Hargita, 1972. szeptember (5. évfolyam, 207-232. szám)

1972-09-01 / 207. szám

I­V. ÉVFOLYAM 207. (1404.) SZÁM 1972. SZEPTEMBER 1. PÉNTEK ÁRA 30 BANI A Köztársaság kikiáltása XXV. é­vfordulójának méltó köszöntésére Gazdaságosabban termelni, eredményesebben értékesíteni A FAANYAGOT Ipari egységeink, munkaközösségeink dolgos hétköznap­jait ezekben a napokban a többet jobbat tenniakarás hat­ja át, egyre erőteljesebben érvényesül pártunk Országos Konferenciája célkitűzéseinek a maradéktalan valóraváltásá­­ra kifejtett törekvés. S ennek a fáradságot nem ismerő tevé­kenységnek az eredményeként érlelődnek tetté a vállalások, teremtsük meg ötéves tervünk négy és fél év alatti teljesíté­sének biztos alapjait. Lendület és lelkesedés felelősségtudat és önigényesség — így fogal­mazhatnánk meg a munkások, mérnökök, technikusok, az összes alkalmazottak tevékeny­ségét. Az egész országot átfogó nemes­­versengésnek aktív részvevői megyénk iparának dolgozói is, akik eddigi ered­ményeikkel bebizonyították, hogy mindent elkövetnek ter­ven felüli vállalásaik valóra váltásáért, a köztársaság 25. év­fordulója kikiáltásának mél­tó köszöntéséért. A szép sikere­ket elért vállalatok között tartjuk számon a gyergyószent­­miklósi fakitermelő és feldolgozó egységet is, amelynek munkaközössége méltán büszkélkedhetik a tervfeladatok tel­jesítése terén elért megvalósításaival. Varga István mérnök­kel, az egység igazgatójával és Fodor Gyula elvtárssal, a pártbizottság titkárával beszélgettünk el az eredményekről, az időszerű tennivalókról. VARGA ISTVÁN mérnök az egység igazgatója: — Jórészt elégedettek lehetünk eredmé­nyeinkkel. Nyolc hónap viszony­latában árutermelési tervünket több mint 4 millió lejjel szár­nyaltuk túl, s így szeptember­­elsejéig az ezirányú évi terven felüli vállalásunknak több mint 80 százalékát valósítottuk meg. Kedvezően alakult a munkater­melékenység mutatója, s ugyan­akkor sikerült többlet jövedel­met is elérni. Túlszárnyaltuk export-szállítási értéktervünket is, de igaz, hogy e téren m­eny­­nyiségileg egyes tételeknél le­maradásaink vannak. Ez a tény tevékenységünknek mintegy árnyfoltját jelenti, de elhatároz­tuk, hogy mielőbb javítunk a helyzeten. Tudjuk mik a teen­dőink, hisz alaposan elemeztük a kérdést, és megfelelő intézke­déseket dolgoztunk ki. Ugyan­akkor meg kell említenem azt is, hogy nem lehetünk megelé­gedve a termelési költségek a­­lakulásával sem. Ugyanis, nem sikerült teljesítenünk az 1000 lej árutermelésre jutó költségek tervmutatóját. Ennek több oka is van: megváltozott a választék szerkezete, s ez kedvezőtlen ki­hatással volt a költségek alaku­lására, ezenkívül júliusban és augusztusban munkaerő gon­dokkal küszködtünk. A nemrégiben lezajlott köz­gyűlésünk kitűnő alkalom volt arra, hogy pontosabban, igénye­sebben körvonalazzuk teendő­inket, számbavegyük tevékeny­ségünknek azokat a vetületeit, ahol javítanunk kell az ered­ményeken. A fakitermelés vo­natkozásában az út, amelyen haladnunk kell, a gépesítés fo­kának a növelése és az osztá­lyozás szakszerűbbé, igényeseb­bé tétele. Ilyen vonatkozásban a közgyűlésen elfogadott műszaki­intézkedési terv jónéhány hasz­nos célkitűzést tartalmaz, így például előirányoztuk, hogy ter­ven felül ötezer köbméter fa­anyag döntését gépesítjük, s en­nek eredményeként az önköltsé­get mintegy 20 ezer lejjel csök­kentjük. A gépi közelítés résza­­rányát terven felül a­­ hátralévő négy hónapban 3 000 tonna­ ki­lométerrel növeljük ami újabb 10 800 lej megtakarítást jelent. A faanyag magasabb fokú ér­tékesítését célozza, s ennek ré­vén a pénzügyi eredmények megjavítását, az osztályozás igé­nyességének a növelése. Az osz­tályozás és hosszolás helyesebb, kompetensebb elvégzése eredmé­nyeként minden lehetőségünk megvan arra, hogy 600 köbmé­ter fenyőfűrész rönk többletet érjünk el. Tulajdonképpen ar­ról van szó, hogy elkerüljük a túlméretezéseket. A tűzifa igé­nyesebb, felelősségteljesebb ki­válogatása, gondosabb osztályo­zása módot teremthet arra, hogy a tűzifának szánt­ faanyagból 200 köbméter bükköt műfaként Lejegyezte : HECSER ZOLTÁN (Folytatás a 2. oldalon). Azon tűnődöm... milyen is az ember? A késznek kellene örvendeznie — örvend is, a maga módján —, de ő lám, örök elégedet­lenkedő módjára, újabb al­kalmat keres eredmény, meg­valósítás felmutatására, hogy újfent elégedetlenkedjék az­tán. .. Nemcsak magam érzek így. Emlékház nyílt Székelyud­varhelyen, vagyis emlékszo­ba, a Tompa Lászlóé. Csön­des örömmel fogadtuk annak idején a hírt. Nos, aki már jártam Tompa László, a nagy székely költő dolgozószobájában, most egy szusszanásnyi időre megpihe­nek az ismerősnek tűnő tár­gyak között és — különös mód — Tomcsa Sándorra gondolok. Arra­ gondolok, hogy szegény volt, mint az templom egere. Egy ing, egy nyakkendő, egy szemüveg maradt-e utána ? Könyvek, kéziratok, levelek ceruzák? Fizikai valóságára gondolok, annak az embernek akit haj­lamosak vagyunk mókames­terként elkönyvelni, holott hazai magyar irodalmunk legpuritánabb prózaírója volt: egy-két művészeti folyóirat meg is emlékezett 75. szüle­tésnapjáról. . . És azután ? Igen, esedékes és tervbe vett Tomcsa-könyvét a kiadó „át­passzolta“ 1973-ra, mert — úgymond — nem fért a ke­retbe. És erről van szó: ha már földi hagyatékát nem tudjuk egy emlékszobára va­lóig összegyűjteni — író utó­élete a mű — egy Tomcsa válogatással tiszteleghettünk volna 75. születésnapján. Tomcsa-estre készül a muni­­cíp­imi Művemlési Ház — mit számít, hogy az évfordu­ló után egy hónappal kerül sor arra . Szép dolog, hogy a tanév utolsó napján a diá­kok megemlékeztek írónkról, de nem ünnepnapokból áll a világ. .. Hát így tűnődöm Tomcsá­­ról Tompa László emlékszo­bájában. A­ mindennapokban becsül­jük meg őket. ■ SOLYMOSI LÁSZLÓ * YjjaG PMWjfjaRJAI, EGYESÜLJETEK! imim AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉP­T­AN­ÁCS NAPILAPJA Nemrégiben a Csíkszeredai la­kóbizottságok megbízottai, elnö­kei végiglátogatták a város la­kónegyedeit. Arról akartak meg­győződni, hogy hol érdemlik meg a legszebb, legrendezettebb, leg­­esztétikusabb jelzőt ? A jégpá­lya negyedben, a Tudorban, az állomás mellett, vagy a Lenin ut­cában ? Az elismerés egyben 4 800 lejes prémiummal is együtt járt, amit a városi néptanács a­­jándékozott, ösztönzendő a „szép­­ségversenyt“. A pálmát a Jégpá­lya negyed vitte el. És bátran elmondhatjuk, megérdemelten. Hisz az év elejétől — az új la­kóbizottság megválasztásával — radikális változáson ment át az ottani háztömbök környéke. Földgyalukkal elegyengették a ta­lajt, több száz kocsi földet hor­­dattak, elterítették, fűvel beve­tették, a széleit virággal beültet­ték, a bekötő utakat leaszfaltoz­ták, kimeszelték a lépcsőháza­kat cementbe ágyazták a poro­iókat, hintákat, ping-pong asztalt szereltek fel stb. A lakók több mint 100 000 lej értékű hazafi­as munkát végeztek. A látogatók egyöntetű megállapítása : „a ne­gyed olyan jól néz ki, mint egy virágos park“. Hogyan sikerült ezt elérni? Jó szervezéssel, következetes szi­gorúsággal, ügyes mozgósítással és sok-sok utánajárással. Eleinte a lakók egy részének itt sem akaródzott a délután sza­bad óráit parkosítással eltölteni. Özen-hatan ha jelentkeztek mun­kára, aztán ötvenen, majd száz­­nál is többen. S a szüntelen mozgósítás mellett nagy szerepe volt ebben a bátorhangú faliúj­ságnak, amelyik kipellengérezte mindazokat, akik nem vettek részt a szépítésben, akik rongál­ták a padokat, letaposták a zöld­övezetet, letörték a virágokat, és ugyanakkor megdicsértek min­denkit, aki szívén viselte a lakó­negyed sorsát. Az Jégpálya negyedben elért e­­redmények között talán éppen az a legjelentősebb, hogy az ott la­kók immár minden különösebb felszólítás nélkül vesznek részt a közös munkákban, mindenki i­­gyekszik megóvni a nagyon szép virágsorokat, a zöld gyepet, a közösen létrehozott javakat. (Az autókkal nincs baj, kezdet kez­detén kitiltották azokat, csak a parkolóhelyig juthatnak el). Az ottani lakóbizottság jelesre vizsgázott, bőven akad tanulni­­való tőlük, mint ahogy a látoga­tók közül egyik lakószövetségi elnök megjegyezte: „hamarabb kellett volna idejönnünk“. És a már felsorolt pozitívumok mellett föltétlenül eltanulandó az is, hogy a lépcsőházakat milyen tisztán tartják, (kimeszelték) ke­peket­­függesztettek ki, virágokat, a bejárati ajtókra függönyöket tettek stb. És föltétlenül követendő pél­da a többi lakóbizottságok szá­mára az is, hogy a Jégpálya ne­gyedben rendszeres a melegvíz szolgáltatás, hogy a hőmérséklet zuhanásával kéretlenül megjele­­nik a meleg­­-Tűtőtestekben-Dicsérendők a későbbi terveik is: barkácsoló műhely (bárma­lyik lakó igénybeveheti szükség esetén), a filatelisták számára találkozó helyiség létrehozása stb. Tovább szeretnék bővíteni a gyerekjátszótereket( ez egyéb­ként itt is — akárcsak az egész város területén — az egyik leg­­akutabb probléma). Feltétlenül érdemes megemlí­tenünk a legutóbbi kezdeménye­zésüket is. A lakók szövetségé­nek vezetősége nem elégedett meg az eddig virágos parkok lét­rehozásával (amihez több tíz ki­ló fűmagot, többszáz tó rózsát, díszcserjét, különböző virágma­gokat, no meg sok műtrágyát vásároltak), hanem szerződést kötöttek a helybeli kertészeti technikummal, versenyt hirdettek, hogy melyik diák vagy tanuló­­csoport tudja legjobban megter­vezni két háztömb közötti terület parkosítását (megfelelő ösztönző díj ellenében), és az iskola egyik melegházát is mintegy „kibérel­ték“ virágtermesztésre, valamint a tanulók gyakorlati idejük so­rán elvégzik a kertészeti szaktu­dást igénylő munkákat. (Mindeh­hez­­ az anyagi fedezetet a lakó­szövetség biztosítja.) Fölöttébb értékes kezdeményezés, azt remé­lik, hogy így esztétikailag még szebb, még otthonosabb, látvá­nyosabb lesz a lakónegyed. Mindezeket azért tartottuk szükségesnek elmondani, hogy egyrészt bebizonyítsuk, méltán érdemelték meg az szépségver­seny első díját, másrészt kétséget kizáróan szemlélteti, hogy kis ta­karással, jó szervezéssel, mozgó­sítással szebbé­ tehetjük környe­zetünket Könnyedén megvalósít­ható a megyeszékhely többi ne­gyedeiben is, ahol vajmi kevés mozgás figyelhető meg e téren annál inkább sár, rendetlenség, piszkos, rongált lépcsőházak zöldövezetnek híre-hamva sinc­­(mint például a Tudor negyed­ben). A példa megvan tehát, csupán követni kell. SÓFALVI ANDRÁS Jó példa van , követni kell! 1 ESZMINYIK Tegnap délután Székely­udvarhely municipium nép­­tanácsának 15. rendes ü­­lésszaka — amelyen részt vettek vállalatok és intézmények veze­tői s a megyei néptanács osztály­vezetői is —, megvitatta a VB­B jelentését az iskolák működésé­hez szükséges anyagi feltételek biztosításáról. a Fortuna kegyeltjei. Újabb szerencsés nyertesekről kaptunk hírt a Megyei Lotto-Pronosport Igazgatóságá­tól. Máté József, köröndi lakos községében hat lejes borítékolt sorsjegyen egy Skoda S-100 tí­pusú személygépkocsit nyert, míg Deák Rozália székelyudvar­helyi lakos a municípiumban ugyanezen a játékformán egy Dacia 1300-asnak lett tulajdono­sa. Itt jegyezzük meg, hogy a Dacia 1300 típusú személygép­kocsik újdonságnak számítanak a hat lejes zárt sorsjegy lehet­séges nyereményei között. Súlyos közlekedési baleset­­ről tájékoztat a Megyei Milícia közlekedésrendé­szeti osztálya. 28-án este 23.40 órakor életveszélyes sérülést szenvedett Krisztus Pál, 29 éves remetei lakos, aki ittas állapot­ban elaludt az úttesten, így ü­­tötte el a 31—HR—345 jelzésű Pál Gyula által vezetett ciszter­­nás kocsi. Jól sikerült szimpoziont tartottak a székelyudvar­helyi bútorgyárban. Több mint 300 dolgozó részvételével Báró Hajnal, tanárnő, az Orszá­gos Pártkonferencia résztvevője a konferencia jelentőségéről be­szélt, Higyesi Mária előadásának címe pedig Románia fejlődési szakasza a jelenlegi időszakban volt. 3­4 P­ERC Az oktatás korszerűsítéséről — tanfolyamon BESZÉLGETÉS SÁN­­THA JENŐVEL, A ME­GYEI TANFELÜGYE­­LŐSÉG TANFELÜGYE­LŐJÉVEL Néhány nappal ezelőtt átkép­ző tanfolyam indult Székelyud­varhelyen tanítók számára. Nyil­vánvaló, a tanfolyam célja kor­igényből fakad, a pedagógusok­nak azon törekvéséből, hogy be­csülettel megbirkózzanak az ok­tató-nevelő munka bonyolult fel­adataival. Kik vesznek részt a tanfolyamon ? — Az idei tanfolyamon (augusz­tus 25-től szeptember 10-ig ■ tart) 130, húsz-huszonöt éves tanügyi pályafutásra visszatekintő Har­gita és Kovászna megyei tanító (főként tanítónő) jele­t meg. Már a résztvevők sokasága is i­­gazolja, pedagógusaink milyen nagy érdeklődéssel követik a jobb eredmények elérésének út­jait. . — Hogyan próbálja kielégí­teni a tanfolyam ilyen irányú érdeklődésüket ? — Az előző években tanítók számára szervezett hasonló ta­nulási formákkal összehasonlítva elmondhatjuk, hogy a jelen tan­folyamon sokkal többet foglalko­zunk az oktatás korszerűsítésé­nek kérdéseivel, mind előadáso­kon, mind szemináriumokon.­­Persze, általános elvek hangoz­tatásával mit sem érnénk el: gya­korlatban, hozzáférhető módon mutatják be a résztvevőknek hogyan lehet új módszerek alkal­mazásával az új követelmények­nek eleget tenni. A gyakorlati bemutatókat (mint amilyen pél­dául maga a szemléltető eszkö­zök kiállítása is) a szemináriu­mokon megbeszélések követik , lecke­terveket dolgozunk ki közö­sen, keressük a korszerű oktatás egy-egy követelményének gya­korlati, konkrét alkalmazását, figyelembe véve a tantárgyak sa­játosságait. Úgy véljük, időszerű feladatnak teszünk eleget, ami­kor különös fontosságot tulajdo­nítunk a munkára való nevelés, a kézimunka-órák és a gyakorla­ti oktatás kérdéseinek is. A tan­folyam programjában helyet ka­pott továbbá a hazafias dalok tanulása is. — Kívánjuk, hogy a tan­folyam résztvevői hasznos is­meretekkel térjenek vissza munkahelyükre, az iskolába, s a küszöbön álló tanévet díj elképzelésekkel, új lendülettel kezdjék. Lejegyezte : BALÁZS ANDRÁS A GÉPEK MAXIMÁLIS KIHASZNÁLÁSA MEGHOZNÁ A KÍVÁNT EREDMÉNYT A vetésre váró területek A­­gy­falván jórészt már augusz­­tu közepéig felszabadultak (a takarmánynövények után már a hónap elején­­). Nem tétlenked­tek sem az mtsz-tagok, sem a mezőgépészek. Igyekezetüknek tudható be, hogy az augusztus végéig felszabadított területek mintegy nyolcvan százalékán már el is végezték a vetőszán­tást. A tervezett 215 hektárral szemben ezidáig 120 hektárt szántottak fel. A napi ütem 7—9 hektár. — Korántsem lehetünk elége­dettek ezzel az ütemmel — mondják Bodó Géza, mi gazdaság mérnöke) . De a gátló ténye­zőkkel, bármennyire is törek­szünk, nehezen tudunk megbir­kózni. Nehézséget okoz például azoknak a területeknek a szán­tása, amelyeket előzetesen trá­gyázni is kell, s bármilyen je­lentős munkaerőt köt is le a trá­gyaszórás, mégsem tudunk kellő­képpen haladni: a már két esz­tendeje kért trágyaszóró-utánfu­­tókat a gépesítési részleg mai napig sem kapta meg. Az egy­szerű utánfutókat is használhat­­nók, de ebből is kevéssel rendel­kezünk, ami van, nem elég még a silózáshoz sem... A még felszabadításra váró területeken gépi erővel próbálják megoldani a betakarítást (egyet­len gazdaság a környéken, amely már az elmúlt évben igénybe vette a burgonyaszedő­ gépeket­­). A kukoricaszár betakarításánál is silókombájnt használnak. Sok a tennivaló. A különböző folyó munkálatok annyira igénybe ve­szik a rendelkezésre álló trak­torokat, hogy a vetéselőkészítés­­re, vetésre alig jut belőlük.­­ A gazdaságnak jelen idő­szakban szüksége volna legkeve­sebb hét traktorra a silózásnál, kettőre a burgonyaszedésnél, egyre a műtrágyaszórásnál, négyre a trágyázásnál, háromra a szántásnál, tárcsázásnál kettő­­re, vetésnél ugyancsak kettőre, vagyis összesen huszonegy trak­torra. Az agyagfalvi gépesítési részleg viszont mindössze tizen­két traktorral rendelkezik, s e­­zek közül is egy Gyergyóban dolgozik. A nehézségek ellenére nem állunk túlságosan rosszul a munkálatokkal. A meglévő gé­pek maximális kihasználása, a rugalmas munkaszervezés eddig is meghozta a kívánt eredmé­nyeket, s a továbbiakban is eb­ben látjuk annak biztosítékát, hogy idejében végzünk az őszi szántási-vetési munkálatokkal... BARTOS ALBERT KRÓNIKA I. Baudouin király és Fabiola királyné meghívására Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt, 1972 október 24 és 26 között hivatalos látogatást tesz Belgiumban. EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN Egyes szocialista országok kül­ügyminisztériumi képviselői tanácskoztak Varsóban Folyó év augusztus 29-én és 31-én Varsóban tanácskozásra ültek össze a Belorusz SZSZK, Bulgária NK, a Csehszlovák SZK, Kuba Köz­társaság, a Német DK,, a Mongol NK, a Lengyel NK, Románia Szocialista Köztár­saság, az Ukrán SZSZK, a Magyar NK és a Szovjetunió külügyminisztériumának kép­viselői. A tanácskozáson meg­figyelői minőségben részt vett Vietnam DK képviselője is. A találkozó alkalmából vé­leménycserét folytattak az ENSZ 27. ülésszakának prob­­lémáival kapcsolatban. A találkozó az elvtársi e­­gyüttműködés és a teljes, köl­csönös megértés légkörében folyt le. Román dokumentum az ENSZ-ben Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése leg­közelebbi ülésszakán meg­vizsgálja Kurt Waldheim, ENSZ-főtitkár jelentését a nemzetközi biztonság erősíté­sére vonatkozóan 1970-ben el­fogadott nyilatkozat teljesíté­séről. A jelentést a tagálla­mok tájékoztatásai és javasla­tai alapján állítják össze. Románia Szocialista Köz­társaság állandó ENSZ-képvi­­selete ez év augusztus 30-án szóbeli jegyzéket ismertetett a főtitkárral, kifejtve orszá­gunk véleményét a nemzet­közi biztonság erősítésére vo­natkozó ENSZ-nyilatkozat tel­jesítésével kapcsolatban. A szóbeli jegyzék ismerteti Romániának a békére, együtt­működésre és­­a népek közöt­ti megértésre irányuló politi­káját, hozzájárulását a világ államai közötti kapcsolatok­ban mutatkozó enyhülés és normalizálódás pozitív ten- T­eneiá­nak érvényre jutásá­­hoz. Belgrádba érkezett Kurt Waldheim Auguisztus 31-én a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács meg­hívására Belgrádba érkezett Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő­titkára. Az ENSZ főtitkár szeptem­ber 3-ig tartó látogatása so­­­rán megbeszéléseket folytat Mirko Tepavac jugoszláv kül­ügyminiszterrel. Kurt W­ald­­heimet fogadni fogja Joszip Broz Tito elnök és Dzsemal Bjedics jugoszláv kormányfő. Románia a turisztika országa — címmel kiállítás nyílt Moszkvában Augusztus 31-én a moszkvai Hudozsesztvennij mozi elő­csarnokában megnyílt Romá­nia, a turisztika országa cí­mű kiállítás, amely a román nép turisztikai eredményeit mutatja-----be.—A­ megnyitáson részt vett Gheorghe Badruş, Románia moszkvai nagyköve­te és Alekszandr Rjabinyin, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő nemzetközi turisztikai főigazgatóság első igazgatóhelyettese, a Szovjet— Román Baráti Társaság alel­­nöke. A kiállítás szeptember 17-ig marad nyitva Moszkvá­ban, majd Krasznodarban és Bakuban is bemutatják. Nb se împrumuta I­ sá.­­

Next