Hargita, 1974. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-02 / 77. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 77. (1894.). SZÁM, 1974. ÁPRILIS 2. KEDD ARA 30 BAM­ ÜTEMESEBB MUIkiIT. PONTOSABB EGYÜTTMŰKÖDÉST az építő és a megrendelő között­ ­A Csíkszereda­ Fafeldolgozó Vállalat két új ipari egységet é­­pít a megyeszékhelyen: a préselt faforgácslemez-, illetőleg a bú­torgyárat. A két új gyár a város nyugati övezetében, egymás tő­szomszédságában épül, fő kivite­lező a brassói Építkezési Tröszt Hargita­ megyei ipari építőtele­­pe. A préselt faforgácslemez gyá­rat ez év októberének végén kell ü­zembehelyezni, érthető, ha a munkatelepen nagy sürgés-for­gás fogadja a látogatót. Ebben az időszakban nagyobb feladat a szakvállalatok munkacsoportjai­ra hárul, a szigetelőkre, a tech­nológiai berendezések szerelői­re, de már a bukaresti Automa­­tikus berendezések szerelőválla­latának egyik csoportja is a munkatelepen tartózkodik. Nyil­vánvaló, hogy ebben a helyzet­ben nyomatékosan tevődik fel a munka­ megszervezésének kérdé­­se, pontosabban, hogy az építke­zés fővállalkozója milyen fel­tételeket teremtett a bedolgozó vállalatok optimális együttmű­ködéséhez. Hiszen a két szerelő, vállalatnak összesen több mint 13 millió lej értékű munkálatot kell elvégeznie a hátralévő idő­szakban, s az építőre — a fővál­lalkozóra pedig mintegy 3,1 mil­­lió lej értékű munkálat elvég­zése vár. És a tények azt mutat­­­ják, hogy az építő megkésett a szerelőfrontok kialakításával, más sok, viszonylag alacsony ér­tékű, de igényes — a szerelők szempontjából alapvetően fon­tos — munka kivitelezésével a­­dós, és nem mindegy, hogy mi­lyen ütemben ,,nyitja“ meg e­­zeket a frontokat. Mert a gépi berendezések szerelésének üte­métől függ például, hogy mikor kezdhet komolyan munkához a már említett bukaresti vállalat csoportja. Bukur József mérnök, a meg­­rendelő vállalat beruházási osz­tályának vezetője. A bukaresti Augusztus 23 üzem március kö­zepéig leszállította a présberen­dezés hiányzó alkatrészeit. Addig — amint ismeretes — ez akadá­lyozta a munka teljes kibonta­kozását. Meg is változott a hely­zet: február végén még lemara­dással zártuk az első két hónap­ra eső építkezési-szerelési ter­vet, előzetes számításaink sze­rint, az első évnegyedit körül­belül 700 ezer lej értékben tel­jesítjük túl, meg kell említe­nem, hogy az összberuházási ter­vet közel 2,3 millió lej érték­ben túlszárnyaljuk. A préselt faforgácslemez gyár építőtelepén tehát rendbejöttek a dolgok, persze, ez önmagában véve nem nyugtathat meg senkit. A tech­nológiai próbák időtartama leg­­kevesebb négy hónap, erre el­­engedhetetlenül szükség van, a mi szeretnők minél hamarabb megkezdeni a technológiai pró­­bákat, amennyiben ez sikerül, határidő előtt helyezhetjük ü­­zembe a gyárat. Ez elsősorban attól függ, hogy az építő milyen ütemben fejezi be a hátralévő munkákat. Mert a brassói szere­lővállalat Csíkszeredai építőtele­pe bármelyik pillanatban kész a teljes fronton kibontakoztatni tevékenységét. Ehhez mi is ko­moly segítséget adtunk: 26 ma­gas szakképzettségű szerelőmun­kásunk dolgozik csoportjaikban. A bútorgyár munkatelepén már nem ilyen biztató a helyzet. Az építő körülbelül 1 millió lej ér­­tékű lemaradással zárja az első évnegyedre eső tervét. A lema­radás oka: a călăraşi-i gyártó vállalat nem szállított le bizo­nyos előregyártott betoneleme­ket, és nem is reméljük, hogy a közeljövőben leszállíthatja azo­kat. Kérdés, hogy az építő miért nem rendezkedett be a beton­elemek kiöntésére, hiszen végül is ehhez a megoldáshoz kell fo­lyamodnia. A bútorgyárat jövő év februárjának végén kell ü­­­zembehelyeznünk, van tehát idő a lemaradás behozására. Persze, akkor, ha az építő ki is használ­ja az időt, jobban szervezi meg munkáját, értem ezen mind az anyagellátás, mind a kivitelezés kérdéscsoportjait, ha megterem­ti a feltételeket a jobb munka­ütem, a nagyobb teljesítmény el­éréséhez. Nagy Csaba mérnök, az építő­telep vezetője: — A préselt fa­forgácslemez gyárban teljes erő­vel dolgozunk, elmondhatom, hogy viszonylag kevés munka maradt hátra. Arra törekszünk, hogy minél hamarabb adjuk át a szerelőfrontokat, ennek meg­felelően szervezzük meg tevé­kenységünket. Ahogy végzünk a gépek, berendezések alapjainak öntésével, hozzákezdünk az út­építéshez is: a préselt faforgács­lemez gyár technológiájának szempontjából igen fontos kérdés ez is, és tudjuk, hogy nem lehet szó részleges üzembehelyezés­­ről. Ami a bútorgyár építkezési­szerelési munkálatait illeti, ez már bonyolultabb, mindaddig, a­­míg meg nem oldódik bizonyos előregyártott betonelemek biz­­tosításának kérdése. Egy cala­­rasi-i vállalat összesen 180 da­rab GL—4/1 és GLM—4/1 típu­sú betonelemet kellett volna hogy leszállítson. Már több mint két hónapja. Ez a vállalat egyéb­ként a Fa- és Építőanyagipari Minisztérium hatáskörébe tar­tozik. Eddig nem kezdhettünk hozzá a betonelemek kiöntésé­hez, mert mindegyre ígéreteket tettek leszállításukra.­­Többet nem várhatunk, elvállaljuk mi ezt, fel is készültünk rá, de leg. VALI JÓZSEF (Folytatás a 3. oldalon) Nagy Imre festőművész gyűjteményes kiállítása Hazánk felszabadulásának 30 éves évfordulója és pártunk XI. kongresszusa tiszteletére vasárnap délben ünnepélyes ke­retek között megnyílt megyénk neves szülöttjének és közismert személyiségének, Nagy Imrének, a képzőművészetek érdemes mesterének gyűjteményes kiállítása. A Mikó­vár restaurált, ugyancsak ez alkalommal nyíló eme­­leti kiállítási termeiben, többszáz résztvevő jelenlétében, Ben­cze Antal, a Megyei Szocialista Nevelési és Művelődési Bi­zottság elnökének a megnyitó beszéde után, Nicu Vrabie, a Csíkszeredai 2-es számú líceum igazgatója és János Pál mú­zeumigazgató méltatta a művész életútját, alkotásait. Az ün­nepségen jelen voltak a megyei és a városi párt- és állami szervek képviselői. HÍREK ESEMINYIK Több mint kétszáz műked­velő Toplicán. A szakszervezeti műkedvelő csoportok seregszem­léjének színhelye volt a vasárna­pi Toplica. Több mint kétszázan — dalcsoportok, táncosok, nép­zenészek, agitációs brigádok, sza­valók, táncdalénekesek — hodo­­siak, galócásiak, gyergyóremetei­­ek, s persze, a vendéglátók — léptek ezúttal színpadra.­­ Négy új termék elfogadta­tását indítványozta a megyei ma­lom- és sütőipari vállalat. S mi­után a készítmények eleget tesz­nek a minőségi, az egészségügyi, a kereskedelmi elvárásoknak, forgalomba kerülnek. Ezúttal az ízes, a mákos, valamint a diós buktaféléről, meg a csavart töl­­telékes tekercsről van szó. "­ Enyhíti a türelmetlensé­get... Hírül adtuk, hogy megje­lent az új telefonkönyv. Tovább: Csíkszeredában és Székelyudvar­­helyen már a mai napon megkezd­ték a szétosztást, holnap pedig Gyergyószentmiklós és Toplica telefontulajdonosai kerülnek sor­ra.­­ A tejtermelők figyelmébe ajánljuk : A megyei tejipari vál­lalat újabb előnyöket biztosít a tejtermelők részére. Ezúttal a ta­karmánytermesztésben siet a gaz­dák segítségére: nemesített ta­­karmány-répamagot juttat, kilo­grammjának ára tizenhárom lej. Új betonhídon lépett be a reggel?... Verssor testén, a Székelykeresztúrhoz tartozó Fiat­falván új betonhidat adtak át rendeltetésének. A munkálatok ütemére jellemző, hogy alig egy hónap alatt végeztek a művele­tekkel, amelyek során utat is korszerűsítettek,­­, kanyart­­iktat­tak ki a forgalomból stb. ▼ Súlyos kimenetelű közleke­dési baleset. Vasárnap este Ba­­lánbánya kijáratánál Sámuel Ta­más, a 46—HR—1236 számú mo­­toros jármű vezetője elgázolta Karda Márton szekerest, majd é­­letveszélyesen elesett a járművel. Koponyaalapi töréssel szállították kórházba. A rovatot szerkesztette : OLÁH ISTVÁN Ünnepköszöntő kórustalálkozó Csak így tovább, dalos műkedvelők Mintegy háromszáz dalszerető ember, régi és új kórustagok, húsz évnél fiatalabbak és hat­vanon túliak találkoztak szom­baton este a Csíkszeredai mű­velődési házban, egy szép és dicséretes rendezvény alkalmá­ból. A megyeközpont művelődé­si házának vezetőségéé az ér­dem most, hogy erre is gondol­tak: dallal, énekszóval köszön­teni a haza életének közelgő nagy ünnepeit, felszabadulásunk 30. évfordulóját és pártunk XI. kongresszusát. Nem célunk a szombat esti kórustalálkozó kapcsán — a szé­kelykeresztúri, vlahicai, Csíksze­redai vegyeskórusok, a gyergyó­­szentmiklósi és székelyudvarhe­lyi férfikórusok, a Csíkszeredai 1-es számú líceum kamarakóru­sa szereplését elemezve — ér­tékrendet felállítani; e téren a­­múgyis más-más szempontokat kellene figyelembe vennünk. Különben is, mi sem könnyebb egy-egy ilyen rendezvény után, mint elkészíteni a mérleget: ki, avagy kik voltak a legjobbak, hogy következtek utánuk a töb­biek. Az ilyen összevetés fel­­hangolja a kedélyeket, kedvet ad vagy kedvet tör, vitákat csi­hol akkor is, ha véleményét a­­kár zeneesztéta mondja el, meg­fellebbezhetetlen érvekre hivat­kozva. Ám ezen a szombaton nem vetélkedni , jöttek kórusaink. Jöttek azért, hogy szabadidejük munkájának eredményét felmu­tatva, ők háromszázan, egyem­­berként vallják meg dalba öl­tött ünnepi érzelmeiket társa­dalmunk e két történelmi fon­tosságú eseménye előtt. És ebben az ünnepköszöntő gesztusban ott láttuk romániai magyarságunk, nemzetiségi lé­tünk tisztelgését is. Mert fel­csendültek Kodály és Bartók da­lai is, azaz a mi népdalaink az ő feldolgozásukban, műsorra kerültek — a román és az egye­temes dalkultúra szerzői mellett — hazai magyar zeneszerzők munkái is, dalosaink magyarul és románul énekeltek, így, ez­­alkalommal is bizonyságot téve JANKÓ ISTVÁN A vlahicai vegyeskórus (Folytatás a 3. oldalon) Feladataink példás teljesítésének az akarásával, több és mind kimagaslóbb munkatettekkel köszöntjük köztársaságunk első elnökét, NICOLAE CEAUSESCU elvtársat . •Újabb, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz, pártunk főtitkárához, Köztársaságunk első elnökéhez intézett levelek és táviratok érzékeltetik azt az erőteljes visszhangot, amelyet 1974. március 28-nak — Románia Szocialista Köztársaság elnöke megválasz­tásának történelmi momentuma országszerte — és így me­gyénkben is — kiváltott. Az őszinte ragaszkodás, a forró sze­­retet megható tanúbizonyságai azok a táviratok és levelek, a­­melyekben munkaközösségek, a gyárak, üzemel intézmények és szántóföldek dolgozói köszöntik Nicolae Ceauşescu elvtársat pártunk főtitkárát, a kiváló hazafit és jeles államférfit, kíván­nak hosszú, sikerekben gazdag életet országunk, szocialista tár­sadalmunk töretlen fejlődéséért. Magyarok és románok, Hargi­ta megye lakosai szoros testvériségben élve és dolgozva újból hangot adnak Szilárd elhatározásuknak, hogy erőfeszítéseiket nem kímélve fognak munkálkodni feladataik példás teljesíté­séért az elkövetkezőkben is. Az alábbiakban a Nicolae Ceauşescu elvtárshoz, pártunk fő­titkárához, Köztársaságunk elnökéhez intézett táviratokból köz­lünk egy újabb csokorra valót. Az ön iránt érzett mélységes hálával, igen tisztelt és szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs — hangsúlyozza az RKP Csíkszere­da városi bizottságának és a vá­rosi néptanácsnak a távirata — városunk magyar és román lako­sainak nevében kifejezzük teljes megelégedésünket és mérhetetlen örömünket az ön megválasztásá­val kapcsolatban Románia Szo­cialista Köztársaság elnökének magas tisztségébe. Engedje meg, hogy pártunk és hazánk dolgozói életének, e történelmi jelentőségű momentumának kortársaként tiszta szívből jó egészséget és munkabírást kívánjunk, hősi né­pünk új meg új sikerek felé ve­zetésében. Ebből az alkalomból is szeretnénk kifejezni mélységes hálánkat azért a fáradhatatlan tevékenységért, amelyet a szocia­lista Románia élén, az ország te­kintélyt kivívott bel- és külpoli­tikája továbbviteléért tesz. Biz­tosítjuk önt teljes ragaszkodá­sunkról szocialista társadalmunk ez igazságos és drága ügye iránt. A Magyar Nemzetiségű Dolgo­zók Hargita Megyei Tanácsa han­got adva táviratában megyénk magyar lakosai érzelmeinek, hangsúlyozza: Engedje meg, sze­retett Nicolae Ceauşescu elvtárs, hogy megyénk magyar nemzeti­ségű dolgozóinak nevében kife­jezzük mélységes megelégedésün­ket és határtalan lelkesedésünket, amely azokban a történelmi, ün­nepi pillanatokban töltött el, a­­mikor önt Románia Szocialista Köztársaság magas elnöki tiszt­ségébe választották. Ebből az al­kalomból szeretnénk hangot adni valamennyiünk köszönetének a­­zért a gondoskodásért, amellyel nemzetiségi különbség nélkül a haza minden egyes fia iránt vi­­seltetik, hogy kibontakoztathassák képességeiket minden tevékeny­ségi területen. Nagyra értékelve pártunk és államunk marxista­­leninista nemzetiségi politikáját, Hargita megye magyar dolgozói nevében vállaljuk, hogy minden erőnkkel a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megterem­téséért dolgozunk közös hazánk­ban, következetesen munkálko­dunk, a román, magyar és más nemzetiségű dolgozók testvérisé­gének és barátságának ápolásá­ért. A kommunisták, Gyergyószent­­miklós valamennyi lakosa — hangzik többek között az RKP (Folytatás a 3. oldalon) Termelési tényező az emberi akarat is — Székelyudvarhely környékén lehet és kell is az eddiginél jóval több burgonyát termelni — A mezőgazdasági vezetőkáde­­rek országos konferenciáján Fa­zekas Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a me­gyei néptanács végrehajtó bi­zottságának elnöke tolmácsolta a Hargita megyei földművesek el­határozását; burgonyatermesztés­ben és hústermelésben kivív­juk az országos első helyet. A burgonyatermesztést illetően leginkább a csíki és gyergyói ö­­vezetekre szoktunk alapozni, de ez nem jelentheti azt, hogy a megye nyugati részén lévő ter­melőszövetkezetek elhanyagol­hatják ilyen irányú munkájukat, csak úgy tessék-lássék módra foglalkozzanak a burgonyával. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az utóbbi évek átlagára alapozva, a termés nem volt több az elültetett gumók 2—3-szorosánál, azaz 8—10 ezer kiló. Ugyanakkor a csíki és gyer­­gyói gazdaságokban 10-szeres ter­mésekről beszélnek, arra törek­szenek, hogy 30 ezer kilós hektár­átlagokat érjenek el. Sajnos, egyes termelőszövetke­zetek vezetői — a Székelyudvar­hely és Székelykeresztúr környé­ki gazdaságokra utalok — telje­sen belenyugodtak az alacsony hozamokba, azzal érvelnek, hogy ezen a vidéken nem is lehet több burgonyát termelni, mivel „a ta­laj nem megfelelő“. Ez az állí­­­­tás merőben téves és hamis. Nem igaz, hogy a megye nyugati öve­zetének talaj- és éghajlati vi­szonyai nem felelnek meg a bur­gonyatermesztésnek. Bizonyítsunk. Több gazdaság­ban — éveken át — kisebb, na­gyobb parcellákról — 18—20 e­­zer kilós átlagterméseket taka­rítottak be. Bögözön, Almáson, Székelykeresztúron, Farkaslakán nem volt ritka a 25—30 ezer ki­lós hozam sem. Tovább is mehe­tünk. Jól tudják azok a gazdák, akik kertjükben, háztáji parcel­lájukon pityókát ültetnek, ha megtrágyázzák a földet, kapál­ják, ápolják, akkor hektárra át­számítva még 30 ezer kilónál is többet termesztenek. Véleményem szerint az udvar­helyi övezet gazdáinak, gazda­ságainak változtatniuk kell fel­fogásukon, és ha nem is vállal­koznak — egyelőre — a 30 ezer kilós átlaghozamra, annyit mél­tán elvárhatunk, hogy minimáli­san 19 200 kilót takarítsanak be minden hektárról. Kikerekítve 20 ezer kilót. Ha azt állítjuk, hogy lehet ennyit termelni, meg kell mutatnunk a hogyant is. Mindenek­előtt arra van szük­ség, hogy a burgonyatermesztés­re szánt területet gonddal válas­­­szuk meg. Az övezet gazdaságai össz­ szántóterületüknek alig négy százalékán termesztenek burgo­­nyát, alig pár hektáron. Némely gazdaság éppen csak jelképes termelő, Firtosmartonoson 15, Vá­gásban 20, Korondon 40, Kará­csonyfalván 20, Homoródszent­­mártonban 40, Muzsnán 30 hek­tár az előirányzott vetésterület. Joggal mondhatjuk tehát, hogy valamennyi gazdaságban lehet találni egy ekkorácska szántóföl­det, amelyik a burgonya számá­ra jó feltételeket nyújt. Csak JAKAB ÁRPÁD agrármérnök (Folytatás a 3. oldalon) EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN Közgyűlést tartott a Jövőkutatási Világszö­vetség Az UNESCO párizsi szék­házában közgyűlést tartott a harmadik világkonferencián jóváhagyott Bukaresti Nyi­latkozat alapján létesített Jövőkutatási Világszövetség. A szövetség elnökévé a nor­vég Johann Galtung profesz­­szort választották meg. A szövetség tudományos taná­csának tagjai közé beválasz­tották Miron Constantinescu akadémikust, Mircea Maliţát, Románia Szocialista Köztár­saság Akadémiájának levele­ző tagját, dr. Pavel Apostol professzort, dr. Mihai Botez előadó tanárt, a jövőkutatási román országos bizottság tit­kárát. A szövetség ügyvezető alelnökévé újra­lasztották Pavel Apostolt. , A részvevők jóváhagyták azt az indítványt, hogy Bu­karestben hozzák létre a Nemzetközi Jövőkutatási Módszertani Kutatóközpon­tot. Előzetes megállapodás Genfben a környezet­védelmi kooperációra Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet környezetvédelmi albizottsága előzetes megállapodásra ju­tott a levegő- és vízszeny­­nyeződés leküzdésével, a kör­nyezetjavítással és a termé­szetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket illetően. A meg­állapodások belekerülnek az értekezlet végleges doku­mentumaiba. Az albizottság megállapítá­sa szerint a környezetvédelmi kooperáció kiterjed a talaj­védelemre, a levegő- és víz­ártalmak leküzdésére, a le­romlott talajok feljavításá­ra. A kooperációs területek ki­jelölésével kapcsolatos mun­ka továbbra is annak szelle­mében történik, hogy a nép­jólét és a gazdaságfejlesztés egyik fő feltétele a környe­zetvédelem, s hogy a haté­kony környezetvédelem szo­ros nemzetközi kooperációt kíván. Befejeződött az OPEC szakértői csoportjának bécsi összejövetele Bécsben befejeződött a kő­olaj exportáló országok (OPEC) szakértői csoportjának össze­jövetele. A részvevők meg­vizsgálták a fejlődő államok megsegítésére létesítendő kü­lön alappal kapcsolatos kér­déseket. Baderrahman Khe­­ne, az OPEC főtitkára közöl­te, hogy egyelőre nem szü­letett semmilyen döntés a kérdésben. Az összejövetel e­­redményeiről április 10-én számolnak be a­­"szakemberek az illetékes minisztériumok­ban. ■ Hétfőn megkezdődtek a hivatalos meg­beszélések a hivatalos látogatáson Prágában tartózkodó George Macovescu román külügy­miniszter és Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter között. Ugyanaznap a román külügyminiszter Prá­gában virágkoszorút helyezett el az Ismeret­len Hős sírjánál és Klement Gottwald sírjá­nál. ■ Huari Bumedien algériai államfő hétfőn az algíri Nemzetek Palotájában ünnepélyes keretek között megnyitotta az Algériai Nő­szövetség III. kongresszusát. ’ ■ Julius Nyerere tanzániai elnök, a Kínai NK-ból jövet, megszakította útját Calcuttá­ban. A vendéget Indira Gandhi miniszterel­nök és más indiai hivatalos személyek fogad­ták. Nyerere elnök és Gandhi miniszterelnök megbeszélést tartott. ■ Argentína átfogó megállapodást indít­ványozott a j.kilenceknek­ az EGK-országok­­ba irányuló húsexportjával kapcsolatban — jelenti a Reuter. ■ Japánban vasárnap több mint 1 300 000 személy részvételével mintegy 270 infláció­­ellenes nagygyűlést szerveztek.

Next