Hargita, 1971. november (4. évfolyam, 261-285. szám)

1971-11-26 / 282. szám

2. OLD­A­­l__H­ARGITA Manea Mănescu beszéde (Folytatás az­­ oldalról) miért szükséges az, hogy pártunk politikája megvalósításának a függvényében vizsgáljuk meg a­­zokat a feladatokat, amelyek ránk hárulnak a pártszervek munka­stílusának és módszereinek a megjavításában és tökéletesítésé­ben, az összes pártbizottságok fe­lelősségének megerősítésében, az egész pártaktíva, az összes dolgo­zók mozgósításában. A meglátogatott vállalatokban azt tapasztaltam, hogy kitartóan törekszenek a gazdasági tevé­kenység eredményesebbé tételé­re, az összes tervmutatók teljesí­tésére, a termelőkapacitások jobb kihasználására, a termékek mi­nőségének megjavítására, a ter­mékek értékesítésére a hazai pia­con és külföldön. Hangsúlyozot­tabban érvényesül mint a múlt­ban a gazdasági hatékonyság fo­kozására, a káderek képzésére és továbbképzésére való törekvés. Tehát úgy értékelhetjük, hogy a pártszervek, a szakszervezetek, a KISZ-szervezetek, a dolgozók bi­zottságai számottevő erőfeszíté­seket tesznek a termelési tervek és vállalások teljesítéséért és túl­szárnyalásáért, a gazdasági tevé­kenység szüntelen tökéletesítésé­ért. Megállapítottuk ugyanakkor, hogy a pártszervek és szervezetek, a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek, a dolgozók bizottsá­gai különösen a gazdasági tevé­kenység mennyiségi vetületeire fektetik a nagyobb hangsúlyt — s ez nem rossz — de nem érződ­nek kellőképpen a gazdasági te­vékenység minőségi vetületeit e­­lőremozdító törekvések. Engedjék meg, hogy terjesszek a megyei pártbizottság, önök elé néhány, a gazdasági tevékenység vezetésével kapcsolatos problé­mát. Pártbizottságaink, kezdve a megyeivel, nagyobb figyelmet kell hogy fordítsanak a gazdasági információk megjavítására. Mind a pártbizottságoknak, mind a dolgozók tanácsainak minimális információkkal kell rendelkez­niük a minőségi vetületekre vo­natkozóan, oly módon, hogy o­­peratívan dolgozhassák ki a vál­lalat gazdasági tevékenységét megerősítő intézkedéseket, így például tegnap és ma Csíkszereda, Székelyudvarhely és Vlahica né­hány vállalatában elemeztük az információk problémáját a ter­melőtevékenység egyik olyan döntő jelentőségű területén, mint a gazdasági hatékonyság. Elmond­hatom, hogy a gazdasági hatékony­ságot jellemző mutatószámok­kal — jövedelmezőség, költségek, fogyasztások, stb. — kapcsolatos információk későn érnek el hoz­zánk, ellentétben a mennyiségi vonatkozású információkkal, a­­melyek elég hamar jutnak el a felelős tényezőkhöz. Az informá­ciók megkésése és a gyakori pon­tatlanságok oda vezetnek, hogy nem mindig hozhatjuk meg a leg­jobb döntéseket és nem minden esetben biztosíthatjuk az eszkö­zök ésszerű hasznosítását annak érdekében, hogy elérjük a várt eredményeket. Természetesen, a vezetés nem jelenti csupán az in­formációt és a döntést, de ezek a vezetés alapvető elemeit képezik, íme miért hívnám fel a megyei pártbizottság, a vállalati pártbi­zottságok, a dolgozók tanácsának figyelmét arra, hogy tulajdonítsa­nak nagyobb jelentőséget az in­formációnak, a gazdasági tevé­kenység minőségi vetületeinek. Mi arra törekszünk, hogy tökéle­tesítsük a gazdasági információs rendszert, de nagyobb mértékben kell támaszkodnunk a helyi párt­szervek, szakszervezetek, KISZ- szervezetek, a dolgozók bizottsá­gai, a gazdasági komissziók kez­deményezésére. Nicolae Ceauşescu főtitkár elv­társ utasításainak alapján dolgo­zunk egy törvénytervezeten, a­­mely kötelezővé teszi a mérlegen alapuló elemzést minden vezetési skálán mind párt, mind pedig állami vonalon. Ilyen értelemben a gazdasági­­komisszióknak munkatervükbe kell iktatniuk a vállalatok gazda­sági-pénzügyi tevékenységének komplex elemzését, a termelési költségek csökkentését, a jövedel­mezőség növelését célzó intézke­dések kidolgozását. A továbbiakban a szónok a ter­melés és munka tudományos megszervezésének egyes kérdé­seivel foglalkozott. A meglátogatott egységek jó benyomást tettek rám, komolyan foglakoznak a termelés és munka tudományos megszervezésével, a­­mely a jövedelmezőség növelésé­nek egyik fontos tartozéka. A me­gyei pártbizottságnak intézkedé­seket kell foganatosítania a ter­melés és a munka tudományos megszervezésével foglalkozó kabi­netek tevékenységének dinami­­kusabbá tételére. Ugyanakkor a dolgozók bizottságainak is szem előtt kell tartaniuk ezt a problé­mát, mert ezen a területen talál­hatók a munka termelékenységé­nek és a jövedelem fokozásának fő tartalékai, így például a Csík­szeredai Kötöttárugyárban a sza­­lag-aggregátok teljes működtetése a munkatermelékenység növelé­sét, a termelés ütemesebbé téte­lét fogja eredményezni. A készruha és kötöttárugyárak­ban állandó és megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az alko­tó-, a tervező- és a kutató mun­kára. Ásványi kincsekben rend­kívül gazdag megyéjükben a geológiai kutatásnak vehető he­lyet kell elfoglalnia, hisz szocia­lista gazdaságunknak újabb és újabb nyersanyag forrásokra van szüksége. Az elkövetkezőkben még jobban összpontosítanunk kell a kutató erőket, olyan megol­dásokat kell találnunk, amelyek a nyersanyagkészlet fejlesztésé­hez vezetnek. Tudjuk, hogy eb­ben az irányban történtek erőfe­szítések, de többet kell tennünk, mozgósítanunk kell a kutatók ú­­jabb és újabb csoportjait, főleg a lelkes, alapos felkészült fiatalokat. Egy másik minőségi jellegű probléma, amelynek a pártszerve­zetek, a szakszervezetek, az ifjú­sági szervezetek, a dolgozók bi­zottsága figyelmének középpont­jában kell állnia, a káderek kép­zése és továbbképzése. Azokban a vállalatokban, melyeket meg­látogattam, — a Vlahicai Vas­­üzemben, a textilipari vállalatok­ban — érezhetőek azok a törek­vések, amelyeket a szocialista egységek alkalmazottai szakmai felkészítésének tökéletesítésére vonatkozó törvény alkalmazásáért tesznek. Azokban a textilipari egységekben, melyeket az utóbbi időben helyeztek üzembe, előbbre hozták a kiképzési programot, biztosítva a szakképzett kádere­ket. Épp ma, meglátogatva az új Csíkszeredai fonodát — ahol most szerelik a gépi berendezéseket — láttuk, hogy a szerelők mellett a­­zok a munkásnők is dolgoznak, akik kezelik majd ezeket a gépe­ket. Ez ésszerű és a jövőben szé­­lesebbkörűen kell alkalmaznunk. Az alkalmazottak továbbképzésé­vel kapcsolatosan pedig jó kez­deményezésük volt a Vlahicai Vasüzem-beli elvtársaknak, akik a gazdasági káderek továbbkép­zését egy ésszerűen kidolgozott program alapján szervezték meg. Még vannak azonban olyan he­lyek is, ahol a továbbképzés na­gyon lassan bontakozik ki. Nem akarok általános következtetése­ket levonni a néhány vállalatban látottak alapján, de azt hiszem, hogy az Önök figyelmét fel kell hívnom arra, hogy kitartóbban kell törekedni a továbbképzésre, a káderek felkészítésének tökéle­tesítésére. Ez a tevékenység nem korlátozódhat csak a munkásokra vagy csak a mesterekre s kizár­juk a mérnököket, a közgazdá­szokat és a többi szakembereket. A törvény azt igényli, hogy az összes káderek, kezdve a munká­sokkal és végezve a miniszterek­kel vegyenek részt a továbbkép­zés átfogó folyamatában. A ma­gas műszaki színvonalú létesítmé­nyek üzembehelyezése az Önök megyéjében, a vállalatok műszaki ellátottságának szüntelen megja­vítása összehasonlíthatatlanul komplexebb ismereteket követel meg, mint azok, amelyeket tíz­tizenöt vagy éppen húsz évvel e­­zelőtt sajátítottak el. Kérném az illetékes elvtársakat, hogy a büró egyik következő ülésén elemez­zék a szóban forgó problémát. Ilyen elemzéseket kell szervez­niük a városi és a vállalati párt­­bizottságoknak is. Nem kevésbé fontos kérdés — hangsúlyozta a szónok — a káde­rek előléptetése. Az e téren nem­régiben elfogadott törvényt nem­csak a személyzeti osztályon vagy a jogügyi osztályon dolgozóknak kell ismerniük, hanem minden egyes alkalmazottnak, mert mind­egyikük megtalálja benne a maga problémáit, jogait, kötelezettsé­geit egyaránt. A pártszerveknek rendelkezniük kell egy kádertar­talékkal, amelynek soraiból majd előléptethetik a legmegfelelőbb személyeket a megüresedett tiszt­ségekbe. A felelős tisztségekbe való előléptetést, nemcsak a szak­mai felkészültség alapján kell végezni, hanem ismernünk kell a jelöltek erkölcsi arculatát, a párt, a haza és a szocializmus ügye iránti hűségüket. A politikai, az ideológiai, az etikai és az erköl­csi kritériumok döntő jelentősé­gűek a dolgozók előléptetésekor, hisz azt akarjuk, hogy minden területen jó kádereink legyenek, akik határozottan és odaadással harcolnak a pártpolitika megva­lósításáért. Pártunk főtitkára számtalanszor felhívta a figyel­münket arra, hogy nem tulajdo­nítunk kellő jelentőséget, nem e­­lemezzük elég mélyrehatóan a gazdasági-pénzügyi kérdéseket, könnyűszerrel elmegyünk a lap­pangó tartalékok mellett. Önök­nél is, itt a megyében nagyon sok a kihasználatlan termelő felület, felszerelés, munkaerő, gyakori az ésszerűtlen nyersanyaggazdálko­dás. Vannak olyan vezető káde­reink, akik nem ismerik a terme­lési költségek szerkezetét, az ön­költség elemeit, ezeket az isme­reteket kizárólag a könyvelő és pénzügyi részleg hatáskörébe so­rolják. A meglátogatott egysé­gekben tapasztaltak alapján meg­állapítottam, hogy a pártbizott­ságok gazdasági komissziói be­bizonyították hasznukat, sok je­lentős kérdéssel foglalkoznak — egyszóval tevékenységük jó — de fel kellett hívnom a figyel­müket, hogy nem elégséges a gaz­dasági tevékenységet csupán az össztermelés, az árutermelés és más átlag-mutatószámok pint­ elvtárs máján keresztül elemezni, ha­nem a legnagyobb figyelemmel kell tanulmányozni a minőségi paramétereket, a termelési tevé­kenység hatékonyságát is. Milyen termelést érünk el 1000 lej álló­alap után, milyen az exportter­melés 1000 lej állóalap után, mi­lyen a termelés rentabilitása, az árak és más hasonló aspektusok? Fel kell figyelnünk arra a tényre, hogy az általunk megvalósított társadalmi termékben még túl magas az anyagi költségek rész­aránya, nagyobb mint a gazdasá­gilag fejlett országok esetében, ami csökkenti a nemzeti jövede­lem forrásait, a beruházási prog­ram pénzellátásának lehetősége­it. A vállalatok közgyűlésein ele­mezni kell, mennyi az a tiszta jövedelem, amit a vállalat meg­valósít és amivel hozzájárul a nemzeti jövedelem gyarapításá­hoz. A megyei pártbizottságnak is, amikor elemzi egy bizonyos időszak tervteljesítésének kérdé­seit, nagyobb figyelmet kell for­dítania a tevékenység gazdasági­pénzügyi vetületeire, a hatékony­ságra és a jövedelmezőségre. Minden párt- és állami aktivis­tának, minden gazdasági veze­tőnek harmonikusan kell egybe­kapcsolnia a politikai, az ideoló­giai és a tömegnevelési munkát a műszaki-gazdasági és szervezé­si problémák megoldására való törekvésekkel a célból, hogy a nemzeti vagyonból rájuk bízott résszel minél hatékonyabban gazdálkodjanak. A továbbiakban a szónok ki­tért a dolgozók szocialista neve­lésével kapcsolatos egyes kérdé­sekre. Az egységekben még meg­szegik a fegyelmet , és nem csupán a hiányzásokról és mun­kahelyről való késésekről van szó, habár ezek összeadva milli­ókra rúgó kárt okoznak a nem­zetgazdaságnak. A fegyelmet tá­­gabb értelemben kell felfogni, a gazdasági­, a tervfegyelem, az összes tervmutatók teljesítése, a munkahelyek jobb megszervezése, a termékek minőségének szün­telen megjavítása, az összes ter­melő kapacitások maximális ki­használása iránti felelősség ér­telmében. A terv­ és a gazdasági fegye­lem egyik lényeges oldala a gaz­dasági törvénykezés ismerete és tiszteletben tartása. Az utóbbi i­­dőben egy egész sor törvényt dolgoztak ki, amelyek csak ak­kor járhatnak eredménnyel, ha pontosan ismerik és szigorúan al­­­lalmazzák azokat.—­A. .gazdaságii szerződések törvénye előírásainak maradéktalan alkalmazása nél­kül például nem lehet biztosíta­ni a termelés normális lebonyo­lítását. A szerződéses kötelezett­ségek megszegése kedvezőtlenül befolyásolja a vállalatok egész tevékenységét­ Hasonló a helyzet a minőség ellenőrzésére, a gaz­dasági egységek megszervezésére és működésére vonatkozó törvé­nyek esetében is. Jó törvényeink vannak, ésszerű határozatokat hozunk állami- és párt­vonalon, de biztosítanunk kell azok végrehajtásának hat­hatós ellenőrzését. Sok pártszerv, a dolgozók bizottságai jól meg­alapozott határozatokat és intéz­kedéseket dolgoznak ki, de azo­kat nem mindig valósítják meg teljes egészükben, mert a nyo­­monkövetés nem elég rendszeres. •Ez is a fegyelem, a szocialista öntudat egyik vetülete. A megyei pártbizottság, a vá­rosi és a vállalati pártbizottsá­gok, a szakszervezetek, az ifjú­sági szervezetek, a dolgozók bi­zottságai, a gazdasági komissziók sokkal nagyobb figyelmet kell hogy fordítsanak a tevékenység minőségi vetületeire minden vo­natkozásban. Mindenütt ahol jártam az önök megyéjében, megelégedéssel ál­lapítottam meg, hogy a román és magyar dolgozók a testvéri össze­tartás légkörében, teljes egyet­értésben tevékenykednek, teljes egészében magukévá teszik a párt által kitűzött feladatokat és kiveszik részüket azoknak a nagy jelentőségű célkitűzéseknek a megvalósításából, amelyeket pár­tunk X. kongresszusa dolgozott ki. A megyei pártbizottság, a többi pártszerv és­­szervezet ér­deme ez, amelyek következetesen és magasfokú felelősségérzettel alkalmazzák pártunk nemzetiségi politikáját. Egész dolgozó népünk egysége képezi azt a mozgósító erőt, amely a szocialista Romá­niát a__civilizáció és haladás csú­csaira emelik. Az egész országban lelkes, jó a hangulat, alkotó pezsgés érző­dik. Jó eredményekkel teljesít­jük a tervet, a kitűzött feladato­kat, egyre jobban fokozódik egész népünk egysége pártunk és sze­retett vezetőnk, Nicolae Ceauşescu elvtárs körül. Pártunk vezetőségének, sze­mélyesen a főtitkár elvtársnak a nevében sok sikert, egészséget kívánok, még nagyobb munkasi­kereket a gazdasági, politikai és nevelői tevékenységük minden területén, azért, hogy még telje­sebb mértékben hozzájáruljanak ennek a csodálatos megyének a fejlesztéséhez, Románia gazdasá­gi és társadalmi fejlődéséhez, szocialista hazánk felvirágoztatá­sához. I A 250 esztendős csíkiszínjátszás ünnepségei (Folytatás az­­ oldalról) Ion Cheresi Iskolai színjátszás Erdélyben című dolgozata ezzel szemben az erdélyi román, ma­gyar és német nyelvű iskolai színjátszás kialakulásának tör­ténetét vizsgálja és tárja fel. Enyedi Sándor dolgozata, a Kísérletek Erdélyben az anya­­nyelvű színjátszás megteremté­sére a XVIII. század utolsó évti­zedeiben, egy eddig még kevésbé vizsgált folyamatot, kevésbé is­mert törekvéseket vázol fel, egy sor érdekes dokumentumot hoz­ván fel annak bizonyítására, hogy például a kolozsvári szín­házzal egyidőben már Szatmáron és Nagybányán is alakultak ma­gyar nyelvű társulatok, amelye­ket tulajdonképpen az első ván­dor társulatoknak kell tekinte­nünk. A történelmi felmérés másik érdekes területét, pontosabban Hargita és Kovászna megyei vo­natkozásait mutatta be Salamon Sándor Hargita és Kovászna me­­gye közös színházi múltjából I merített tanulságok a tömegmű­­fi­velés jövőjét illetően című mun­­■ kájában, 8 Cheresi Peris Teréz Victor Ef-­­­timiu Prometheusa a csíkszere- I­dai műkedvelők előadásában — I 1934 című dolgozata érdekes adat­t­­ékokat tartalmaz a Csíkszeredai I műkedvelő színjátszás történeté- I ből, míg Kádár Bogárka A ko- I­lozsvári Állami Magyar Színház­­ Hargita megyei vendégszereplé­sei című, statisztikai felmérése szintén érdekes, tanulságos és főleg megszívlelendő tényeket sorakoztat fel — ami a hivatásos színház és a vidék, a „kiszállási hely“ kapcsolatát illeti. Érdekes elméleti kérdéseket boncolt Kötő­­József izgalmasan­­szép A székely „kék-madár“ gon­dolat a két világháború közötti romániai magyar irodalomban című munkája. A boldogság­kere­sés motívumának megjelenését, kezdve Nyírő József Júlia szép leány című drámájának bemuta­tásától Györkös Ferenc amatőr­író Szentlászlói vőlegény című népi játékán át Szentimrei Jenő Csáki bíró leánya című ballada-­ játékáig és Tamási Áron Énekes I madar­áig, követi végig, s ennek az érdekes, izgalmas folyamat­nak a kibontakozását. Szőcs István Az üzemszerűség, mint az állandó színház jelleg­zetessége és az ünnepélyesség, mint a színház létkérdése című előadásában a modern színház legégetőbb gazdasági és esztétikai problémáira mutat rá. A felve­tett kérdés roppant bonyolultsá­gát éles logikával követi végig, és olyan jelenségekre hívja fel a figyelmet, amelyek, minden „apróságuk“ ellenére, lényege­sen, befolyásolják a színház és­ né­ző­­ viszonyát.* . .Halász ■ Anna: A színpadi hatás­, történetisége című munkájában a rendezés problematikájával, a szerző és színpad közti viszony­nyal foglalkozik, egész sor pél­dát, szemléltető adatot hozván fel a hazai és európai színházi élet tapasztalataiból. Amit az ülésszakon elhangzott dolgozatok kapcsán el szeretnénk mondani: izgalmas, elmélyült, komoly tárgyi ismeretről tanús­kodó dolgozatok hangzottak el, amelyeket — ha van rá lehető­ség! — szeretnénk minél előbb összegyűjtve, könyvalakban is kézhez kapni — amire különben ígéretet is kaptunk. * Az est folyamán a Csíkszeredai 1-es számú líceum színjátszó cso­portja Musonius-Szentes Regináld Rusticus imperans (A királykodó paraszt) című iskoladrámáját mutatta be. A tehetséges és na­gyon lelkes diákszínjátszók elő­adása élményszámba ment. Játé­kukban érvényre jutott a darab frissessége, ötletessége, ízes, tö­mör, kifejező nyelvezete. A va­lamikori csíksomlyói diákszín­játszás hangulatát idézték, hoz­ták el. A Miklós József tanár által vezetett kis csoport tagjainak, névszerint Réti Jánosnak, Cseke Attilának, Kalamár Györgynek, Péter Sándornak, Bíró László­nak, Bedő Zoltánnak, Dima Gá­bornak, Madár Lajosnak, Tatár Attilának, Urus Katalinnak, Csá­szár Csabának, Dobri Máriának, Anghi Zoltánnak és Király Mar­gitnak csak gratulálni tudunk hagyomány­ébresztő lelkesedésü­kért — és egyben szeretnék tol­mácsolni azt az óhajunkat is, hogy vegyék elő iskoladrámáin­kat, mutassanak be minél több darabot — egy szóval: vegyék fel újra a diákszínjátszás fonalát. Hogy legyen újra hagyomány vá­rosunkban az iskolai színjátszás! És még egy röpke megjegyzés inkább az ünnepségek rendezői felé. A jubileumi esemény kiin­dulópontját és jellegét figyelem­be véve talán helyesebb lett volna, ha az 1-es számú líceum szí­njátszói a Rusticus imper­ns­­szal már az ünnepség-sorozat elején színre lépnek. A Csíksze­redai 1-es számú Lí­ceum tanulói által bemuta­­tott iskola­­dráma egyik jelenete r 1971 november 26, péntek Napkelte: 7,25; nyugta: 16,40; Holdkelte: 13,07; nyugta: — Az évből eltelt 330 nap, hátra van még 35. ÉVFORDULÓK: — 65 éve, 1906-ban Galacon született Nicolae Cristea, a romániai munkásmozgalom harcosa, a nemzetközi an­tifasiszta harc hőse (megh. 1943-ban). — A Mongol Népköztársaság kikiáltásának napja —1924. HETIVÁSÁR : Balánbánya, Tusnádfürdő, Gyergyóalfa­­lu, Madéfalva. ÁLLATVASÁR: Vlahica. GALÓCASI Fenyő : Dr. Mabusse visz­­szatér. Német film GYERGYÓCSO­MA FALVI Művelődés: Az ég a harmadik emeletnél kezdő­dik. Szélesvásznú román film. BORSZÉK! Borszék : Aztán megszü­letett a legenda. Színes román film. MADÉFALVI Vasutas: Hamupipőke cipellője. Színes román film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : A 420-as tör­vénycikk. (I—II. rész) Indiai film. BORSZÉKI Forrás: A „Bölény“ — ak­ció. Szélesvásznú szovjet film. PARAJDI filmszínház : Zöld halmok között. Színes román film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház : Timo gyilkosa. Német film. CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház: Találkozás egy ismeretlen nővel. Görög film. CSÍKSZENTSIMONI filmszínház : Balu hercegnő hozománya. Színes román film CSIKSZENTMÁRTONI filmszínház : Az alvilág professzora. Magyar film. CSÍKSZÉPVIZI filmszínház: Hétlovas betyárjai. Színes román film. SZÍNHÁZ A marosvásárhelyi Állami Színház magyar tagozata ma, november 26-án este 8 órai kezdettel a székelyudvar­helyi művelődési házban vendégsze­repel. Műsoron Szabó Lajos MENTSÉG című drámája. TELEVÍZIÓ NOVEMBER 26, PÉNTEK 18,00 — Az otthon. 18,50 — Gyer­mekvilág. 19,10 — Lottó-húzás. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Híradó. 20,00 — Eugen Mândrie jegyzete. 20,15 — Zenei intermezzo. 20,25 — Halhatat­lanság, albán játékfilm. 22,05 — Tu­dományos kilátó. 22,35 — Híradó, RÁDIÓ NOVEMBER 27. SZOMBAT Magyar nyelven: 6—6,30 — A műve­lődés hajlékában. Az Ének a hazáról című országos rendezvény, műkedve­lő kórusmozgalmunk magasszintű megnyilvánulása. Szórakoztató zene. 18—19­30 — Hírek, tudósítások. A kom­munista ember a jövő építője. Zene­műsor közkívánatra. Nyelvművelő. Találkozzunk szombaton. MOZI NOVEMBER 26. PÉNTEK CSÍKSZEREDAI Transzilvánia: A majmok bolygójának titka. Színes, szélesvásznú amerikai film. CSÍKSZEREDAI Hargita: Ismeri Ur­­bánt ? Szélesvásznú német film. SZÉKELYUDVARHELY­ Homoród : Végzetes hiba. Színes, szélesvásznú német film G­YERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa: Csak egy telefon. Magyar film. BALÁNBÁNYAI Bányász : Egykorú lányok. Szovjet film. MAROSHÉVÍZI Căliman­: Az ostrom. Színes román film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : Ralu hercegnő hozománya. Színes román film VLAHICA! Vasas: Hivatásos vereke­dők. Színes, szélesvásznú amerikai film. Mai rejte­vényünk 35 éve, 1936 novemberé­ben halt meg Kosztolányi Dezső, ismert magyar író, a Nyugat neves munkatár­sa. Ez alkalommal a vizsz. 1 sz. sorban egyik novellá­jának, a vizsz. (S)és a függ. 5 sz. sorokban pedig két regényének címét rejtettük el. VÍZSZINTES • 9. Ágytakaró. 10. Ilyen lapu is van. 11. Határtalan ke­bel! 12. Kezdet. 13. Kutatás. 15. Tetejé­re. 16. Ázsiai állam. 17. ANR. 18. Nem itt. 20. Sovány, gyenge. 22. Skálahang. 23. Izomszalag. 24 Állati köröm. 25. Or­szágos takarékpénztár. 27. Mértani test, névelővel. 30. A játékkaszinók­ban a szerencsejátékot irányító al­kalmazott. 33. Papírra vetett. FÜGGŐLEGES : 1. Választók. 2. Sovány. 3. Mustárgáz. 4. Mint a vizsz. 22. 6. Kis prémes állat. 7. Ilyen ugrás is van az atlétikában. 8. Azbeszt, ce­ment és pala vegyülékéből előállított burkolóanyag. (ék.f.). 12/a. Kiejtett mássalhangzó. 14. Végtelen erő ! 17. Nyomdaipari nyersanyag, névelővel. 19. Szóösszetételekben az utólag négy­szeresét jelenti. 21. Ékes szülő. 26. A tevének kettő is van. 28. Vágó szer­szám. 29. Görög betű. 31. Fél pata ! 32. Római 99. 34. Részvénytársaság. iQ-it.G-!Ál d £ £ bd'g®w (/. T1 áÉ16£■*&(ți-ET cE 7 £îl$7 -S A! ■AAjdH N0j ii 0AT zHVfc A£ dN «PfrTJ. di (L(A-V* MJ.i T 1971. NOVEMBER 26., FENTEK Vélemények, HALÁSZ ANNA kritikus: Úgy érzem, hogy ez az egész rendezvénysorozat többet tesz a színházkultúráért - legalábbis szándékában , mint sok színházi városunk. Egész színházi életünk­nek fel kell figyelnie arra, hogy Csíkszeredára lehet támaszkodni, érdemes idefordulni. Ügyesen, ötletesen, széles látókörűen szer­vezték ezt a rendezvénysorozatot, nagy várakozással tekintek egyik konkrét eredménye, a pályázat elé. PÖTYÖ MIKLÓS a gyergyóre­­metei művelődési otthon igazgató­ja: A tudományos ülésszak értékes, színvonalas. Különösen tetszett Kócziány László és Kádár Bogár­ka előadása. Szerintem nagyon helyes volt az ülésszak megszer­vezése, nekünk, művelődési akti­vistáknak nagyon sokat nyújt, de véleményem szerint lehetett volna nagyobb tömegjelleget biztosítani. Feltétlen hasznosnak tartom azt a javaslatot, hogy az elhangzott előadásokat kinyomtassák, mert feltétlen el kell juttatni minden városi és falusi művelődési in­tézményhez. Biztos vagyok ben­ne, hogy nélkülözhetetlen nagyon sok dolgozat, felmérés elkészítésé­hez. SZŐCS ISTVÁN kritikus, író: Örvendetes az ünnepségsorozat sokrétűsége, a szervezők szándé­ka feltétlen jó. Az ülésszak érté­kes, szigorú tudományosság jel­lemezte például Kócziány László délelőtti előadását, a helyi hagyó­ nyilat­ mányok alapos feltárása igen nagy jelentőségű. A színházi­­ be­mutatókat én inkább a műkedve­lés jegyében szerveztem volna meg, hisz Csíkban ennek van el­sősorban hagyománya. A Rusti­cus imperans iskoladráma, véle­­ményem szerint, feltétlen megér­demelné a publikálást. KÓCZIÁNY LÁSZLÓ irodalom­­történész: Minden kerekasztal-értekezlet­­nél többet ér egy ilyen tudomá­­nyos ülésszak. Sok értékes elő­adás hangzott el, ötletek, javasla­tok merültek fel, amelyeket a to­vábbiakban kívánatos lenne meg­valósítani. Jó lenne például az is­­kolajátékokat sorozatban felújíta­ni, vagy hasonlóképpen a népi komédiákat, közjátékokat a hazai magyar műkedvelő színjátszás ér­dekében. BAJKÓ ZSUZSA gimnáziumi tanuló: Nagyon sokat várok az egész rendezvénysorozattól, a nyár óta készülök rá, igyekszem minden lehetőt megnézni, meghallgatni. Egy hétig érdekes előadásokon, bemutatókon lehet résztvenni, me­lyekre még azok is eljönnek, akik eddig nem nagyon jártak szín­házba, mert senkinek sem lehet érdektelen, hogy ebben a város­ban kétszázötvenéves színjátszás van. Nagyon szeretném, ha az ünnepségsorozat rendezvényeit, mondjuk, fesztivál formájában rendszeresíteni lehetne hivatásos színészek és műkedvelők fellépé­sével, kiállításokkal, tudományos szimpozionokkal egybekötve. M NOVEMBER 28. VASÁRNAP 8,15 — Reggeli torna. 8,30 — Vasár­napi matiné­k gyermekeknek. 10,00 — Faluműsor. 11,10 — Leonard Bern­stein a zene titkairól. 12,00 — A haza vártáján. 12,30 — MAGYAR NYELVŰ ADÁS : Interjú dr. Bányai László pro­fesszorral, a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadé­miájának alelnökével. Az öt­éves terv útjain —­ ma Bi­har megye ; Az éneklő Nyárá­d­­völgye — Józsa Erika és Csáky Zoltán riportja ; Molter Károly írói portréja — készítette Adel­­mann Alfréd és Vári Attila ; Gyermekműsor ; Bábszínház Sós étel (I.) Alecu Popovici népmese feldolgozása — fordí­totta Szilágyi Domokos. Előad­ja a kolozsvári Bábszínház kol­lektívája — rendezte Kovács Ildikó. 14.00 — A Rapid—Petrozsényi Jiul A- osztályú labdarúgó mérkőzés . Len­gyelország—NSZK ökölvívó mérkőzés. 16.00 — Vasárnapi szórakoztató mű­sor. 17.10 — Óriások földjén. 18,00 — Megyeközi kórusvetélkedő. 19,15 — Hirdetések. 19­20 — 1001 este. 19,30 — Hiradó. 20,00 — Riport a brassói te­hergépkocsi üzemből. 20,20 — Fracasse kapitány — játékfilm. 22,05 — Kon­­stancai színházak revüműsora. 22,35 — Hiradó 22,45­­— Vasárnapi sport. NOVEMBER 29. HÉTFŐ 18.00 — Színikritika. 18.30 — Díj­nyertes fiatal román előadóművészek műsora. 18,50 — Szemle. 19,15 — Hirde­tések. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Hira­dó. 20,00 — Románia ’75. 20,10 — Nagy várakozások (III.) 21,00 — Szemeivé- A TV jövő heti műsora nyék a skopljei könnyűzene-fesztivál­ról. 21,20 — A jövő tudatos alakításá­nak programja. 21,45 — Riport az Alba megyei művészeti fesztiválról. 22,20 — Szocialista országokból — Tirana, Al­bánia NK fővárosa. 22,35 — Hiradó. NOVEMBER 30. KEDD 18.00 — Sarkcsillag. Iskolai és szak­mai tájékoztató kabinet. Föld alatti üzemek. 18,30 — A Tv irodalmi folyó­irata. 19,00 — Jogi tanácsadó. 19,15 — Az ADAS amortizációs húzása. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Hiradó. 20,00 —­­Teleormán megye — ma és 1975-ben. 20,10 — Műsorismertetés. 20,15 — Reflektor. 20,30 — Színház. 21,50 — Ze­ne képekben. 22,20 — Közelkép : Flo­­rica Bucur a pucioasai Bucegi textil­üzem szakszervezeti bizottságának el­nöke. 22,45 — Híradó. DECEMBER 1. SZERDA 14,00—15,45 — Labdarúgás : Dinamo—* Steaua — közvetítés a Dinamo sta­dionból. 18,00 — Turnu Măgurele-i ri­port. 18,15 — Nyelvészeti adás. 18,30 — Ipari hiradó. 18,50 — Brassói operett­énekesek műsora. 19,10 — Pronoex­­pres-húzás 19,20 — 1001 este. 19,30 — Hiradó. 20,10 — Hazafias versek és da­lok. 20,30 — Filmmúzeum : A törvény nevében — olasz film. 22,15 — Műsor­ismertetés. 22,20 — A Föld körül : Közép-afrika Köztársaság. 22,40 Can­­zonetták. 23:00 — Hiradó. DECEMBER 2. CSÜTÖRTÖK 17:30 — MAGYAR NYELVŰ ADÁS : Majtényi Erik csütörtöki jegy­zete ; Képes hiradó ; 250 éves a Csíkszeredai színjátszás — La­­bancz Frida és Adelmann Al­­fréd filmriportja; Könnyűzene a kolozsvári Pallace együttes közreműködésével; A fiatal káderek etikai és szakmai ne­velése egy nagybányai üzem­ben. 16,30 — Fiatal népzene szólisták. 18,50 — Mezőgazdasági adás. 19,10 — Egészségügyi tanácsadó. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Híradó. 20,00 — Műsor­­ismertetés. 20,05 — Reflektor. 20,20 — Fiatalok önmagukról. 21, 20 — Híres filmkomikusok sportszerepben. 21,50 — Tudományos adás. 22,30 — 15 perc Engelbert Humperdinckkel. 22,45 — Híradó. DECEMBER 3. PÉNTEK 18,00 — Otthonunk. 18,40 — Kórus­­hangverseny. 18,55 — Képzőművészeti adás. 19,10 — Lottóhúzás. 19,20 — Időig este. 19,30 — Híradó. 20,00 — Eugens Mândric belpolitikai szemléje. 20,15 Műsorismertetés. 20,20 — A méltóság útja — játékfilm. 21,50 — Részletek Filaret Barbu a besztercei tutajos cí­mű operettjéből. 22,20 — A tőke vilá­gából. — 22,35 — Hiradó. DECEMBER 4. SZOMBAT 14.00 — Labdarúgás : Petrolul—UTA (A-osztály) — közvetítés Ploieşti-101# 15,45 — ökölvívás : Lengyelország— Anglia (Képmagnó Varsóból). 16,30 — Német nyelvű adás. 18,15 — Ritmus — ifjúság — tánc. 19,00 — Versek. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Híradó 20,00 — Nemzetközi szemle. 20,15 — Enciplopédia. 21,00 — A be­özönlök — folytatásos film. 21,50 — Zenés szórakoztató műsor. 22,50 — Híradó. 23,00 — Románcok.

Next