Hargita, 1971. november (4. évfolyam, 261-285. szám)

1971-11-26 / 282. szám

IV évfolyam 282. (1167) szám 1971. november 26. péntek Ára 30 bank Manea Mănescu elvtárs beszéde Tisztelt elvtársak ! Ez év augusztusában pártunk és államunk szeretett vezetője, Nicolae Ceauşescu elvtárs elláto­gatott hazánknak e festői szépsé­gű és gazdag vidékére, ahol szor­galmas, lelkes emberek élnek és dolgoznak. Pártunk főtitkára ez alkalommal meglátogatta a me­gye legfontosabb gazdasági és tár­sadalmi-művelődési létesítmé­nyeit, városait és falvait, tanács­kozott a pártszervekkel, a kom­munistákkal, a dolgozókkal a me­gye 1971—1975 közötti gazdasági­társadalmi fejlődésének kérdései­ről. E beszélgetések során Nicolae Ceauşescu elvtárs különösen ér­tékes útmutatásokat adott a párt­szervek és szervezetek, a szak­­szervezetek, a KISZ és a vállala­tok kollektív vezető szervei mun­kastílusának javítására vonatko­zóan, számos feladatot jelölt ki a gazdasági, politikai, társadalmi és művelődési tevékenység töké­letesítéséért. Pártunk vezetőségének, szemé­lyesen Nicolae Ceauşescu elvtárs­nak ez a munkastílusa, fényes bi­zonyítéka annak a módnak, aho­gyan a pártszerveknek és szer­vezeteknek, valamint az állami szerveknek kell kifejteniük tevé­kenységüket. Nagyra értékeljük azt, elvtár­sak, hogy a pártszervek élükön a megyei pártbizottsággal, a kom­munisták, ennek a virágzó me­gyének valamennyi dolgozója megbecsült vezetőnk útmutatá­sait lelkesen ülteti gyakorlatba. Ékes bizonyítéka ennek az a tény, hogy november 24-én a megye ipari egységei teljesítették 11 hó­napi össztermelési tervüket, az e­­lőzetes számítások szerint pedig az évi tervet is túlszárnyalják, jó körülmények között történik az 1972-es évi terv teljesítésének elő­készítése. Különösen örvendetes számom­ra, hogy az utóbbi hónapokban másodszor fordulok meg az Önök megyéjében, és közvetlenül ta­nácskozhattam­­ a pártszervekkel és szervezetekkel, a szakszerveze­tekkel, a KISZ-szervezetekkel, a kommunistákkal, a dolgozókkal, a vállalatok és társadalmi-műve­lődési intézmények vezetőivel, a­­zokról a feladatokról, amelyeket pártunk és államunk jelölt ki a gazdasági, a társadalmi és műve­lődési tevékenység fejlesztésével kapcsolatban. A megyei és a városi pártbizott­ság vezetőivel együtt meglátogat­tunk egy egész sor iparvállalatot, elbeszélgettünk a dolgozók bizott­ságaival, szakemberekkel, munká­sokkal, és együtt egy egész sor olyan kérdésre találtunk vá­laszt, amelyek a jobb gazdasági e­­redmények elérését segítik elő. Úgyszintén találkoztam a székely­udvarhelyi pedagógiai líceum és a Csíkszeredai 1-es számú líceum tanerőivel, órákon vettem részt, laboratóriumokat látogattam meg és gyümölcsöző megbeszéléseket folytattam a tantestületek tagjai­val azzal a magasztos küldetés­sel kapcsolatban, amelyet a párt bízott rájuk : a szocializmust és kommunizmust építő új nemze­dék nevelését. Pártunk főtitkárának munka­stílusát követve párt és állami ak­tivisták próbálják itt együtt ed­digi tevékenységünk mérlegét el­készíteni, az elért jó eredménye­ket csakúgy számba venni mint az egyes, a munkánkban még fellelhető hiányosságokat, hogy intézkedéseket foganatosíthassunk ezek kiküszöbölésére, a kommu­nisták, valamennyi dolgozó moz­gósításáért, s még jobb eredmé­nyek eléréséért. Szeretném azonban felhívni a megyei pártbizottság, a vállalatok, intézmények pártbizottságainak, a szakszervezeteknek, az ifjúsági szervezeteknek, a néptanácsok­nak, a dolgozók bizottságainak a figyelmét a munkastílusuk és munkamódszereik megjavításai­val kapcsolatban. Abból a tényből kiindulva, hogy megyéjükben mélyreható változások történnek, különösen ami a pénzeszközöket illeti, meg kell jegyeznünk, hogy amint már többen rámutattak, e­­gyetlen ötéves terv sem igazodott még annyira a megye anyagi és szellemi életének fejlődéséhez, mint a jelenlegi, amely számos célkitűzést irányoz elő, biztosítva a harmonikus gazdasági és társa­dalmi fejlődést. És éppen ennek a gazdasági és társadalmi fejlő­désnek a méretei határozzák meg a megyei pártbizottság, a városi pártbizottságok, a vállalatok és intézmények pártbizottságainak, valamennyi társadalmi és állami szervének sokrétű politikai és szervezeti feladatait. Csupán e­­zeket a feladatokat felmérve tud­juk megérteni azt a felelősséget, amelyek a pártszervekre hárulnak a munkastílusuk és munkamód­szereik javításával, a kommunis­ták, valamennyi dolgozó mozgósí­tásával kapcsolatosan, azért, hogy életbe ültessük szocialista társa­dalmunk grandiózus fejlesztési programját. Önök ismerik a jelenlegi ötéves tervet. A párt és állam vezetősé­ge egy átfogó beruházási program alapján — amelynek értéke a nemzeti jövedelemnek közel egy­­harmada — az ország valamennyi megyéjében gazdasági és társa­dalmi-kulturális objektumokat létesít. A termelőerők arányos e­­losztása az egész ország terüle­tén pártunk IX. kongresszusát kö­vető politikájának alapvető is­mérve. Az 1966—70-es időszak­ban megyéjükben is több objektu­mot létesítettek, mint az előbbi öt­éves tervek során. A jelenlegi öt­éves tervben még egy egész sor új létesítmény valósul meg, üzem­fejlesztésekre és korszerűsítések­re, technológiai tökéletesítésekre kerül sor. Ennek az időszaknak a beruházási előirányzata több mint a megelőző három ötéves tervvé vált összesen. Amint Önök is tudják, elvtár­sak, az ország területe harmoni­kus gazdasági fejlesztésének fon­tos társadalmi és politikai hiba- A 250 esztendős csíki színjátszás ünnepségei Az ünnepi rendezvény-sorozat e­­melkedő eseménye volt a szerb­i tudományos ülésszak, amely­­k célja, amint azt az összefog­laló cím is jelzi (A színjátszó mozgalom szerepe a közművelő­désben a múltban és napjaink­ban), a mindenkori színjátszás — legyen az műkedvelő vagy hi­vatásos — hatásának,­­ szerepé­nek sokoldalú megvizsgálása. Mert a színpadról elhangzott szó­nak mindig nagy hatása volt az egyes vidékek, tájegységek köz­művelődésének fellendítésében, szellemi életének serkentésé­ben. A hatás — koroktól, társadal­mi rendszerektől, vidékektől füg­gően — mindig más és más volt. A tudományos ülésszakon el­hangzott dolgozatok épp ezt a „sokféle“ hatást igyekeztek be­mutatni, felvázolni — a maga komplexitásában, történetiségé­ben. Tizenegy dolgozat hangzott el, olyan ismert színházi szak­emberek tollából, mint Dr. Kó­­cziány László, Ion Chereji, Dr. Jor­­dáky Lajos, Salamon Sándor, Che­reji Peris Teréz, Szőcs István, Halász Anna, Kötő József, Kádár Bogárka, Enyedi Sándor. Dr. Kócziány László, az egy­kori csíksomlyói tanár, nagysze­rű, rendkívüli igényességgel do­kumentált és összeállított A XVII-XVIII. századi csíksomlyói iskolajátékok dramaturgiai jel­legzetességei című dolgozatában­ a csíksomlyói iskoladráma, isko­lajátékok kialakulását, fejlődé­sét, nyelvezetét, művészi érté­keit,­ valamint korabeli hatását vizsgálta meg, egyszersmind elhelyezve a magyar dramatur­gia vonulatában, fejlődési sza­kaszában. A gazdag dokumentá­ciós anyaggal, szöveg-idézettel ellátott dolgozat a maga jelentő­ségében, hatásosságában mutatja be a csíksomlyói iskolajátékot. MOLNOS LAJOS (Folytatás a 2. oldalon) A tudo­mányos ülésszak elnök­sége 11111 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A MEGYE GAZDASÁGI EGYSÉGEI PÁRTAKTÍVÁJÁNAK GYŰLÉSE Manea Mănescu elvtársnak, a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottsá­ga és Állandó Elnöksége tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának, a Gazdasági Tanács elnökének jelenlétében szerdán, november 24-én gyűlést tar­tott megyénk gazdasági egységeinek pártaktívája, ahol megvitatták a Központi Bizottság brigádjának következtetéseit, amely az RKP KB titkársága prog­ramjának megfelelően segítséget nyújtott a párt­szerveknek és -szervezeteknek, a szakszervezetek­nek és KISZ-szervezeteknek, a dolgozók bizottsá­gainak és tanácsainak, azoknak a politikai, műsza­ki-szervezési és gazdasági intézkedéseknek a kidol­gozásában, amelyek kedvezően befolyásolják az 1971. évi tervfeladatok teljesítését, valamint az 1972. évi tervfeladatok teljesítése feltételeinek előkészí­tését, a gazdasági tartalékok értékesítését. A gyűlést Fazekas Lajos elvtárs, az RKP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. A továbbiakban Ion St. Ion elvtárs, a Gazdasá­gi Tanács alelnöke előterjesztette az RKP KB bri­gádja Hargita megyében kifejtett tevékenységének szintézisét. A gyűlésen számos párt- és állami aktivista, gazdasági szakember, különböző vállalatok és gaz­dasági szervezetek képviselője emelkedett szólásra. A munkálatok során hozzászólt még Mihai Suder fa­ipari miniszter, Bujor Almășan, geológiai, kőolaj- és bányaipari miniszter, Ion Crăciun könnyűipari miniszter, akik az ez évi, valamint az 1972. évi terv­feladatok teljesítésének kérdéseit tárgyalták és ja­vaslatokat tettek a brigád által összeállított intézke­dési terv véglegesítésére, a gazdasági tevékenység megjavítása érdekében. A vita végeztével Manea Mănescu elvtárs mon­dott záróbeszédet, tása van. Az ipari fejlődés megte­remti az életszínvonal emelésének anyagi alapját, közvetlenül be­folyásolja a művelődés előrehala­dását, az adott zóna és megye ál­talános fejlődését, szervesen kap­csolódik a munkásosztály, társa­dalmunk vezető osztályának fej­lődéséhez a megyében, amely iga­zi mozgatóereje a többi társadal­mi rétegeknek, szocialista társa­dalmunk építésének nagy művé­ben. Éppen ezért az ipartelepítés gazdasági-politikai probléma, a­­mely a munkásosztály fejlődésé­hez fűződik, összefügg az új mun­kahelyek létesítésével, az életszín­vonal növelésével, a haladás és a civilizáció erőteljesebbé tételé­vel az ország egyik vagy a másik övezetében. Pártunk és államunk Hargita megyében elsősorban ipari, mező­­gazdasági, kereskedelmi objektu­mokat, művelődési és sportléte­sítményeket hozott létre, amelyek a megye gazdasági és társadalmi potenciálját gyarapítják. Íme:­­Folytatás a 2. oldalon) A felelőtlenség ára Egy egész lakónegyed panasza vár meghallgatásra Csíkszereda, Tudor-negyed. Ti­zennégy tömbház, ha úgy tetszik, kilencszázhuszonhét lakrész, vagy pár ezer lakó és egy tekintélyes létszámú bölcsőde és napközi ott­hon gyakorlatilag telefon nélkül maradt. A felsorolásból kimaradt az a néhány épület, amit úgy ké­szítettek­ el, hogy a lakó megvá­sárolja. És ez az állapot már évek óta tart. Régecske már, hogy felszerel­tek egy köztelefont, ami legtöbb­ször használhatatlan, nem műkö­dik. Ha egy-egy sürgősségi eset gyors bejelentésére lenne szük­ség — ami még az éjszakai órák­ban is elég gyakran előfordul — a Tudor-belieknek nincs honnan telefonálniuk. Ki hibája? Számoljunk a lehe­tőségekkel: a megrendelőé, aki ilyen vagy olyan okokra figyelve elspórolta a belső szerelést? A tervezőé, aki kifelejtette rajzai­ból? Vagy pedig a kivitelezőé, a­­ki szintén hivatkozik valamire? Akárkié is legyen a mulasztás, csendben történt. Tulit Zoltán, a megyei község- és lakásgazdálko­dási igazgatóság igazgatója mond­ta, még bár egy sor hivate­lás, tá­jékoztatás se érkezett címükre. S hogy­­mégis tudnak az ügyről, a lakók, a Tudor-negyediek jóvol­tából történt. A helyzeten látszólag könnyít a szabvány, mert igaz, hogy csak a zérós valamint az egyes be­sorolású tömbházak esetében jár telefon. (A besorolás a kényelmi adottságoknak megfelelően tör­ténik.) Mit sem ment ez a helyze­ten, épp azért, mert a tizennégy épületből négy darab első beso­rolású (más kérdés az, hogy ezek­be is csak ígérik már hónapok ó­­ta a beszerelést, de telefon még ott sincs), meg aztán bárkinek jo­gában áll telefont szereltetni, igaz, a vezeték nem süllyesztett kábel, de így is megteszi. A köz­telefonok elhelyezése meg éppen­séggel minden szabványtól füg­getlen. Az ügyben érintettek vélemé­nye : Román Ferenc, a megyei posta- és távközlési igazgatóság aligaz­gatója , ami a mi dolgunkat illeti, rég befejeztük. A központtól a la­kónegyedig lefektettük a kábelt. A fővezetéktől a lakásig kapcsol­ni — a városgazdálkodási válla­lat dolga. Azután megint mi kö­vetkeznénk: felszerelni a készü­léket. A mondottak sz­erint a problémát­­ csakis összedolgozás­sal oldhatnánk meg. De mi sem tudjuk folytatni a munkálatokat, míg a városgazdálkodás nem végzi el a magáét. Ha jól tudom, tervükben szerepel ez a teendő is, csakhogy nem szerződtek le a bukaresti szakvállalattal. — Egy kérdés: mikor fejezték be a munka önökre eső részét? — Április végén... S azóta semmi sem történt a városgaz­dálkodás részéről. — Miért, hogy egyetlen közte­lefon van a negyedben, s az is rossz? — Hogy nem működik, az a mi hibánk. Gyakrabban kellene ellenőrizzük. Még ebben az esz­tendőben három telefonkabint kell kapnunk, gondolom, jut a Tudorba is. Az idén kaptunk hét falitelefont is. Azokat is fölsze­reltük. — Csak épp nem a szóban for- Kó negyedben ... — toldom meg a választ. A köztelefon nem jövedelmező — hallottam a véleményt. Vajon fékje lehet ez a szerelésnek? A OLÁH ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon) MAI MŰSOR O 15 órakor a szakszer­vezetek megyei tanácsának termében: Kerekasztal ér­tekezlet A SZÍNHÁZI REN­DEZ­Ő SZEREPE A MŰ­KEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓ MOZGALOMBAN témával. O 20 órakor a Művelő­dési Ház nagytermében: A bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház előadása Virgil Stoenescu AZ U­­TOLSÓ TEKERGŐ HALÁ­LA című vígjátékával. 5 még megújíthatja előfizetését a napilapra ROMIÁN 1-JUGOSZLÁV ■_ • ■ • 1\UZ. közletMÉIMY IWU­LI IL.I­ N 1 LAPUNK 4. OLDALÁN SÜRGETNI KELL A SZERZŐDÉSKÖTÉSEKET! A gazdasági szerződések meg­kötését és azok tiszteletben tartá­sát szabályozó Törvény alkalma­zásának kedvező hatása továbbra is erősödött a gazdasági egységek, vállalatok közötti kapcsolatok­ban. A közvetlen kapcsolatok hozzásegítették a partnereket ah­hoz, hogy jobban megismerjék egymás problémáit, kölcsönösen reális képet nyerjenek egymás lehetőségeiről. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az 1972-re szó­ló szerződések megkötésének fo­lyamata bizonyos javulást mutat az előző évek ilyen irányú ered­ményeihez, összegében véve, na­gyobb volumene nyers, és segéd­anyagot, illetőleg saját terméket szerződtek le eddig, mint az e­­lőző évek hasonló időszakában. Az eredmények azonban részle­gesek, ahogyan azt egy korábbi cikkünkben megemlítettük, a szerződéskötések kérdésében el­engedhetetlenül szükséges az, hogy a hátralévő időszakban in­tenzívebbé tegyék ezt a folyama­tot. Számos adat áll rendelkezé­sünkre annak bizonyítására, hogy nem egy gazdasági egységben ilyen vonatkozásban még nem teremtették meg a feltételeket a jövő évi termelés zavartalan le­­bonyolításához, illetőleg nem te­remtették meg az áruértékesítés kedvező előfeltételeit. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az érdekelt gazdasá­gi egységek nagy részénél, a szer­ződéskötések folyamatának bizo­nyos — és nem egyszer alapvető — kérdései meghaladják ezek ha­táskörét. A felettes szervek pe­dig, amelyeknek ellenőrizniük is kellene ezt a folyamatot, nem tet­tek meg mindent a pillanatnyi­lag kialakult helyzet normalizá­lásáért. De vizsgáljuk meg a tényállást. November eleji adatok szerint megyei viszonylatban a jövő é­­vi termeléshez szükséges nyers- és segédanyagoknak 61,4 száza­lékát fedezték le szerződésekkel, a köztársasági érdekeltségű ipar nyers- és segédanyagszükségletei­nek pedig 56,9 százalékára sike­rült szerződéseket kötni. Az el­telt idő alatt bizonyára javult a helyzet, de nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül így sem a szerző­déskötések megkösésének tényét, hiszen a törvény sokkal korábbi terminust ír elő e meghatározó jelentőségű folyamat lebonyolítá­sára. Jelentősebb lemaradásokat a következő gazdasági egységeknél állapíthatunk meg: a bajáni Bá­nyaipari Fővállalatnál 36,1 száza­lékban, a Hargita Bányaipari Vállalatnál 33,5 százalékban, a parajdi sóbányánál 33,9 száza­­lékban, a Csíkszeredai készruha­gyárnál 29,3 százalékban, a szé­kelyudvarhelyi készruhagyárnál 54,2 százalékban, a megyei hús­ipari vállalatnál 24,6 százalékban, a megyei tejipari vállalatnál 41,5 százalékban, a csíkszentsimoni keményítő- és szeszgyárnál 34,0 százalékban, a székelyudvarhelyi élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalatnál 21,8 százalék­ban, a megyei szőlészeti, és bor­ipari vállalatnál 39,3 százalékban, a Csíkszeredai kitermelő- és épí­­tőanyagipari megyei helyiipari vállalatnál 39,7 százalékban, a Csíkszeredai fa-, fém- és vegy­ipari megyei helyiipari vállalat­nál 26,9 százalékban, a gyergyó- CSÁSZÁR P. ATTILA közgazdász VALI JÓZSEF (Folytatás a 3. oldalon) hírek , események - hírek SZÉKELYUDVARHELY MUNICIPIUM NÉPTANÁCSÁNAK ÜLÉSSZAKA Székelyudvarhely municípium néptanácsa tegnap délután meg­tartott ülésszakának napirendjén a lakosság egészségvédelme, va­lamint a járványos betegségek, a levegő és víz szennyeződésének megelőzése érdekében kifejtett tevékenység vitája szerepelt. Az elfogadott határozati javaslat tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek az e téren megmutatko­zó hiányosságok felszámolása te­rén a lakosságra, képviselőkre, e-­ ­­ gészségügyi dolgozókra hárulnak. Ugyancsak a tegnapi ülésszakon vitatta meg és fogadta el a muni­­cípiumi néptanács az 1971 szep­tember 1 és 1972 augusztus 31 kö­zötti időszakban végzendő haza­fias munkák tervét, mely 8,6 mil­lió lej értékű hazafias munkálatot irányoz elő. A jelenlévők meg­hallgatták a 61-es számú válasz­tási körzet dolgozóinak a muni­­cípium lakosságához intézett ver­senyfelhívását. Amint azt már hírül adtuk, új üzlethelyiségbe költözött a Csíkszeredai bútorüzlet. A Borvíz utca 2 szám alatti üz­lethelyiségbe most új típusú bú­­torgarnitúrák érkeztek. Különö­sen az M-515, a Păltiniş és a G-15 kombinált szobaberendezések tűnnek ki elegáns, modern vona­laikkal, de ötletes megoldásúak a Lămîiţa és a Periniţa gyermek­­szobaberendezések is. Ezenkívül még számos egyedi bútordarab — kanapék, székek, fotelek — áll a vásárlóközönség rendelkezésé­re.­­ Újabb üdülőcsoport érke­zett Tusnádfü­rdőre. A helybeli fürdővállalat i­­gazgatósága mindent megtett, hogy a 800 pihenőszabadságát töltő, illetve gyógykezelésen le­vő dolgozó számára a legmeg­felelőbb szállást és ellátást biz­tosítsa, tekintettel a hamar be­állt télre.­­ Közművesítési munkák folynak a Csíkszeredai Köz­társaság úton. A munkák eredményeképpen eljut a víz a helyi fa- fém- és vegyipari vál­lalat zsögödi részlegébe, ugyan­akkor az utca lakosai is bevezet­hetik lakásaikba a vizet. A mun­kálatok —, amelyek esetében először használja a kivitelező, a megyei építő, javító és szerelő vállalat a globális,akkord bére­zési formáját — előreláthatólag a határidőnél hamarabb, két hó­nap alatt készülnek el. hírek — események — hírek FODOR SÁNDOR Zsémbes öregek Az idén mintha korábban ,tért volna pihenőre a föld, mind­eddig. Magára húzta fe­hér hópaplanát, mintha már le se akarná rúgni magáról az 1971-es esztendőben. Alszik a föld, melengeti a belé hintett magot. Az emberek, akik a magot vetették, a jövő évi ter­­veket melengetik, érlelik, vitat­ják. Okos latolgatásukat, tél­iül heves szóváltás fűszerezi: nincs az a közösség, amelyben az egységes vélemény, határo­zat ne vita során alakulna ki — az álmos rálegyintéssel elfo­gadott első ötlet alig ér vala­mit. Mint mindenütt — Kászon­­ban is készülnek a jövő esz­­­­tendőre. Fontolgatnak — vitat­koznak a község, az mtsz veze­tői, vitájukba bele-beleszólnak az emberek is mind, akik szí­vükön viselik községük sorsát. Az idei tervezgetés azt hiszem alapvetően különbözik az elő­ző éviektől. Végre megvalósult Kászonban az mtsz tagjainak régi, makacs vágya ■ ebben az évben mindenki pontosan tud­hatta és tudta, miért dolgozik, mit kap a munkájáért már ak­­kor, amikor aratni, kaszálni vagy burgonyát szedni indult. Soha ennyien nem dolgoztak a kászoni mtsz-ben, mint az Noteszlap idén. Érthető, ha a jövő tervei most, jobban érdeklik az em­bereket, mint eddig. Érthető, ha mindenki el szeretné mon­dani a véleményét a kialakuló terv egészéről vagy részleteiről. Az alapvetően bizakodó han­gú vitába azonban mintha fül­sértőnek tűnő hangok is ve­gyülnének: zsémbelődnek az öregek. Morgolódnak. Nekik (Folytatás a 3. oldalon)

Next