Hajdú-Bihari Napló, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
VÉGET ÉRT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) fentiek szerinti módosítását tervezik. A választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. * • *• Lovik Lászlóné (Pest m., 27. Vk.), az adókimunkálási jutalékról, behajtási prémiumokról és illetékprémiumokról szóló PM - rendeletek megváltoztatása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Krekács László (Pest m., 8. vk.) a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodó szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések tárgyában interpellált. Arra az alkotmány- és törvénysértő gyakorlatra hívta fel a figyelmet, amely hátrányos helyzetbe hozza a szövetkezeteket, ha a felszámolás alatt levő állami vállalatokkal szemben érvényesíteni kívánják követeléseiket. A képviselő megkérdezte: hajlandó-e az állam a tulajdonában levő vállalatok, tartozásaiért készfizető kezesként helytállni? Békesi László a kormány megbízásából elmondta, hogy az alkotmányjogi tanács az érintett minisztériumokkal és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával közösen dolgozik a probléma megszüntetésén. E munka lezárásáig, de legkésőbb 30 napig haladékot kért, ígérve, hogy az interpelláló képviselőt és az Országgyűlést tájékoztatni fogja az eredményről. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11 vk.) a szociális foglalkoztatók adókedvezménye ügyében intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. Kérte, hogy a szociális foglalkoztatókban előállított termékeket ne 25, hanem 15 százalékos áfa terhelje. Békesi László válaszában egyebek közt kifejtette: a szociális foglalkoztatók helyzetének javítására már 1988. január elsejétől megszüntették a nyereségadófizetési kötelezettséget. Ez évtől kezdődően pedig a bérköltség 45 százalékának megfelelő közvetlen állami dotációban részesülnek. Ezzel lényegében a szociális foglalkoztatók ugyanolyan feltételek mellett gazdálkodhatnak, mint a rendkívül rossz hatékonysággal működő, csökkent munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek. Balogh Károly egyetértett a válasszal, s azt az Országgyűlés is egyhangúlag elfogadta. A földtörvény módosítása következő napirendi pontként a földtörvény módosítását tárgyalta meg az Országgyűlés. A mezőgazdasági, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által kidolgozott módosító törvényjavaslaton kívül egy képviselő — Török Sándor — is tett kiegészítő javaslatot. A mezőgazdasági bizottság előadójaként Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) összegezte a gyakorlati végrehajtás ellentmondásait remélhetően feloldó módosítások lényegét. Mint mondotta, a módosítások nélkül romlanának a lakásépítésnél a telekhez jutás feltételei, mivel állami ingatlanok, így építési telkek sem lennének eladnátók. Ugyanakkor az állami tulajdonú termőföldek esetében sem lehetne változtatni a kezelői szervezeten, s az állami tulajdon gazdasági társaságba sem lenne bevihető. A módosító javaslatok révén viszont elkerülhető a kezelői jogkörrel kapcsolatos valamennyi probléma. A képviselői kiegészítést ismertetve a bizottsági előadó elmondta: ennek lényege szerint a jövőben nem idegeníthető el a szövetkezetnek az a tulajdona, amelyet lakossági szolgáltató tevékenység biztosítása céljából ingyenesen kapott az államtól. A szolgáltatói tevékenység megszűntével ugyanis a tulajdonjog viszszaszáll az államra. A vitában szót kért Csöndes Zoltán (Budapest, 39. vk.), a Szikra Lapnyomda vezérigazgatója, Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke, Zsolnay Katalin (Komárom m. 3. vk.), a Környei Mezőgazdasági Kombinát művezetője és Tallósy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. Sz. Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa. Szót kért a vitában Kulcsár Kálmán is. Kifejtette: a módosító javaslat szerint a társadalmi szervezetek kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnének, mint a többi tulajdonos, mert vannak olyan tulajdonaik, amelyek nem a költségvetés révén kerültek hozzájuk. Török Sándor módosító javaslatával Kulcsár Kálmán nem értett egyet, mondván: az indítvány elfogadása azt jelentené, hogy különösebb indok nélkül visszaállamosítanak vagy államosítanak bizonyos földterületeket. A módosító indítvány szerinti egyesüléssel létrejövő termelőszövetkezetek gazdagodnának, mert korábban egyesített szervezetek tulajdonaiból kerülnének jobb helyzetbe. Ez méltánytalan, szemben áll az egyesülés logikájával — hangsúlyozta az igazságügy-miniszter. Tallóssy Frigyes javaslatával kapcsolatban rámutatott: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium információi szerint 1968 óta már nincsenek olyan községi, városi földek, amelyek kizárhatók a tulajdonba adásból, mert ezeket a korábban államosított földeket időközben szétosztották a szövetkezetek és az állami gazdaságok között. Ezért kérte ennek a módosítási indítványnak is az elutasítását. Ezután az egyik módosítást előterjesztő Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke szóban is megerősítette indítványát. Hangoztatta, hogy nemcsak a javító, szolgáltató és ellátó tevékenységet végző szövetkezetekre, hanem az úgynevezett egyesült szövetkezetekre is ki kell terjeszteni az állami tulajdonú ingatlan elidegenítésének megakadályozását. Erre azért van szükség, mert a szövetkezetek egyesülése után a javító szolgáltatást végző jogutód szövetkezetek sorban szüntetik meg a szolgáltatásokat. Eközben arra hivatkoznak, hogy az ingatlant a jogelőd szövetkezet KX HAJDÚ BIHARI NAPLÓ - ZSIGó, JOUPS J.,_ Határozathozatal A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az ülés szünetében tartott tanácskozását követően, dr. Sinkovics Mátyás indítványa alapján újabb módosító javaslatokat terjesztett a Parlament elé, így a testület ismét visszatért az elfogadott napirend szerinti munkához. A javaslatokkal Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter egyetértett A bizottsági jelentés indítványozta: a szolgálatmegtagadásért kiszabható büntetés időtartama 5 év helyett 3 év legyen. Ezt a javaslatot egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Azt a módosító indítványt hogy a törvény ne július elsején, hanem kihirdetése napján lépjen hatályba, egy ellenszavazattal fogadta el a törvényhozó testület. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Büntetőtörvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. vette, illetve kapta, így jogukban van azokat értékesíteni. Dr. Kollár Katalin (Budapest, 43. vk.), a Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház- Rendelőintézet gyermekrendelőjének vezető orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Tallóssy Frigyes javaslatát fogadja el az Országgyűlés, és nem dönt a módosító indítványokról, nem tudnak hozzákezdeni július elsejétől azoknak a földterületeknek az értékesítéséhez, amelyeket a tanácsok már előkészítettek. Határozathozatal, személyi kérdések Határozathozatal következett. Először megváltoztattak a földről szóló 1987. évi I törvény még nem életbe lépett, korábbi módosításának azt a paragrafusát, amely az állami tulajdonú ingatlan kezelésére vonatkozott. Ezt a javaslatot 2 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el a Parlament. Három ellenszavazattal és 65 tartózkodással fogadták el azt a másik módosító javaslatot, amely kimondja, hogy a társadalmi szervezet a kezelésében levő állami ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át. Török Sándor módosító indítványát 13 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Ezt követően személyi kérdésekről döntöttek a képviselők. Felmentették — három ellenszavazattal és két tartózkodással — Szűrös Mátyást a külügyi bizottság elnöki tiszte alól, mivel őt a ház elnökévé választották korábban. Helyére 59 ellenszavazattal és 3 tartózkodással Berecz Jánost (Szabolcs- Szatmár m., 6. vk.) választották a bizottság elnökévé. Biacs Pétert (Budapest, 80. vk.), egy ellenszavazattal és 3 tartózkodással a tudománypolitikai és műszakifejlesztési bizottság elnökévé, Lotz Ernőt (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) p pedig — két ellenszavazattal és két tartózkodással — e bizottság titkárává választották. Mása ügyében interpellált. Javaslata az volt, hogy a férjnek, illetve a férfi élettársnak a törvény ugyanolyan jogú ellátást biztosítson abban az esetben, ha elhalálozik a feleség vagy az élettárs, mint amilyen a férj vagy a férfi élettárs halála esetén jár. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a Hungária körút korszerűsítésével kapcsolatban interpellált. Tóth László (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 20. vk.) az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak, megoldása tárgyában interpellált. Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) a Mártírok útja és a Víziváros környéke környezetvédelmi helyzetével kapcsolatosan interpellált. Vona Ferenc (Pest m. 16. vk.), Dunavarsány ivóvízellátása tárgyában interpellált a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m. 12. vk.) a társasági törvény alapján jogtanácsosi iroda egyesülés formájában történő létrehozása tárgyában terjesztett elő interpellációt. Szabó István (Budapest, 8. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a Közoktatásfejlesztési Alap állami pénzalappá nyilvánítása tárgyában. Horváth László (Bács-Kiskun m., 9. vk.) a gyümölcsfelvásárlások körül kialakult gondok ügyében interpellált a kereskedelmi, a pénzügyi és a mezőgazdasági tárca vezetőihez, valamint az Országos Árhivatal elnökéhez. Az elnöklő Szűrös Mátyás jelezte, hogy Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.), a Minisztertanács elnökéhez interpellált a hatékony környezetvédelmi tevékenység lehetőségének megteremtése tárgyában. A válasz azonban még további konzultációt, munkát igényel, ezért e probléma későbbi megtárgyalását javasolta az elnök. Ezután kapott szót Sebők József (Heves m., 8. vk.), a Heves megyei pedagógusok bérfejlesztése tárgyában interpellált a művelődési miniszterhez. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez intézett interpellációjában szorgalmazta: terjeszszék ki a munkanélküli-segélyt az elhelyezkedni nem tudó pályakezdő fiatalokra is. Interpellációk Az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk következtek. Elsőként Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) kapott szót, de a társadalombiztosítási jogszabályok emberi igazságérzetet sértő részeinek feltárása tárgyában előterjeszteni kívánt interpellációját visszavonta. Elmondta, hogy a szociális és egészségügyi miniszter tájékoztatta arról: a törvény átdolgozása folyamatban van, s annak során a képviselő észrevételeit is figyelembe fogják venni. Márk György (országos lista) az oktatási és egészségügyi intézményekben fizetendő élelmezési térítési díj fizetési rendszerének módosításából eredő feszültségek tárgyában interpellált. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) az M3-as autópálya bekötő szakaszának környezeti ártalmaival kapcsolatban interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a folyamatos és nagymértékű alapanyagár-emelések tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Kifogásolta, hogy a Magyar Alumíniumipari Tröszt július 1- jétől ismét emelni kívánja árait. Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.) és Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) a nyugdíjba vonulók és egyes táppénzben részesülők anyagi ellátásának folyamatossága tárgyában interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi 11. törvény végrehajtására kiadott rendeletek módosí Kérdések Az interpellációk tárgyalását követően kérdések következtek. Először Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), intézett kérdést dr. Csehák Judithoz, az 1975. évi II. törvény végre-ival kapcsolatban. Ladányi József (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 25. vk.) egyes tartós fogyasztási cikkek, különösen a személygépkocsik jótállásának, garanciális feltételeinek ügyében intézett kérdést a kereskedelmi miniszterhez. Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.), a polgári védelem intézménye tárgyában intézett kérdést a honvédelmi miniszterhez. Káldi Endre (Győr-Sopron m., 9. vk.), a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban azt kérdezte, hogy a Szigetközben megoldják-e a Duna mellékágainak vízpótlását és a kiépítendő vízpótló rendszer hatékony üzemeltetését. Továbbá: a járulékos beruházások a talajmeliorációval együtt elkészülnek-e határidőre. Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.), és Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.), gyurgyeváci jugoszláv—magyar vízlépcső beruházási programjával kapcsolatban tett fel kérdéseket a beruházás ütemezéséről, az erőmű építésével egy időben megvalósuló járulékos beruházásokról és arról, hogy vajon milyen következményekkel járna, ha a magyar fél nem (Folytatás a 3. oldalon) HETI KOMMENTÁTORUNK : RÁC T. JÁNOS Time is szicsasz ? Sokáig nem fogom elfelejteni a gyár nélküli gyárigazgatót, aki pedig még a pangás éveiben gyárigazgatott, legfeljebb mi nem tudtuk azt, hogy most éppen pangunk. Az eset úgy esett, hogy éppen építették Kaba határában a Hajdúsági Cukorgyárat. A kivitelező egy lengyel cég volt, amelynek hozzánk kihelyezett építésvezetőjéhez csak úgy, mintegy a mezőről nyitottunk be. Hiszik vagy nem hiszik, még ő kért elnézést, hogy majdnem négy teljes percig várakoztatott bennünket, jóllehet - ismétlem — be sem voltunk előre jelentkezve nála. Ezt követően — hiszen lengyel barátunk mindent kimerítően elmondott a beruházásról — pusztán diplomáciai okokból nyitottunk be a magyar gyárigazgatóhoz. Nos, az illető máig úgy él bennem, hogy ül egy ember az íróasztalánál és közmondásokat mond. Ez a miénk legalábbis így működött, mert be volt programozva és időnként megszólalt, hogy Time is money. Aki netán nem ismerné ezt az angol aforizmát, arról volt szó, hogy az idő pénz. A meghökkentő mese az egész ügyben pusztán anynyi volt, hogy a jóember először leigazoltatott bennünket, majd miután papírjainkkal minden rendben volt, afölött kezdett értetlenkedni, hogy vajon miként kerül egyazon társaságba egy magyar vállalatigazgató és egy magyar újságíró. A derék direktorral még össze is néztünk, hogy vajon mitől van ennyi ideje ennek az igazgatónak, miközben mindegyre azt hangoztatja, hogy miért nem telefonáltunk neki oda, ahova Debrecenből tízszer odaérünk, míg egyszer kiszólhatnánk neki azon a szakadt kurblis telefonján. Mindazonáltal szerintem a jámbor jóember már akkor is jó helyen kapisgált, legalábbis a közgazdászok legjobbjai már régóta tudják, hogy az idő az nem más, mint az egyetlen újratermelhetetlen érték. Ám mindannyian tudjuk ezt, vajon mindannyian tudatában vagyunk-e mindezeknek, túl ezen az aforizmaszinten? Igazán nem erről jut eszembe, de van nekem egy nagyon olcsó kvarcórám. Olyan olcsó volt, hogy az első lehetséges alkalommal beragadt neki az állítógombja. Éppen meg is javíttathattam volna, ám ezt nem tettem, aminek ezeregy oka volt. Közülük mindjárt a másodikat mondom, szóval az eset tavasszal történt, emlékezve, éppen akkor, amikor át kellett állni a nyári időszámításra. Nos, kristálytiszta vaslogikával azonnal rájöttem, hogy az én kronométerem Európa legjobb órája. Hiszen a greenwichi időt mutatja, de szeptemberben majd automatikusan visszaáll Budapestre. Az meg végképp nem erről jut eszembe, hogy jó tíz esztendeje még Pobeda karórám volt. Büszkélkedtem is vele, hogy ez a világ legjobb órája, hiszen 1917 óta ugyanazt az időt mutatja Legalább nyolc éve annak, hogy rájöttem- ez egyáltalán nem biztos, hogy örvendetes tény. Ha jól emlékszem, éppen a márkatulajdonos országban ébresztettek rá erre. Akkor, amikor kifakadtam, hogy nálunk is hosszú a döntési és cselekvési időszak, ám az ottanihoz viszonyítva Magyarország még mindig egy mezei nyúl az elefánthoz képest. Mint tudjuk, a sziclasz oroszból nyersen lefordítva magyarul azt jelenti, hogy mindjárt. Nos, öszszehasonlító nyelvészeti háborgásomra rögvest kitanítottak, hogy kis ország — kis szicsasz, nagy ország — nagy szicsasz. „ Akkor inkább jöjjön a bohóc a falon és mondja azt, hogy Time is money. Demokratikus Magyarországért Mozgalom Alakuló nagygyűlés szeptemberben A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló nagygyűlését július eleje helyett várhatóan szeptemberben tartják — jelentette be Pozsgay Imre államminiszter, a mozgalom előkészítő bizottságának tagja. Hozzátette: a halasztás egyik oka, hogy a jelentkezők nagy száma miatt nem tudják néhány nap alatt megszervezni az alakuló ülést, s el kell készíteni az alapító nyilatkozatot és a működési szabályzatot is. Semmelweis-napi A Debreceni Megyei Városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya tegnap délután Semmelweis -napi megemlékezést tartott a városháza tanácstermében. Az ünnepség első felében Dánielfy Zsolt és Kelemen Csaba színművészek „Gyönyörűm, te segíts” címmel az erre az alkalomra összeállított műsorukat adták elő. Ezt követően dr. Séra Ibolya, a városi ideggondozó vezető főorvosa tartott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után dr. Debreczeni Ferenc, a városi tanács elnökhelyettese a szociális és egészségügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetéseit adta át dr. Czuviga István kardiológus főorvos, dr. Győri Erzsébet tüdőgyógyász szakfőorvos, dr. Lányi István nőgyógyász szakorvos, dr. Szabó András körzeti orvos, dr. Boros István körzeti orvos, Németi megemlékezés Imréiné körzeti védőnő, a városi rendelőintézet dolgozóinak, Kósa Lajosné bölcsődevezető, Ujfalusi Lászlóné gyermekotthoni gondozónő, dr. Makranczi Béláné bölcsődevezető, Csóka Józsefiné gyermekotthoni gondozónő, Mátyás Istvánné gyermekotthoni gondozónő, a gyermekellátó szolgálat dolgozóinak, dr. Fodor László jogtanácsos, Lukácsivá Sain Zsuzsa intézeti gondnok, az egészségügyi Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat dolgozóinak, dr. Pongor Ilona csoportvezető, Mocsári Lajosivé gazdasági előadó, a városi közegészségügyi és járványügyi szolgálat dolgozóinak és Tárcsás Istvánná betanított munkás, Varga Bélánné, betanított munkás, Kunkli Józsefné ápolónő, az Egyesített Szociális Intézmény dolgozóinak. További 19 egészségügyi dolgozó részesült miniszteri dicséretben.