Hargita, 1976. február (9. évfolyam, 6-9. szám)
1976-02-07 / 6. szám
A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT HARSITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS HETILAPJA Történelemalakító fórum Országos érdeklődés kíséri a megyei néptanácsok, valamint a municípiumi, városi és községi néptanácsi elnökök, fővárosunkban zajló, első kongresszusának munkálatait. Építő-alkotó munkánk kimagasló momentuma történelmi jelentőségű eseményként íródik be országunk történetébe, értékes módon hozzájárul a szocialista építés újabb és újabb erőforrásainak feltárásához. A nép legdemokratikusabb és legreprezentatívabb fórumaként, a kongresszus új, magasabb szinten biztosítja a széles néptömegek, nemzetiségre való tekintet nélkül, az összes dolgozók szervezett részvételét a gazdasági-társadalmi élet valamennyi területének, az egész társadalomnak a tudatos vezetésében. Jelentőségét nagyban növeli az a tény, hogy olyan körülmények között kerül sor rá, amikor hazánk — az RKP XI. kongresszusán elfogadott Programnak megfelelően — a társadalom forradalmi átalakításának új, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének, a kommunizmus felé való előrehaladásának a szakaszába lépett. Ebből adódóan a kongresszus behatóan elemzi az 1971—1975-ös ötéves tervben a párt vezetésével elért sikereinket és megvitatja szocialista hazánk jövőbeni fejlődésének legfontosabb kérdéseit. A kongresszus valamennyi résztvevője, és velük együtt — a rádió, a televízió és a sajtó jóvoltából — az ország minden egyes lakója megkülönböztetett érdeklődéssel követte végig Nicolae Ceauşescu elvtárs nagyszabású, rendkívüli elméleti és gyakorlati jelentőségű expozéját, amelyben pártunk főtitkára a rá jellemző forradalmi tisztánlátással, a haza és a nép jelene és jövője iránti mélységes felelősségérzettel, alkotó módon vázolta fel országépítő munkánk legfontosabb tennivalóit és értékes módon hozzájárult a kongresszus napirendjén szereplő kérdések elmélyült tanulmányozásához, a pártszervezetekre, a néptanácsokra, az ország valamennyi állampolgárára háruló jövőbeni tennivalók pontos körülhatárolásához. A kongresszus munkálatai világosan bizonyítják, hogy a résztvevők messzemenően gyümölcsöztették az expozé gazdag tényanyagát, a benne kifejtett gondolatok segítségével tartalmasabbá, célratörőbbé tették az országos eszmecserét. Egyöntetű a résztvevők abbéli elhatározása — amelyhez az ország valamennyi lakójával együtt megyénk magyar és román dolgozói is egyemberként csatlakoznak —, hogy ezutáni munkájukban vezérfonalnak tekintik pártunk főtitkárának expozéját, s erejüket nem kímélve munkálkodnak a benne foglalt feladatok példás valóraváltásáért. A néptanácsok első kongresszusa a napirendjén szereplő kérdések elmélyült tanulmányozásával, megfelelő határozatok kidolgozásával újabb ragyogó sikerekkel gazdagítja országépítő munkánkat. Ebben a sokrétű tevékenységben, a pártszervek és -szervezetek vezetésével megnövekedett feladatok hárulnak a néptanácsokra is. A kongresszus újszerűsége éppen abban áll, hogy képviselőik révén az egész nép véleményének meghallgatásával, a szocialista demokrácia elmélyülésének újabb bizonyságaként, pontosan körvonalazza a helyi államhatalmi szervek időszerű feladatait. Mert az országos szintű tanácskozás, az országos ügyek mellett a megyék, a városok, a községek tennivalóit is megfogalmazza, hasznos elvi és gyakorlati útmutatásokat dolgoz ki, amelyekkel a néptanácsok még gyümölcsözőbbé tehetik munkájukat, eredményesebben oldhatják meg a helységrendészet és -fejlesztés összes kérdéseit A néptanácsok első kongresszusának dokumentumai biztos támpontot jelentenek megyénk városai és községei továbbfejlesztéséhez is. A feladatok nagyok és könnyűnek sem mondhatók. De nem hátrálunk meg. Töretlen hittel, határtalan lelkesedéssel munkálkodunk a XI. kongresszus határozataiból, Nicolae Ceauşescu elvtárs expozéjából eredő feladataink valóraváltásáért, a szocializmus és a kommunizmus diadaláért hazánkban, Románia Szocialista Köztársaságban. (Nagy P. Zoltán felvétele) smét megindultak a gépekegy gyárban. Gyimesközéplokon, tizenkét patak völgyében, simára borotvált meredek hegyi kaszálók, féltve vigyázott fenyvesek ölében. Ott, ahol évszázadokon át a természeti szépségek romantikája, a népművészet és az etnikum igen sajátos volta jelentette az életvitel lényegét, s a vállra vetett szőttes tarisznya a jobb sors reményét. Azzal a komoly elhatározás- zsal építettük fel ezt a bútorgyárat, hogy termékeny magjává, úgymond fundamentumává váljon az ipari termelés által meghatározott új életvitelnek, jó értelembe vett ugródeszkája legyen a városiasodásnak, segítsen új értékrendszertállítani a lakosság elé, a korszerű anyagi és szellemi igények, a kommunista embertípus alakítását illetően. Igaz nehezen épült, jó érzéig kilencedik mostoha gyermeke volt a fairari építkezési trösztnek, rég el kellett volna felejtsük az átadását, heteik óta hiába kérdezgettük, mikor is ünnepelhetjük az avatását, míg végre csarnokaiban felcsattant a munka zaja. Így hát efeletti örömünkben most nem arról a kemény emberi küzdelemről szólunk, ami ezért a gyárért folyt, összpontosítsuk arra erőfeszítéseinket, hogy valóban méltóak lehessünk ehhez a modern kicsi gyárhoz, szakmai tudás, hivatástudat, a termékek minőségének és mennyiségének a szempontjaiból is felnőhessünk az elvárások szintjéhez. Az új gyár történetéhez feltétlenül hozzátartozik a Komén Kommunista Pártnak az a következetes politikája, amelynek célja harmonikusan fejleszteni az ország minden egyes vidékét. Úgy is mondhatnánk, ennek a politikának jellemzője Gyimesközéplokon is, hogy az ipar megy el a munkáshoz, tehát ettől kezdődően itt háromszáz emberrel kevesebb ül reggelenként egyezményes buszra, mert helyben van a gyár. S ha a szakképesítésre való szívós igyekezetet is ideszámítjuk, elmondhatjuk, hogy rövidesen pár száz magas képzettségű munkás egészíti ki a község társadalmi összetételét. Tehát a munkásosztály válik iz is uralkodó tényezővé. A huszonegy millió lejes beruházással épült, magas technikával felszerelt bútorgyárban konyhabútort fognak készíteni. Mintegy tízezer garnitúrát évente, ami azt jelenti, hogy a kis fatelep globális termelése 70 millióra növekedik, a községbe befolyó kereset mintegy tizenhat millió lejjel emelkedik. Hogy mit jelent ez a kereskedelmi tevékenység fellendülése, aközség gazdasági-társadalmi fejlődésének, a civilizációs mutatók szempontjából, e gyors számítás után is elképzelhetjük. Egyszóval nagy örömet jelent számunkra ennek a gyárnak a felépítése. Örömünk nyilván teljesebb lenne, ha az új gyár építkezéseinek a befejezésével párhuzamosan —, ahogyan az elképzelések is előre látják — felépülne az az ötven lakosztály, kantin, bölcsöde is, amely feltétlen továbbsegítené az iparosítási törekvések eredményességét, hogy komoly műszaki értelmiségi gárda honosodjon meg Gyímesközéplokon, a tizenkét íxitakok romantikus völgyében. Zöld Lajos GYÁR A HEGYEK ÖLÉBEN VILAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK!" 1976. február 7. szombat IX. évfolyam 6 (2014.) szám 8 oldal Ara : 50 báni