Hargita, 1972. május (5. évfolyam, 104-128. szám)
1972-05-03 / 104. szám
AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 104. (1301.) SZÁM 1972. MÁJUS 3. SZERDAI ARA 30 BAM A in) vfzizntt munka firnitjével B® JVI V üll ®i 1IV.1H1M ^É#E ■ ü fl V J bizakodó hangulatban ünnepeltük iíji A Iiic ci cr/cT f wa/fi u U I Megyénk dolgozóinak tízezrei ünnepelték a munka nemzetközi napját CSÍKSZEREDÁM Híre mehetett, hogy javulnak országútjaink, hogy Csík és Gyergyó között nem kell már lépésben kerülgetni a gödröket, nyújtózik lassan az aszfalt megyeszerte, mert ennyi autós vendéget bizony ritkán láthattak az itthoniak. Mindemellett tüneményesen megnyíltak a forgalom előtt még április végén is lezárt Csíkszeredai utcák, szabad volt az út minden irányban. És nemhiába, mert május első napján szépen benépesültek parkolóhelyeink, s a bucureşti-i, Ilfov, Prahova, Kolozsvár, Szeben, Suceava, Brassó megyei kiskocsik éppoly gyakoriak lettek, mint az idevalók. Beálltak szép sorba a zsögödi biovízforrás mellé, a Jégpalota elé, a város minden pontján láthattuk őket. Áprilisi szeszélyeiről, úgy látszik, egy nap alatt a természet sem tudott leszokni, mert vasárnap még felhőtlen, kék égbolttal hitegetett, hogy nem lesz amiért unatkoznunk idehaza sem, várjuk csak gondtalanul az első májusi reggelt, lesz majd öröm, vidámság közös majálisaink helyén, Zsögödfürdőn. És volt, aki biztosra vette még kora reggel, hogy a felhőket csak a kíváncsiság hozza olyan közel a fenyőkhöz, esőcseppjeikkel várni fognak egy-két napot. így eshetett, hogy alig múlt kilenc óra, kissé bizonytalanul, az eget kémlelve, elindultak az első vendégek, s máris nyíltak a sörösüvegek kint a szabadban, az erdő szélén. És azért is fűre ültek az ünneplők. (Folytatás a 2. oldalon) Bágyon felavatták a művelődés új hajlék a.Kérjük a fiatalokat, a felnőtteket, hogy becsüljék, óvják meg a rongálástól, őrizzék meg tisztaságát, úgy ügyeljenek rá, mint a saját második otthonukra, még cigarettafüsttel se piszkítsuk be azokat a falakat, amelyeket oly fáradságos munkával emeltünk magunknak“ — mondotta többek között Major Vencel , igazgatótanító, aki immár tizennégy éve él és dolgozik Bágyban, de ilyen ünnepben — magyarázza lelkesen — most van először része, amióta Kápolnásfaluról családjával együtt ide költözött. Közhellyel szólva, szűknek bizonyult az új művelődési otthon nagyterme, hiába tizenhat méter hosszú és szinte tíz méter széles, hogy bármelyik nagyközségnek is díszére válna. Pedig aprócska falu ez a Bágy, a Homoródszentmárton és Homoródszentpál közötti úttól négy kilométerre fent a dombon, gyümölcsfák közé hintve évszázadok óta. Mindössze 143 család lakja, alig félezer a gyermekek és öregek száma, s csak akkor vannak szinte hatszázan, amikor ünnepel a falu. És most, április 30-án, ezen a napfényes vasárnapon igazi, szívből jövő, messzehangzó ünnepet ült. Az egész falu összefogásának, akaraterejének és munkájának felejthetetlen ünnepét. Mondják, hogy ilyenkor minden bágyi hazajön, ha esik, ha fúj, nem számít, ilyenkor mindeniküknek otthon kell lennie. Választott második otthonukból, Brassóból vagy Székelyudvarhelyről. Autóbusz nem jár ide fel, gyalog kell nekivágni az útnak, ha sár nincs torony iránt, ha van, azon a keskeny gübbenős-gödrös bekötő úton, amelynek állapotát némileg feledtetni tudja a bágyiak munkája : kétoldalt csemeték szegélyezik a kapaszkodót, délcegen hajlongnak a szélben, kamasz lombkoronájuk hívogatóan integet az érkezőknek. Erre is gondolok, amikor az avatóünnepség egyik résztvevőjének lelkesedését hallgatom : „Sokan gondolták idegenek, erre jövet, hogy ők nem laknának Bágyban. De nekünk nincs ennél szebb hely, mint ez a kicsi falu, ahol most elkészült ez a szép hajlék. Kívánom, hogy hordozzuk továbbra is szívünkben műveltségünket, ne feledjük szokásainkat, s azokat sem, akik bennünket felneveltek“. Nem, ezt már nem a szűkkeblű lokálpatriotizmus mondja, hisz itt áll, feldíszítve, ünneplőben a szülőföld szeretetének mindennél ékesebb bizonyítéka. Tágas, ízléses, ünnepélyes, pénzbeli értéke félmilliónál is több s ami szinte hihetetlen, 168 munkanap alatt készült el. És azon az alapozástól az utolsó simításig mindent a bágyiak végeztek. Az elszármazottak néha csupán azért jöttek haza, hogy segítsenek. Hisz valamennyien kiváló ácsok, kőművesek, asztalosok. A legfiatalabbja között festők is vannak, ők azért jöttek gyakran a Cenk alól, hogy a festésért se kelljen egyetlen banit se fizetni. És hogy a színpad fölötti homlokzat is beszédes legyen, azt a bágyi születésű Orbán József szobrászművész vállalta magára. Bukarest, Brassó, Fogaras, Mangália, Viktóriaváros, Székelyudvarhely, Rmn-Vilcea, megannyi művelődési intézményének ornamentációja után, most, 77 éves korában ezt is örömmel vállalta. Neveket kellene sorolni, több százat is, hogy érdeme szerint valamennyi ide kerüljön. Álljon helyettük szülőfalujuk neve, Bágy, amelynek lakói emberi tartásukhoz méltóan, példamutatóan köszöntötték a munka ünnepét. Ennél szebben talán nem is lehetett volna. És csak rajtuk múlik, hogy további céljaik, vágyaik is így teljesüljenek. Amelyek között a szerényebbek, hogy mielőbb filmvetítő gépjük legyen, művelődésük új hajlékában „igazi" színészeknek is tapsoljanak. JANKÓ ISTVÁN Megyénk művelődési életének két ki emelkedő eseménye Állandó népművészeti kiállítás nyílt Gyergyóújfaluban Rendhagyó volt ez a gyergyóújfalui vasárnap. Nemcsak a május elsejei ünnepség, hanem az állandó népművészeti kiállítás megnyitásának eseménye tette azzá, s gazdagabbá az ünnepet. Egyelőre szerény, mindössze egy szobára való székely népi bútorok, ruhák, használati tárgyak gyűltek össze, de a község lakóinak közös elhatározása az értékes kiállítás anyagát állandóan bővíteni, gazdagítani. Hogyan is kezdődött? — Erre nehéz lenne válaszolni. Több impulzus szerencsés találkozása eredményezte azt a kitartó munkát, amely e kiállítás létrehozásában csúcsosodott ki. Az elmúlt évben a megyei nőbizottság felhívta a községek és falvak asszonyait, tegyék széppé, otthonossá művelődési otthonukat. A felhívás nem maradt visszhangtalan itt sem ; élénk varrás, fonás, szövés kezdődött, s végül belőle nemcsak a nagyterem díszítésére futotta, hanem jócskán maradt a most szőtt ötvenhat méter színbre járóból a kiállítás számára is. A hetvennyolc éves Máté Lajosné és a hetvenkét esztendős Albert Györgyné úgy dolgozott, mintha nem hét, hanemcsak két-három évtized lenne a háta mögött. A kiállítás számára szőtt hatvankét sing rongyszőnyeg nem is lett volna meg nélkülük. Nem szabad megfeledkeznünk a szervezőkről, irányítókról, akik a népi alkotások háza segítségével hozzáértő munkát végeztek. Kiss Erzsébet, Rajkó Gizella, Luka Klára és Gáli Anna mindenütt ott volt, ahol asszonykézre és leleményességre volt szükség. A jó szervezőyűjtőmunka eredményeként az asszonyok 2270 lej pénzalapra tettek szert, ezenkívül negyvenegy darab értékes tárgyat szereztek a kiállítás számára. A községi pártbizottság és a művelődési ott-hon mindenben a leg-messzebbmenően támogatta őket. Gál Ernőnek, a községi kultúrotthon igazgatójának nem kis része van abban, hogy a kiállítás megnyitha- tott. A megyei nőbizottság serkentő felhívása, valamint a körültekintő szervezés mellett nagy szerepe volt annak is, hogy az utóbbi időben Gyergyóújfaluban érezhetően megnőtt az érdeklődés a népköltészet iránt. Ez pedig jórészt az iskola érdeme.* Népdal-éneklési versenyeikmost szervezik a legújabbat Csillagos ég címmel, azzal a céllal, hogy összegyűjtsék és új-ra közismertté tegyék a már feledés-be menő népdalokat), jól kiegészülnek most a viselet, a népi eszközök és bútorok összegyűjtésével, az állandó kiállítás megszervezésével. Nézem a tárgyakat. A bejárat mellett egykori kályha , a cserepes, gócaljával, medvesütővel (a kilencven esztendős Ferenczi Péter és a nyolcvan felé járó Simon István útmutatásai alapján építette fel Koós György), rajta lábas-lábas , 1875-ben készült kanapé, egy évvel későbbi az asztal. A felírás szerint legrégibb a pad, 1849-ből való. De közel száz esztendős a tálas és a fogas, legalább egy évszázados a vetett ágy kilenc párnája, lepedője, a kenderszalmazsák. De ki tudná megmondani, vajon mennyi idős a tulipános láda, a téka, az almárium, vagy a fatál, hogy ne is beszéljünk a lágerről (víztartó), a mázsátról vagy a dubokkáról. Gyönyörködöm a ruhákban. Albert Györgyné egy teljes öltözetet ajándékozott, Egyed Mártonné pedig esküvői ruhával járult a kiállítás anyagához. Szép az újfalvi kiállítás. De legalább olyan szép a kezdeményezés s a munka, melynek eredményeként létrejött s bővülni fog a környék népművészetét megőrizni hivatott állandó kiállítás, amely — talán — egy eljövendő néprajzi múzeum magva. Gyergyóújfaluban szépen, sokat igérően tisztelegtem, a munka ünnepe előtt. DEMETER ZOLTÁN 33 sztKrimmmm Kétségtelen, hogy ebben az évben már vasárnap megkezdődtek a májusi ünnepek. Mai örömökkel és régi munkásmajálisok hangulatával utcára, parkokba, sportpályákra, kirándulóhelyekre hívták a székelyudvarhelyiek ezres tömegeit. Ragyogó tavaszi délelőtt volt. S a zászlódíszbe öltözött város lépten-nyomon meglepetéseket tartogatott: a központi parkban nagy kerámiavázák jelentek meg, a házak homlokzatát sok helyen újrameszelték, megnyílt a tavaszi javítás után a Homoród vendéglő és a sétatéri falatozó, Szejkefürdőn pedig az új szövetkezeti cukrászda (előző napon avatták) csalogatta vendégeit. Jókedvben nem volt hiány. A fúvószenekar térzenét adott a Sétatéren, s a zene hatására nemcsak a falatozó teraszán terebélyesedett a derű, de a közeli sportstadionban, a népes szurkolótáborban is. A jókedv forrása a megelégedés. S mint annyi ünnepi számadáskor, Székelyudvarhely dolgozói ezen a május elsején is megelégedéssel, büszkeséggel tekinthettek vissza végzett munkájukra, eredményeikre. A helyi kereskedelmi vállalat gondoskodott, ■hogy a pihenés, szórakozás perceiben semmi se vessen árnyékot az ünnepi jókedvre: ételből, italból, hűsítőkből, édességekből mondhatni korlátlan mennyiség állt a közönség rendelkezésére. A Szejkén felállított sátrakat kirándulók sokasága lepte el. Sajnos, május elsején esőt ígérő reggelre ébredt a város. Az (Folytatás a 2. oldalon) Megbeszélések a Román Kommunista Párt küldöttsége és a Francia Szocialista Párt küldöttsége között 1972. május 1-én, hétfőn megbeszélések folytak a Román Kommunista Párt Nicolae Ceauşescu, az RKP főtitkára vezette küldöttsége és a Francia Szocialista Párt Francois Mitterand, az FSZP első titkára vezette küldöttsége között. Francia részről részt vesznek: Gaston Defterre, a Francia Szocialista Párt Országos Bürójának tagja, a szocialista parlamenti csoport elnöke, Marseille polgármestere és Robert Pontillon, a Francia Szocialista Párt Országos Bürójának tagja és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó országos titkára, román részről pedig Manea Mănescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Ştefan Voitec elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, Cornel Burtică, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Ştefan Andrei elvtárs, az RKP KB titkára. A megbeszélések során kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről és célkitűzéseiről. Egyidejűleg szőnyegre kerültek a Román Kommunista Párt és a Francia Szocialista Párt közötti, a Románia és a Franciaország közötti kapcsolatok, az európai politikai helyzet és az aktuális nemzetközi helyzet kérdései. Kinyilvánították azt a közös óhajt, hogy továbbra is fejlesszék a két párt közötti, a román és a francia nép közötti kapcsolatokat. A megbeszélések a jó megértés meleg légkörében folytak le. Ninulas Ceauaeanu elvtárs találkozott Santiago Carrillo elvtárssal Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt május 2-án találkozott Santiago Carrillo elvtárssal, a Spanyolországi Kommunista Párt főtitkárával, aki a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására látogatást tesz országunkban. Ott volt Ştefan Andrei elvtárs, az RKP KB titkára. A felek ez alkalommal ismét leszögezték, továbbra is fejleszteni kívánják a Román Kommunista Párt és a Spanyolországi Kommunista Párt együttműködési és internacionalista szolidaritási kapcsolatait a két párt és nép érdekében, a nemzetközi kommunista és i Tiunavasni Gurealom egysége, az összes antiimperialista erők egysége érdekében. Véleménycserét folytattak egyben az antiimperialista, forradalmi harc, a kommunista és munkásmozgalom, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélés a szívélyesség és a meleg barátság légkörében zajlott le. Nicolae Ceauşescu elvtárs és Elena Ceauşescu elvtársnő ebédet adott Santiago Carrillo elvtárs tiszteletére. A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének látogatása Románia Szocialista Köztársaságban A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Németországi Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a két ország kormánya megállapodott abban, hogy ez év májusának második dekádjában kerüljön sor a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének hivatalos baráti látogatására Románia Szocialista Köztársaságban. A küldöttséget Erich Honecker, a Németországi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára és Willi Stoph, a Németországi Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politbürojának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke fogja vezetni. A látogatás alkalmából aláírják a Románia Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. AZ IFJÚSÁG NAPJÁN A megyeszékhely tűzoltó zenekara vonult végig a Lenin utcán. S a vidám induló ütemére felvonultak a mezei futóverseny megyei szakaszának résztvevői: fiatalok a Hargita minden oldaláról. S bár az idő májust hazudtolva borongósan hűvös volt, a versenyzők vidáman rajthoz álltak. Sokszáz szeredai lakos drukkolt az ifjúságnak, akik 800, 1000, 1500, 2000, 3000 méteren szaladtak. Eredmények: Lányok : 800 m — 1. Kovács Etelka (Székelyudvarhely), Golas Elisabeta (Csíkszereda), Okos Katalin (Csíkszereda). 1000 m — (17—19 évesek) : 1. Ferencz Berta (Csíkszereda), 2. Zănoaga Ana (Várhegy), 3. Kató Ibolya (Dánfalva). (19 éven felül): 1. Tăslăuanu Sidonia (Tölgyes), 2. Urzica Ioana (Várhegy), 3. Geangolău Eugenia (Tölgyes). Fiúk : 1500 m : 1. Máté Mihály (Székelyudvarhely), 2. Nagy Miklós (Székelykeresztúr), 3. Gecző Lajos (Csíkszereda). 2000 m — 1. Mureşan Aurel (Várhegy), 2. Bertalan András (Székelykeresztúr, 3. György Ferenc (Csíkszentmárton). 3000 m — 1. Ambrus György (Vlahica), 2. Fazekas Sándor (Toplica), 3. Puskás György (Gyergyószentmiklós). A boldog nyertesek üdvözlése után egy színes epizód is melegítette az ifjakat, nézőket egyaránt. A Loto-Pronosport megyei kirendeltsége különdíjat adott a verseny legfiatalabb és legidősebb futójának. Nos, a díjakat az 1959-ben született farkaslaki Páll Irma valamint a 31 esztendős Ferenczy Lajos Tibor viahicai bányász nyerték. Meg kell jegyeznünk, hogy az utóbbi versenyző már évek óta részt vesz hasonló rendezvényeken, s mindig díjat visz haza. (Folytatás a 2. oldalon) A versenyzők egyik csoportja