Hargita, 1968. július (1. évfolyam, 111-136. szám)

1968-07-02 / 111. szám

Ha sok is a termőföld, hasznosítani kell! A homoródalmásiak most „szü­retelik“ a zöldborsót. Helyébe u­­borkát ültetnek. A takarmányro­zsot hagyma váltotta fel. Kará­csonyfalván és Homoródszentpá­­lon azonban még várat magára a nem újkeletű módszer alkalma­zása. Az előbbiben belátják en­nek szükségességét, mondják is, hogy „jövőre másképp lesz“, a káposztának előkészített terület júniusig nem fog üresen marad­ni (még Oklándon sem). Sokkal „érdekesebb“ a homoródszentpáli mérnök véleménye. Szerinte szük­ségtelen a kettős termesztés, van termőföd­elég. Foglalkozzanak vele azok a termelőszövetkeze­tek, ahol kevés a termőterület. Úgy véljük, egyetlen gazdaság­­sem mondhatja el magáról, hogy termőföld-felesleggel rendelkezik. Nem, mert a száraz tavasznak „köszönhetően“ legtöbb helyen takarmányhiánnyal küszködnek. A már említett Homoródszentpálon 800 (!) vagon a takarmányhiány. Ijesztően hangzik. Kétszer is megkérdezzük Moldovan Petru mérnököt: vajon jól értettük? Igen, hangzik a „megnyugtató“ válasz. 800 vagon. Még nem si­lóztak semmit. (Karácsonyfalván és Oklándon is mindössze 130, il­letve 125 tonnát). Ezért érthetet­len, hogy termőföldbőségről be­szélnek. Az is érthetetlen, hogy a hektárokat kitevő fiatal nádat nem óhajtják besilózni. — Majd a lóhere második ter­mésével együtt — nyugtat meg a mérnök. Pedig a nád már meghaladta a métert, bugáját bontogatja, kezd fásodni a szára. Fiatalon nem lett volna jobb silózni? Esetleg kétszer. Maradt volna még a ló­here második termésére is. A fentiek után egyáltalán nem csodálkozhatunk, ha gyenge a tejhozam. (Karácsonyfalván 482 liter, Oklándon 430 liter takar­­mányozott tehenenként.) Megyénk nyugati részén — de máshol is — sárgul már a határ, aranyló termésüket érlelik a ren­gő gabonatáblák. A mező méreg­zöldjét a szelid­ szőke váltotta fel. Van ahol gondot okoz a kö­zelgő aratás, máshol bizakodób­bak. Karácsonyfalván például százötven hektár kalászos vár e­­gyetlen kombájnra. Igaz, felsze­relték pelyva és szalmagyűjtővel, de mégis gondot okoz a szalma­préselés. Oklánd és Karácsony­falva rövidesen háromszáz hek­tárról takarítja be a termést. Szalmaprés viszont csak egy van. Törik is fejüket a mérnökök, ho­gyan oldják meg a kérdést. Jó lenne, ha illetékes szervek segí­tenének nekik. Nem a fejtörés­ben, hanem a gépek beszerzésé­ben. BOGOS SÁNDOR Szárba szökken a búza MUNZLI­NGER ATTILA felvétele Világ proletárjai, egyesüljetek­ AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A maroshévízi fafeldolgozó üzem­anyagosztályozó részlege NAGY ZOLTÁN felvétele A Yum­Ortm­us • Jj.... tLt­­­z­­­.» (Kiküldött munkatár­sunk konstancai tudó­sítása) Pénteken a késő esti órákban, a nem­zetközi zsűri által megítélt arany és e­­züst Pelikán-díjak kiosztásával Mama­ián befejeződött a második nemzetkö­zi rajz- és bábfilm­fesztivál. A hat na­pon át tartó rendez­vényen, amelyen a világ 21 országa kép­viseltette magát, 102 rövid rajz, illetve bábfilmet pergettek le a kül- és belföldi üdül­ővend­égekből álló közönség előtt. A magam részéről nem tartom vé­letlennek azt téjigt,, ,'hogy *, ,a fenée­zvény.. színhelye éppen a,, teltházas Mamaia volt, ahol ezekben a hé­t napokban szinte e­­gész Európa megta­lálható. Nincs is na­gyobb öröm, mint elnyújtozni a homo­kon és két hétre feledni gondot-bána­­tot. Ennyi a vakáció érdeme, és nem több. Éppen ezért figyelemre méltó az a törekvése a szer­vezőknek, hogy a rendezvényekkel is tartalmat adjanak a vakációnak. A rajz­film komoly játék, megértéséhez külön tolmácsra vagy fel­iratra nincsen szük­ség. Nyelvezete, hogy úgy mondjam, univerzális, monda­­nivalója pedig, nos, éppen a filmek mon­danivalója az, ami igazolja a nemzetkö­zi fesztivál létjogo­sultságát, célját: az az emberi-filozófiai Vidff alpin), amely, (nem ■ vettetve döbbent rổ 'benn­ünket,­­'földünk­­embereit, s a­­ közös tenjápalóra, a béke megvédésére. Ez hatja át ■ és­­ teszi szuggesztiven meg­kapó­vá a bolgár Do­­nio Bonev „Lövé­szek“ című alkotását s az ugyancsak nagy sikert aratott zágrá­bi filmet, Z­latko Grgics „A cipő fel­találója“ című mű­vét. De sorolhat­nánk az összes díja­zott és nem díjazott filmeket: mind a humanizmus jegyé­ben fogantak, mind segíteni akarják az embert a jövő beren­dezésében, mind til­takoznak az el­em­ber­t­elene­dés, a há­ború ellen, s tükrö­zik, hogy a szép, a béke óhaja minde­nütt erős és élénk a világon. Legszebb élmé­nyem? Az a pillanat volt, amikor az é­­szak-vietnarpi *i Trou-f­­­ong Qua átvette a yfilmesek.. .díját, a „K­ébe­­ faragott hős­­költemény“ című al­kotásáért. ■' Sohsem fogom el­feledni ezt­ a forró pillanatot.. MIKLÓS LÁSZLÓ -A. Indul A NAGYKÜKÜLLŐ ki­táguló völgye. Székelyud­varhely újonnan alakult ur­bánus jellegű peremközsé­ge: Felsőboldogfalva. A szó szoros értelmében vett peremközség, hiszen a vá­rossal csaknem összenőtt már. Nem a legjobbkor top­pantunk be a néptanács iro­dájába. Az újonnan alakult ideiglenes néptanács vég­rehajtó bizottságának elnö­ke és titkára éppen az átvé­tel-átadás felelősségteljes munkáját végezte, a régi községi néptanács titkárával és elnökeivel. Nem is könnyű dolog át­venni és számbavenni 11 helység ügyeit, mert Fel­sőboldogfalva községhez még 10 falu tartozik, köz­tük a volt község, Farcád is, a maga három falujá­­ val. Miközben Lakatos Ferenc titkár folytatta a község közigazgatásának átvételét, Mika Domokos elvtársat, az elnököt sikerült néhány percre kiragadnunk hivata­los ténykedéseiből Kigyúl a fény Farcád, Hodgya, Sükő, Lengyelfalva lakói már a tavaszi meszelések ide­jén elvégezték a belső szerelé­seket, hogy házaikban ki­­gyúlhasson a villanyfény. Még nem gyűlt ki. Tudták ezt előre az emberek. Csak­­hát — gondolták — jó, ha minden elő van készítve a nagy pillanatra. — Valóban, minden elő van készítve — mondotta a községi néptanács elnöke, a szükséges pénzalap, az­­ osz­lopok, szóval minden. Csak a külső vezetékek szerelése m­aradt őszire. Nincs sok idő már hat­ község­ ra. Az egész község lakos­sága lelkes izgalommal vár­ja, hogy a petróleumlámpás négy faluban is felgyűljön a fény, megszólaljanak­­a rádiók, megvilágosodjanak a televíziók képernyői. Ter­mészetesen, elsősorban az érdekeltek számára telnek kissé lassan a türelmes­­ na­pok. S nem azért, mintha a villanyfény nem volna már most bizonyosság ... Nem járunk sárban... A községen és a tőle nem messze elterülő Bikafalván végighúzódik a Székelyud­varhelyt Segesvárral össze­kötő, meglehetősen forgal­mas műút. Ez a tény újabb problémát vetett fel: a gyalogjárók közlekedésének biztonságát. A lehetőségek helyes felmérésével 500 fo­lyóméter járda építéséhez fogtak hozzá, melyből 250 méter Felsőboldogfalvára, 250 méter pedig­ Bikafalvá­­ra jut. A szükséges anyagot beszerezték, a munkát pe­dig a mezőgazdasági terme­lőszövetkezet végzi el kő­műveseivel, szerződés alap­ján, így a lakók önkéntes hozzájárulásából sikerül a gyalogforgalmat az úttesten megszüntetni. Függetlenül attól, hogy a járda kedvező­en befolyásolja a község­központ és Bikafalva arcu­latát, szükséges is, hiszen mindkét helységben éles, betekinthetetlen kanyarral fordul a műút, ami az út­testen való közlekedést ve­szélyessé teszi. — Ha már nem közleked­hetünk az úttesten, miért járjunk a sárban? — tették fel a kérdést a lakosok.. A szót tettek követték, épül a több mint egy méter széles járda és nemsokára nem­csak a főút mellett, hanem a beletorkolló utcákban is élvezet lesz a séta a hold­es villanyfényes nyári es­téken. A ma és a holnap tervei A közigazgatási átszerve­zés nyomán kibővült köz­ségnek három mezőgazda­­sági termelőszövetkezete van: a felsőboldogfalvi, a patakfalvi és a farcádi. Ha a tagság jövedelmét tekintjük, a boldogfalviak járnak az élen. Az MTSZ- tagok lelkiismeretes munká­ja mellett a siker Györffy István, majd Keresztes Ká­roly mérnökök és Luka Re­zső technikus tevékenysé­gének tudható be. Ezzel szemben, az elmúlt évben a farcádiak meglehe­tősen lemaradtak. Habár határuk kiválóan alkalmas gyümölcstermesztésre (csak a híres sükői cseresznyét említjük) és állattenyész­tésre; megvan a lehetőség a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány bizto­sítására is, mégis mindössze 14 hízott állatot tudtak értékesíteni. A szakszerű irányítás hi­ánya mutatkozott meg a tavalyi eredményekben. Az idén a helyzet lénye­gesen javult. A megfelelő szervezési intézkedések nyo­mán az állattenyésztés kezd bekerülni a rendes kerék­vágásba. Már az első ne­gyedév folyamán 20 hízott borjút értékesítettek, s a számítások szerint az év végéig mintegy 70 darabot tudnak leszállítani. És a további tervek? Boldogfalva és környéke eddig is Székelyudvarhely fő zöldség- és gyümölcs­­szállítója volt. A zöldség­­termesztésre, mint az e­­gyik legjelentősebb jöve­delmi forrásra, most is nagy súlyt helyeznek. Habár az időjárás nem nagyon kedvezett, rendsze­res öntözéssel sikerült a zöldségtermesztő részlegen a szárazság következménye­it megelőzni és felszámol­ni. Következhet a nagyba­ni szállítás, mert a teher­autó pár napon belül ké­szen áll, s nemsokára a du­ba is elindulhat. Nemcsak Székely­udvarhelyre, hanem távolabbra, Vlahicára, Csík­szeredába is állandóan fog­ják szállítani a friss zöld­séget. És még egy: a Boldogfal­­vához tartozó három, vala­mint a székelyudvarhelyi és a fenyédi mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet kö­­­zösen egy nagyobb üveg­ház megépítését tervezi­. Elgondolásuknak van is alapja, mert a megfelelő hely rendelkezésre áll, s a székelyudvarhelyi DCA hő­termelő központja a fűtés­hez , szükséges gőzt biztosí­tani tudja. Ha ez az elgon­dolás megvalósul, télen is friss zöldséggel jelentkez­hetnek a termelőszövetke­zetek a megye piacain. Mika elvtárs­a azt is el­árulta, hogy már meg­kezdték az anyagok be­szerzését. Reméljük, a szép terv nem bukik meg az e­­setleges féltékenység vagy a személyi­ kifogások­ miatt. Nem szabad figyelmen kí­­vül hagyni, hogy ilyen, kö­zös erővel létrehozott, kö­zösen fenntartott és üzemel­tetett objektum a környék mezőgazdasági termelőszö­vetkezetei közötti szorosabb együttműködés kezdetét is jelentheti. Az iskola környékén A vakáció nem jelent semmittevést. Hozó Jenő iskolaigazgatót most is gyerekei körében találjuk. Megrongálódott a kút ká­vája, ki kell javítani. —* Ne gondolják, hogy e­­gész szünidőben­­ munkára fogom a gyerekeket — há­rítja el kérdéseinket Hozó Jenő. Nemrég látogattuk meg a keresztúri múzeu­mot, közösen eprészni vol­tunk, most készülünk a Szejkére. S a kirándulások mellett jut idő arra is, hogy megtartsuk az előadás előtt álló három színdarabunk próbáit. Kevés a tanuló. Mind­össze 22 gyermek. Az igaz­gató egymaga birkózik az iskola gondjaival. — Jelenleg csak I.—IV. osztály működik Felsőbol­­dogfalván. Nagyobb­­gyer­mekeink Székelyudvarhely­re vagy Bikafalvára járnak tanulni. Jó volna mielőbb felépíteni a tízosztályos is­kolát, annál is inkább, mert a községközpont minden irányból könnyen megköze­líthető. Az utak itt futnak össze. Az iskola, környékén rend van. . Kívül-belül. De Ho­zó Jenő a szomszéd­ falvak­ban folyó javításokra is figyel. Tőle halljuk, hogy Patakfalván, Ócfalván e­­reszcsatorna, készül az is­kolaépületekre. S azt, is hogy Hodgyában három hete búcsúztatták Baczó ta­nítót, aki negyven éves szolgálat után hagyta el a katedrát, nyugdíjba ment. — Fiát várjuk Homoród­­szentpálról új kultúrigaz­­gatónak. Gyermekeké a döntő szó így foglaltatnák össze a boldogfalvi kultúrtevékeny­­ség tanulságait. Néhány, évvel ezelőtt az agitációs brigád országos versenyeken nyert díjakat. Most azonban nehéz ösz­­szehozni. A fiatalság zöme Székelyudvarhelyen dolgo­zik, s ott különböző vál­lalatok műkedvelő csoport­jainak tagja. Azért sikerült a télen is két színdarabot előadni. Ámbár — amint megtudtuk — sok férfisze­repet nők játszottak. — Ha nem van egy állan­dó művészcsoportunk, az általános iskola kis gyer­mek-közössége — magya­rázza Hozó Jenő, aki ez­­idáig köszegi kultúrigazga­­tó is volt. A készülő há­rom színdarabról már be­széltem, de ezzel nem me­rül ki kulturális hozzájár !Folytatás a 3. oldalon­ BALÁZS IMRE BALÁZS ANDRÁS T. I. 111. SZÁM 1968. július 2 Kedd ARA 30 BANI LAPUNK TARTALMÁBÓL 2. oldal: 9 Szabó Gyula: Húgom Zsuzsika 9 Fővárosi lapokban olvastuk # Orvosi szemmel 3. oldal: 9 Táncra született • Sport 9 Garázdaság, gyilkos­­sági szándék, vagy „csak“ huliganizmus­? 4. oldal: 9 Nemzetközi események ■ t­ti­­ ünneplése Június utolsó nap­ja.*a tanítóké. A vakáció ■ kezdetét jelzi tanító- • nak, tanárnak, mert őket bizony később várja a pihenés, mint a tanulókat. Országszerte hagyo­mány immár e nap megünneplé­se. Megyénkben több mint 3 000 tanító és tanár készült lázas iz­galommal erre az ünnepre, u­­gyanakk­or a tanulók is, mert a nyári szünidő ellenére sem fe­ledkeztek meg oktatóik gondos­kodásáról,­­ arról a tevékenység­ről, amely , talán magától értető­dő, mégis­­ nélkülözhetetlen bár­ki életében. '' A felnőttek és a gyerekek egyaránt emlékeztek és mondták köszönetét. Egész társadalmunk köszöntötte a Ne­velőt. Az oktató munka eredmé­nyeinek elismeréseképpen ki­tüntetéseket nyújtottak át­­ a szakma élenjáróinak. Bobric Du­mitru tanfelügyelő, Pálffy An­dor a gyergyószentmiklósi líce­um tanára lelkiismeretes tan­ügyi munkájának elismeréséül ,a Muntea érdemrend III. fokozatát kapta. Négy tanítót és tanárt Munkaéremmel tüntettek ki. A kitüntetettek között van Pop Luiza na­gy nemzetgyűlési képvi­selő, a székelyudvarhelyi 2. szá­mú líceum tanerője, Mindru Mu­­reşan Ana salamási tanárnő és mások. Elismerésben részesült megyénk további 13 nevelője, akik az éltanító címet kapták meg. Városainkban és falvainkban lelkesített az ünneplés. Ezt kö­vetően közös kirándulások, ösz­­sze­jö­ve­telek meleg légkörében telt el a nap hátralévő része. Az ország minden tájáról 9 Az­ elmúlt héten a déli me­gyékben teljes­ lendülettel folyta­tódott az ország középső és északi részében lévő megyékben pedig megkezdődött a nyári aratás. A A Mezőgazdasági Főtanácshoz június 27-ig beérkezett adatok szerint a búzát 26, az árpát 64, a borsót pedig 68 százalékban takarították be. Hét zónatröszt állami mező­­gazdasági , vállalatai, és 12 megye mezőgazdasági szövetkezetei befe­jezték az árpa aratását. A Bucu­rești - tröszthöz tartozó állami me­zőgazdasági vállalatok a búza 77 százalékát takarították be, a Brăila, Buzău, Galac, Ialomița,­ Il­fov és­­Prahova* megyei' mezőgaz­dasági .: szövetkezetek • pedig több * mint 50 százalékban végezték el ezt a munkát. . 1 ' ' Mi: ' ' 1 : 4 • 9 A galaci kohászati ■ kombinát .* első 1 700 köbméteres nagyolvasz­tójánál felszerelték a harmadik olvasztottvas-öntőszalagot. Az ó­­ránként 50 tonna kapacitású be­rendezés lehtővé teszi a nagyol­vasztó jobb kihasználását, illetve a nagyobb termelést. A berende­zést két hónap alatt szerelték fel, s ezt rekordidőnek tűn­t­ik a szak­. A medgyesi üveggyár szak­emberei hulladékanyagból építke­zésekhez használt habüveg-lapok­­kat állítottak elő. A szokásos a­­nyagoknál 4—5-ször könnyebb habüveg-lapokat válaszfalakhoz és tetőkhöz használják. A habüveg­­, téglából készült falak elsőrendű hang- és­ hőszigetelők. Ugyanakkor e tégláknál jól alkalmazhatók, a kötőanyagok, ami megkönnyíti bevonásukat különböző díszítő a­­nyagokkal, mint például zomán­cozott üveg, műanyag­ lapocskák, stb. Az új építőanyag ára egyötö­de a szokásos tégláénak.­­ Az érvényben lévő szerződés alapján az Auto-Tractor román külkereskedelmi vállalat 20­9 darab U—650 és U—651 típusú traktort szállított Iránba. További 220 különböző típusú traktort brazíliai, NDK-beli és spanyolor­szági cégeknek küldtek. A Tehnoimport vállalat 135 000 csapágyat és mintegy 19 millió csapágygolyót adott el ausztriai,­­ bulgáriai, dániai, csehszlovákiai, nyugat-németországi, lengyelor­szági, magyarországi és szovjet­unióbeli kereskedelmi partnerek­nek.­­ Személygépkocsikhoz csatol­ható, házhelyes, modern, kényel­mes és tágas utánfutók gyártását­­ kezdte meg a ploieşti-i Electro­­metal­ca vállalat. Már több mint ezer hazai autó­­tulajdonos rendelt is ilyen Utánfu­tót. BUCSINI TÁJ HARAGOS ZOLTÁN felvétele" * ... miért keresik egyes emberek­­olyan nagy előszeretettel és az alkotó munka megkerülésével a titorinyit és gyors pénzszerzés sé­mért,­­ h' azt senkinek sem kell biz­toszí­tanom. Persze,közel , sem.. ' üzérkedő emberekre gondolos„ csupán, akik a pillanatnyilag keresett árufeleségét az isten tudja hol, de beszerzik■ és to­vább is adják busás haszonnal, hanem inkább azokról szólok, akik rabjai lettek a nyerészke­dő pénzszerzésnek. Kártya, kug­li, biliárd... sorolhatnám az ismert, vagy kevésbé ismert já­tékformákat, amelyeket egyesek NEM szórakozásból, időtöltésből, kikapcsolódás reményében vesz­nek a kezükbe, hanem azért, hogy ezek segítségével lehetőleg minél több pénzt nyerjenek el másoktól. Az ilyen ember nem szórakozik. Sápadt-sóvárgón, tel­jes idegmegfeszítéssel gusztálja a lapot, szorítja a dákót, vagy gurítja el golyót. Ha nyert, a mosoly vigyorrá torzul a ké­pén, ha pedig nem, az elve­szett pénz visszaszerzésének be­teges fénye villog a szemében. Ha nem is ilyen felfokozott formában, de ilyesmit figyeltem meg a székelykeresztúri mozi hosszú, keskeny udvarán nye­részkedők között. Vasárnap dél­után volt. Apró gödröcskék kö­rül, gyors mozdulattal­­ sürgö­lődött mostegy húsz fiatal. Ti­­zennégy-tizenhatévesek. Rövid szavakat halllottam: — Dobj! Nyertem. Ide a ló­vét! Érdeklődve álltam közéjük. Sehol egy mosoly. Minden ideg­szál a játékra, a pénzre volt felhangolva. Egy hosszúkarú sihederen volt a dobás sora. Mesterien sikerült. Mind a hat tizenöt­ban is beleesik a kis gö­dörbe. Nyert. A másik , fizet, és ő készül a dobásra. Vagy 8—10 lyuknál folyik a játék. Elnézem a fiúkat. Minden ikon tiszta ing, tiszta ruha. Csak a térdeken éktelenkednek a friss sárfoltok. Csak az ujjak piszko­sabbak, a szemek fényteleneb­bek. Egyikük kiáll a játékból.. Elvesztett vagy tizenöt lejt. Szürke arccal, ellenségesen né­zi társait. Nem tudom milyen gondolatokat forgathat az agyai­ban. Pedig erősen kiváncsi vol­nék. A főtérre kiragasztott plaká­tok kulturális versenyre, fut­ballmeccsre, moziba hívják az embereket. Ezt a húsz­­ diákot nem vonzotta ■ semmi ma. Még a gyönyörű főtér ezer nyitó■ rózsájának illata sem. Ők ma pénzt akartak nyerni. Szülők, nevelők, KISZ-szer-­ vezetek! Még nem késő. Fel kell figyelnünk az ilyen jelen­ségekre. Közhangulatot kell­ fel­­alakítani ellenük az iskolákban,­ a munkahelyeken, mindenütt! Hogy egy ifjú se kerüljön az elvtelen pénzszerzés sárga ör­dögének karmai közé! SALLÓ ISTVÁN

Next