Hargita, 1969. április (2. évfolyam, 76-101. szám)

1969-04-08 / 82. szám

TI l­»­st ».) mm 199. április 8 Kedd ÁRA 3d BANI tyastag proletárjai, egyesüljétek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Árva traktor áll magában Nem tévedés. Korántsem a gó­lya elhagyatottságáról, száműzöt­­ten egymagában álldogálásáról van szó. Traktor a javából, ha nem is áll ,,teleknek lábjában“, de annál inkább Nagygalambfalva határá­ban. Rostokol,szomorúan, mert ha nem is szállna messzi messzi ten­gerekre, de a közeli földekre és a távolabbi lankás domboldalakra bizonyára szívesen kapaszkodn­a, döcögne, robogna, szántana, vetne, tárcsázna, műtrágyát szórna... Ha tehetné! Ha kerekein gumi volna és elindulhatna, mint hetek­kel ezelőtt, amikor a talaj annyira szikkadt, hogy az ekéket baráz­dába lehetett állítani, s a varjak élénkülő károgása jelezte a friss szántás terebélyesedését. Akkortájt nem henyélt a nagygalambfalvi gazdaság U—651 -es traktora. Mun­kába állt, csak a kora est deren­gése szólította éjszakai nyugovóra. Nem sántított, mert gumikerekei is bírták szusszal, nemcsak a traktor többi új alkatrésze. Mert új ám a mostan rostokoló masina. Mind­össze 550 hantii a munkásmúltja. Az 550 hektár után érte a baleset, akkor mondta fel a szolgálatot az egyik kerék, illetve a kerék fel­robbant gumija. No de sebaj, más társával is történt még baj. Kéz­bevették a szakértők és rövidebb­­hosszabb időn belül „tisztába tet­ték“, kikúrálták a „nátháját“, új­ból munkába állhatott. De a nagy­galambfalvi sebesült nincs ilyen szerencsés helyzetben. Ma is ott áll sántán, ahol a baleset történt. Pedig aránylag könnyű az esete: mindössze kipukkadt gumiját kel­lene kicserélni. Gazdái állítólag szaladgáltak is ide-oda, telefonál­gattak a gumiabroncs beszerzése végett. De, ha oly sokat szaladgáltak, miért nincs meg a látszatja? A megyei illetékes mezőgazdasági szervek miért nem szánják meg az elárvult traktort, miért nem támogatják a pótkerék beszerzé­sének ügyét? Oly egetrengetően, nehéz „probléma“ talán? De hisz, a tavaszi mezőgazdasági munkála­tok gyors és szakszerű elvégzésé­nek ügye még ennél nehezebb­, bo­nyolultabb kérdések megoldását is parancsolóvá teszik! Vagy talán az illetékes szakirányító szervek csak fontosabb, nagyobb horderejű problémákkal foglalkoznak, s az ilyen csekélységre nem adnak?... Ezért áll árván, egymagában a traktor Nagygalambfalva határá­ban. Vajon meddig? KOLOZSI MÁRTON Várni és készülődni, de tenni is! Er­ősen megroskadt a hó a há­­szonokban is. Igaz, a magasabb, távoli dombokon még ott van, de a földekről már eltakarodott, csak itt-ott fehérült , még, mint porcu­kor a süteményen. A suvadások­­ban meggyűlt a víz, millió év táp­lálja, mély árkok hasítják a földe­ket, és hiába süt a nap — végre, hogy süt! — éjszaka fagy még,­s a földekre nehéz rámenni. Várni kell tehát, és készülni. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen a mezőgazdaság gépesítési vállalat­i traktora a kászonúj falusi mező­­gazdasági termelőszövetkezetben kijavítva várja az idő engedtét, hasonlóképpen a kászonaltízi misz­­ben is, ahol­ katonás ■ -sorrendben állnak egymás­­mellett s’-.­ragyog­­nak a tisztaságtól,' a­­különböző be­zsírozott mezőgazdasági­ gépek ’és felszerelések. t. A megkésett­ kitavaszodás miatt azonban a géppark kevésnek fog bizonyulni, hiszen a gazdaságok­nak rövid idő alatt nagymennyisé­gű munkát kell elvégezniük, ami csak akkor lehetséges, ha a leg­apróbb részletekig­ megszervezik a munkálatokat, s ugyanakkor meg­szilárdítják a­­ munkafegyelmet. Mert minek minősíthetjük, ha nem önfejűségnek egyes fogatosok ma­gatartását, akik a brigádosok uta­sítása ellenére feleúton lerakják a trágyát a kászonaltízi termelőszö­vetkezetben?!­6 000 tonna trágya már kint van a földeken, de még szükség van, elsősorban műtrágyá­ra; a vetőmag meg van tisztítva, a gyümölcsösben pedig metszenek és folyamatban van a talajfeljaví­tás is. ff • • AZ IDŐ SÜRGET, van ahol dolgoznak, van ahol dolgozhatnának Lovak, fogatok, fogatosok Ke kiskirill, kanéi enter! Tüzes parázson nőtt fel. Gyorsabb a szélnél. Az áldo­zati oltáron áll, mert harag­szik a Hadúr. Megégett csont­jaiból a jövendőt fürkészi a főpap. A sötétség leple alatt leselkedő veszélyt megérzi, fel­nyerítve. Sebesült a gazda, s a hűséges társ megmenti... íme a mondavilág, amelyet köréje szőttek. A jó segítség, hű társ. Gyorsasága az emberi szabadságvágy első megszemé­­lyesítője. A világra ismerő gyermekek első szerelme. Úgy tartozik­­ gyermekkorunkhoz, mint a végtelen mezők, s a félelmetes erdők. És velünk jött a végtelen pusztáktól, idáig. Velünk szom­jazott. Igába fogatott, s együtt húzta velünk .. . Aztán jöttek a gépek. Gyor­sabban. A kocogó fiákerek he­lyébe az autók álltak. Az eke elé traktor került. A rönkfa drótkötélen száguld a gáte­­rig ... Aztán jöttek esős őszök, a traktor kereke egyhelyben fo­rog az átázott tarlón. A domb­oldalakon nem tud megkapasz­kodni jól a traktor, és még elég sincs belőlük. A drótkö­tél pedig nem tud olyan hosz­­szis lenni, hogy mindenüvé el­érjen. .. . Nálunk felé pedig sok a hegyoldal, sok a sziklás erdő, s az ősz pedig gyakran sáros. És megint hozzá fordulunk. A ló­hoz. Létszükséglet. A kis cr­­kány lovak, ha szépségre nem is vetekszenek az angol­ telivér­rel, de a munkában igen- És ez a lényeg. Nem luxuscikk, élet... Hetivásár. Borjak, tehenek, elvétve egy-egy ló. Itt a leg­nagyobb a gyülekezet. Hat-hét­ezer lejekről alkudoznak. Ki ad többet? Hallom, egy jó lóért tizenöte­zeret is adnak. Sokan valamelyi gazdaság nevében alkudoznak. Miért, az mtsz-ek­­ben nincs elég ló? Nincs! És sok az öreg, kivénhedt állat. Zetelákán nemrég vettek egy párat tizenötezer­ért. Nem is a legjobbak. — Tudja, — világosít fel egy középkorú férfi — az úgy volt jó pár évvel ezelőtt, hogy száz számra ütötték fejbe a lo­vakat. Disznót hizlaltunk velük. Azt mondták, majd a gépek el­végzik helyettük a munkát. Esznek, s nem hoznak elég jö­vedelmet. S akkor őszön a traktorok nem tudták a pityó­kát behordani mind a mező­ről . ■. Az első évek leltárait nézve, s a jelenlegivel összehasonlítva, a legtöbb gazdaságban, annak nagyságától függően, körülbe­lül tizenöt, húsz százalékkal kevesebb ló van. Tényleg sok lovat ettek meg a disznók. Pe­dig szükség van rájuk. És rit­ka az a gazdaság, amely el­­­­mondhatná magáról, hogy elég a fogata. Pedig most már min­denki tudja, hogy nem esznek hiába. Nézegetem a kartotéko­kat, s jegyzetelem. Most a téli FERENCZ L. ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) Egyébként a­ községi pártbizott­ság bürója március 22-i ülésén elemezte a két termelőszövetkezet tavaszi előkészületeit, s reméljük, hogy a munkamegbeszélés jellegű ülésen elhangzott konkrét javas­latok és intézkedések révén a két kászoni gazdaságban behozzák az időjárás.. okozta lemaradást, a vál­lalásokból­­ tettek születnek. MIKLÓS LÁSZLÓ Nem telnek tétlenül a napok Csikkarcfalva határában pata­kokban folyik le a víz a környező domboldalakról a szántóföldekre. Az északosabb részeken áll még a lassan fogyó hótakaró, csak he­lyenként kandikál ki egy-egy fe­­ketélő földdarab. A felázott szán­tón a tengelyig süllyedne a gép, térdig az ember. De nem telnek tétlenül a napok a csikkarcfalvi mtsz-ben. Amennyiben az­ egy-két napos szárazabb idő megengedte, elvégezték a legszükségesebb elő­munkálatokat. A 3 000 tonna istál­lótrágyát kupacokba hordták a ha­tárra, 26 fogatos­ és egy nyolcas traktoros brigád­­érdemelt eredmé­nye. A­­szuperfoszfátnak mintegy fele is kikerült a raktárból, már csak a trágya elszórása maradt hátra, de mihelyt a talaj annyira lehe­tővé teszi, pár napon belül ezt is elvégzik. Biztosíték rá a körülte­kintő, gondos előkészület. A mag­tárakban sem szünetel a munka, a gazdaság 600 hektár termőterü­letének beosztott parcelláira elő­készítették a­­ hektáronkénti 4 000 kg burgonyát, 60 hektárra az ár­pát, 80 hektárra a zabot, 165 hek­tárra őszi búzát és 20 hektárra a cukorrépát. KOSZTA ISTVÁN Korszerűsítik az országutakat Megkezdődött a­­Botoşani — Soveni — Manoleasa-i ország­út aszfaltozása. Ugyanakkor több utat aszfaltoznak Moldo­­vában, többek között Dorohoi — Rădăuţi — Prut, Bistricioara —­ Neamţ között­ Az utak kor­szerűsítési tervében hidak épí­tése is szerepel a Suceava, Bo­toşani, Bákó, Vaslui és Iaşi megyét összekötő útvonalakon Ezenkívül karbantartási és ja­vítási munkálatokat végeznek a forgalmasabb megyei utakon. Új energetikai objektum A Borzeşti-i hőerőműnél több aggregátot szerelnek fel e fon­tos energetikai objektum kapa­citásának fokozására. Ezek kö­zül a­ napokban bekapcsoltak az országos energetikai rendszerbe egy turbogenerátor-csoportot. A 210 megawattos aggregát a Borzeşti-i hőerőmű legnagyobb turbogen­erátora. Üvegárugyár épül a fővárosban A fővárosban épül az ország egyik legnagyobb üvegárugyá­ra. Az évi 112 000 tonna kapa­citású új egységet az év köze­pén adják át rendeltetésének. A gyár zöld, fehér és barna üveget, vegyipari, gyógyszer­­ipari rendeltetésű üvegcsét és fiolát, háztartási üvegárut, kü­lönböző méretű üvegcsöveket állít majd elő. A gyár felszerelésének je­lentős részét hazai vállalatok, közöttük a resicai fémipari ü­­zem, a bukaresti Vulcan, Teh­­nometal és 23 August, a seges­vári Nicovala szállítja. Ne várjunk a sült galambra (Az iskolai szertárakról) A szertár ma már elengedhe­tetlenül szükséges, minden iskolá­nál. Kellékei —, kísérleti és­ szem­léltető­­ eszközök — az oktatói munka megkönnyítését szolgálják, eredményességét biztosítják. Egy községi és egy városi 'isko­lát' látogattunk meg, a . csíkszent­­domokosit és a Csíkszeredai 1. szá­mú általános iskolát­. Nos, lássuk, hogyan is állanak a szertári kellé­kekkel s magukkal, a,, szertárakkal. Kérdésünkre, Karda Károly csík­­szentdomokosi igazgató így vála­szolt: — Az iskola főbejáratát le kel­lett zárnunk, hogy a lépcsőház­ban berendezhessük a szertárat. Hiába, nincs­­ helyiség. A mostani ,ideiglenes megoldásnak jó,­ de csakis annak. ■ Az­ irodában megkezdett­ beszél­getést a lépcsőház-szertárban foly­tattuk. Szekrényekben fizikai és kémiai , kísérleti eszközök sorakoz­nak s természetrajzi szemléltető eszközök. " — Azt­ mondhatjuk, elég jól el vagyunk látva. Bizonyos vonatko­zásban még • igenis - jól. Mert,­­néz­ze, tucatnyi • csirkeembriót kaptunk a tanfelügyelőségtől. Elég volna BALÁZS ANDRÁS (Folytatás a 2. oldalon) A megyei Fém-, Kitermelő Vegyipari és Szállító Vállalat új fémmegmunkáló csarnoka Új szövetkezettel bővült a Kisipari Szövetkeze­ti­­ek Megyei Szövetségének hálózata. Székely­____ keresztúron nemrég létesítették az Építő nevet viselő szövetkezeti egységet, amely a me­gye területén vállal különféle építkezési munkálatokat. Az új szövetkezetnek Székelyudvarhelyen és Csíkszere­dában vannak alegységei, ahol már megkezdték az első vállalkozások kivitelezését. Vasárnap délután székelyudvarhelyi orvosokból, tanárokból és propagandistákból álló tudomá­nyos ismeretterjesztő csoportok keresték fel Má­­réfalvát, Felsőboldogfalvát, Bikafalvát, Patak­­falvát, Farkaslakát, Küküllőkeményfalvát és Fenyődet, ahol a materialista világnézetről tartottak színvonalas, vonzó előadást. Az előadásokat mindenik faluban helyi műkedvelők változatos műsora követte. A v­aroshévizi bíróság nemrég üzemi „szarkát“ ítélt 3 hónapi fogházra. Sebesan Gábor a bor­széki Apemin alkalmazottja a vállalat műhelyé­nek padlásáról egy kisebb méretű réztartályt lopott el, amit később eladott egy helyi bádogosnak. A kártevőt segítette a vállalat őrének aluszékonysága valamint az, hogy a műhely s annak padlása mindig nyitva „felejtődött“ munka után, így a tartály ciripelése nem okozott különösebb nehézséget Sebesánnak. 2­3 Hétfőn este a Székelyudvar­hely municí­­pium Művelő­dési Házának nagyter­mében ünnepséget ren­deztek az­ Egészség Napja alkalmából. Az ünnepség keretében a IX. Országos Kultúr­­verseny megyei szaka­szára továbbjutott szé­kelyudvarhelyi mű­kedvelők bemutató elő­adást tartottak. ~~~ Vasárnap, áp­­­­rilis 6-án Szé­____ helyudvarhe­lyen megnyílt a helyi amatőr fény­képészek kiállítása. A municípium Művelődé­si Házának kiállító termében, megrendezett kiállítás nagy sikernek örvend. Megérkeztek a gólyák... örösii Csorna Sándor ünneplése Kovászna melyeken „Zengő szelekben, vad vizek felett Lihegve lábalt mindig új oromra“ (Áprily Lajos) Április 5-én és 6-án Sepsiszent­­györgyön, Kovásznán és Csoma­­körösön Körösi Csorna Sándor emlékének adózott fa­­megye lakos­sága. A nagyszabású ünnepsége­ken, amelyeket a megyei­­ Művelő­dés- és Művészet­ügyi Bizottság és a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Megyei Tanácsa rendezett, felidéz­ték Körösi Csom­a Sándor, a ku­tató és nyelvész emlékét, aki vé­gigjárta azt az utat, amelyet leg­­fentebb a keleti mesék emleget­nek. Nagy emberek születésének dá­­tumát mindig a jelen korhoz viszo­nyítjuk. Körösi Csom­a életműve OLÁH ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) Tóth Mária BÁTOR OKOSAK A gyerek már az iskolában szereti fitogtatni azt, hogy ő bátor, lehetőleg valamilyen for­mában a többiek tudtára hozni, hogy még egy ilyen bátor nincs is több. Ki nem került haza kékre püfölten, megcibált copf­fal, eltépett szalaggal varkócsá­­ban? Még ma is mosolygok ha az iskolakerítésre olyan „sark­igazságot“ látok rápingálni kré­tával: a Muci egy hűje... Meg­van a gyermekvilág hőseiben is a feltűnési vágy, rejtetten, vagy nyíltan, de hangoztatni akarják véleményüket mások­ról. Később persze ez a gyere­kes véleménymondás már hig­gadtabb megnyilvánulási, kife­jezési formákat keres és talál. A gyerek nem írja fel már a kerítésre: a Muci egy hűje... (sőt maga is megmosolyogja a helyesírási hibát s ezen túl a naivitást) —, de azért még min­dig gyerek. Ahogy aztán nő, ahogy ifjúvá serdül, emberese­­dik, úgy gondolja meg tudato­san: mit mond, miért, kinek, mikor... És mindez úgy változik, ahogyan mi is változunk, aho­gyan mi is többek leszünk. Emlékszem, néhány évvel eze­lőtt hajlamos voltam egyesek­ről ,azt hinni: nem, bátrak, in­kább a munkahely békéjét fél­tik, semhogy adott helyzetben rögtön és automatikusan igaz­ságot­­ osszanak­. Népszerűen, pontosan. Naivitás lett volna mindez az én részemről? Bizo­nyos fokig az. Komplikált do­log , csak egy maroknyi embert is vezetni,­­ felelni értük, ma­gunkért, tetteinkért s főleg a saját lelkiismeretünk­­ előtt fe­lelni. Sajnos a munkahelyeken az emberi, a magatartásbeli s a munkafegyelmi problémák úgy kötődnek össze, olyan tö­kéletesen tükrözi, illetve foly­tatja egyik a másikat — egyik lelkiállapot a másikat — hogy például nem is olyan egyszerű okosan, emberségesen megmon­dani egymásnak dolgokat. És bátran. És hány ember és hány típus van, aki azt hiszi magá­ról: bátor. Bátor, ha rengeteget hangoskodik, bátor ha minden­ről nyomban véleményt puf­­fogtat el, közvéleményt alakít flistszink ki, ha csalhatatlannak, ha nagy­­tapasztalatúnak és főleg forra­dalminak hiszi magát. Volt rá idő, hogy egyesek ebből az ál­­forradalmiságból tőkét ková­csoltak, félreértették, ám in­kább mondjam úgy, egyáltalán nem értették meg a demokrati­kus centralizmust. Láttam pél­dául olyan rajzolót egy kutató­intézetben, aki „forradalmi ki­állással" lehetetlenné tette a vezető főmérnököt, ő viszont alig-alig tudta ellátni saját munkáját, de kivetnivalót talált az üzemszervezésben, a főmér­nök magatartásában... Azt már sehogy sem tudta megmagyaráz­ni, hogy mit is ért elvtársiatlan magatartás alatt. Régebben sokszor és könnyen elővettük ezt a kifejezést: X-nek, vagy Y-nak elvtársiatlan a magatar­tása... S ezt főleg az úgyneve­(Folytatás a 2. oldalon)

Next