Hargita, 1970. április (3. évfolyam, 75-100. szám)
1970-04-08 / 81. szám
A GYÁRTÓL A VÁSÁRLÓIG Célunk ez alkalommal néhány észrevételt feljegyezni a szállítás függvényében a csomagolásról, s még valamiről, amit sehol se lenne szabad elfelejteni. A Gyergyói medencében jártunk, meglátogattuk a fogyasztási szövetkezeteket ellátó vállalatot, valamint három nagy szövetkezeti központ — Ditró, Alfalu, Újfalu — üzleteit. Az első tanulság már az ellátó vállalat raktáraiban szembeszökően kínálkozott. TÖBB GONDOT A CSOMAGOLÁSRA Ez az igény az itt tapasztaltak alapján elsősorban az előállítók felé irányul. Mert a visszaszármaztatandó csomagolóanyagok elég jelentős hányada mire ideérkezik már csak a hulladékgyűjtő telepnek jó, ami arra utal, hogy csomagolástechnikánk még gyerekcipőben jár. Nézzünk körül. A készruháknak legalább a fele úgy mutat a megyei viszonylatban aránylag tágas, de azért bővítésre szoruló raktárakban, mintha csak amúgy halomba hányva érkezett volna. Pedig nem. De a csomagolásra, megóvásra szánt kartondobozok sokszor nem bírják az utak „fáradalmait". Mert az előállító egységből rendszerint teherkocsira rakva kerülnek először vagonba, aztán onnan ismét ily módon a központi raktárba, ismét autó, vagon, autó, elosztó-raktár- és mégegyszer gépjármű, üzlet. A sok ki-be-le-fel rakodás pedig nemcsak a csomagolást viseli meg, hanem a benne lévő árut is. Nem is szólva arról, az olcsóbb ruháknál használt módszerről ,hogy például öt öltöny két kartonlap közé szorítva, zsinórral átkötve érkezik. Egyszóval — s ez nem az itteniek hibája — az itt látható készruhák nem kereskedelemképesek. Gondot okoznak a cipők is. Egy öt-hatezer páros tételből jónéhány darab — a gyenge dobozok jóvoltából — ömlesztett állapotban kerül ide. A raktáros aztán, ha van ideje, de rendszerint nincs, mert a lehető legrövidebb időn belül indítani kell az árut az üzletek felé, válogathat, párosítgathat legjobb igyekezete és tudása szerint. Ezt tudva, később nem is csodálkoztunk, hogy szinte minden felkeresett üzletben tartalékoltak egykét vagy több leértékelésre váró felemás párt. TOVÁBB A RAKTÁRBÓL Előzetes beosztás alapján az üzletfelelősök — Csíki- és Gyergyói medence, valamint Maroshévíz környékéről — kéthetenként jelentkeznek új áruért. De, ezt mindenütt így mondták, az elosztó vállalat igyekszik kielégíteni a soron kívüli igényeket is. Gépkocsiparkjuk kitűnő állapotban van, ez a mai útviszonyok között gondosságra, lelkiismeretességre vall. Persze az igényeket saját autóikkal nem tudják kielégíteni, besegítenek a szövetkezetek kocsii is, és az autószállítási vállalattól bérelt autók. Ez utóbbiakkal ősztől tavaszig nem sok baj van, hanem a nyári időszakban gyakran előfordult, hogy el-elmaradoztak, más, fontosabb, esetleg jövedelmezőbb feladatokra hivatkozva. Véleményünk szerint azonban az áruellátás az év egyetlen időszakában sem lehet „elhanyagolható tényező", s a gyergyószentmiklósi s a többi autószállítási vállalat a meglévő lehetőségek jobb kihasználásával, tökéletesebb munkaszervezéssel elejét vehetné az ilyen panaszoknak. Örvendetes, hogy egyetlen üzletben sem láttunk szállítás közben használhatatlanná mocskolódott BARTONEK ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) Az Ami a vad áll. A vádiratban csak annyi hogy Péter kerékpárt lopott. Megfogta és usgye, gyerünk vele. . azután eldugta. A milicia szervei kinyomozták és tettéért bíróság elé került. A bíróság pedig ítélkezett. Péter 5 hónapi fogházbüntetést kapott. Ennyi áll a vádiratban Péterről Az emberek is ennyit mondanak el egymásnak, ha róla esik szó. Vajon csupán ennyi lenne, enynyiből állna a lopás? Nézzük csak az esetet. Dolga lévén Gyergyóban elindult Újfaluból és szerencsésen meg is érkezett a városba. Az utcán találkozott barátaival, ismerőseivel. Elbeszélgettek erről-arról. Megbeszélték a piaci árakat, majd betértek egy féldecire a közeli kocsmába. 3-an voltak és 3 féldecit kértek abból a jófajta monopolból. Péter fölemelte a poharát és a világosság felé tartotta. — Hát igyunk, testvérek — köszöntött barátaira. Behúzta a féldecit, még csettintett is utána. — Soha nem esett rosszul az ital, de most az egyszer jólesett — jegyezte meg humorosan. — Iszunk-e még eggyel? — kérdezte egyikük. — Soha nem voltam a jónak elrontója — felelt rá Péter. — Még egy féldecit! — rikkantott az indítványozó, és néhány másodperc múlva megint teletöltve kacérkodtak előttük az imént kiürített poharak. — Ne hagyjuk megmelegedni — szólt az egyik fiú. — Bújj el, szívem, mert leöntlek — kapta be Péter is nagy hörpintéssel a második féldecit, s aztán úgy érezte, mintha kisebb lenne a vendéglő, mint eddig, ő maga pedig nagyobb és erősebb. Izmai megfeszültek kabátja alatt, arcára meg kiültek a részegség első rózsái. — Mit kukoricázzunk ! — Mindenikünk megbír még egy decit. . . — Hé. .. hozzanak egy-egy nagy pohárral. . . A kiszolgáló szó nélkül állította eléjük a decis poharakat. Péter agyában még felvillant a józanabbik meggondolás: Nem reggelizett. .. ha most iszik, holnap nem fog tudni dolgozni, de aztán csakhamar elhessegette magától ezt a józan gondolatfoszlányt és felhörpintette az eléje tett decit. Még ittak, iszogáltak délutánig. Közben meleg lett, rettentő meleg, legalábbis úgy érezte Péter. A lárma is tűrhetetlen hangossá nőtt. Először úgy határozott, hogy kidob mindenkit a kocsmából. .. legyen végre csend, majd mégis mást gondolt és kitántorgott az ajtón. Mélyet lélegzett a friss levegőből és úgy érezte, mintha a tüdejébe tóduló levegővel együtt fejének zúgása is csendesülne. Ugyanakkor elmúlt a torkát szorongató fájdalom is! Körülnézett. A vendéglő falának férfikerékpárt támasztott valaki. Szép kerékpár... szinte új. . . egészen biztosan könnyen szalad. .. közelebb ment.. . tetszett neki a váza, a küllőzése, a torpedója, a táskája, mely valami műanyagból készült. — Hüm, hám, nincsen pumpája! Visszaindult barátaihoz. Már a vendéglő ajtajában állt, mikor mint a villám hasított agyába a gondolat: megszerzem a kerékpárt! Nem ment be a vendéglőbe, az úton maradt. Agyában cikáztak a képek: meglesi, mikor nincs senki a közelben. . . kihozza a gépet az útra s aztán csak lassan halad lefelé, de túl a sorompón usgyi, meghajtja istenesen és egy-kettő Alfaluban lesz, mert arrafelé megy haza. Ne lássa senki, amint Tekerőpatakon átkarikázik. Otthon majd meglátja hová rejti a masinát. .. talán a padlásra! Leste az utat. Egy milicista jött lefelé csendesen. Ez is ilyenkor kell csavarogjon — mérgelődött... végre elment. Most nagy csoport ember fordult be a bank sarkánál. Alulról is jött egy fiatal pár. Beszélgettek, szerelmesek voltak, semkire sem figyeltek. — Ezektől vihetném gondolta, de észrevesznek amazok. Végre elhaladtak az előbbiek is, de most meg egy tehénszekérrel cammogott fölfelé egy gazda. Vele párhuzamosan két vasutas jött a járdán. Ennivalós ládikó volt a kezükben, az egyiknél pedig hosszúnyelű kalapács. — Hát ezeket már megvárom — határozta el, mert ha a kezükbe GYÖRGY ANTAL (Folytatás a 2. oldalon) rES ÖRÖM A FÖLDEKEN szelkedik, vetekedik. Három ültet, három vet, öt szánt. Negyven hektáron már földbe került a burgonya, húsz-húsz hektáron a len és a cukorrépa. Háromszáz hektáron szórtak el műtrágyát, géppel, de leginkább kézzel. A zöldséges idei jövedelmezőségéről sem feledkeztek meg. Agyásokban a hagyma, fokhagyma, murok (4 ha), csíráztatott burgonya (2 ha). Még ezen a héten 500 kiló spenótot értékesítenek. Tavaszi kampány, mennyi vesződés, mennyi vigyázás. Dombról le, dombra felkapaszkodik a traktor. Ekét, tárcsát, vetőgépet, műtrágyaszórót húz maga után. Küszködik a gép, küszködik az ember. Hogy ne maradjon szántatlan a föld, hogy megfelelő legyen a mélység, egyenes a sor. Jó szántás, jó vetés. A későbbi megfelelő növényápolás előfeltétele. Minden lépés, minden négyzetméter egy kis felelősség. A jó gazda, a hajdani termést veti: a súlyos kalászt, a maréknyiból vékonyi burgonyát, vaskos gyökerű cukorrépát, az erős rostú lent. Verejtékkel öntözi „álmait". Székelykeresztúron teljes lendülettel folyik a munka. Befejezéshez közeledik a szántás s a burgonya ültetése is. A magrépa, len, zab vetését is ütemesen végzik. 72 hektáron természetes trágyát szórtak el és 272 hektáron műtrágyát. A gazdaság irodái üresek. „A vezetőség a legelőtisztítási munkát irányítja kint. .." — mondják. Tavaszi kampány, még jóformán a steg sem kezdődött s mégis sietni kell. A föld türelmes, de kőkeményre haragszik, ha lecsap a szárazság, ha megváratják. S minél közelebb ereszkedik a nap, annál jobban ágyába kívánkozik a mag. „Optimális idő" — mondják a szakemberek s mindenki tudja, hogy mindennap késedelem, holnapi kár. A déli szusszanót is sajnálja az ember, falatozás közben nem azt nézi, „mennyit végeztünk", hanem azt számítja, menynyi van még hátra. A brigádos „a területét" járja, „itt szikkad, már szántani kell, oda tárcsa menjen, amoda vetőgép". A délebéd a kályha sarkán maradt, s ott találja a késő este is. Az „emberem" az irodát „bújja", fontolgatják, holnap mit tegyünk. Prózai szavak sorjázódnak, egy-egy határnév, egy-egy növény: „reggel hat fogat szántani megyen, a kettes brigádhoz még pityóka kell, ő a vetőgép mellé embert tegyen, harminc pedig legelőt takarít." Szusszan a föld is egyet, a másnapi újrakezdésig. Újszékely, Szentábrahám. Ugyanaz, mondható. „Fokozott ütem", „teljes lendület". Szántanak, vetnek a gépek. Mély barázdát hasít az eke, egyenes sort parancsol a traktor kormánya. Cukorrépa, pityóka, zab, len, zöldségmagvak vetését ütemesen végzik. Irányítás, szervezés, munka. Tavaszi „munkák", mint mindenütt a környéken. Tavaszi kampány. Küszködik a gép s az ember. Mennyi vesződés, mennyi öröm. A jó gazda a későbbi termést veti, annak készít fészket, magágyat. S verejtékével öntözi. Tavasz. A megyében Keresztúr vidékén festik leghamarabb foltos rongyköpennyé a fehér takaró, itt cserzi legelőbb pirosbarnává az arcokat, kezeket a tavaszi nap, itt sarjad zölddé a fű, szikkad porhanyossá a föld s lesz hangos a gépek, emberek zajától. Itt veti meg leghamarabb lábát a tavasz, gyűjt erőt, hogy bevehesse, a még hósipkával köszöngető Bucsin és Hargita tetőt. Más szóval itt, Székelykeresztúr környékén bontakozik ki legelőször a tavaszi kampány (hányszor leírt, elkoptatott kifejezés, de mennyi fáradtság, küszködés, izgalom, jaj, titok, köszönet, öröm és hála rejtőzik benne). . Kampány, amikor a hajnali traktorzúgás ébreszti, prüszkölő, zötyögő fogatok. Szántanak, tárcsáznak, boronáznak. Zsírosan fordul hasra a föld. Készül a magágy. A föld legyőzve, megadóan terpeszkedik. Várja a duzzadó életet, s visszamosolyog a hálás emberre. Nagygalambfalván még egykét nap, s végeznek a tavaszi szántással. Tizenegy traktor ve- BÁLINT ANDRÁS HSZHÉS .... •X SFP / RENDEZVÉNYEK MEGYESZERTE A LENIN-CENTENÁRIUM ALKALMÁBÓL Egyszerű szavakkal Az elmúlt hónap ország- és világszerte a Leninre való emlékezés lAnoAL«.«i.U —I i/lwmLfilujtryjfCLfcil IC I L Cl* uACftuijruw*.................dolgozói is számos alkalommal vettek részt különböző rendezvényeken. Ezeket az előadásokat, irodalmi műsorokat, a város művelődési intézményei és tömegszervezetei alaposan átgondolt tevékenységi terv alapján rendezték meg. „Lenin a legemberibb ember", „ Lenin egyszerű, mint az igazság" — ezek a gondolatok a centenáriumi ünnepségek vezérmotívumai. A MUNICIPIUMI KÖNYVTÁR önkéntes kollektívája, Gellért Géza könyvtárigazgató irányításával, idejében elkészítette és a Municípiumi Tudományos Ismeretterjesztő Komisszió előadóinak rendelkezésére bocsátotta a Leninnel kapcsolatos könyvészeti anyagot, és összeállított több előadást: Egyszerű szavak Leninről, Lenin az irodalomban, A lenini eszmék életereje, Lenin és a történelemtudomány címmel. A legnagyobb népszerűségnek a Lenin az irodalomban című összeállítás örvendett, amelyet Hegyi Antal tanár vezetésével a DR. PETRU GROZA líceum diákjainak egy csoportja mutatott be több alkalommal, így a Municipiu»V* NTrtl/eTAm/ft-1Ali-il/ TnnA^i rnnml/ • • • v».« i\Ui.VI vv,«.v«iv,i\ iuiiuv.jviiiui\ kérésére a munkásegyetem 85 hallgatójának, a KISZ-bizottság kérésére az ifjúsági klubban 150 ifjúnak, a Municípiumi Művelődési Ház szervezésében az ócfalvi és bikafalvi népi egyetemi körök 50 hallgatójának, valamint a Művelődési Ház nagytermében 560 tanuló ifjúnak. A MŰVELŐDÉSI HÁZ rendezésében került sor Patakfalván és Keményfalván a népi egyetemi körök 90 hallgatója előtt Kiss János és Albert Dávid tanárok A lenini eszmék életereje című előadására, melyet rövid irodalmi összeállítás követett, Majakovszkij Leninverseiből. A népi egyetem városi hallgatóinak Gellért Géza beszélt Leninről, majd Maszelka János festőművész vetített képes élménybeszámolója Moszkvába és Leningrádba vezette el a résztvevőket. A tudományos brigád kiszállásai alkalmával Hegyesi Mária, a pártkabinet aktivistája és Gellért Géza Oroszhegyen és Farkaslakán, Hegyi Antal tanár Szentléleken, Finta Béla, a Művelődési Ház igazgatója Kecseten, Fernengel Éva szakirányító pedig Malomfal______ ___________... okd j-i...: j-i------------~ vvj 11 uimi iy y iuiuoi uuiy vzunak tartott előadást a világ munkásmozgalmának kiváló egyéniségéről. A KISZ-BIZOTTSÁG kérésére Hermann Gusztáv elvtárs, a municipiumi pártbizottság titkára találkozott a Cérnagyár mintegy 120 ifjúmunkásával, és mintegy 100 propagandistával az ifjúsági klub helyiségében. Mindkét alkalommal A lenini eszmék életereje címen tartott előadást. A TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI ÉS FILOLÓGIAI TÁRSASÁG udvarhelyi Fiókjának díszgyűlésén Isac Florin és László Béla tanár román, illetve magyar nyelven Lenin és az irodalom kapcsolatait fejtegette, Gellért Géza pedig a történelemtudományban betöltött szerepéről tartott tudományos értekezést. A MUNICIPIUMI KÖNYVTÁRBAN, VALAMINT A FAKITERMELŐ ÉS FELDOLGOZÓ EGYSÉG KÖNYVTÁRÁBAN Lenin műveiből, valamint a róla szóló könyvekből rendeztek kiállítást. FERNENGEL ÉVA ffúlág proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEii IIFOZÁU NAPILAPJA A CSÍKSZENTDOMOKOSI MOZAIKÜZEM SODRONYKÖTÉLPÁLYÁJA (NAGY PÁL ZOLTÁN felvétele) A nem szakember számára kissé érthetetlen, mi olyan nehéz abban, ha valaki hatéves apróságokkal foglalkozik. Hát az, ami próbára teszi a tanító képességeit, türelmét, lelkiismeretességét, nem más, mint a gyermekek életkorának megfelelő tanítási mód. A korai elsőosztályosok tananyagában nagyon sok didaktikai játék szerepel. Gondos előkészítésük, sikerük nem kevés fáradtságot követel a tanerőtől. A napokban Sándor Etelka csíkszentkirályi tanítónő nem kevesebb, mint kilencven maga készítette rajz segítségével, játszva tudatosította kis tanítványaiban az évszakok lényegét. De hadd meséljem el, hogyan is folyt a játék. A tanítónő négy jelképes rajzot mutatott fel osztályának. Négy gyermek mellére, — akik elsőknek ismerték fel, mit is ábrázolnak — feltűzte a tavasz, nyár, ősz, tél jelképét s közöttük hasonló jellel ellátott papírkosarakat osztott szét. Aztán az osztály többi tanulójának egy-egy rajzocskát adott a kezébe, majd verset mondott. A gyermekek kiválasztották a kezükben lévő képek közül, melyik felel meg a bemutatott vers tartalmának, sorjában kivitték azokat s mielőtt beletették volna a jelképes kosarakba, beszéltek, előzőleg tanult versikéket mondtak az illető évszakról... És így tovább. Újabb játék következett, újabb, ötletes megoldásokkal „szedte ki" Sándor Etelka tanítónő hatéves tanítványaiból azt, amit akart, késztette őket gondolkodásra, tanította szabatos beszédre. Semmi rendkívüli nem történt. Egy óra zajlott le, melynek tervében didaktika játékok szerepeltek. Sikeres óra volt, élményt jelentett mind a tanulóknak, mind a vendégnek. Mindez természetes, a tanítónő, aki közel másfél évtizedes tapasztalattal rendelkezik, megtette azt, amit minden órán meg kell tennie neki, s mindenik pályatársának, az óra sikere érdekében. Úgy érezte, ehhez az órához kilencven rajzra van szüksége, hát készített kilencven rajzot. Szabad idejében, napi munkája mellett. Hogy a mostani játékokhoz (és sajátosan ezekhez!) meglegyen a sok-sok, igényes, szép ,,kellék". Szerinte mindez hozzátartozik a tanítói munkához. Igaza van, így hát nem is ő érdemel elismerést, másokat, akik nem teszik ugyanezt, illethet szégyen. BALÁZS ANDRÁS Kilencven képről s egy tanítási óráról Túlszárnyalták első negyedévi tervüket a galócási Faipari Komplexum dolgozói. 100 köbméter rétegelt lemezt, 5 000 négyzetméter préselt-lemezt, 7 600 négyzetméter belsőajtót és 260 köbméter cellás-ajtólemezt gyártottak tervén felül. Ugyanakkor jelentős mértékben túlteljesítették exporttervüket is, amelynek értéke meghaladja a félmillió lejt. Megtartották az általános iskola végzősei matematika versenyének megyei _____ szakaszát. A vetélkedőre a Csíkszeredai líceumban került sor, 125 Vil. osztályos tanuló részvételével. A legjobbnak a lövétei György Árpád bizonyult. A második díjat Kelemen Rozália (Madéfalva), a harmadikat pedig Péter Magdolna (Lövéte) nyerte el. Dicséretben részesültek Bíró Zoltán, a gyergyószentmiklósi 2-es számú általános iskola tanulója és Máté Tünde, a Csíkszeredai líceum tanulója. Április elsejéig több mint 912 darab juh ellett a gyergyóújfalusi mtsz 1 527 _____ darabból álló fedeztetett juhállományából. A bárányok 90 százaléka máris annyira fejlett, hogy a szövetkezet a szerződéses kötelezettségének április 10-ig több mint 300 darab, 10—12 kg-os átlagsúlyú báránnyal tud eleget tenni a felvásárló szerveknél. A helyi lehetőségek kihasználásával év végére a juhállomány összlétszáma több mint 2 780-ra emelkedik, amelyből fedeztetett juh 1 900 lesz. Karbid-robbanás okozta szemsérüléssel szállították be tegnap a Csíkszeredai szemészeti klinikára Knopp László, 13 éves csíkszentmártoni tanulót. Ez már a harmadik ilyen jellegű baleset az utóbbi időben. A sérült gyermekek egyike a látását is elvesztette. Felhívjuk a szülők figyelmét, különösen az építkezések környékén lakó szülőkét, hogy fokozottabb gondot fordítsanak gyermekeik szabad idejének, játékainak ellenőrzésére. 3 N H R E K E S E M * E N Y E K KÉT ÚJ BÚTORTÍPUST gyártanak a székelyudvarhelyi Helyiipari Vállalatban. A Homoród-típusú (kétajtós szekrény, kanapé, zeneszekrény, bárszekrény, tükrös toilette-szekrény), 4.556 lej árú és a Budvár-típusú (kétajtós vitrines szekrény, kinyitható kanapé, zeneszekrény, két fotel, kis asztal) magasfényű, 7.400 lej értékű szobabútorok, könnyen mozgatható, kisméretű darabjaival remélhetőleg a tömbházak új lakóinak igényeit is kielégíti. Képünkön: a Homoród-típusú bútor. Megyénkben is megkezdődött a VI. országos I. L. Caragiale színjátszó fesztivál. Az elmúlt vasárnap a verseny tömegszakaszára került sor Csíkszépvizen, Csíkszenttamáson, Csíkszentkirályon és Gyimesközéplokon, ahol nagyszámú közönség előtt a szomszédos községek legjobb színjátszó csoportjai találkoztak, összegyűjtötték a vendéglátóipari és kiszolgáló egységeinkben kifüggesztett, hónapokig a fogyasztók rendelkezésére bocsátott füzeteket, a „Légy jó kiszolgáló" verseny irányítói, a megyei KISZ-bizottság és kereskedelmi egységek szakemberei. A számos megjegyzés, dicséret és bírálat, valamint munkájuk értékelése alapján válogatták ki a múlt vasárnap, április 5-én Székelyudvarhelyen tartott megyei döntő részvevőit. A Hargita megyei fogyasztási szövetkezetek legjobb fiatal kiszolgálói a verseny alapján a következők: a falusi szövetkezeti boltokban András Margit (Székelykeresztúr) és Baric Erzsébet (Gyergyóalfalu); a vendéglátóipari egységekben, pedig Nagy Erzsébet (Zetelaka). vmtmm fJT *ÉS , JIbHR mám