta Benke Istvánné, a megyei földhivatal főelőadója, dr. Jobbágy János, a Hajdú-Bi­­har Megyei Növény-egész­ség­ügyi és Talajvédelmi Ál­lomás rovartani főelőadója, dr. Kádár Pál, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezési osztálya helyettes vezetője, dr. Márkus István, a megyei állat-egészségügyi állomás városi főállatorvo­sa, Nyulassi András, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztály me­liorációs szakfelügyelője és dr. Porcsin Ambrus, a me­gyei állat-egészségügyi állo­más kerületi főállatorvosa. A pénzügyminiszter Kivá­ló Munkáért kitüntetését Rácz Lászlóné, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának főelőadója vehette át. Az Ipari Minisztérium Kiváló Munkáért kitünteté­sét Lakatos László, a me­gyei tanács ipari és keres­kedelmi osztályának helyet­tes vezetője kapta. A honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért érdem­érem bronz fokozatával tün­tette ki Bárándi László fő­hadnagyot, a balmazújváro­si polgári védelmi parancs­nokság törzsparancsnokát, Nyalka Miklós főhadnagyot, a megyei polgári védelmi parancsnokság műszaki fő­tisztjét. A művelődési miniszter a Szocialista Kultúráért kitün­tetést adományozta Bikki Gábornak, a Tiszacsegei Ál­talános Iskola igazgatójá­nak, a Kiváló Munkáért ki­tüntetést pedig Elek Imré­­né, a Hajdúböszörményi 5. Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese, Szincsák János, a Berettyóújfalui Me­zőgazdasági Szakmunkás­­képző Intézet kollégiumi nevelőtanára és Zih Imréné, a Fülöpi Általános Művelő­dési Központ gazdaságveze­tője vehette át. Művelődési miniszteri di­cséretben tizenheten része­sültek, a tanács kiváló dol­gozója kitüntetést tizenhár­man vehették át. A kitüntetettek nevében Csorba Zoltánné mondott köszönetet, majd az ünnep­ség a Szózattal ért véget. A kitüntetettek egy csoportja A KISZ KB Vörös Vándorzászlója a Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak Március 31-én délután fél négykor a debreceni Hely­őrségi Művelődési Otthonban Vörös Vándorzászló átadá­sára került sor. A KISZ KB Vörös Ván­dorzászlaját Madarasi Ist­ván, a KISZ Debrecen Váro­si Bizottságának titkára adta át Gorgyán Csabánénak, a Hajdú-Bihar Megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat KISZ-bizottsága titkárá­nak. Az ünnepségen sor ke­rült még négy dicsérő okle­vél átadására is. A vállalat KISZ-bizott­­sága a KISZ KB legnagyobb elismerését az évek óta tartó eredményes munkájáért nyerte el.

Next