Hajdú-Bihari Napló, 2001. március (58. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-23 / 69. szám

6. oldal RÖVIDEN • Óvodabővítés. A magas körzeti gyer­meklétszámra tekintettel a nádudvari kép­viselő-testület legutóbbi ülésén az egyik előterjesztés azt javasolta, hogy a Sinkókerti óvoda szociális helyiségeinek bővítése mellett egyúttal egy csoportszo­ba is épüljön. A képviselők átgondolásra javasolták a gyermekek más óvodákban való elhelyezését, a csoportbővítést azon­ban nem támogatták. • Irodaházból iskola. Kábán a Petőfi és a Bethlen utcák aszfaltozására 16 millió fo­rintot kíván fordítani az önkormányzat. 6 millió forintos költséggel elkezdődik a volt mezőgazdasági szövetkezet irodaházának iskolává alakítása, folytatódik a fürdőfej­lesztés és ősszel elkezdődhet a sportcsar­nok építése. Változások várhatók a gyermekvédelemben Debrecen ( HBN - Sz. M. M. ) - A gyermekek védelméről és a gyám­ügyi-igazgatási kérdésekről szóló törvény módosításával még ez év­ben foglalkozik a parlament. A jö­vőben a gyermekek érdekei, szemé­lyiségi jogai még inkább előtérbe kerülhetnek. Többek között könnyebbé válhat majd az örökbefogadás: a tervek szerint a folya­matba az örökbefogadást elősegítő nonpro­fit szervezetek is bekapcsolódnak, így a gyerekek hamarabb kerülhetnek családba - tájékoztatta a Naplót Gáspár Károly, a Szociális és Családügyi Minisztérium fő­osztályvezetője. Reményeik szerint több gyerek kerülhetne nevelőszülőkhöz, és csupán azokat, akik számára nem tudnak jobb megoldást találni, helyeznék el gyer­mekotthonban vagy családotthonban. Na­gyobb hangsúlyt kap a prevenció, ha ugyan­is az jól működik, akkor nem szükséges a gyermeket kiemelni a családból. Egyér­telművé kívánja tenni a minisztérium a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő szolgálat feladatait, működésük határait. A tartásdíj megelőlegezésének feltételei egyértelműbbé válnak. A nagyon súlyos tanulási, magatartási, beilleszkedési, pszi­chés zavarokkal, drogproblémával küzdő, gyermekvédelmi gondoskodásban élők ré­szére speciális ellátórendszert alakítanak ki a központi intézmények átalakításával, illetve újak létrehozásával. A kiegészítő családi pótlék módosítása már megtörtént: ebben az évben 4000, míg a jövő évtől 4200 forint jár gyermekenként. Az iskoláztatá­si költségekre 13. havi kiegészítő családi pótlékot is kapnak a rászorulók. Ha a csa­lád életszínvonala, életmódja indokolttá te­szi, az illetékesek vagyonnyilatkozatot kér­hetnek. Természetesen, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 18 800 forintot, ott továbbra is jár a kiegészítő családi pótlék. Bonyolult adatlap A nyugdíj-biztosítási nyilvántartó lapot so­kuknak visszadobta a gép, mivel nem pon­tosan a megjelölt kockák közepére írtak be egy-egy betűt, illetve az ékezetet kissé ferdén helyezték el - panaszolta egy vál­lalkozó. Kocsisné Poór Emma, a megyei nyug­díj-biztosítási igazgatóság vezetője szerint a nyomtatvány valóban eltér az eddig már megszokott formától, ugyanis karakter­­felismerő programmal dolgozzák fel, ezért kell nagyon odafigyelni a pontos kitölté­sére. Az adatlap szabályos kiállításához a regisztráció alkalmával az ügyfeleknek ki­töltési útmutatót adnak, amely minden olyan szempontot tartalmaz, melyet a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak az adat­szolgáltatás teljesítésekor figyelembe kell venni. A kitöltés során ügyelni kell arra, hogy egy kockába csak egy karakter ke­rüljön, az abból ne lógjon ki és ne érjen össze a szomszédos betűvel. Az ékezet ne érjen össze a betűt alkotó vonallal, és köz­vetlenül azok felett legyen. A szöveget tar­talmazó mezőket balra, a számadatokat tartalmazókat pedig jobbra igazítottan kell kiállítani. A lapot nagybetűvel, fekete, vagy kék színű tollal szabad kitölteni - tette hozzá az igazgatónő. HAJDÚ-IIHAR Ijp ^ r-,, HflPlÚ MEGYÉNKBŐL 2001. március 23., péntek Nyomon követhető lesz a szolgálati idő A munkavállaló is ellenőrizni tudja majd, megfelelő módon fizetik-e járulékait Debrecen (HBN - D. K. K.)­­ Ettől az évtől a társadalom­­biztosításra, nyugdíjra jogo­sultakról szóló törvény sze­rint minden évben ki kell értesíteni a foglalkoztatot­takat a bejelentett szolgála­ti időről, jövedelemről. Ennek az elmaradása arra utalhat, hogy a munkáltató nem jelentette be őket, a feketemun­ka következménye pedig az, hogy nincs sem egészség-, sem nyug­díjbiztosításuk. Első ízben ez év október 31-ig kell megtenni a be­jelentést. A kiértesítés alapja az úgynevezett nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartó lap - mond­ta el csütörtöki sajtótájékoztató­ján Kocsisné Poór Emma, a me­gyei nyugdíj-biztosítási igazgató­ság vezetője. A nyilvántartó lap tartalmazza a foglalkoztató és a munkavállaló adatait, a biztosí­tásban töltött időt, a nyugdíjjá­­rulék-köteles jövedelmet és a le­vont nyugdíjjárulék összegét - részletezte az igazgatónő. Téves adatok közlése esetén a munka­­vállaló először a munkáltatójával egyeztet, amely köteles az infor­mációkat korrigálni. Ha ez nem vezet eredményre, a nyugdíj-biz­tosítási igazgatósághoz kell for­dulni, hogy kivizsgálják a beje­lentést. Az adatok korrigálására a tervek szerint 90 nap áll majd rendelkezésre. A megyében az adatközlés 31-32 ezer foglalkoztatót és mintegy 230-240 ezer dolgozót érint. Az egyéni vállalkozók nincsenek eb­be a körbe bevonva, kivéve, ha ők is alkalmaznak dolgozót. Az egyéni vállalkozók számára új­donság, hogy ettől az évtől nekik is tételes bejelentést kell tenniük a nyugdíjbiztosítónál, hiszen majdani nyugdíjuknak ez a jöve­delem lesz majd az alapja. A foglalkoztatóknak a jövőben minden évben március 31-ig, az egyéni vállalkozóknak pedig áp­rilis 31-ig kell bejelentési köte­lezettségüknek eleget tenni. A nyilvántartó lap bekerül a köz­ponti adatbázisba az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatósá­gon, majd ennek alapján készül el az értesítés. Ettől az évtől az öt főnél kevesebb személyi fog­lalkoztatókat kivéve floppyn kell leadni az adatokat. A bejelenté­si kötelezettség elmulasztása ese­tén a nyugdíjbiztosító felszólítja a foglalkoztatókat, s ha a kitű­zött új határnapig sem teljesítik kötelezettségüket, jelentős bír­ságnak nézhetnek elébe. A megyében az adatközlési kötelezettség 31-32 ezer foglalkozta­tót és így mintegy 230-240 ezer dolgozót érint (Felvételünk illuszt­ráció) Fotó: Horváth Katalin A csapadék és az árvíz összefüggései Lakatos László Debrecen (HBN)­­ Az utóbbi negyven év során március hónapban, az 5 napos maxi­mális csapadékmennyiség a 2001. évben volt a legna­gyobb. Utoljára 1987-ben hullott az ideihez hasonló mennyiségű csapadék eb­ben a hónapban. Ez a Debreceni Egyetem (DE) Agrártudományi Centrumában működő agrometeorológiai ob­szervatórium 1961-2001 közötti mérési eredményei alapján álla­pítható meg. Az elmúlt 40 évben 10 évenként 4 milliméterrel nö­vekedett a rövid időszak alatt (5 nap) lehullott csapadék mennyi­sége. Ez azt jelenti, hogy megnő az esélye a jövőben annak, hogy ilyen „kedvezőtlen” együttállás esetén, a jelenleginél is nagyobb árhullámok induljanak el fo­lyóinkon tavasszal. Az árvizeknek, pontosabban a nagyobb árhullámoknak csupán egyik tényezője az, hogy mekko­ra csapadék hullott a vízgyűjtő­re. Igen fontos körülménynek te­kinthető az árhullámot megelő­ző mederteltség, valamint pél­dául tél végén a hó olvadásával járó víztöbblet, vagy nyáron az egyéb vízfolyások (patakok, ki­sebb folyók) helyi záporok, zi­vatarok hatására bekövetkező áradásából összeadódó víztöbb­let. A csapadék árhullámot előidéző hatásánál nagyon fontos tényező az, hogy mennyi idő alatt, milyen intenzitással esik, és a folyónak mekkora a vízgyűj­tő területe. A múlt év decemberében a sokéves átlagcsapadék körülbe­lül másfélszerese, idén január­ban már csak a sokéves átlag­gal megegyező, míg februárban az ekkor szokásos csapadéknak alig fele hullott térségünkben. Összességében a három téli hó­nap csapadéka (108 milliméter) a sokéves átlag körül (104 milli­méter) alakult. Sajnálatos módon azonban ta­valy a száraz nyárra száraz ősz következett, vagyis mintegy 140 milliméteres volt az éghajlati vízhiány, azaz ennyivel több pá­rolgott el az év folyamán, mint ami csapadék formájában a fel­színre hullott, így az átlagos csa­padékmennyiségű három téli hó­nap után is jelentős vízhiány mutatkozott a talajban. Nem csak ott jelentkezett azonban hiány, hanem a folyóink is cse­kély mederteltséget mutattak. Mi okozta akkor mégis a szo­katlan árhullámot? A télen nem egyszer fordult elő, hogy 15 fok fölé emelkedett a hőmérő hi­ganyszála. Ez önmagában nem jelent problémát. A meglehető­sen magas hőmérsékleti érték azonban azt is maga után von­ja, hogy a hegyekben 2000 mé­ter fölött is elkezdődik az inten­zív olvadás. Mivel területi átlag­ban megközelítőleg 50-60 milli­­méternyi víz volt hó formájában felhalmozva a vízgyűjtő nagy ré­szén, ez tekintélyes mennyiségű többletvizet eredményezett. A nagy olvadásra ezen kívül rára­kódott az az 50-60 milliméternyi víz, ami március 1-5. között hul­lott a régióban. Ez olyan hatású volt, mintha 100-120 milliméter­nyi csapadék hullott volna alig egy hét leforgása alatt a vízgyűj­tőre. Ezek után nem meglepő, hogy szokatlan nagyságú árhul­lám indult el a Tiszán. A március elején, 5 nap alatt lehullott, körülbelül 50 millimé­ternyi csapadék egyébként több mint másfélszerese a sokéves március havi csapadékmennyi­ségnek. A 120 éves csapadék­adatbázisban előfordult ennél lé­nyegesen nagyobb márciusi csa­padék is, például­ 1914-ben és 1919-ben. Ezekben az években ke­reken 100 milliméter csapadékot mértek. Most nem elsősorban a lehullott mennyiség volt a szo­katlan méretű árhullám kiváltó oka, sokkal inkább az, hogy szo­katlanul nagy intenzitással és rö­vid idő alatt (5 nap) esett le ez a mennyiség. Emellett a nagy csapadékhozam hatása sajnála­tos módon összegződött a hóol­vadással és ez a szerencsétlen együttállás okozta a Felső-Tisza­­vidék katasztrófáját. (A szerző a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.) Barátunk a természet címmel rendezett já­tékos környezetvédelmi vetélkedőt a víz világnapja alkalmá­ból csütörtökön a debreceni Kemény Zsigmond Utcai Óvoda a Csapókerti Közösségi Házban. A résztvevő 13 csapat - egy­­egy csapatot két-két gyerek, szülő és óvónő alkotott - az AKSD Kft. által támogatott Buci Maci Környezetvédő Klub tagóvo­dáiból került ki Fotó: Iklódy János HIRDETÉS A Hajdú-bihari Napló és a Debreceni Kulturális Fesztiválközpont meghívja olvasóit a HORVÁTH KORNÉL és STOYAN YANKONLOV koncertjére március 28-án, 20.00 órától a Debreceni Egyetem Konzervatóriumába. Tíz darab, egy személyre szóló belépőt sorsolunk ki azok között, akik kitöltik az alábbi szelvényt, és március 26-án (hétfőn) 14 óráig eljuttatják szerkesztőségünkbe (4024 Debrecen, Dósa nádor tér 10.). A nyertesek névsorát a március 27-i számunkban jelentetjük meg. Szeretnék részt venni a hangversenyen. Z NAPIÓ

Next