Hargita, 1971. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-01 / 154. szám

HARGITA — 2. OLDAL Az ázsiai szocialista országokban tett látogatás pártunk külpolitikájának ragyogó diadala SZOROS EGYSÉGBEN PÁRTUNK VEZETŐSÉGÉVEL (Folytatás az 1. oldalról) tart, annak a tekintélynek a so­katmondó kifejezését látjuk, a­­melynek pártunk örvend, annak a fáradhatatlan tevékenységnek az értékelését amelyet Ön, szere­tett Nicolae Ceauşescu elvtárs folytat pártunk és államunk élén. Ezúton is kifejezve odaadó ra­gaszkodásunkat eziránt a haza és az emberiség sorsa iránti ma­gasfokú felelősségérzettől átha­tott politika iránt, biztosítjuk Önt, tisztelt Ceauşescu elvtárs, hogy erőnket nem kímélve fo­gunk munkálkodni a párt és ál­lamvezetés által ránkszabott fel­adatok valóra váltásáért, mindent megteszünk, hogy az ifjú nemze­déket hazafias, a román nép és az együttélő nemzetiségek meg­bonthatatlan testvériségének szellemében neveljük. Csíkszere­da és környéke román és magyar tanügyi dolgozói, tanulói — feje­ződik be a Csíkszeredában ülése­ző pedagógusok távirata — jó egészséget, hosszú életet kíván­nak Önnek, szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, hazánk és e­­gész népünk javára. Vidékünk óvónői, tanítói és ta­nárai — hangzik a Székelyudvar­hely municípiumban összegyűlt tanügyi dolgozók lelkes han­gú távirata — nagyra értékelik azt a fáradhatatlan munkát, a­­melyet személyesen ön végez, szeretett Nicolae Ceauşescu elv­társ. Az ázsiai szocialista orszá­gokban tett látogatás teljes mér­tékben megfelel szocialista nem­zetünk érdekeinek, ragyogó meg­nyilvánulása annak a nemzetközi tevékenységnek, amelyet pártunk és államunk, a szocialista Romá­nia a szocializmus, a kommuniz­mus, a béke egyetemes ügyének szolgálatában kifejt. Mi tanerők — domborítja ki a továbbiakban a távirat — arra törekszünk, hogy a ránk bízott tanulókat is ugyanannak a mély­séges hazaszeretetnek, a nép, a szocializmus és a béke ügye irán­ti határtalan odaadás szellemé­ben neveljük, amelyre Ön mu­tat példát, szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs. ..Kérjük szeretett Főtitkár elv­­társ — adnak, hangot, érzelmeik­nek a municipiumi tanerők — fogadja őszinte jókívánságainkat, jó egészséget és munkabírást kí­vánunk Önnek, hogy tovább ve­zesse pártunkat és egész népün­ket a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom felépítésének út­ján.“ „Határtalan érdeklődéssel kö­vettük párt- és kormányküldött­ségünknek az ázsiai szocialista országokban tett látogatását — kezdődik a gyergyószentmiklósi munkatanácskozás résztvevőinek távirata. — A látogatás ismét be­bizonyította a Román Kommu­nista Párt politikájának helyes­ségét, Románia növekvő nemzet­közi tekintélyének elismerését. Jogos hazafias büszkeségünknek adva hangot, mi a gyergyói me­dence román és magyar tanerői teljes szívünkből támogatjuk ezt a politikát, amely hazánk, a szo­cializmus, a béke ügyének a ja­vát szolgálja. Biztosítjuk a párt és állam ve­zetőségét — hangzik a tanerők egyöntetű véleménye — mindent megteszünk, hogy maradéktala­nul teljesítsük a ránk háruló fel­adatokat.“ Munkatanácskozásuk végezté­vel a Maroshévíz és környékéről összegyűlt tanerők forró hangu­latban fogadták el pártunk Köz­ponti Bizottságához, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárshoz in­tézett távirat szövegét. „Biztosítjuk a párt Központi Bizottságát. Önt személyesen sze­retett Nicolae Ceauşescu elvtárs, hogy Maroshévíz és környéke ro­mán és magyar tanerői, megyénk valamennyi dolgozójával együtt, teljes mértékben egyetértünk pártunknak a szocialista országok egységének megerősítését, a bé­két, a haladást szolgáló külpo­litikájával, ígérjük, megkétszerez­zük erőfeszítéseinket a párt által kijelölt feladatok megvalósításá­ért, azért, hogy nevelői-oktatói munkánk megfeleljen annak a kívánalomnak, amelyet a sokol­dalúan fejlesztett szocialista tár­sadalom építőinek felkészítése i­­gényel.“ „Mindent megteszünk — hang­súlyozzák a székelykeresztúri ta­nácskozás résztvevői — hogy gyermekeinket a haza, pártunk, Nicolae Ceauşescu elvtárs iránti határtalan szeretet szellemében neveljük, hogy­­cselekvő részesei lehessenek annak az egész orszá­got átfogó folyamatnak, amelyet egész népünk valósít, meg a Ro­mán Kommunista Párt vezetésé­vel.“ történtek e látogatások, olyan országokban, melyeknek súlya mindinkább nyilvánvalóvá válik a nemzetközi politikai porondon. Ezzel újra bizonyságát adtuk annak, hogy a szocializmus és a kommunizmus eszméi legyőz­­hetetlenek, hogy a szocialista or­szágok egysége és együvé tarto­zása megmásíthatatlan tény, még ha egyes országokban a szo­cializmus építésének helyi sajá­tosságai folytán adott különbsé­gek is adódnak. Különös fontosságúnak tar­tom, hogy küldöttségünk Viet­nam Demokratikus Köztársasá­got is beiktatta ázsiai körútjába, azt az országot, mely jelenleg is hősiesen védi az imperialista agresszió ellen kiharcolt forradal­mi vívmányait. A kambodzsai állam igazi vezetőjével folyta­tott beszélgetés hasonlóképpen különös figyelmet érdemel. Pártunk és kormányunk poli­tikájának e jelképes cselekedetei a nemzetközi szolidaritás, az igazság és igazságosság bizonyí­tékai a nemzetközi porondon, u­­gyanakkor kifejezik országunk összes dolgozóinak határozott ál­láspontját, hogy minden nép vi­tathatatlan joga egyedül határoz­ni sorsa fölött, hogy tiszteletben tartjuk az idegen beavatkozás nélküli független döntés szüksé­gességét, bármelyik államról is lenne szó. Mondanivalómat nem zárha­tom anélkül, hogy hangot ne adnék hazafias büszkeségemnek, elégtételemnek azért a meleg fo­gadtatásért, melyben pártunk és kormányunk Ázsia szocialista országaiban járt küldöttségét ré­szesítették, mert ez a fogadtatás az országunk iránti, valamennyi állampolgárunk iránti megbecsü­lést is jelentette. DR. FORINTH JÓZSEF, a székelykeresztúri kórház orvosa A béke szellemét ápoljuk „Figyelmesen és őszinte ér­deklődéssel követtük az Ön, sze­retett Nicolae Ceauşescu elvtárs vezette párt- és kormánykül­döttségünk útját az ázsiai szo­cialista országokban, az ott ki­fejtett gazdag tevékenységét a béke ügye érdekében“ — hangzik a borszéki Apemin borvíztöltő vállalat munkaközösségének táv­irata. „Ezúton szeretnénk kifejezni teljes egyetértésünket küldött­ségünknek a Kínai Népköztár­saságban, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságban, Viet­nam Demokratikus Köztársaság­ban­ és a Mongol Népköztársaság­ban tett baráti látogatásán kifej­tett tevékenységével, mely érté­kes hozzájárulás a barátság szel­lemének ápolásához, a sokoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez or­szágaink között. Munkaközösségünk vállalja, hogy példásan teljesíti tervfel­adatait, és így veszi ki részét a szocialista hazánk felvirágozta­tásáért folyó magasztos munká­ból“. Legyőzhetetlen erővel a szocializmus és kommunizmus eszméinek útján Rendkívüli jelentőségű a Nicolae Ceauşescu elvtárs vezet­te párt- és kormányküldöttség látogatása a Kínai Népköztársa­ságban, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban, a Mongol Népköztársaságban, valamint Vietnam Demokratikus Köztársa­ságban. A nemzetközi politikai életnek különleges szakaszában JEGYZET Apró tüzek gyúlnak ... s pislákoló fényükben úgy néznek ki a hegyoldalak, mint halottaknapi temetők. Ilyenkor feltartóztathatatlanul orozko­­dik vissza a gyermekkor, a mélykék nyári éjszaka zsebe­­telő csillagjaival.. . A tanárok már lekaszálva, fakózölden, boglyafenék folto­san hallgat. A havasi balta­­osmos, apró, dús füve fülel a kaszák élén koppanó kala­pácsra. Tűzhely készül s az el­ső lekaszált rendből fekvő­hely. A gyermek hanyattfe­küdve, valami sorsszerű nyug­talansággal számolja s kivá­laszt egyet a csillagok közül. Egy biztos pontot választ a medve-nagy­ magányban, az imbolygó éjszakában.. . Meglepi az embert ilyenko­r a félelem, mint a kérődző ál­latok időnként felzörrenő csengettyűje. Gyönyörű ez a végtagokba zsibbasztó félelem. Aztán elsötétül az ég, pa­rasztfej nagyságú felhők bo­rít­ják el az eget. Kip-kop. Csendesen pereckelni kezd az eső Álmosítóan pereg a szál­láshely fölé húzott sátorlapon. Napokig hull, szendereg az e­ső... . Aztán a hazafele tartó sze­kerek, oldalra dőlve döcögnek a vízmosásos utakon. Maguk­tól mennek a lovak, néha megállnak, isznak a lábuk a­­latt szuszogó patakból. A sze­kéren alszik mindenki...­ ­ A fiú középiskolás. Falun lakó nagyszüleihez megy. Hol­nap nagyapja indul a havasra. Ő, a városi lakó, minden nyá­ron felkíséri. Csendesen bak­tat mellettem a műúton. Ő az, aki beszél s szeretné, ha e­­gész nyáron tartana a havasi szénacsinálás. Beszél a csilla­gokról, amelyek a blokklakás­ból nézve elhalványulnak a város fényeitől. Beszél a víz­ről ,a forrás s a vízvezetéki vízről. Beszél a csendről, a két­ szoba összkomfort csend­jéről s a havasi éjszaka csend­jéről. .. Hallgatom. Hallgattam. Nem szóltam egyetlen szót sem. De most elmondom neki mindezt, amit fen­tebb leírtam. Azt is elmon­dom, hogy egyik faluban meg­számolták a vakációzó fiatalo­ké. Hatvan százalékuk nem tudott kaszálni. Ennyivel lesz­nek kevesebben, akikhez sze­gényebben fog visszatérni a gyermekkor. Hiány­ozni fog emlékeikből a fellobogó tűz, a mélykék júliusi éjszaka, a jól eső fáradtság.. ■ Mert kell majd legalább egy csillag, egy biztos pont,­­ a­­melyben gyorsan urbanizálódó létünk megkapaszkodjon. Bár egy néhány kilométernyi doa­­loglás erejéig a bivalybőr vastag aszfalton. ■ ■ FERENCZ L. ISTVÁN Pártunk és kormányunk külpoliti­kája igazságos politika Napjaink távközlő eszközei, a sajtó lehetővé teszik, hogy része­sei lehessünk mindazoknak az eseményeknek, amelyek földün­kön lezajlanak, így voltunk ré­szesei valamennyien pártunk és kormányunk ázsiai szocialista or­szágokban tett látogatásának. Mi is ott voltunk a lelkesen ünnep­lő kínai, koreai, vietnami és mon­gol nép között, mi is jelen vol­tunk pártunk és kormányunk — az egész dolgozó nép — küldöt­teinek megbeszélésein, együtt örvendtünk ázsiai testvéreink si­kereinek, együtt kívántuk, hogy újabb eredményeket érjenek el szocializmust építő munkájukban. A Nicolae Ceauşescu elvtárs vezette küldöttség ezer és ezer kilométert tett meg Ázsia e tér­ségében, számos hivatalos meg­beszélésen vett részt, ezen or­szágok száz- és százezernyi la­kosával találkozott, ismertette velük hazánk kimagasló­­eredmé­nyeit a szocialista építés útján, pártunk külpolitikáját, mely a béke fenntartására, a világ szo­cialista táborának erősítésére i­rányul. Gondolom, nem tévedek, mikor kijelentem, hogy ez a lá­togatás egyike volt pártunknak és kormányunknak a felszabadu­lás éveiben véghezvitt legjelen­tősebb külpolitikai tevékenysé­gének. Az is nyilvánvaló, hogy a pár­tunk IX. és X. kongresszusán le­fektetett irányelvek következe­tes végrehajtása Romániát a nemzetközi politikai tevékeny­ség élvonalába emelte, és ebben óriási érdeme van pártunk sze­retett főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak. Úgy érzem, nem fejezhetem be soraimat anélkül, hogy ki ne je­lentsem: kétszeres ereje van pártunk és kormányunk kül­politikájának. Elsősorban igaz­ságos és becsületes, másodszor az egész nép politikája, mindany­­nyiunké, akik itt élünk ebben a közös hazában. VERESS PÉTER, a megyei mezőgazdasági gépesítési vállalat közgazdásza A barátság bizonyságtétele Újból és újból átolvasom az ázsiai szocialista országokban tett látogatás alkalmából kiadott kö­zös közleményeket, és mindany­­nyiszor csak erősödik a meggyő­ződésem, hogy egy nagy hordere­jű eseménynek vagyok tanúja; a kommunista testvérpártok és a szocialista országok közötti ba­rátság vált szilárdabbá, bővül­tek és sokoldalúbbá váltak az e­­gyes szocialista államok közötti kapcsolatok. Visszalapozok az újságban: Nicolae Ceauşescu elvtárs veze­tésével párt- és kormányküldött­ségünk hivatalos baráti látoga­tásra Pekingbe utazott. És to­vább: megérkezett Pekingbe, majd Phenjanba, Hanoiba, Ulan Bátorba a küldöttség. S így né­hány héten keresztül, hogy ala­posabban megismerhessük a szo­cialista világrendet építő orszá­gokat. Miért tartom napjaink egyik legfontosabb nemzetközi esemé­nyének a baráti ázsiai országok­ban tett látogatást? Elsősorban mert követésre ösztönöz. Akár példa is lehetne a szocialista vi­lágrendszer minden egyes tagja számára. A jövőben még inkább így, hazánkhoz hasonlóan kell cselekednie minden egyes szocia­lista országnak, ha azt akarjuk, hogy még szilárdabbak legyenek belső kapcsolataink, még na­gyobb legyen a megértés a szo­cialista világrendszer kebelében. Másodsorban azért tartom kor­szakmérvűnek ezt az utat, mert határozottan mozgósít az impe­rialista agresszió ellen. Párt- és kormányküldöttségünket, Nicolae Ceauşescu elvtársat érdekli a vi­lág e részében folyó hősies küz­delem, amelynek kétségtelen e­­redménye a nemzeti önrendel­kezés, a teljes­­ szuverenitás, a béke bizonyossága lesz. Nálunk községszerte nem hal­lani másról, csak erről a több­hetes látogatásról, amelynek egyik fontos eredménye, hogy népek kapcsolatait vonta szorosabbra, barátságukat tet­te melegebbé. LŐRINCZ JÁNOS, Lövéte község néptanácsának titkára Szélesre tárt világ TÍZÉVES A SECOLUL 20 FOLYÓIRAT Három egybevont számmal kö­szönti az RSZK írószövetségének a folyóirata, a Secolul 20 megje­lenésének tíz évét. Tíz év, több mint 23 000 lap az irodalom, az egyetemes és hazai irodalom szol­gálatában. A folyóirat neve meghonosodott szellemi életünkben. Minden, szé­leskörű tájékozottságról, határo­zott szerkesztési elvekről tanús­kodó számának megjelenése ese­mény. És azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha ezt már nem is szerkesztésnek nevezem. Több ez annál: ez már a művészi kompozíció tudatos rendje. Az írás, grafika, reprodukció,­ tör­delés, betűtípus tömörül egységes koncepcióba. Az irodalmi mű­értékelés, a kritika egész arzenál­jának felvonultatása, a különböző művészetek találkozása a folyó­irat lapjain olyan intellektuális gazdagságot áraszt, amely ellen­állhatatlanul ragadja magával az olvasót. Az irodalmi áramlatok hullám­zásában, a hatalmas művelődési és információs anyag szorításá­ban a folyóirat megtalálja azt a művészet-analízist, amely — a­­nélkül­, hogy az egyes számok bel­ső homogenitását veszélyeztetné — imponáló biztonsággal tör cél­ja, feladata felé: a marxista esz­tétika szélesre tárt ablakán át­engedni mindent, ami a világból az olvasót szolgálja. Ezt a célt a szerkesztőbizottság sajátos mód­szerekkel éri el. Nemcsak a szá­zad irodalmát, művészetét, gon­dolatiságát, értékrend keresési gondjait, aggályait tárja elénk, hanem ezeket összekapcsolja az előző évek szellemi kútfőivel. U­­gyanakkor a szerkesztőknek, a frissesség, a legújabb irodalmi tendenciák bemutatása mellett jut idejük a kimagasló évfordu- iKUSZTIKU­ lóknak szentelt számok összevá­­logatására, a román irodalom külföldi sikereinek, alkotói mű­helytanulmányok, fordítói gon­dok bemutatására is. Önkényesség egyetlen számot kiragadni a tíz éves fennállásból. Még ha az ünnepi is, hisz bárme­lyik szám ugyanilyen igényekkel léphetne fel. Zaharia Stancu, Eugenio Mon­tale, K. Szimonov, Aldo Nikolaj, Henry Moore, Claude Gallimard, Renato Guttuso — néhány név az ünnepköszöntők, a folyóiratot üd­vözlök névsorából. Frederico Garcia Lorca, Rafael Alberti hangja fonódik össze Pi­casso illusztrációival, hogy egy­­másra találva hirdessék a húszas­harmincas évek spanyol igazság­keresését. Gaudi csapongó for­mái, kőbegondolt művészete, mo­dern építészetet teremtő ereje formálja szemünk előtt a Sagra­­da Familia-t, a színház örökös nyugtalansága feszíti T. S. Eliot, Peter Weiss alkotásait, keresi megújhodását, Varsóban Gro­­towszki eszköztelen, Londonban Peter Brook kegyetlen színpada kísérletezik, Jevtusenko a meg­tépázott Szabadság szobor nyel­vén szól, vitázunk Marcuse-val, együtt örülünk Zaharia Stancu és Eugen Jebeleanu díjainak — Íme a Secolul 20 három összevont számának megközelítően sem tel­jes anyaga: ízelítő csupán. Ez a folyóiratszám, akárcsak a többi, pár hónapos késéssel ju­tott el az olvasóhoz. Ennek egyik magyarázata talán a bonyolult nyomdatechnikai eljárásban rej­lik, de valószínű az is, hogy a szerkesztőknek nem kis idejébe került a gazdag információs a­­nyag összegyűjtése, értékelése. Ez utóbbi sokszor az egyszerűség, a tiszta vonalvezetés rovására megy — más szóval a zsúfoltság érzetét kelti, mivel a szépliteratúrát túl­növik a magyarázó-elemző tanul­mányok, amelyek elsősorban is az irodalom szakembereihez szól­nak, az olvasótáborhoz kevésbé. Persze, a Secolul 20 még mindig keresi, kutatja önmagát, és mit is kívánhatnánk a jubiláló folyó­iratnak, minthogy ezt a művészi igazságkeresést soha ne adja fel. SZÉKELY FERENC Zöld halmok Érdekes film ez a NICOLAE BREBAN szövegkönyve alap­ján és az ő rendezésében ké­szült román film, a ZÖLD HALMOK KÖZÖTT. Érdekes téma megválasztásában, a­­lakjai megrajzolásában é­s egy kicsit „kifele“, a modern film­megoldások felé orientá­lódó narrátoros, montázs-sze­rű megoldásaival. Főhősünk, aki egyben a nar­rátor, a modern vagabundus, aki, ha neki éppen úgy tetszik, nyaka közé szedi a lábát s ne­kiindul a világnak. Különös a­­lak ? Egy kicsit annak is ne­vezhetjük — de, ha jól bele­gondolunk, akkor rájövünk, f­'f ’e—b n’-t egy kicsit mi is szerettünk volna lenni : a járó­kelő, emberek­kel, helyzetekkel találkozó, a saját maga számára mindent „egyéni“ alapon felfedezni, megismerni akaró figura. Csak annyit tudunk róla, hogy fiatal. A többi nem is ér­dekes. Honnan jött, hová megy ? Valahogy ez különö­sebben nem is érdekes. Jelen pillanatban itt van, e­­zen a munkatelepen, ebben a kisvárosban, amely a festői Film­evél zöld hegyek között éli meg­szokott mindennapi életét, amelyből egy-egy gyilkosság, egy-egy szerelmi kaland zök­kenti ki. Épp eg­y­it én szituációba csöppen fiatal barátunk. Meg­érkezésekor a kisváros nyu­galmát Simonka, telepi párt­titkár titokzatos halála zavar­ta meg. És tíz napon belül ú­­jabb gyilkosság következett, majd újabb és újabb. A meginduló nyomozás egy­előre helyben ropog, téves uta­kon jár, és fiatal hősünk, aki az utóbbi gyilkosságoknak szemtanúja, nem siet nagyon a nyomozó közegek segít­ségére. Gyávaságból ? Való­színűleg. Nem akar bele­keve­redni mások ügyeibe. Hogy mi az oka ennek a gyávasággal egyenlő közöm­bösségnek ? Erre a hős egész jellemének a megrajzolásával igyekszik elfogadható magya­rázatot adni. Hogy aztán ez­zel az okfejtéssel nem­ érthe- ÁÜJJ.te „egyet —, az más lapra tartozik. Mindenesetre így a­­zért sokkal természetesebb, mintha egy kiagyalt, patetikus „pozitív“ hőst, egy „jó“ fiút állított volna elénk. Érdekesek a figurák, ame­lyeket kiragad ebből a mun­­kás­szálló-környezetből is. (Vannak itt becsületes embe­rek, vallásos megszállottak, semmivel nem törődő srácok stb.) Ami még külön figyelemre méltó, az a megfogalmazás mo­dern felé vaó törekvése. Bre­­ban igyekszik elkerülni a szok­ványost. Múlt-jelen montázs­szerű összekeveredésével, lo­gikai egymásutánjával pró­bálja ezt elérni — és nem is kevés sikerrel jár a törekvése. Gondolom, a szaksajtóban, szakemberek körében majd vitákra ad alkalmat ez a film — ami egyben bizonyítja azt is, hogy Brebannak sikerült a szokványostól eltérőt alkotnia, amely pro vagy contra, de ál­lásfoglalásra kényszeríti a kri­tikusokat, s a nézőket is. KÖRÖNDI LAJOS 1971 július 1, csütörtök Napkelte: 4,35; -nyugta: 20,04 Holdkelte: 13,18; -nyugta: — Az évből eltelt 182 nap, hát­ra van még 183. ÉVFORDULÓK: — 90 évvel ezelőtt jelent meg a Contemporanul címr­ ha­zai szocialista folyóirat el­ső száma (1881). — 1925-ben halt meg Márki Sándor történetíró HETIVÁSÁR : Vlahica, Csík­­karcfalva, Parajd, Várhegy. TELEVÍZIÓ JÚLIUS 1, CSÜTÖRTÖK 17:30 — MAGYAR NYELVŰ ADÁS : Csütörtöki jegyzet: Gazdasági híradó. Könnyűzene műsor. Eredeti gyűjtemény — látogatás Szabó Ferenc szat­mári körzeti orvosnál. Humor — közreműködnek a kolozs­vári Állami Magyar Színház művészei. 18.30 — Autósoknak. 18.50 — Mező­­gazdasági hírek. 19.15 — Hirdetések. 19.20 — 1001 este. 19.30 — Híradó, sport. 20.10 — Orvosi tanácsok a nya­ralásról. 20.25 — Mennyit ér egy em­berélet ? — Alexandru Stark riport­­filmje. 21.15 — Román népzene. 21.25 — A Kínai KP félévszázados évfor­dulója — dokumentumfilm. 21.35 — Nemzetközi szemle. 22.20 — Massiel énekel. 22.50 — Híradó. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa: Az estély. Színes román film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Famun­kás : Partok, között. Szélesvásznú lengyel film SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : öten az égből. Szélesvásznú szovjet film. MAROSHÉVIZI Caliman: Asszonyok. Szélesvásznú szovjet film. BORSZÉKI Borszék: Vasujj. Színes, szélesvásznú japán film. BORSZÉKI Forrás: Balu hercegnő hozománya. Hétlovas betyárjai. Színes román film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt: A Leontine akció. Színes francia film. BALANBÁNYAI Bányász : Öten az égből. Szélesvásznú szovjet film. VLAHICAI filmszínház: Távol a fel­­bolydult világtól (I—II. rész). Szí­nes, szélesvásznú angol film. MADEFALVI Vasutas : Veszélyes te­repen. (I—II rész). Szélesvásznú szovjet film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelő­dés: A tenger dalai. Színes, széles­vásznú román-szovjet film. LÖVÉTEI filmszínház: A Sierra em­bere. Színes amerikai film. PARAJDI filmszínház : A szórakozott tanár. Angol film DITRÓI filmszínház: B. D. akcióba lép. Színes román film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház : Az angyal vérbosszúja. Színes an­gol film. CSIKSZENTDOMOKOSI filmszínház: Hétszer hét. Színes olasz film. CSIKSZENTSIMONT filmszínház: A sólyom nyomában. Szélesvásznú német film. CSIKSZENTMÁRTONI filmszínház: A régi nyár. Színes magyar-svéd film. CSIKSZEPVIZI filmszínház: A sárga Rolls Royce. Színes, szélesvásznú francia-angol film. HODOSI filmszínház: Kreola, a sze­med éget mint a tűz. Színes olasz film IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet előre­jelzése szerint mára változékony idő várható, felhős égbolttal. Délután villámlásoktól kísért zá­­poresőkre lehet számítani. A leg­magasabb nappali hőmérséklet 10 és 22, a legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 7 és 10 fok kö­zött váltakozik. 1071. JÚLIUS 1. CSÜTÖRTÖK RÁDIÓ PRONOEXPRES A marosvásárhelyi stúdió műsora JÚLIUS 2. PÉNTEK Magyar nyelven : — 6—6,30 — Ka­lendárium. Időjelzés. Állattenyésztők tíz perce. Állatlétszám és állati terme­lés — ankét Kovászna megye terme­lőszövetkezeteiben. Kívánságmuzsika. 18—19,30 — Hírek tudósítások. Csár­dások, ipari krónika. Hogyan váltják valóra az alkalmazottak közgyűlései­nek határozatait ? — ankét. Kapcsol­juk a hármas stúdiót — Kozma Györgyi és Borbély Zoltán zenés mű­sora. A rádió dekameronja: Franz Storch „Harmónia“. A június 30-i húzások nyerő­számai: I. húzás: 6, 30, 18, 1, 16, 29 II. húzás : 7, 38, 3, 10, 14. Nyereményalap : 2 681 129 lej. MOZI JÚLIUS 1. CSÜTÖRTÖK CSÍKSZEREDAI Transzilvánia: Piros rózsát Angelikának. Színes, széles­vásznú olasz-francia-spanyol film. CSÍKSZEREDAI Hargita: Nem lesz­nek válások. Lengyel film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród: Zöld­­halmok között. Színes román film. Apróhirdetés ELCSERÉLNÉM marosvásárhe­­­lyi garzonomat Csíkszeredái két­szobás lakással. Cím: Sárdi Klára Marosvásárhely, Ady Endre utca 18 szám, II. emelet, 34-es lakrész. Telefon: 13755 vagy 13756, IJE­­COOP-nál. ELADÓ egy Volkswagen 1200- as személygépkocsi. Érdeklődni Erdőszentgyörgyön (telefon 16), naponta 17—20 óra között. (Bige.) ELADÓ Székelyudvarhelyen, a Crişan utca 24 szám alatt, azon­nal beköltözhető két szoba, kony­ha, kamra, manzardszobás lakás. Érdeklődni Székelyudvarhelyen az órajavító műhelyben. Kérje a könyvesboltokban: CERVANTES: Don Quijote (Diák-könyvtár) ; W. SOMERSET MAUGHAM : Az oroszlánbőr (Horizont) ; PÁSKÁNDI GÉZA : Az eb olykor emeli lábát ; KRIZA JÁNOS - Antal Árpád, Faragó József, Szabó T. At­tila három tanulmánya ; GEORGES PEREC : A dolgok. Évek énekei (UTUNK ANTOLÓGIA) FRANZ KAFKA — Amerika (Horizont) MIKOSZ KAZANTZAKISZ — Zorbász, a görög (Horizont) ALAIN ROBBE-GRILLET — Útvesztő (Horizont) NAGY ISTVÁN — Hogyan tovább ? GAÁL GÁBOR — Válogatott írások Helyesírási tájékoztató ö­z­l­e­m­é­n­y A Hargita megyei Villamossági Vállalat a következőket hoz­za a fogyasztók tudomására: A 2763/68-as törvény értelmében a Villamossági Miniszté­rium 9/1971-es Határozata, valamint „Előírások a villamos­energia gazdaságos felhasználására“ 179-es cikkely d. alpontja alapján, 1971-től a Villamossági Vállalat, a fogyasztók kérésé­re a következő módon állapít meg és javít meg áramszolgál­tatási hibákat: 1. A fogyasztó által személyes vagy telefonon bejelentett áramszolgáltatási hibákat megjavít, ha a technikai hiba a Vil­lamossági Vállalat hálózatában (berendezésében) van. Ameny­­nyiben ezen hibát a fogyasztó okozta, a fogyasztó köteles 26 lejt jegyzőkönyv alapján kifizetni az áramszolgáltatási börze pénztáránál vagy pénzesutalványon postán elküldeni. 2. Abban az esetben, ha a technikai hiba nem a Vi­sági Vállalat berendezésében van, a fogyasztó kérése langszerelő megállapítja a technikai hibát, mel­yében az 1. pontban említett módon kötél Az 1. pontban említett hibák elkérve fogyasztók használjanak megfelelő. A Villamossági Vállalatnak joga szolgáltatást azon fogyasztóknál, belül a munkadíj ellenértékét.

Next