Hargita, 1972. december (5. évfolyam, 285-311. szám)

1972-12-07 / 290. szám

V. ÉVFOLYAM 290. (1487.) SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK­­ AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1972. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖKI ARA 3Ó BAN­ A szellemi és anyagi tartalékok mozgósítása az 1973-as évi ter­melési előkészületek biztosítéka A galócási Fafeldolgozó Komp­lexum műszaki személyzete, e­­gész munkaközössége az évi terv­feladatok maradéktalan teljesíté­sére és a jövő évi termelés fel­tételeinek megteremtésére össz­pontosít ezekben a napokban. Te­vékenységük, természetesen, sok irányban bontakozott ki, átfogja a megyei fafeldolgozó iparág e jelentős egységének egész tevé­kenységét. A műszaki osztály egy szakember­csoportja a munka és a termelés jobb megszervezésé­nek kérdéseivel foglalkozik, a csoport ilyen szakosítása máris szép eredményeket hozott a tech­nológiai folyamatok korszerűsíté­sét, végső fokon a minél takaré­kosabb, gazdaságosabb termelés megszervezését illetően. Szász Márton mérnök, a mű­szaki osztály vezetője elmondot­ta, hogy az üzem magas műszaki színvonala nem zárja ki az e­­gyes részlegek, munkahelyek kor­szerűsítésének lehetőségét, ellen­kezőleg, lépést kell tartaniuk az újabb és újabb követelmények­kel. Számos példa igazolja ezt, egyes technológiai folyamatok módosítása, bizonyos műveletek egyszerűbbé tétele konkrét több­lettermelés, illetőleg megtakarítás elérését tette lehetővé. Az utóbbi időszakban nagy e­­rőfeszítéseket tettek olyan új technológiai folyamatok beveze­tésére, amelyek által biztosítják a fa korszerűbb feldolgozását, a hulladékanyagok jobb értékesíté­sét, csökkentik a termelési költ­ségeket. A fenyőfélékből előállí­tott rétegelt lemez gyártástechno­lógiáját itt dolgozták ki elsősr­ban. Azt, amit eddig elképzelhe­tetlennek tartottak, sikerrel va­lósították meg, hosszas tanulmá­nyok, kísérletezések után a Csa­tó Csaba vegyész által vezetett szakember­csoport kidolgozta az említett rétegelt lemezek gyár­tástechnológiáját, a megfelelő ra­gasztóanyagok receptjét. Ezáltal évente sokezer köbméter fenyő­rönk magasabb fokú értékesítését tették lehetővé, az az árkülönb­ség például, amit ily módon a fű­részárúhoz viszonyítva érnek el, köbméterenként mintegy 6 ezer lejre tehető. Ez a munkacsoport dolgozta ki a kisméretű ládák gyártásának új technológiáját, és az adott munkahelyek újraszervezését. A tanulmány bevezetésével, amely a különleges típusú ládák gyár­­tásfolyamatának újraszervezését foglalja magába, a minimálisra csökkentik a belső szállítást, a segédidőt, általában felszámolják az egyes munkahelyek szűk ke­resztmetszetét. Kivitelezése kö­rülbelül 1500 lejbe kerül, de az elért megtakarítások összege többszöröse ennek. Érdemes meg­említeni, hogy a tanulmány ki­dolgozásának és bevezetésének ötlete a részleg munkásaitól szár­mazik. Felfigyeltek arra, hogy sok a kiküszöbölhető művelet, nehézkes a szállítás, ami ala­csony termelékenységet idézett elő. A szakszervezeti bizottság i­­rányításával az említett munka­­csoport aztán megtette a szüksé­ges lépéseket. Megfigyelték a részleg munkafeltételeit, különbö­ző méréseket végeztek a művele­tek átlagos idejének megállapí­tásáért, fényképfelvételeket ké­szítettek a gyártásfolyamat kü­lönböző fázisairól. A galócási Fafeldolgozó Komp­lexum, illetőleg a Fakitermelő ér -Feldolgozó fővállalat­­ műszaki személyzete által sikerrel alkal­mazott tanulmányok közül csak kettőt mutattunk be cikkünkben. A fővállalat­ mérnökei, közgaz­dászai, mesterei, munkásújítói tudatosan, cselekvően veszik ki részüket a tervfeladatok teljesí­téséből, szellemi potenciáljuk g­yümölcsöztetésével kiemelked­nek a szürke mindennapok so­rából. A fővállalat keretében pél­dául 32 tanulmányt alkalmaztak ebben az évben, amelyek ered­ményeként több mint 800 ezer lej tiszta jövedelmet értek el ter­ven felül. Ezzel, természetesen, korántsem merítették ki szellemi­anyagi lehetőségeiket. A legjobb műszaki eljárások felkutatása és értékesítése jelentős mértékben határozza meg a jövő évi terme­lés előkészítésének színvonalát, konkrét lehetőségeket teremt, a terv maximális szintjének eléré­séhez. A belső erőforrások mi­nél hatékonyabb értékesítése ma igen időszerű követelménye a gazdasági tevékenységnek, s a fő­vállalat, valamint az egységek műszaki személyzetének tagjai elhatározták, hogy 1973-ban min­­den egyes műszaki alkalmazott, legkevesebb évi fizetésével e­­gyenértékű tanulmányt, új eljá­rást dolgoz ki és alkalmaz a gyakorlatban. MARTON LÁSZLÓ mérnök A tél m­egnövekedett felada­­tokat ró a városgazdálkodási vállalatokra, ez az időszak megköveteli a felelősségteljes, pontos munkát, hisz több a tennivaló tevékenységük min­den területén. Hogyan készült fel a télre a gyerg­yószent­­miklósi városgazdálkodási vállalat ? — Részletes intézkedési ter­het dolgoztunk ki, amelynek elő­írásait megvalósítjuk. Tevékeny­ségünk minden területére alapos figyelmet fordítottunk, az intéz­kedési terv kidolgozásánál fi­gyelembe vettük az előző évek tapasztalatait is. — Kérem részletezze a főbb előkészületeket. — Elsősorban a vízhálózattal kezdeném. Átvizsgáltuk a vízve­zetékeket, a munkacsoportok gondoskodtak az esetleges hibák kijavításáról, az üzemek, válla­latok, intézmények vezetőségé­nek figyelmét felhívták azokra a rendellenességre, amelyek tél i­­dején zavarhatják a vízszolgálta­tást és amelyeket minél előbb meg kell javítani. Alkalmazot­taink felkeresték a tömbházakat is, ahol a lakókkal megbeszél­ték a legszükségesebb tennivaló­kat. A víz minőségének megőr­zésére elegendő mennyiségű ve­gyi anyagot szereztünk be, így előreláthatólag a hidegekben sem lesz nagyobb baj a hálózat­tal. A kutakat már elszigeteltük, a fagy itt sem akadályozhatja meg a vízszolgáltatást. — A város útjainak kar­bantartásával kapcsolatban ? — A megfelelő, gépi felsze­relés rendelkezésünkre áll, jó karban van. A város útjai mel­lett homokot halmoztunk fel, a­­melyet rossz útviszonyok eseté­ben — csúszós, fagyott utak — szétterítenek a munkacsoportok. Olyan intervenciós brigádot a­­lakítottunk a tél idejére, amely gyorsan, operatívan tud közbe­a­­vatkozni, bármikor szükség van rá. A hóeltakarítás már ezekben a napokban gond Gyergyószent­­miklóson, már most igyekeztünk úgy megszervezni a munkát, hogy lehetőleg ne maradjanak sokáig behavazott állapotban az utak. — Mi újság a közszállítás­ban ? A járművek zavartalan mű­ködtetésének megteremtettük a feltételeit, a téli időszakra a garázsokat elláttuk tüzelőanyag­gal, az esetleges műszaki hibá­kat javítjuk, amilyen gyorsan csak lehet. A megnövekedett u­­tasforgalom jobb lebonyolítása FERENCZ LEVENTE (Folytatás a 2. oldalon) Jöhet a tél... de lassan Beszélgetés Ádám Vencel elvtárssal, a gyer­gyószentmiklósi városgazdálkodási vállalat igazgatójával Modern 4 metamorfózi Nem cifrázza a szót, tömören, egyszerű sza­vakkal felel kérdéseim­re. Rövid szüneteket tart beszéd közben, megvárja míg papírra kerül minden mondata. Sorsát beszéli el, s ha a kérdések­ látatlanul hagyják életének egyik­másik állomását, segít­ségemre siet, azt akar­ja, hogy szépítgetések, tetszetős betoldások nélkül — most már közösen — minél telje­sebb képet adhassunk életéről. Gyakorlatias­sága, a tényekhez való konok ragaszkodása mi­att van ez így, nem kérkedni akar, hisz nem is mond semmi rendkí­vülit, semmi olyant, a­­mi felülemelné a hét­köznapok dolgos embe­rénél Megszokott életút az övé, nálunk felé sok­­százan élnek hozzá ha­sonlóan. Balánbányán va­gyunk, a szakszervezeti bizottság irodájában beszélgetek Oroian Ta­­cobbal. Huszonhét éves keménykötésű fiatal bányász ül velem szem­ben, munkában edző­dött kezét rezzenéstele­nül tartja az asztalon, csak nagyritkán emeli fel, hogy ajkához vi­gye cigarettáját. — Az egyik Ludas melletti faluban nőt­tem fel, a szomszédos Maros megyében. Ott dolgoztam a termelő­szövetkezetben, tizen­­kilencéves voltam, mi­kor egy újsághirdetés felkeltette az érdeklő­désemet és eljöttem Balánbányára. Idestova nyolc esztendeje annak, azóta legfennebb az é­­vi szabadságok idején hagytam el a várost. Úgy indult el mint a többi falusi fiatal. A következetes iparfej­lesztési pártpolitika e­­zernyi új munkalehető­séget teremtett a mi vidékünkön is. A bá­nyászmesterség különö­sen vonzza a fiatalokat nemcsak a jó kereseti lehetőségek miatt, ke­mény próbatételt jelent számukra, ahol fel­mérhetik, mennyire futja energiájukból, fia­talos lendületükből. A faluról elszármazó fiatalok többnyire heelyt­­állnak e komoly próba­tételen Nem könnyű a mezei munka sem, ők már gverm°kkoruktól hozzászokhattak az iz­zasztó, kemény föld­munkához, ilyen tekin­tetben semmi újat nem tartogat számukra a bánya. Ott is, itt is dolgozni kell. A kü­lönbség mégis óriási a két­ munkahely között A napfényt egyik nap­ról a másikra föld a­­latti levegőre cserélni, nagy igénybevételt je­lent a szervezetnek. S ha a szervezet bírja is az átváltozást, sokan visszasóvárogják a nap­fényt, pár hónap telté­vel hátat fordítanak ú­­jonnan választott mes­terségüknek. Oroian Iacob kitar­tott tizenkilenc éves fejjel tett elhatározása mellett, lassan már a legrégibb balánbányai bányászok között em­legetik a nevét. — Mindenfajta szak­­képesítés nélkül vettem kezembe a bányász szerszámokat. Nekem mindent itt kellett meg­tanulnom, ha azt akar­tam, hogy gyökeret e­­resszek Balánbányán Tetszett az új mester­ség, ezért odaálltam a munka mellé. Azt nem itt kellett megtanul­nom, dolgozni már ed­dig is tudtam. Hogy tulajdonképpen mikor­tól számítom magam a valódi bányászok kö­zé ? Nem lehet ezt pontos időhöz, naphoz kötni, ha az ember rá­szánja magát, észre­vétlenül végbemegy az átalakulás. Megráz­kódtatással jár ? Én ezt sem tapasztaltam. Szakképesítési tanfo­lyamot végzett, papír­ral igazolja bányaipari szakmunkás, tömörebb ben: bányász. Munka­társai, vezetői észrevet­ték gyors előrehaladá­sát, 1968-ban, amikor még alig négy éves bá­nyász­múlttal rendel­kezett, brigádvezetővé nevezték ki. Negyven­öt ember munkáját i­­rányítja, akik napi há­rom váltásban indul­nak a hegyek kincset rejtő belsejébe. Váltásonként tizenöt emberrel dolgozik. Ő mindig abba a váltásba áll be, amely leginkább rászorul a segítségre. Egyszer délelőtt, más­kor éjszaka veszi ma­gára a munkaruhát. Különösen akkor borul fel megszokott mun­karendje, ha hiányzik valaki a brigádjából. Pótolni kell a hiányzó munkaerőt, s azt találja a legegyszerűbbnek, minden utánjárás nél­kül könnyen megoldha­tónak, ha ő, a brigád­­vezető áll be a helyé­be. Így aztán senkinek sem szenved csorbát a keresete, nem érzik meg egyik-másik mun­katársuk távolmaradá­sát. — Azt mondtam az előbb, nem tudom pon­tosan, mikortól lettem valójában bányász. Ez csakugyan így van, el­lenben ha azt kérdezné, mikortól számítom ma­gam végleges balánbá­nyai lakosnak, azt hi­szem erre már ponto­sabb választ tudnék adni. Alig egy éve dön­töttem véglegesen. Megnősültem, megszü­letett már a gyerme­künk is, lakást kap­tunk, nincs értelme el­vágyódni innen. Ide­költözött egyik testre­, rém, s utánunk jöttek még vagy nyolcan a szülőfalumból. De nem csak velük barátkozom, sok itt a jóravaló em­ber, hiba lenne a lát­szat alapján ítélni min­denkiről. Oroian Iacob túlju­tott az útkeresés idő­szakán, a falusi föld­műves szülők gyerme­ke bányásszá változott Szakmunkás lett, aki véglegesen megtalálta élete, célját, hivatását Közben mindvégre megmaradt egyszerű, dolgos embernek, csu­pán új vonásokkal gaz­dagodott jelleme. Tag­ja lett a munkásosz­tálynak. Részese, az i­parosítás természetes velejárójaként, társa­dalmunk osztályszer­kezetében végbemenő átcsoportosulásnak. BORBÉLY LÁSZLÓ KOMMUNISTÁK 1­ 2­3­4­5 ~ZT. . m ESEMÉNYEK A falusi filmfesztivál meg­nyitásán több mint 17 400 néző — ebből 6397 tanuló — vett részt. Ebből az alkalom­ból ünnepségekre került sor a parajdi, lövétei, gyergyóújfalusi, zetelaki és tölgyesi filmszínhá­zakban. December 5-én du. 2 óra­kor a székelyudvarhelyi bútorgyárban egy tudomá­nyos brigád — a dr. Petru Gro­za líceum két tanára: Wéber Vilma és Albert Judit — talál­kozott a munkásokkal. A brigád tagjai A fa kémiája és biológiá­ja témáról tartottak előadást. A napokban a tusnádfür­­dői Művelődési Házban szimpoziont szerveztek a helyi fürdő történetéről. Ugyan­itt tegnap délután 7 órakor a könyvtár szavalócsoportja je­lentkezett zenés-irodalmi mű­sorral. Az előadást Busuioc Ste­lián állította össze. szavalók: Tamás Ibolya, Lázár Teodora, Rácz János, Neacşu Stefan és Stoica Stelian voltak. A gyergyószentmiklósi művelődési kar szervezé­sében december 5-én dr. Pethő Béla főorvos előadást tar­tott A nemi betegségek és bőr­­fertőzések megelőzése címmel. Az előadás nagy­ érdeklődést váltott ki­ a nagyszámú közön­ség körében. Kedvezett a szerencse megyénk vadászainak. A múlt héten a borszéki va­dászterületen egy 200 kilós vad­disznó került puskavégre, az il­sőbb! időszak egyik „legsúlyo­sabb“ zsákmánya. • A rovatot szerkesztette: GERÉB GÉZA a köztársasá KIKIM FÁLÁNAK XXV. ÉVFORDULÓJA A­A KOS MIK IF SERF Vallomás és számba vétel A 25 éves Köztársaságot ün­neplő tömegrendezvények soka­ságában megkapóan szépnek ígérkezik a­ székelyudvarhe­lyi Művelődési Ház által kezdeményezett művész-talál­kozó, amelyre szombaton, december 9-én kerül sor. FINTA BÉLA, a municípium művelődési házának igazgatója válaszol az ünnepi rendezvény jellegét, tartalmát, szervezeti ke­reteit célzó kérdéseinkre.­­ A Köztársaság kikiáltása 25. évfordulója méltó köszöntésé­re való elképzelések összeveté­se során jelentkezett az igény, hogy hívnák meg azokat a szé­kelyudvarhelyi születésű , de el­származott művészeket — írókat, költőket, képzőművészeket és e­­lőadóművészeket —, tanárembe­reket, akik mindig találtak mó­dot arra — így, szülővárosuktól távol élve is —, hogy közvetle­nül támogassák a város művé­szeti-művelődési életét, hozzá­járuljanak rangosodásához, az itt élő dolgozó emberek szellemé­nek pallérozásához. Példát so­rolhatnék — köztudottak már —, hirtelenében Balogh Ferenc­­re gondolnék, aki rendszeresen hazajár koncertezni, akár csak a fiai, akik valahány külföldi hangversenyük után visszatérnek a „forrásból meríteni“. Tehát a­­molyan számbavétel lenne ez a találkozó, a megtett út felméré­se ugyanakkor, az emberi-mű­vészi önmegvalósítás számbavé­tele abban az összefüggésben is, hogy mit tettek szülővárosuk szellemi felemelkedéséért s mit tehetnének a továbbiakban. — Számbavételről, szám­adásról beszél, milyen kere­tek között történik ez? — Gondolok itt A Hét szer­kesztősége olvasótalálkozójára, egy kerekasztal-szerű megbeszé­lésre, ahol azt vitatnák meg, hogyan járulhatnak hozzá még erőteljesebben az elszármazott személyiségek a kisváros szelle­mi és kulturális élete színvona­lának további emeléséhez, ran­gosodásához. Tulajdonképpen ez­zel a mozzanattal kezdődik a ta­lálkozó, délután 4 órakor. Hang­súlyoznám azonban, hogy a rendezvény a mi elképzelésünk­ben egy kerek egész. Ezt köve­tően ugyanis a Művelődési Ház előcsarnokában megnyitjuk azt a körülbelül 50 képből álló tár­latot, amelynek anyagát az é­­vek során városunkban kiállí­tással jelentkezett képzőművé­szek adománya képezi. Majd következik a kimondottan ün­­nepköszöntő része a rendezvény­nek, a nagyteremben. — Ez milyen elképzelésre épül ? — Gálfalvi Zsolt ünnepköszön­­tő beszéde után, amolyan in­terjú formájában Demeter Já­nos, Szemlér Ferenc, Jodál Gá­bor, Bene József, Kányádi Sán­dor, Farkas Árpád, Toró­­Tibor vallanak a Köztársaságról, a Respublika éveiről. — Szó esett előadóművé­szekről is. Nekik milyen sze­repük lesz az est során ? — Az ő felléptükkel zárul az ünnepköszöntő est. Neveket nem mondanék , sokan lesznek. — Köszönjük a tájékozta­tást. És sok sikert kívánunk a Köztársaságot köszöntő e­­gész napos rendezvény lebo­nyolításában. SOLYMOSI LÁSZLÓ Lejegyezte: Pezsgő kulturális élet Csíkszentgyörgyön Alig ért véget ez az ősz — mindnyájan emlékszünk a ked­vezőtlen időjárás okozta nehéz körülményekre, s a helytállásra, amellyel megyénk mezőgazdasági dolgozói mellett, mondhatnánk valamennyien részt vállaltunk a termésmentésben — s máris a művelődési otthonok tevékenysé­ge felé fordult a figyelem. Bár­mennyire próbálnánk is általáno­sítani, szakadatlanná, „egész­­évűvé“­ tenni és nyilvánítani községeink, falvaink kulturális életét, el kell ismernünk, hogy mégiscsak a téli időszak hozza és jelenti a legkedvezőbb feltétele­ket a művelődési élet teljes ki­bontakozására, mind az objektív, mind a szubjektív ráhatások kö­vetkeztében. Így történt ez Csíkszentgyör­­gyön is — noha emlékezetes ma­rad például a menasági népi­­együttes szereplése a nyár folya­mán, mindazok számára, akik a televízióban láthatták. A művelődési otthon igazgató­ja, Szász Domokos elmondotta, hogy a jelen pillanatban a köz­ségben két folklóregyüttes és két folklór csoport tevékenykedik és készül a Köztársaság kikiáltásá­nak huszonötödik évfordulója ün­nepére. A három tánccsoport pe­dig, amely az öregek, lányok és a vegyes csoportból tevődik ösz­­sze, úgyszintén megkezdte pró­báit s lelkesen készülnek az ün­nepet megelőző vetélkedőre. Ha ezekhez az együttesekhez, kultu­rális formációkhoz hozzátesszük a nagyszámú szólista és az agi­­tációs brigád színvonalas tevé­kenységét és szereplését, azt hi­szem fenntartás nélkül elmond­hatjuk, hogy a csíkszentgyörgyi művelődési otthonban derekasan folyik a munka. Úgyszintén meg kell említe­nünk azt is, hogy a népi egye­tem keretében, a község értel­misége odaadóan kiveszi a ré­szét — egymást érik a színvona­las és a tartalmas előadások, a­­melyre a községlakók szívesen eljárnak. A népi egyetem elő­adásainak témaköre változatos -- a törvény ismertetőktől, a tu­dományos ismertetőkig terjed — s talán pontosan ez az, amivel biztosítani tudja látogatóinak szép számát. Felvetettük, vitáztunk,­­ hogy kire is tartozik tulajdonképpen az ingázó ifjúság kultúr­szociá­lis nevelése, foglalkoztatása. A községek vezetősége arról pa­naszkodott, hogy mivel az if­júság a városban tölti idejének nagy részét, nem nyílik mód a művelődési életbe­­ való bekap­csolásukra, az üzemek viszont azzal érveltek, hogy munka u­­tán a fiatalok hazamennek... S nem egy esetben az történt, hogy a két bába közt, elveszett a gyermek. Csíkszentgyörgynek közel hét­­száz (!) ingázó fiatalja van. A művelődési otthon igazgatója ar­ról tájékoztatott — magunk is meggyőződhettünk —, hogy a megnevezett kulturális formá­cióknak döntő többségében pon­tosan ezek az ifjak szerepelnek, ezek járnak a népi egyetem elő­adásaira is. Ez a példa minden­képpen azt tanúsítja, hogy kö­rültekintő szervezéssel az ingázó ifjúság nem csak bevonható, de lelkes részese is lehet, egy köz­ség művelődési életének. Csíkszentgyörgyön — mind a hagyományokhoz való vonzódás, mind pedig a megfelelő szerve­zés, lehetőségteremtés következ­tében — megfigyelhető a lakos­ság, legyen az felnőtt vagy fia­tal, odaadó érdeklődése és aktív részvétele a művelődési életben, ami nem csupán a fennebb em­lítettekben tükröződik, hanem fellelhető a szak- és szépirodalmi könyvek iránti érdeklődésben, a különböző köri tevékenységben is. Ezért mondjuk pezsgőnek a község kulturális életét... GAAL PÉTER Fazekas Lajos elvtárs találkozója­­ gyergyószentmiklósi ifjúmunkásokkal Tegnap délután, a Köztársaság negyedszázados évfordulóját kö­szöntő rendezvénysorozat kere­tében a gyergyószentmklósi fa­kitermelő és feldolgozó egység klubjában Fazekas Lajos elvtárs, az RKP Hargita megyei bizott­ságának első titkára, találkozott a gyergyószentmiklósi munkás­­fiatalokkal. A találkozón részt­­vett Ioan Oprea, a megyei párt­­bizottság propaganda osztályának vezetője, Fábián András, a KISZ Hargita megyei bizottságának első titkára, Ion Angheleanu, a megyei néptanács alelnöke, vala­mint Jakab Imre, az RKP Gyer­­gyószentmiklós városi bizottságá­nak titkára. Antal Ernő, Gyergyószentmik­­lós város KISZ bizottságának titkára nyitotta meg a találko­zót, köszöntötte Fazekas Lajos elvtársat, majd röviden vázolta azokat a kiemelkedő eredménye­,­ket, amelyeket a gyergyószent­miklósi munkásfiatalok az 1972. évi gazdasági-társadalmi tevé­kenységükben elértek. Fazekas Lajos elvtárs meleg hangú beszédben foglalkozott az ifjúsági élet sokoldalú kérdései­vel. Rámutatott a munkásfiata­lok előtt álló további nagysze­rű feladatokra, arra, hogy mi­lyen nagy szerep hárul az ifjú­ságra az ötéves terv határidő e­­lőtti teljesítésében, megyénk felvirágoztatásában, a sokolda­lúan fejlett szocialista társada­lom felépítésében. A találkozón a különböző vál­lalatok fiataljai köszöntötték a körükben megjelent Fazekas Lajos elvtársat, ünnepi vállalá­sokkal bizonyították, hogy a gyergyószentmiklósi ifjúmunká­sok maradéktalanul valóra váltják a Román Kommunista Párt által rájuk bízott célkitűzé­seket. A baráti légkörben lezajlott találkozót színes művészi műsor zárta. EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN • Párizsban szerdán folytatódott a Le Duc Tho, a párizsi vietnam-értekezleten részt vevő­­ VDK-küldöttség különtanácsosa és Henry Kissinger, az USA elnökének nemzet­­biztonsági különtanácsosa közötti bizalmas megbeszélés.­­ Kristian Eldjarn, Izland Köztársaság elnöke december 5-én fogadta Vasile Pungan román nagykövetet izlandi megbízatásának befejezése kapcsán. A Jemen Népi Demokratikus Köztársa­ság kormánya felkérte az Arab Ligát, hogy ellenőrizze a két jemeni állam egyesítésére vonatkozó tripoli megállapodás alkalmazását — közli a France Presse az Al Ahram című egyiptomi lap alapján. A Náci háborús bűnösök perének tár­gyalása kezdődött meg Hamburgban. A vád­irat szerint a törvény elé idézett hat SS 1942 és 1944 között lengyelországi lágerekben köz­reműködött több mint egymillió ember meg­gyilkolásában.­­ Mohammed Zahir Sah, Afganisztán királya elfogadta Abdul Zahir miniszterel­nök lemondását. Amint az Associated Press megjegyzi, Abdul Zahir, aki 1971 júniusában lett miniszterelnök, szeptember végén nyúj­totta be lemondását, miután kormánya a parlamentben nehézségekbe ütközött bizonyos­­nyelvi viták miatt. 9 Salvador Allende, Chile Köztársaság elnöke befejezte algériai látogatását és Moszk­vába utazott. 9 Hágában Julianna királynő megbízá­sából Marinus Ruppert megkezdte kormány­alakítási tanácskozásait.

Next