Hajdú-Bihari Napló, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

VÉGET ÉRT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) fentiek szerinti módosítását tervezik. A választ mind a képvi­selő, mind az Országgyűlés elfogadta. * • *• Lovik Lászlóné (Pest m., 27. Vk.), az adókimunkálási jutalékról, behajtási prémi­umokról és illetékprémiu­­mokról szóló PM - rend­el­etek megváltoztatása tárgyában interpellált a pénzügymi­niszterhez. Krekács László (Pest m., 8. vk.) a csődbe jutott álla­mi vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektor­ba tartozó gazdálkodó szer­vezeteket hátrányosan érin­tő intézkedések tárgyában interpellált. Arra az alkot­mány- és törvénysértő gya­korlatra hívta fel a figyel­met, amely hátrányos hely­zetbe hozza a szövetkezete­ket, ha a felszámolás alatt levő állami vállalatokkal szemben érvényesíteni kí­vánják követeléseiket. A képviselő megkérdezte: hajlandó-e az állam a tulaj­donában levő vállalatok, tartozásaiért készfizető ke­zesként helytállni? Békesi László a kormány megbízásából elmondta, hogy az alkotmányjogi ta­nács az érintett minisztériu­mokkal és a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsá­val közösen dolgozik a prob­léma megszüntetésén. E munka lezárásáig, de legké­sőbb 30 napig haladékot kért, ígérve, hogy az inter­pelláló képviselőt és az Or­szággyűlést tájékoztatni fog­ja az eredményről. Balogh Károly (Győr-Sop­­ron m., 11 vk.) a szociális foglalkoztatók adókedvez­ménye ügyében intézett in­terpellációt a pénzügymi­niszterhez. Kérte, hogy a szociális foglalkoztatókban előállított termékeket ne 25, hanem 15 százalékos áfa terhelje. Békesi László válaszában egyebek közt kifejtette: a szociális foglalkoztatók helyzetének javítására már 1988. január elsejétől meg­szüntették a nyereségadó­­fizetési kötelezettséget. Ez évtől kezdődően pedig a bérköltség 45 százalékának megfelelő közvetlen állami dotációban részesülnek. Ez­zel lényegében a szociális foglalkoztatók ugyanolyan feltételek mellett gazdál­kodhatnak, mint a rendkí­vül rossz hatékonysággal működő, csökkent munkaké­pességűeket foglalkoztató szervezetek. Balogh Károly egyetértett a válasszal, s azt az Or­szággyűlés is egyhangúlag elfogadta. A földtörvény módosítása következő napirendi pont­ként a földtörvény módosí­tását tárgyalta meg az Or­szággyűlés. A mezőgazdasá­gi,­ valamint a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság által kidolgozott módosító törvényjavaslaton kívül egy képviselő — Török Sándor — is tett kiegészítő javasla­tot. A mezőgazdasági bizottság előadójaként Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) összegezte a gyakorlati végrehajtás el­lentmondásait remélhetően feloldó módosítások lénye­gét. Mint mondotta, a mó­dosítások nélkül romlaná­nak a lakásépítésnél a telek­hez jutás feltételei, mivel ál­lami ingatlanok, így építési telkek sem lennének elad­nátók. Ugyanakkor az álla­mi tulajdonú termőföldek esetében sem lehetne vál­toztatni a kezelői szerveze­ten, s az állami tulajdon gazdasági társaságba sem lenne bevihető. A módosító javaslatok révén viszont el­kerülhető a kezelői jogkör­rel kapcsolatos valamennyi probléma. A képviselői kiegészítést ismertetve a bizottsági elő­adó elmondta: ennek lénye­ge szerint a jövőben nem idegeníthető el a szövetke­zetnek az a tulajdona, ame­lyet lakossági szolgáltató te­vékenység biztosítása céljá­ból ingyenesen kapott az ál­lamtól. A szolgáltatói tevé­kenység megszűntével ugyanis a tulajdonjog visz­­szaszáll az államra. A vitában szót kért Csön­des Zoltán (Budapest, 39. vk.), a Szikra Lapnyomda vezérigazgatója, Vassné Nyé­ki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke, Zsolnay Ka­talin (Komárom m. 3. vk.), a Környei Mezőgazdasági Kombinát művezetője és Tallósy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. Sz. Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa. Szót kért a vitában Kul­csár Kálmán is. Kifejtette: a módosító javaslat szerint a társadalmi szervezetek kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnének, mint a többi tu­lajdonos, mert vannak olyan tulajdonaik, amelyek nem a költségvetés révén kerültek hozzájuk. Török Sándor módosító javaslatával Kulcsár Kál­mán nem értett egyet, mond­ván: az indítvány elfogadá­sa azt jelentené, hogy külö­nösebb indok nélkül vissza­államosítanak vagy államo­sítanak bizonyos földterüle­teket. A módosító indítvány szerinti egyesüléssel létrejö­vő termelőszövetkezetek gaz­dagodnának, mert korábban egyesített szervezetek tulaj­donaiból kerülnének jobb helyzetbe. Ez méltánytalan, szemben áll az egyesülés lo­gikájával — hangsúlyozta az igazságügy-miniszter. Tallóssy Frigyes javaslatá­val kapcsolatban rámuta­tott: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium információi szerint 1968 óta már nincsenek olyan közsé­gi, városi földek, amelyek kizárhatók a tulajdonba adásból, mert ezeket a ko­rábban államosított földeket időközben szétosztották a szövetkezetek és az állami gazdaságok között. Ezért kérte ennek a módosítási in­dítványnak is az elutasítá­sát. Ezután az egyik módosítást előterjesztő Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi Kö­zös Tanács elnöke szóban is megerősítette indítványát. Hangoztatta, hogy nemcsak a javító, szolgáltató és ellá­tó tevékenységet végző szö­vetkezetekre, hanem az úgynevezett egyesült szövet­kezetekre is ki kell terjesz­teni az állami tulajdonú in­gatlan elidegenítésének meg­akadályozását. Erre azért van szükség, mert a szövet­kezetek egyesülése után a javító szolgáltatást végző jogutód szövetkezetek sor­ban szüntetik meg a szol­gáltatásokat. Eközben arra hivatkoznak, hogy az ingat­lant a jogelőd szövetkezet K­X HAJDÚ BIHARI NAPLÓ - ZSIGó, JOUPS J.,_ Határozathozatal A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság az ülés szünetében tartott tanácsko­zását követően, dr. Sinko­­vics Mátyás indítványa alapján újabb módosító ja­vaslatokat terjesztett a Par­lament elé, így a testület is­mét visszatért az elfogadott napirend szerinti munkához. A javaslatokkal Kulcsár Kálmán igazságügy-minisz­ter egyetértett A bizottsági jelentés in­dítványozta: a szolgálat­megtagadásért kiszabható büntetés időtartama 5 év helyett 3 év legyen. Ezt a javaslatot egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Azt a módosító indítványt hogy a törvény ne július el­sején, hanem kihirdetése napján lépjen hatályba, egy ellenszavazattal fogadta el a törvényhozó testület. Határozathozatal követ­kezett: az Országgyűlés a Büntetőtörvénykönyv mó­dosításáról szóló törvényja­vaslatot egyhangúlag elfo­gadta. vette, illetve kapta, így jo­gukban van azokat értékesí­teni. Dr. Kollár Katalin (Buda­pest, 43. vk.), a Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház- Rendelőintézet gyermekren­delőjének vezető orvosa ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy ha Tallóssy Frigyes ja­vaslatát fogadja el az Or­szággyűlés, és nem dönt a módosító indítványokról, nem tudnak hozzákezdeni július elsejétől azoknak a földterületeknek az értéke­sítéséhez, amelyeket a taná­csok már előkészítettek. Határozathozatal, személyi kérdések Határozathozatal követ­kezett. Először megváltoztat­tak a földről szóló 1987. évi I törvény még nem életbe lépett, korábbi módosításá­nak azt a paragrafusát, amely az állami tulajdonú ingatlan kezelésére vonatko­zott. Ezt a javaslatot 2 el­lenszavazattal és 57 tartóz­kodással fogadta el a Parla­ment. Három ellenszavazattal és 65 tartózkodással fogadták el azt a másik módosító ja­vaslatot, amely kimondja, hogy a társadalmi szerve­zet a kezelésében levő álla­mi ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át. Török Sándor módosító indítványát 13 ellenszavazat­tal és 57 tartózkodással fo­gadta el az Országgyűlés. Ezt követően személyi kér­désekről döntöttek a képvi­selők. Felmentették — há­rom ellenszavazattal és két tartózkodással — Szűrös Mátyást a külügyi bizottság elnöki tiszte alól, mivel őt a ház elnökévé választották korábban. Helyére 59 ellen­­szavazattal és 3 tartózkodás­sal Berecz Jánost (Szabolcs- Szatmár m., 6. vk.) válasz­tották a bizottság elnökévé. Biacs Pétert (Budapest, 80. vk.), egy ellenszavazattal és 3 tartózkodással a tudo­mánypolitikai és műszaki­­fejlesztési bizottság elnöké­vé, Lotz Ernőt (Borsod-Aba­­új-Zemplén m., 12. vk.) p pe­dig — két ellenszavazattal és két tartózkodással — e bizottság titkárává válasz­tották. Mása ügyében interpellált. Javaslata az volt, hogy a férjnek, illetve a férfi élet­társnak a törvény ugyan­olyan jogú ellátást biztosít­son abban az esetben, ha el­­halálozik a feleség vagy az élettárs, mint amilyen a férj vagy a férfi élettárs halála esetén jár. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a Hungária körút kor­szerűsítésével kapcsolatban interpellált. Tóth László (Borsod-Aba­­új-Zemplén m. 20. vk.) az önhibájukon kívül fizetés­­képtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak, megol­dása tárgyában interpellált. Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) a Mártírok útja és a Víziváros környéke környe­zetvédelmi helyzetével kap­csolatosan interpellált. Vona Ferenc (Pest m. 16. vk.), Dunavarsány ivóvízel­látása tárgyában interpellált a környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszterhez. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m. 12. vk.) a tár­sasági törvény alapján jog­­tanácsosi iroda egyesülés formájában történő létreho­zása tárgyában terjesztett elő interpellációt. Szabó István (Budapest, 8. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a Közoktatás­­fejlesztési Alap állami pénz­alappá nyilvánítása tárgyá­ban. Horváth László (Bács-Kis­­kun m., 9. vk.) a gyümölcs­­felvásárlások körül kialakult gondok ügyében interpellált a kereskedelmi, a pénzügyi és a mezőgazdasági tárca vezetőihez, valamint az Or­szágos Árhivatal elnökéhez. Az elnöklő Szűrös Má­tyás jelezte, hogy Csongrá­di Csaba (Heves m., 7. vk.), a Minisztertanács elnökéhez interpellált a hatékony kör­nyezetvédelmi tevékenység lehetőségének megteremté­se tárgyában. A válasz azonban még további kon­zultációt, munkát igényel, ezért e probléma későbbi megtárgyalását javasolta az elnök. Ezután kapott szót Sebők József (Heves m., 8. vk.), a Heves megyei pedagógu­sok bérfejlesztése tárgyá­ban interpellált a művelő­dési miniszterhez. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnö­kéhez intézett interpelláció­jában szorgalmazta: terjesz­­szék ki a munkanélküli-se­gélyt az elhelyezkedni nem tudó pályakezdő fiatalokra is. Interpellációk Az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk következtek. Elsőként Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) kapott szót, de a társadalombizto­sítási jogszabályok emberi igazságérzetet sértő részei­nek feltárása tárgyában elő­terjeszteni kívánt interpellá­cióját visszavonta. Elmond­ta, hogy a szociális és egész­ségügyi miniszter tájékoztat­ta arról: a törvény átdolgo­zása folyamatban van, s an­nak során a képviselő ész­revételeit is figyelembe fog­ják venni. Márk György (országos lista) az oktatási és egész­ségügyi intézményekben fi­zetendő élelmezési térítési díj fizetési rendszerének módosításából eredő feszült­ségek tárgyában interpellált. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) az M3-as autópálya bekötő szakaszának környe­zeti ártalmaival kapcsolat­ban interpellált a közleke­dési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a folyamatos és nagy­mértékű alapanyagár-emelé­­sek tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Kifogá­solta, hogy a Magyar Alu­míniumipari Tröszt július 1- jétől ismét emelni kívánja árait. Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.) és Horváth Jenő (Bu­dapest, 1. vk.) a nyugdíjba vonulók és egyes táppénzben részesülők anyagi ellátásá­nak folyamatossága tárgyá­ban interpellált a szociális és egészségügyi miniszter­hez. Kovács Lászlóné (Buda­pest, 7. vk.) a társadalom­­biztosításról szóló 1975. évi 11. törvény végrehajtására kiadott rendeletek módosí­ Kérdések Az­ interpellációk tárgya­lását követően kérdések kö­vetkeztek. Először Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), in­tézett kérdést dr. Csehák Judithoz, az 1975. évi II. törvény végre-­­­ival kapcsolatban. Ladányi József (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 25. vk.) egyes tartós fogyasztási cik­kek, különösen a személy­­gépkocsik jótállásának, ga­ranciális feltételeinek ügyé­ben intézett kérdést a ke­reskedelmi miniszterhez. Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.), a polgári védelem intézménye tárgyában inté­zett kérdést a honvédelmi miniszterhez. Káldi Endre (Győr-Sop­­ron m., 9. vk.), a bős— nagymarosi vízlépcsőrend­szerrel kapcsolatban azt kérdezte, hogy a Szigetköz­ben megoldják-e a Duna­ mellékágainak vízpótlását és a kiépítendő vízpótló rend­szer hatékony üzemeltetését. Továbbá: a járulékos beru­házások a talajmelioráció­val együtt elkészülnek-e ha­táridőre. Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.), és Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.), gyur­­gyeváci jugoszláv—magyar vízlépcső beruházási prog­ramjával kapcsolatban tett fel kérdéseket a beruházás ütemezéséről, az erőmű épí­tésével egy időben megva­lósuló járulékos beruházá­sokról és arról, hogy vajon milyen következményekkel járna, ha a magyar fél nem (Folytatás a 3. oldalon) HETI KOMMENTÁTORUNK : RÁC T. JÁNOS Time is szicsasz ? Sokáig nem fogom elfelejteni a gyár nélküli gyár­igazgatót, aki pedig még a pangás éveiben gyárigaz­gatott, legfeljebb mi nem tudtuk azt, hogy most ép­pen pangunk. Az eset úgy esett, hogy éppen építet­ték Kaba határában a Hajdúsági Cukorgyárat. A ki­vitelező egy lengyel cég volt, amelynek hozzánk ki­helyezett építésvezetőjéhez csak úgy, mintegy a me­zőről nyitottunk be. Hiszik vagy nem hiszik, még ő kért elnézést, hogy majdnem négy teljes percig vára­koztatott bennünket, jóllehet - ismétlem — be sem vol­tunk előre jelentkezve nála. Ezt követően — hiszen lengyel barátunk mindent kimerítően elmondott a beruházásról — pusztán dip­lomáciai okokból nyitottunk be a magyar gyárigazga­tóhoz. Nos, az illető máig úgy él bennem, hogy ül egy ember az íróasztalánál és közmondásokat mond. Ez a miénk legalábbis így működött, mert be volt progra­mozva és időnként megszólalt, hogy Time is money. Aki netán nem ismerné ezt az angol aforizmát, ar­ról volt szó, hogy az idő pénz. A meghökkentő mese az egész ügyben pusztán any­­nyi volt, hogy a jóember először leigazoltatott ben­nünket, majd miután papírjainkkal minden rendben volt, afölött kezdett értetlenkedni, hogy vajon miként kerül egyazon társaságba egy magyar vállalatigazga­tó és egy magyar újságíró. A derék direktorral még össze is néztünk, hogy vajon mitől van ennyi ideje ennek az igazgatónak, miközben mindegyre azt han­goztatja, hogy miért nem telefonáltunk neki oda, ahova Debrecenből tízszer odaérünk, míg egyszer ki­szólhatnánk neki azon a szakadt kurblis telefonján. Mindazonáltal szerintem a jámbor jóember már ak­kor is jó helyen kapisgált, legalábbis a közgazdászok legjobbjai már régóta tudják, hogy az idő az nem más, mint az egyetlen újratermelhetetlen érték. Ám mindannyian tudjuk ezt, vajon mindannyian tudatá­ban vagyunk-e mindezeknek, túl ezen az aforizma­­szinten? Igazán nem erről jut eszembe, de van nekem egy nagyon olcsó kvarcórám. Olyan olcsó volt, hogy az el­ső lehetséges alkalommal beragadt neki az állító­gombja. Éppen meg is javíttathattam volna, ám ezt nem tettem, aminek ezeregy oka volt. Közülük mind­járt a másodikat mondom, szóval az eset tavasszal történt, emlékezve, éppen akkor, amikor át kellett állni a nyári időszámításra. Nos, kristálytiszta vaslo­gikával azonnal rájöttem, hogy az én kronométerem Európa legjobb órája. Hiszen a greenwichi időt mu­tatja, de szeptemberben majd automatikusan visszaáll Budapestre. Az meg végképp nem erről jut eszembe, hogy jó tíz esztendeje még Pobeda karórám volt. Büszkélkedtem is vele, hogy ez a világ legjobb órája, hiszen 1917 óta ugyanazt az időt mutatja Legalább nyolc éve annak, hogy rájöttem- ez egyáltalán nem biztos, hogy örven­detes tény. Ha jól emlékszem, éppen a márkatulaj­donos országban ébresztettek rá erre. Akkor, amikor kifakadtam, hogy nálunk is hosszú a döntési és cse­lekvési időszak, ám az ottanihoz viszonyítva Magyar­­ország még mindig egy mezei nyúl az elefánthoz ké­pest. Mint tudjuk, a sziclasz oroszból nyersen lefor­dítva magyarul azt jelenti, hogy mindjárt. Nos, ösz­­szehasonlító nyelvészeti háborgásomra rögvest kitaní­tottak, hogy kis ország — kis szicsasz, nagy ország — nagy szicsasz. „ Akkor inkább jöjjön a bohóc a falon és mondja azt, hogy Time is money. Demokratikus Magyarországért Mozgalom Alakuló nagygyűlés szeptemberben A Demokratikus Magyar­­­országért Mozgalom alaku­ló nagygyűlését július eleje helyett várhatóan szeptem­berben tartják — jelentet­te be Pozsgay Imre állam­miniszter, a mozgalom elő­készítő bizottságának tag­ja. Hozzátette: a halasztás egyik oka, hogy a jelentke­zők nagy száma miatt nem tudják néhány nap alatt megszervezni az alakuló ülést, s el kell készíteni az alapító nyilatkozatot és a működési szabályzatot is. Semmelweis-napi A Debreceni Megyei Vá­rosi Tanács V. B. egészség­ügyi osztálya tegnap délután Semmel­weis -nap­i megemlé­kezést tartott a városháza tanácstermében. Az ünnep­ség első felében Dánielfy Zsolt és Kelemen Csaba színművészek „Gyönyörűm, te segíts” címmel az erre az alkalomra összeállított mű­sorukat adták elő. Ezt követően dr. Séra Ibo­lya, a városi ideggondozó vezető főorvosa tartott ün­nepi beszédet. Az ünnepi beszéd után dr. Debreczeni Ferenc, a városi tanács elnökhelyettese a szo­ciális és egészségügyi mi­niszter Kiváló Munkáért ki­­tüntetéseit adta át dr. Czu­­viga István kardiológus főor­vos, dr. Győri Erzsébet tü­dőgyógyász szakfőorvos, dr. Lányi Ist­ván nőgyógyász szakorvos, dr. Szabó András körzeti orvos, dr. Boros Ist­ván körzeti orvos, Németi megemlékezés Imréiné körzeti védőnő, a vá­rosi rendelőintézet dolgozói­nak, Kósa Lajosné bölcsőde­­vezető, Ujfalusi Lászlóné gyermekotthoni gondozónő, dr. Makranczi Béláné böl­csődevezető, Csóka Józsefiné gyermekotthoni gondozónő, Mátyás Istvánné gyermek­otthoni gondozónő, a gyer­mekellátó szolgálat dolgozói­nak, dr. Fodor László jog­tanácsos, Lukácsivá Sain Zsuzsa intézeti gondnok, az egészségügyi Gazdasági Mű­szaki Ellátó Szolgálat dolgo­zóinak, dr. Pongor Ilona cso­portvezető, Mocsári Lajosivé gazdasági előadó, a városi közegészségügyi és járvány­ügyi szolgálat dolgozóinak és Tárcsás Istvánná betaní­tott munkás, Varga Bélánné, betanított munkás, Kunkli József­né ápolónő, az Egyesí­tett Szociális Intézmény dol­gozóinak. További 19 egész­ségügyi dolgozó részesült mi­niszteri dicséretben.

Next