Hargita, 1971. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-02 / 26. szám
Az országos számvetés kapcsán Egy munkás esztendő gyümölcsei Sokatmondó, szintetikus számokat, tényeket tartalmaz a Románia Szocialista Köztársaság 1970-es évi gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről kiadott közlemény. Ezek az adatok mintegy magukba sűrítik, tudatosítják azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a dolgozók pártunk vezetésével kifejtettek a mozgósító feladatok teljesítéséért. 1970-ben, az 1966—1970-es ötéves terv utolsó évének figyelemre méltó megvalósításai kettős jelentőségűek a szocialista építés nagy művében: egyrészt az ötéves terv sikeres befejezését jelzik, másrészt biztos alapokat teremtettek az 1971 —1975-ös ötéves terv előkészítésére. Sikerekben gazdag eredményekről számolhatunk be a gazdaságitársadalmi és művelődési élet majd minden területén. Annak ellenére, hogy a tavaszi árvizek számos nehézséget okoztak a termelőtevékenység optimális kifejtésében, s így veszteségeket szenvedett nemzetgazdaságunk, az ország gazdaságitársadalmi fejlesztési tervének fontosabb célkitűzéseit kedvező körülmények között sikerült teljesíteni. Ebben az évben folytatódott a gazdasági vezetés és tervszerűsítés tökéletesítésére foganatosított intézkedések gyakorlatba ültetése, széles körben bontakozott ki az ötéves terv folyamán megvalósított számottevő beruházási program jótékony hatása. Az ipari potenciál 1970-ben 390 nagy termelőkapacitás üzembehelyezésével gyarapodott, elsősorban a villamosenergia, a gépgyártás, a vegyipar, a kohászat, az üzemanyag, az építőanyag, a könnyűipar és az élelmiszeripar ágazatában. 390 új ipari létesítmény — több mint egy év napjainak száma. Nyomukban, az iparosítás nyomában gyors ütemben, harmonikus módon fejlődtek a termelőerők, gazdagodott az ország. Ezeket az újabb és újabb sikereket még felsorolni is nehéz lenne. Csak néhányat említünk meg: a galaci kohászati kombinát Siebing hengerművét, a dévai hőerőmű újabb aggregátjait, a craiovai vegyipari kombinát ammóniakarbamid és ammóniumnitrát berendezéseit, a topánfalvi Faipari Kombinát fűrészáru- és bútorgyárát, stb. Az 1970-es évi állami alapokból eszközölt összberuházások értéke 68 milliárd lej volt. S mind a beruházási, mind az építkezési-szerelési tervet sikerült túlszárnyalni. A megelőző évhez viszonyítva a beruházások 9,3, az építkezési-szerelési munkálatok pedig 8,4 százalékkal növekedtek. S az ötéves terv folyamán átadásra kerülő jelentős létesítmények befejezésével egyidejűleg gyors ütemben haladtak az 1971-1975 között üzembehelyezendő létesítmények - a vaskapui és lotrai vízierőművek, a sloboziai műtrágyakombinát, a galaci és a vajdahunyadi kohászati kombinátok, stb. - munkálatai is. Ugyanakkor 1970-ben néhány jelentős ipari létesítmény építését kezdték meg, köztük a caracali vagongyárat, a tirgoviştei esztergagyárat, a tulceai aluminiumüzemet, stb. A közlemény áttanulmányozása meggyőzően érzékelteti azt az előrehaladást, amely a termelés növelésében volt észlelhető. Az iparban az össztermelés értéke 296,7 milliárd lejt tett ki, a tervet 100,6 százalékban teljesítettük, aminek 1,7 milliárd lej értékű többlettermék felel meg. Az ipari össztermelés 1969-hez viszonyítva 12 százalékkal növekedett, s így 31,7 milliárd lej értékű többlettermelést valósítottunk meg. A tervet számos ipari alapterméknél teljesítettük és túlszárnyaltuk. A villamosenergia, a villanymotorok, a teher- és személygépkocsik, a traktorok, a műtrágya, a műanyagok és műgyanták, a kötöttáru, a televízió és más árucikkek termelési szintje 11-50 százalék közötti arányban haladta túl az 1969-es évi színvonalat. Úgyszintén a közlemény rámutat arra, hogy egyes termékeknél bár 1969-hez viszonyítva növekedést értünk el, a tervet mégsem teljesítettük. Lemaradást jegyeztek be az élelmiszeripar egyes egységeiben és másutt, ami az egyes termelőkapacitások kései üzembehelyezésének, a tervezett paraméterek el nem érésének, a műszaki-anyagi ellátásban megmutatkozó hiányosságoknak, valamint a termelés és a munka megszervezésében még fellelhető gyengeségeknek tulajdoníthatók. A mezőgazdaságban erőteljesen folytatódott a műszaki-anyagi alapok fejlesztése és korszerűsítése, a szocialista egységek jelentős száma tökéletesített traktort és mezőgazdasági gépet, számottevő mennyiségű műtrágyát és más vegyi anyagokat kapott. Nőtt az öntözéses művelésű terület, korszerű zöldségtermesztő üvegházakat és nagykapacitású állattenyésztési komplexumokat helyeztek üzembe. A mezőgazdasági beruházások értéke 1970- ben 16,9 százalékkal volt nagyobb, mint 1969-ben. Az állam központi alapjaiból 8,7 milliárd értékű beruházást eszközöltünk, 8 százalékkal többet a tervben előirányzottnál, ebből pedig 1,8 milliárd lejt tett ki a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek folyósított hosszú lejáratú hitelek összege. A műszaki-anyagi alap fejlesztésére és korszerűsítésére kifejtett erőfeszítések ellenére 1970-ben a mezőgazdasági termelés nem érte el az előirányzatot és az előző évi eredmények szintjét. A terv nem teljesítését az árvíz és más természeti csapások idézték elő. De ugyanak(Folytatás a 2. oldalon) ÉPÜLT: ANNO 1966-■1970 A GALACI KOHÁSZATI KOMBINÁT a két utóbbi ötéves terv legnagyobb vívmánya. Méreteinél, gyors fejlesztésénél fogva egyaránt a legjelentősebb hazai iparvállalat. Két, egyenként 1700 köbméteres nagyolvasztója egyetlen esztendő alatt 2 millió tonna nyersvasat állít elő; az oxigénfrissítéses konverterekkel felszerelt acélmű egyetlen aggregátjának teljesítménye 1 250 000 tonna acél. De hozzátartozik a galaci ipari tájhoz az 1 millió tonna kapacitású vastaglemez-hengermű, a 3 millió tonna kapacitású ércdúsító, a hidegszalag-hengermű, a dolomitgyár, a mészgyár, az oxigéngyár, stb. 1970-ben, az elmúlt ötéves terv utolsó évében, helyezték üzembe a kombinát slebing-hengerművét. S az üzemfejlesztés még nem ért véget. Még két, 1700 köbméteres nagyolvasztó, új konverterek, más aggregátok épülnek. Felvételünkön a kombinát egyik részlege. I rm2 Két kiállítás. A Népi Alkotások Háza rendezésében vasárnap nyílt meg a gyergyószentmiklósi múzeum kiállítótermében Sántha Imre kerámia kiállítása. A megnyitón a bemutatkozó rendező előadást tartott a kerámiakészítés 3 mutoztató egyéni tárlatot február 21-ig tekinthetik meg 0z érdeklődők. Székelyudvarhelyen — aműkedvelő képzőművészek VI. biennáléján — a municípium amatőr képzőművészeinek kiállítását nyitották meg a művelődési ház kistermében. 21 műkedvelő állította ki olajfestményét, akvarell-jt, fa- és kőszobrát, rézdomborítását, köztük olyan, már ismert nevűek is, mint Simon Balázs, Nagy Péter, Karácsony László. Műszaki szimpoziont szervezett a vlahicai Vasüzem mérnökeinek és technikusainak köre az elmúlt napokban. A szimpozionon a jelenlevők érdeklődéssel követték Schönberger Ferenc és Szőcs Katalin mérnökök előadását az öntőformák kialakításáról folyékony önkeményítő keverékekben. 3 Gyárlátogatás, ifjúsági találkozó. Érdekes kirándulásra indult a hét végén a Csíkszeredai Készruhagyár 83 fiatal alkalmazottja. A KISZ Csíkszereda városi bizottsága szervezte úttal Székelyudvarhelyre látogattak, ahol megtekintették a Cérnagyárat, majd a Siculus klubban ifjúsági esten találkoztak az élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalat fiataljaival. Hasonló kirándulást rendeznek a másik váltásban dolgozóknak a jövő hét végén. 4 Parajdon és Felsősófalván lépett fel vasárnap a szakszervezetek municípiumi tanácsának folklóregyüttese. Műsorukon román és székely népi táncok, népdalok, humoros táncjelenetek szerepeltek. 5 Még egy szerencsés nyertes. A múlt hét végén adtunk hírt arról, hogy megyénkben kiknek kedvezett az idén a Loto-Pronosport játékformáin a szerencse. Számuk most ismét gyarapodott, Váncsa Benedek Csíkszeredai lakos személyével, aki a napokban 5000 lejt nyert zárt sorsjegyen. Jelentkezzék a tulajdonos. Vasárnap a Csíkszeredából Székelyudvarhelyre induló úton, az erdőgépesítési és szállítási egység székhelyétől mintegy 150— 200 méterre egy közepes nagyságú utazó táskát találtak az úttesten. A táskában ruhanemű és értéktárgyak vannak. A tulajdonos átveheti Szőcs Dezsőnél, az erdőgépesítési és szállítási egység alkalmazottjánál. VILÁG VROLETARJÁT, AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 26. (911.) SZÁM 1971. FEBRUÁR 2. KEDD ARA 30 BAM Épül, bővül a hargitabányai kaolin-feldolgozó Várható időjárás februárban Februárban előreláthatólag Kelet-Európából ritkábban törnek be a hideg kontinentális légáramlatok a Balkán-félszigetre, s ezért általában a szokásosnál melegebb idő várható hazánkban is. Főleg a hónap első fele lesz melegebb, míg annak második felében erősebb lehűlés következik az ország északi vidékein, különösen a máramarosi medencében és Moldova északi részén. A síkságokon főleg eső, a domb- és hegyvidékeken pedig havas eső és havazás várható. A csapadék mennyiség a normális körül mozog. Megjegyzendő azonban, hogy február általában a kevés csapadékú hónapok közé tartozik. Törpén, deresen áll előttem. Bajusza kajlán csüng le. Aprócska szemeivel derűsen pislog a januári napfényben, miközben „vajon mit akar", kíváncsian fürkészi arcomat. Neve: Gagyi Dénes, misznyadíjas, Bethlenfalván. — Hát tagja voltam az egykori társasgazdaságnak is, aztán hogy kilenc esztendővel ezelőtt megalakult a közös, tagja lettem annak is. Dolgoztam is, csakhát most már eléggé benne vagyok a korban, a hetvenediket taposom . . . Körülötte bólogatnak a szomszédok, ismerősök. S Gagyi Dénes bácsi most már nem is nekem beszél, hanem mint aki minden szavára jóváhagyást vár, társai felé fordul. — Négy esztendeje vagyok nyugdíjas — s büszkén kihúzva magát, fűzi hozzá: — nem betegségi, hanem öregségi. Pedig hát az igazat megvallva, baj volt azelőtt is az egészséggel. Közel tíz hónapot feküdtem szanatóriumban. Aztán ahogy mondani szokták, egyik baj jön a másik után, hát jött az az átkozott lábtörés is . .. — De azért járt a gazdaságba azután is. .. — Riza igen, s bárki megmondhatja, ugyan jól dolgoztam. Már ugye, tehetségemhez mérten, trágyahordásnál, de még a kapálásnál is. Bár legalább mindenki úgy dolgozott volna, mint én .. . Csak bírnám annyira, mint eddig, mert most aztán igazán mindenki megtalálja a maga számítását! Tudom, mire gondol: az új intézkedésekre, javadalmazási formákra. Azt kérdem, megkapta-e januári nyugdíját? — Meg én. S ha előre hallottam is, hogy ezentúl több jön a házhoz, mert ugye az ilyen hír gyorsan terjed a nép körében, azért örültem, hogy a kezdeti negyven lej, a későbbi hatvan lej helyett száz lejt kapok kézhez havonta. Jó érzés az, ha tudja az ember, gondoskodnak róla. Kár, hogy annak idején elhanyagoltam a betegpapírokat. Persze, ez az én hibám . .. Ha azt az időt is betudnák, lehet még száz lejnél is többet kapnék. . . — Úgy gondolja, az új nyugdíjazás ösztönözni fogja a tagságot, hogy többet s jobban dolgozzék? — Már hogyne. ezt igazolja az is, hogy a legutóbbi közgyűlésen, újak, öten kérték felvételüket az mtsz-be. Eddig, tudja, mindenki menekült a földekről, ment az iparba. Talán én is azt tettem volna, ha az idő nem járt volna úgy el fejem felett... így beszélt azon a január végi délelőttön a székelybethlenfalvi utcán Gagyi Dénes, a hetvenediket taposó mtsz-nyugdíjas. Szavai illettek az enyhe tél derűjéhez, őmaga egyszerűségéhez. Társai tömör sorfalat álltak igazsága körül. Megyénk s az ország közös gazdaságainak sok-sok ezer tagja, nyugdíjasa áll ugyanígy sorfalat pártunk nagyjelentőségű intézkedései mellé, hisz az ő érdekükben születtek, születnek. S melyekből erőt, derűt, lendületet merítenek ... Kiss Balázs ...CSAK lENNIK flATfllABB NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS jelenlétében tegnap megtartották Slobozián a Ialomiţa megyei mezőgazdasági alapkáderek és pártaktiva munkatanácskozását Miután Nicolae Ceauşescu elvtárs január 30-án, szombaton látogatást tett Ialomiţa megyei mezőgazdasági egységekben, a baragáni szántóföldek dolgozóinak február 1-én, hétfőn délelőtt abban az örömben volt részük, hogy ismét vendégül láthatták körükben a párt és az állam szeretett vezetőjét, aki eljött, hogy részt vegyen a Ialomiţa megyei mezőgazdasági alapkáderek és pártaktíva munkatanácskozásán. Nicolae Ceauşescu elvtársat, akinek kíséretében volt Iosif Bonc elvtárs, a Minisztertanács alelnöke, mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter, Angelo Miculescu elvtárs, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium államtitkár-minisztere, Slobozián az RKP megyei bizottsága barájának tagjai, a tanácskozás összes részvevői üdvözölték. A főtitkár jelenléte újabb alkalom volt arra, hogy megható módon megnyilatkozzék a szeretet és a ragaszkodás a párt iránt. Nicolae Ceauşescu elvtárs iránt, a forró hála azért az állandó gondoskodásért, amelyet a szocialista mezőgazdaság fejlesztése, a szántóföldek dolgozói, egész népünk életszínvonalának további emelése, iránt tanúsít. A tegnapi tanácskozás, akárcsak a párt- és államvezető munkalátogatásai iparvállalatokban, mezőgazdasági egységekben, ahol alkalom nyílt az átfogó és gyümölcsöző dialógusra az anyagi javak alkotóival, a mindennapi élet, a szocialista építés realitásai által felvetett sokrétű problémák konkrét, helyszíni elemzésére, szintén annak a jegyében zajlott le, hogy a dolgozók közvetlenül részt vesznek a pártpolitika kidolgozásában és megvalósításában, s ékerszólóan tanúsította a főtitkár sajátos munkastílusát, nevezetesen azt, hogy állandóan tanácskozik a néppel, meghallgatja az emberek véleményét eredményeikről és törekvéseikről, értékes útmutatásaival pedig megjelöli az újabb irányvonalakat egész munkánknak az új ötéves terv nagyszerű feladatai szintjére történő emeléséért, a hibák és hiányosságok felszámolásáért, hogy szocialista társadalmunk töretlenül haladhasson a sokrétű fejlődés útján. Ugyanilyen munkalégkörben, a hatalmas lelkesedés jegyében, ékesszólóan tanúsítva társadalmi rendszerünk demokratizmusát, a párt és a nép közötti megbonthatatlan kapcsolatot, zajlanak le ezekben a napokban az ország összes megyéiben a mezőgazdasági alapkáderek és a pártaktíva tanácskozásai. E tanácskozásokon jelen van a Központi Bizottság Állandó Elnökségének és Végrehajtó Bizottságának számos tagja. A tanácskozás résztvevőinek lényegbe vágó, eszmegazdag felszólalásai meggyőzően bizonyították a Ialomiţa megyei mezőgazdasági dolgozók magas fokú hazafias felelősségérzetét, szilárd elhatározását, hogy még szorgalmasabb munkával és odaadással újabb sikereiket érnek el, s tükrözték azt, amit Ceauşescu elvtárs beszédében a Baragán embereinek a szocializmus éveiben történt megváltozásáról mondott. Szövetkezeti elnökök, brigádosok, gépkezelők, farmvezetők, állami mezőgazdasági vállalatok és mezőgazdasággépesítési állomások igazgatói, agrármérnökök, nyugdíjas szövetkezeti parasztok, községi pártbizottsági titkárok vélekedtek a legnagyobb elismeréssel Ceauşescu elvtársnak az RKP KB-nál tartott tavaly novemberi munkaülésén elhangzott beszédéről, hangsúlyozták különleges jelentőségét a mezőgazdaság további haladása, a mezőgazdaság nemzetgazdaságfejlesztési hozzájárulásának növelése szempontjából. Kifejezték az összes mezőgazdasági dolgozók egyöntetű csatlakozását a pártvezetőség által kidolgozott intézkedések egész komplexumához, s a szövetkezeti parasztok, gépkezelők, állami mezőgazdasági dolgozók tízezrei nevében a legmelegebb köszönetüket Ceauşescu elvtársitok azért, hogy lankadatlanul munkálkodik a mezőgazdaság felvirágoztatásán, azon, hogy a falvak dolgozóinak élete mind szebb, mind bőségesebb legyen. A felszólalók jogos büszkeséggel számoltak be arról, hogy a szocializmus éveiben a párt és az állam szüntelen támogatása, a parasztság, az összes baragáni mezőgazdasági dolgozók lelkes munkája folytán milyen nagy változások következtek be, s a tények, a számok meggyőző erejével bizonyították, hogy a növényi és az állati termelés állandó növekedésével párhuzamosan gyarapodott az emberek jövedelme, s hogy a falvak a ialomiţai tájakon, akárcsak szerte az országban, mennyire megváltoztak. A tanácskozás munkálatainak fő vonása az volt, hogy gazdag tapasztalat birtokában, reális tények alapján sokoldalúan elemezték a ialomiţai mezőgazdaság minden szektorának munkáját. A felszólalók jó gazda módjára, olyanok módjára, akik szívükön viselik a munka jó menetének ügyét, rámutattak, hogy a pártvezetőség legutóbbi határozatai tovább ösztönzik a szántóföldi dolgozók alkotó kezdeményezőkészségét, kiváltották lelkesedésüket és azt az elhatározásukat, hogy mindent megtesznek a párt által kidolgozott komplex intézkedések valóra váltásáért. A tanácskozás szónoki emelvényéről ebben a szellemben értékes javaslatok hangzottak el, a növényi és állati termelés növelése összes eszközeinek, lehetőségeinek kiaknázására, a felszólalók ünnepélyesen megfogadták, hogy nem csupán példásan teljesítik, hanem jobb munkaszervezéssel túl is szárnyalják az 1971-es tervfeladatokat. Ugyanakkor a felzólalók kombatitív szellemet kölcsönöztek a munkálatoknak azzal, hogy a saját hiányosságok nyílt beismerésével párhuzamosan ésszerű bírálatokkal illették a szakminisztérium és más olyan központi fórumok munkáját, amelyeknek tevékenysége közvetlenül összefügg a mezőgazdaság kérdéseivel; ugyanakkor bírálták a helyi szerveket is. A tanácskozás munkálatainak befejezéseként, élénk és hatalmas, percekig szűnni nem akaró éljenzés közepette szólásra emelkedett Nicolae Ceauşescu elvtárs. A főtitkár nagyszabású, átfogó beszédét, amely új láthatárokat, új távlatokat nyit a mezőgazdasági munka előtt, a legnagyobb érdeklődéssel követték az összes résztvevők és többször hosszasan megtapsolták. Végül a többszáz részvevő éljenez, ütemesen kiáltozza a párt, Nicolae Ceauşescu elvtárs nevét. A hatalmas lelkesedés légköre, a párt és a nép közötti sziklaszilárd egység, a Román Kommunista Párt marxista-leninista bel- és külpolitikájához való szilárd csatlakozás megkapó kifejeztese ez. Ion Margineanu Az RKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére MŰKEDVELŐK VERSENYE Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen (Lapunk 2. oldalán) Biblioteca orășenească Gheorgheni