Hargita, 1972. április (5. évfolyam, 78-103. szám)

1972-04-08 / 84. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 84. (1281.) SZÁM , 1972. ÁPRILIS 8., SZOMBAT 1 ARA 30 BAM­ ÖNMAGÁTÓL A MEZŐN SEM OLDÓDIK MEG SEMMI Az elmúlt napokban lapunk hasábjain — többek között — bírálatban részesítettük a mik­­lósfalvi mtsz vezetőit amiért késlekednek a tavaszi munkák végzésével. A bírálat jogos volt, mint azt csütörtökön maga az elnök is személyesen beismer­te — az általuk szolgáltatott a­­datokra alapozódott — de mé­gis rosszulesett nekik. Szó se róla, senki nem örvend a bírá­latnak, de az hozzásegít, hogy kissé jobban körülnézzünk a sa­ját portánkon és ráébredjünk e­­gyes fogyatékosságokra, felis­merjük hibáinkat. Máskülönben így vélekedett maga a miklósfalvi elnök is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a bírálat után — ko­rántsem akarjuk azt állítani, hogy másképp nem tettek vol­na semmit — jobban megszer­vezték munkájukat, gyorsabbá vált a vetés üteme. Mert lám, az említett napon a gazdaság elnöke arról számol be, hogy árpájukat, lenjüket, cukorrépá­jukat száz százalékban elvetették, előkészítették a talajt a kukori­ca vetésére, és készítgetik a burgonya magágyát is, hogy a­­zon­nal hozzákezdjenek az ülte­téshez. Búcsúzáskor a gazdaság elnö­ke azt kérdezte a községi párt­­bizottság titkárától, hogy vajon ismét megbíráljuk-e a gazdaság vezetőit ? Most sem válaszolha­tunk­ másképp a közvetve fel­­­tett kérdésre mint akkor, a ká­nyádi néptanács székháza előtt. Elismerés illeti a miklósfalvia­­kat azért, amit végeztek, azért, hogy már most készülnek a ku­korica nemsokára bekövetkező vetésének beindítására, de e­­gyetlen dolgot őszintén meg kell mondani. Vetéstervükből hiány­zik öt hektár zab, és mikor ar­ról érdeklődtünk, hogy miért nem vetették el idejében? — kissé fura választ kaptunk. A­­zért mert február végén szán­tottak, a talaj rögösen számlott és most várják, hogy eső le­gyen, szétporlassza a földet. (Az eső megérkezett). Talán szőrszálhasogatásnak tűnik öt hektár el nem vetett zab miatt ennyi szót veszteget­ni, mikor Miklósfalván vannak ennél jóval nagyobb problémák is. Nos, éppen azért, mert van­nak. Nevezetesen a tejtermelés, takarmánygondok stb. Bizony gond a tej, mert negyedévi szer­ződéses tervüket nem tudták teljesíteni. Negyedév alatt az e­­gész évre esedékes tejnek alig egytized részét adták át az át­vevő központnak. Van ezen a­­mit gondolkozni, főleg a miklós­­falviaknak. Szó se róla, töpren­genek is eleget, de talán nem azon, hogy miképp lehetne több tejet termelni, hanem azon, ho­gyan csökkentsék a szerződés­ben előírt mennyiséget. .Nincs szándékunkban részle­teiben elemezni ezen a helyen a miklósfalvi tejtermelés prob­lémáit a maguk komplexitásá­ban, mert azt pillanatnyilag még maga az elnök sem látja. Nem láthatja, hiszen nem is­meri pontosan hány takarmá­­nyozott tehenük van, hány eb­ből fejős (körülbelül 70 százalé­kot mondott), hány liter tejet fejnek naponta, mennyi a takar­­mányozott tehenenkénti tejho­zam stb. Feltehetően többet tud ezekről a mérnök, de egy elnök­től mégis elvárhatnók joggal, hogy gazdája legyen annak a termelőszövetkezetnek, amely­nek élére a tagság állította. Ezt viszont csak akkor teheti meg, ha ismeri saját gazdasá­gát, tud­ja, hogy hol vannak a gyengébb pontok, hol kell keresni az oko­kat, hogyan lehet ezeken a ba­jokat kiváltó okokon változtat­ni. Beszélhetnénk a takarmányo­zás kapcsán a legelőfeljavítás­­ról is, hiszen az eljövendő idő­szakban éppen a legelő lesz a tejtermelés bázisa, ettől vár­ják, hogy növekedjen a tehenek tejhozama. Sajnos ezen a téren sem tettek vajmi sokat, úgy néz ki megelégednek a keveseb­bel is. Messzire elkalandoztunk az öt hektár zabtól, de talán nem volt hiábavaló. Takarmányhiány­­ra panaszkodnak, de éppen a takarmánynövényekre fordíta­nak a legkevesebb gondot. Pél­dázza ezt az el nem vetett zab, a felületesen elvégzett legelőfel­javítás. Szükségesnek tartottuk ezeket a feltett kérdésre válaszként el­mondani, és nem azért, hogy bí­ráljunk a bírálat kedvéért. A­­zért, hogy hátha újból összeül­nek és a kollektív bölcsesség a­­lapján megkeresik a termelés növelése felé vezető kiutat, mint tették azt a vetés kezdetén. Nem lesz olyan könnyű megta­lálni a helyes utat, ehhez erő­feszítésekre lesz szükség, dehát magától semmi sem oldódik meg. BOGOS SÁNDOR hírek—hírek Dr. Lőrincz László egyete­mi előadótanár, a Politikai Tudományok és a Nemzeti Kérdés­ tanulmányi Intézetének igazgatóhelyettese előadást tar­tott a Csíkszeredai líceumban a város propagandistái számára Nemzet, nemzetiség, nemzetközi­ség címmel.­­ Véglegesítés előtt álló ta­nítók felkészítője Székely­­­­udvarhelyen. Az április 7-től 18-ig tartó felkészítő prog­ramjában román és magyar nyelv és irodalom, pedagógia lélek­tan, a szocializmus építésének kérdései szerepelnek. 3 A- Amatőr képzőművészek ki­állítása. Gyergyószentmik­­lóson a városi Művelődési Házban a tegnap megnyílt Bon­di Miklós és Pálfalvi István, Csíkszeredai amatőr képzőművé­szek gyűjteményes tárlata, a­­hol kerámiatárgyakat, illetve akvarelleket tekinthetnek meg a látogatók.­ ­ Népszerűsítő előadások a szív- és vérkeringési szer­vek betegségének megelő­zéséről. Az Egészségügyi Világnap alkalmából a Hargita megyei E­­gészségügyi Igazgatóság egészség­­ügyi nevelés szolgálata előadás­­sorozatot szervezett, amelyen négy szakorvos — dr. Dénes Lász­ló, sebész főorvos, Dr. Csiszér István, gyermekgyógyász főor­vos, dr. Hollaky József, belgyó­gyász főorvos, dr. Bajkó Barabás szülész-nőgyógyász főorvos — ol­vasott fel a témával kapcsolatos dolgozatokat és válaszolt a fel­tett kérdésekre. " TÁVIRAT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRSNAK Hőn szeretett és nagyra becsült Nicolae Ceauşescu elvtárs! A Hargita megyei pártbizottság Bárója, a megyei nép­­tanács Végrehajtó Bizottsága, Hargita megye kommunistái és összes dolgozói — románok és magyarok — nevében, akik egész népünkkel egyetemben rendkívüli örömmel és megelégedéssel gondolnak Önre, forrón köszöntjük a nyolc afrikai államban tett látogatása befejeztével, hazánk földjére történt visszatérte alkalmából. Akárcsak hazánk egész dolgozó népe, a Hargita menti városok és falvak lakosai jogos hazafias büszkeséggel, lé­pésről lépésre nyomon követték ezen országokban tett láto­gatásait, ahol a szocialista Románia legfelhatalmazottabb képviselőjeként eljuttatta a román nép baráti, békés, együtt­működési és harcos internacionalista szolidaritási üzenetét az afrikai földrész népeinek, melyek harcot vívnak nemzeti függetlenségük és szuverenitásuk erősítéséért, önálló fejlő­désük biztosításáért, az imperializmus, a kolonializmus és újkolonializmus ellen. Jelentjük önnek, szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, hogy egész népünkkel egyetemben, megyénk dolgozói ezek­ben a napokban kitartó erőfeszítéseket tettek a tervfelada­tok teljesítése érdekében, valamint azért, hogy eleget tehes­senek a tavaszi mezőgazdasági munkálatok legjobb körül­mények közepette történő kibontakoztatására vonatkozó vál­lalásuknak. Az első évnegyedet jó eredményekkel zártuk. Az össz­­termelési tervet 104,5 százalékban, a leszállított­ év bevétele­­­zett árutermelés tervét 1119,2 százalékban teljesítettük. (19­2 millió lej többletmegvalósítással, kiviteli tervünket pedig 102,9 százalékban valósítottuk meg. Elő­rányzaton felül 534 tonna nyersvasat, 5093 köbméter fenyő-fűrészárut, 2025 köb­méter bükk-fűrészárut, 3,8 millió lej értékű bútort, több mint 14 700 hl. tejet és más termékeket állítottunk elő. Szilárd elhatározásunk, hogy ebben az évnegyedben is — reális képességeinknek megfelelően — jó minőségű termé­keket adjunk terven felül a nemzetgazdaságnak, ily módon válaszolva e vidék fejlesztése iránt tanúsított megkülönböz­tetett gondoskodásra. Mindannyiunk számára élő példakép az a fáradhatatlan tevékenység, melyet Ön a párt és az állam élén kifejt a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért ha­zánkban, akárcsak a szocialista Románia tekintélyének növe­léséért a világ népei előtt Biztosítjuk Önt, hogy mindannyian, az egész megyei párt­­szervezet, mindenki a maga munkahelyén, erőt nem kímél­ve fogunk dolgozni, becsülettel teljesítve kötelességünket, a X. pártkongresszus meghatározta nagyszerű célkitűzések tel­jesítéséért, közös hazánk — Románia Szocialista Köztársaság felvirágoztatása érdekében. A Hargita megyei pártbizottság Bibrója és a megyei néptanács Végrehajtó Bizottsága nevében: FAZEKAS LAJOS KÖRÖNDI REZESEK Ezüst-csend lebeg a falu fe­lett. A teleholdas tavaszi esté­ben csak egymásnak felelgető kutyák ugatása hallatszik. Bak­tatok az utcánkon végig. Isme­rős kövek koccannak cipőmhöz. Emlékeket idéz minden. A tele­­hold, a csend, az estével alá­­szálló rusztikus hangulat... .. .süldő legénykék, vasárnap esténként összeölelkeztünk, mint a katonaviseltek, s mi is fújtuk, szívből, teletorokkal az akkori­ban divatos nótát, hogy ,,Édes­anyám, csak az a kérésem, / Re­zesbanda síromig kísérjen. . ." Persze, a sír és a „barna kis­lány", aki ide juttatott­­- egy kicsit elképzelhetetlen és meg­foghatatlan volt számunkra, ám, ami a rezesbandát illeti, a „kí­vánság" nem volt korántsem kivitelezhetetlen. Mert rezesban­da, az volt még akkortájban ná­­lunkfelé. Korondon is, amely, ha kellett, éppenséggel a „sírig is elkísérte" a megboldogultat, de kétségtelen, hogy sokkal na­gyobb kedvvel zendült fel a la­kodalmakon, május elsejei haj­nalokon, hogy ünnepre ébresz­­sze a falut. Régecske volt ez. Azóta sok víz lefolyt a Kebeled patakában. És poroszkáltak egymás után az esztendők is. Elmentek utcánk­ból a boszorkányokról, tündé­rekről mesélő öregek, de Csóka János bá'­tárogatójának hangja se száll már Doma Gazsiék felől végig Sáros vára fölött a lan­gyos nyári estében, s Emre Lajos bácsi is, miután utoljára még jól kitárogatózta magát valahol A­­merikában, hazatérte után letet­te a hangszert. Nem bírta már szuflával. S valahogy úgy né­zett ki, úgy is hittük, eljárt már az idő a büszke kuruc hangszer fö­lött, csak Erdész Marci kese­regtette meg néha egyedül ma­radt öreg tárogatóját Köves patak oldalában. A kürtök, öblös hangszerek is szegre kerültek. Rezesedni. Rozs­dásodni. Felemás divatú nótá­kat húztak felemás zenekarok. Húzták, mondom, mert zenész­ben, zeneszeretőben azért soha­sem volt itt hiány. Doma Sándor bácsi, Kedi Győri, Simó Marci, Doma Anti, Szász Imre, Simó Péter, Erdész Marci, Bardócz Berci, Szága Laci és a többiek azért csak húzták, amikor kel­lett, kultúrversenyen, felvonulás­kor, táncban, lakodalomban, te­metésen. És a maguk módján jól is bántak a hangszerrel­­, de azért valami hiányzott ebből a zenészi tevékenységből. Már évek óta. A szervezés, profilálás, az egységes zenekar jelleg. A fonák az volt, hogy tizenöt-húsz tehetséges muzsikus húzta, járta ilyen-olyan alkalmakkor a kör­nyéket, s a községnek mégsem volt egy szervezett, irányított zenekara. Nem volt szakirányító, s nem nagyon jutott eszébe sen­kinek sem felkutatni egyet . . . Múlt időben beszélek. Jóleső érzéssel. Mert valakinek csak e­­szébe jutott ez is. Balázs László kulturigazgatónak. Vezetőt is szerzett: a parajdi fúvószenekar vezetőjét, Brişcoi Dumitrut. És előkerültek újra a félretett hangszerek, apák helyett a fiúk vették kézbe a hangszert. Ze­nekar, fúvószenekar alakult. Ja­nuárban. És jönnek az emberek, öreg, őszhajú bácsik, fiatalok egyaránt. Nehéz napi munka u­­tán minden héten egyszer össze­gyűlnek. Tanulni, gyakorolni. A nehéz napi munka fáradtságát legyűri a zene, a muzsikálás sze­­retete, szenvedélye. Áldozat is ez. Reggel, bizony, négykor-öt­­kor kelnek, de azért senki sem zúgolódik, hogy már este tíz-ti­zenegyre jár az idő. S mert nincs nagyon a művelődési otthonnak, hát hozzák a saját hangszerei­ket. És nekiálltak kottát tanulni MOLNOS LAJOS (Folytatás a 2. oldalon) Nicolae Ceauşescu elvtárs beszéde a Băneasa repülőtéri nagygyűlésen Kedves elvtársak és barátaink! Mindenekelőtt kifejezem a ma­gam, feleségem és a küldöttség­ben részt vett elvtársak örömét, hogy csaknem négyhetes távollét után, amennyit a nyolc baráti af­rikai ország meglátogatása tar­tott, hazatértünk népünk körébe. (Taps, éljenzés, Ceauşescu—RKP — hangzik ütemesen). Egyben szeretném melegen kö­szönteni önöket, az egész népet; egész idő alatt éreztük, hogy a nép mellettünk áll, és mindenben támogatja a nemzetközi együtt­működés jegyében fogant politi­kánkat. (Hosszas taps, éljenzés, Ceauşescu—RKP — hangzik üte­mesen.) A nyolc afrikai országban tett­ látogatásunk tükrözi a román nép baráti kapcsolatait ezekkel az ál­lamokkal, minden olyan állam­mal, amely lerázta az imperialista és kolonialista elnyomás jármát és a független, szabad élet meg­teremtésének útjára lépett. (Taps, éljenzés). A látogatás egyben ki­fejezi a román nép szolidaritását ezekkel a népekkel, minden o­­lyan afrikai néppel, amely har­col teljes nemzeti függetlenségé­ért, önálló gazdaságának megte­remtéséért, azért, hogy minden külső beavatkozástól mentesen, kívánságának megfelelően ren­dezhesse sorsát. (Taps, hosszan tartó éljenzés.) Azzal szeretném kezdeni, hogy tolmácsoljam önöknek, az egész népnek a meglátogatott népek ba­ráti és testvéri üdvözletét. (Taps, éljenzés.) Mindenütt meleg, test­véri fogadtatásban volt részünk — és őszintén mondom, minde­nütt otthon éreztem magam, mintha romániai városokban, falvakban, gyárakban és intézmé­nyekben lettem volna; ilyen ér­zelmekkel fogadtak bennünket a meglátogatott országok népei ! (Taps, éljenzés.) A sajtó, a televízió és a rádió beszámolóiból figyelemmel kö­vették és tájékozódtak arról, ho­gyan folytak le a találkozások, ismerik e látogatások eredménye­it. Mégis, már kezdettől fogva meg kell mondanom, hogy mind­ezekben az országokban — a ve­zetőknél, a politikai szervezetek­nél, megállapíthattuk, hogy egy­öntetűen óhajtják fejleszteni a széles kö­rű együttműködést Ro­mániával minden tevékenységi területen. Románia, valamint a meglátogatott országok népeinek e kölcsönös óhaja nyomán szá­mos kooperációs megállapodás jött létre gazdasági, műszaki-tu­dományos, kulturális téren, a kö­zös tevékenységben, hogy bizto­sítsuk népeink számára a gyors gazdasági-társadalmi fejlődést, a jólétet, a boldogságot, a függet­lenséget. (Hosszan tartó taps, él­jenzés.) Mindezekben az országokban közös nyilatkozatokat írtunk alá, hetet már közzétettek, s holnap megjelenik a ma Egyiptomban aláírt nyilatkozat. Vörös fonal­ként vonul végig mindezekben a nyilatkozatokban az az óhaj, hogy bővítsük az együttműködést,erő­sítsük a szolidaritást a gazdasági­társadalmi fejlődésért, az erőszak és diktátum imperialista politiká­ja ellen, a békéért és a világ ösz­­szes népei közötti együttműködé­sért folyó közös harcban. (Taps, éljenzés: Ceauşescu—RKP.) Mint tudják, azoknak az orszá­goknak, amelyekben látogatást tettünk, különböző problémáik vannak, a fejlődés különböző fo­kán állnak, amely összefügg kü­lönösen azzal az időszakkal, a­­melynek folyamán ezek az álla­mok imperialista és gyarmati el­nyomás alatt voltak. De az egyes országok közötti különbségek el­lenére, közös vonásuk — mond­hatnám az összes afrikai országo­ké — abban rejlik, hogy teljes nemzeti függetlenségük biztosítá­sára törekednek; ez a törekvés a közös tényezője e népek egységé­nek és szolidaritásának, ez a kö­­­­zös tényezője a Románia és az összes afrikai népek közötti szo­lidaritásnak. (Éljenzés, hosszan tartó taps.) Másodsorban, figyelembe véve az afrikai országok különböző fejlettségi színvonalát, azt a tö­rekvésüket, hogy mielőbb felszá­molják a gyengén fejlettséget és gyors haladást érjenek el, mond­hatnám, hogy ezeknek az orszá­goknak másik közös vonása az az óhajuk, hogy bővítsék az egymás közötti együttműködést, hogy egyre nagyobb erőfeszítéseket te­gyenek a gyors gazdasági és tár­sadalmi fejlődés biztosításáért.­­- (Folytatás a 2. oldalon) Nincs elég mesterember a Gyimesben, állapítottuk meg néhány esztendővel ezelőtt, és azóta is többször. Az okfejtés során bebizonyosodott, hogy a­­zért nincs elég, mert: 1. akik szakmát tanulnak, inkább a na­gyobb forgalmú helyeken ragad­nak meg. Áll ez különösen az úgynevezett „felkapott" mester­ségek esetében. 2. Az idegen meg éppenséggel nem szívesen megy a havasok közé egy olyan községből, mint amilyen mond­juk Madéfalva. Hiába, az üzlet­i üzlet. Azért mégsem aranyira borús az állapot, minthd■ -kéteszer o­­lvast lenne. Mert igaz, ha lakat kerül egy sz­írhelyre,­ az egy-egy községhez tartozó tucatnyi­ falu valamelyikében csak összeütik a szekrényt, megaggusztálják a ka­bátot, a lábbelit. A gondot egy sor település viszonylagos elzárt­sága szüli. S az, hogy a véletle­nek összejátszása képtelen hely­zetet teremt. Gyimesközéplokon például felépítették a kovácsmű­helyt, csak épp senki nem akadt, aki berendezkedjen. Nagy keletje van a mesterem­bernek a Gyímesekben, aki ha úgy vesszük, végső érve a falusi szolgáltatásnak. Eljutottunk a felismerésig, miszerint ha léte­zik egy inkább többé mintsem kevésbé kialakult és megtelepe­dett iparosréteg, van szolgáltatás is. Ellenkező esetben a fogyasztá­si szövetkezet sokkal adósa ma­rad az illető község lakosságának. Legutóbbi gyímesi utam alkal­mával találkoztam Császár Gá­borral, a felsőloki központi isko­la körzeti igazgatójával. S bár iskolaproblémákat tárgyaltunk, furcsamód mégis minduntalan a gyímesi mestereknél kötöttünk ki a szóval. Az összefüggés világos: ha csak azt vizsgál­gat­juk, kit hova irányít jósorsa az általá­nos elvégzése után, már az is e­­lég a tanulságok kiszűréséhez. Ugyanaznap érdeklődtem a tat­­rosforrási iskolában, hányan mennek szakmára, s főleg mire, egy-egy promócióból. Nos, ha tíz esztendővel ezelőtt a huszon­hat-huszonhét végzősből hatan, legfönnebb heten ha továbblép­tek, s leginkább szakmát tanul­ni, úgy tavaly a tizenöt közül majdnem az egész, s ők is kivé­tel nélkül szakmára. Kereskedő­nek. Szöget üt az ember fejébe ? Meglehet. Tény, egytlen arcot mutatnak a szakmai foglalatossá­gok a havasi települések felé. Mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy a fiatalok legtöbbje kevés­­ travalóval néz a döntés elébe. OLÁH ISTVÁN (Folytatás a 2 oldalon) A SZAKMA 7 arca és becsülete laammmmmmmmmmmmmj Ez történt a nagyvilágban • A római Accademia di Romania csütör­tök este ünnepélyes külsőségek között meg­emlékezett Nicolae Titulescu, a nagy román hazafi és diplomata születésének 90. évfor­dulójáról.­­ Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke Bagdadban meg­beszélést folytatott Ahmed Hasszan al-Bakr iraki elnökkel, az Arab Szocialista Újjászü­­letési Párt (BAATH) vezetőségének főtitká­rával.­­ A TASZSZ jelentése szerint Moszkvá­ban pénteken parafálták a Szovjetunió és Németország SZK között megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt. Az egyezmény aláírására egy később megálla­pítandó időpontban kerül sor.­­ William Whitelaw, Nagy-Britannia kormányának észak-írországi államtitkára pénteken közölte, hogy szabadon engedtek 73 észak-írországi állampolgárt, akiket az ulsteri zavargásokkal kapcsolatban ítélet nélkül tartottak fogva. Whitelaw kijelentette, hogy az intézkedésekre az ulsteri feszültség enyhítését célzó akció kezdeti szakaszában került sor.­­ Moszkvában aláírták Románia és a Szovjetunió Képzőművész Szövetségének 1972—1973. évi munkatervét az alkotási e­­gyüttműködésre vonatkozóan.­­ A MEN hírügynökség közlése szerint pénteken Kairóban folytatta munkálatait a Palesztinai Nemzeti Kongresszus. Felszólalt Yasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke, valamint a kongresszuson részt vevő több külföldi küldöttség vezetője.­­ A dél-vietnami hazafias erők sorozatos támadásokat indítottak Loc Ninh környé­kén, Saigontól körülbelül 1­00 kilométerre és a város a hazafiak ellenőrzése alá került. Újabb SALT-tár­gyalások Helsinkiben A stratégiai fegyverkezés korlátozására vonatkozó tár­gyalások keretében, pénteken az USA helsinki nagykövet­ségén újabb megbeszélésekre került sor a Szovjetunió és az USA képviselői között. A meg­beszélés 1.35 órát tartott. A tárgyalások következő mene­tére kedden, a Szovjetunió nagykövetségén kerül sor. Az amerikai küldöttség hi­vatalos szóvivője közölte, hogy a megbeszéléseket a komoly munkalégkör jellemezte, majd rámutatott, hogy a két dele­gáció szakcsoportjai csütörtö­kön két ízben is találkoztak. A Brazi KP KB küldöttségének látogatása az NDK-ban Hermann Axen és Paul Wer­­ner, az NSZEP KB Politbü­­rójának tagjai, a KB titkárai megbeszélést folytattak­­ Luis Carlos Prestessel, a Brazil Kommunista Párt KB főtitká­rával, aki a Brazil KP KB küldöttségének élén látoga­tást tesz a Német DK-ban. A felek időszerű nemzetkö­zi kérdésekről, a Brazil KP- nak a brazíliai társadalmi ha­ladásért folytatott harcáról, valamint a Német DK-beli szocialista építésről és ennek a béke ügyéhez és az európai biztonsághoz való hozzájáru­lásáról tárgyaltak. Egyiptom meg­szakította diplomá­ciai kapcsolatait Jordániával Az egyiptomi kormány An­var Szadat elnökletével, meg­tartott április 6-i ülésén elha­tározta, hogy Egyiptom Arab Köztársaság megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Jor­­­­dániával.­ ­X Kamal Khelil, Egyiptom Arab Köztársaság helyettes külügyminisztere csütörtökön magához kérette Jordánia kai­rói ügyvivőjét és hivatalosan közölte vele a fentieket — írja a MEN hírügynökség.

Next