Hargita, 1977. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1977-10-01 / 232. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam 232. (2445.) szám 1977. október 1., szombat 4 oldal, ára 30 bani A megyei néptanács ülésszaka Szeptember 30-án Csík­szeredában megtartották Hargita megye néptanácsá­nak X. rendes ülésszakát. A munkálatokon a képviselő­kön kívül jelen voltak párt és állami aktivisták, a mu­­nicípiumi, városi és községi néptanácsok elnökei, a tö­meg és társadalmi szerve­zetek képviselői, szakembe­rek valamint más meghívot­tak. Az első napirendi pont keretében az ülésszak rész­vevői megvitatták a megyei néptanács Végrehajtó Bi­zottságának a jelentését a földalappal való gazdálko­dás, a kataszteri felmérések, a mezőgazdasági terület­­rendezés, valamint a terület­forgalomra vonatkozó 57/ 1974-es számú Törvény al­kalmazásáról, a mezőgaz­dasági forgalomból ideig­lenesen, vagy véglegesen kivont területek termelésbe való visszaadásáról, vala­mint az állami alapokra e­­lőirányzott mezőgazdasági termékek átvételének meg­szervezéséről. Az állandó bizottságok­ban 39 képviselő és meghí­vott szólalt fel, a plénum vi­táján pedig a következő elv­társak: Burján József, Teo­dor Bendriş, Jakab Imre, Molnár Imre, Sándor Sámu­el, Valeria Dandiu * Colceriu, Tokos József, Boros Balázs, Katona József, Pál Ignác, György Imre, László István és Kacsó András. A felszólalók miután elemezték a föld­alappal való gazdálkodás­ban elért eredményeket, a talajjavítási munkálatok és a mezőgazdasági területren­dezés menetét, valamint az állami alapokra előirány­zott mezőgazdasági termé­kek átvételének megszerve­zését, számos jelentős ja­vaslatot tettek e tevékenység megjavítása érdekében. Az első napirendi pont keretében tárgyalt kérdések­kel kapcsolatosan az ülés­szak határozatot fogadott el. A második napirendi pont­­ keretében tájékoztató hang­zott el a Megéneklünk, Ro­mánia első országos feszti­válon elért eredményekről, valamint a fesztivál második kiadása megyei szakaszának megszervezése érdekében ja­vasolt intézkedésekről. A harmadik napirendi pont keretében tájékoztatót terjesztettek elő a községi­­helységrendészeti tervek jóváhagyására és a hely­ségrendészeti tevékenység megjavítására vonatkozó, a megyei néptanács 2/1977 számú Határozatának telje­sítéséről. Az utolsó napirendi pont keretében az ülésszak ratifi­kálta a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának a két ülésszak között elfoga­dott egyes végzéseit. Az ülésszak munkálatain szólásra emelkedett Fazekas Lajos elvtárs, az RKP Hargi­ta megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke. A szó­nok értékelte a földalap­pal való gazdálkodásban, a talajjavításban, a mező­­gazdasági területek rende­zésében elért eredményeket, és kiemelte, hogy a népta­nácsoknak, a szakszervek­nek fokozniuk kell az emlí­tett munkaterületeken kifej­tett erőfeszítéseiket. Ilyen szempontból — mutatott rá a szónok — amellett, hogy tel­jes egészében felhasználják az állam által biztosított pénzalapokat, amelyek év­ről évre jelentősebbek, moz­gósítani kell a megye vala­mennyi lakosát, minden hely­ség valamennyi fellelhető tartalékát, hogy az eredmé­nyek a jelenlegi igények színvonalára emelkedhesse­nek. A föld az egész nép tu­lajdona, éppen­­ ezért köte­lességünk úgy felhasználni, hogy egyetlen darabkája se maradjon terméketlenül, hogy minél nagyobb termés­hozamokat érjünk el szántó­­területeinken és ezzel pár­huzamosan egyre nagyobb felelősségtudattal kell fá­radoznunk az erózió leküz­désén, a víz által érintett föl­dek lecsapolásán, csatorná­zásán, különös figyelmet kell fordítanunk e munka minőségére. Bővelkedett eseményekben az esztendő kilencedik hónapja. Szeptember 13-án Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Az ü­­lésen pártunk főtitkárának kez­deményezésére dokumentumot vizsgáltak meg, amely javas­latokat tartalmaz az összes mi­nisztériumi, fővállalati és válla­lati munkarészlegek egységes hatáskörének kijelölésére vo­natkozóan. A javasolt intézke­dések hozzájárulnak a vezetés és a munka megszervezésének tökéletesítéséhez, a felelősség fokozódásához a gazdasági és társadalmi tevékenységben, e­­lősegítik a még fellelhető pár­huzamosságok felszámolását, az egész szervező és vezető munka hatékonyságának növe­lését. Az intézkedések szellemé­ben a vállalatoknak is saját működési és szervezési szabály­zatot kell kidolgozniuk, ame­lyeket a kollektív vezető taná­csoknak és a dolgozók köz­gyűléseinek kell megvitatniuk és jóváhagyniuk. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság említett ülésén megvitat­ták és jóváhagyták az árak és a díjak idei első félévi alakulá­sáról szóló jelentést. Szocia­lista gazdaságunk életképes­ségének köszönhetően, az or­szág gazdasági-társadalmi fej­lesztésére, a dolgozók életszín­vonalának emelésére irányuló pártpolitika eredményeként a vizsgált időszakban a kiskeres­kedelmi árak és a mezőgazda­­sági termékek árai nem halad­ták meg a tervezett szinteket. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság megvitatta a környezetvéde­lem, a geológiai kutatás, az or­vosi ellátás időszerű kérdéseit, megvizsgálta és jóváhagyta a Gazdasági-Társadalmi Szerve­zési Tanácsról szóló törvényter­vezetet és a tanács összetéte­lét, megvitatta és jóváhagyta a Megéneklünk, Románia első országos fesztiválról szóló jelen­tést, és elhatározta, hogy a má­sodik országos fesztiválra, a­­melyet Románia fasiszta uralom alóli felszabadulása 35. évfor­dulójának szentelünk, 1977 ok­tóber és 1979 augusztusa között kerül sor. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság nagyra értékelte annak a hivatalos baráti­­ látogatásnak az eredményeit, amelyet Nicolae Ceauşescu elvtárs tett Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt Bulgária Népköztársaságban, egyöntetűen jóváhagyta az alá­írt dokumentumokat, intézkedé­seket jelölt ki ezek megvalósí­tásáért, a Román Kommunista Párt és Bolgár Kommunista Párt, a két szomszédos és bará­ti ország nép közötti együtt­működés még fokozottabb fej­lesztéséért. Egész jelenlegi és jövőbeni tevékenységünkhöz értékes el­méleti és gyakorlati jelentősé­gű útmutatásokat szolgáltat Nicolae Ceauşescu elvtársnak, pártunk főtitkárának az a két átfogó, programértékű beszé­de, amelyet a politikai nevelés, a propaganda és az ideológia terén dolgozó aktivisták, vala­mint a megyei pártbizottságok elsőtitkárainak és szervezési kérdésekkel foglalkozó titkárai­nak az RKP KB-nál megtartott munkaértekezleten terjesztett elő. Nicolae Ceauşescu elvtárs szeptember 9-én elhangzott be­szédében a rá jellemző alapos­sággal és tisztánlátással, mélyen­­szántóan elemezte a politikai és ideológiai munka valamennyi vetületét, és olyan fontos útmu­tatásokat adott, olyan irányt­­szabó feladatokat jelölt ki, ame­lyek hosszú távon át biztosítják a pártpropaganda hatékonyab­bá tételét. Pártunk főtitkára ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a helyes döntések, a nagy­szerű határozatok példás való­ra váltása érdekében ember­közelbe kell hozni az egész politikai-ideológiai tevékenysé­get, biztosítani kell a mozgósí­tó erő cselekvéssé történő át­alakulását. Az egész pártmunka megjaví­tásához, a párt vezető szerepé­nek elmélyítéséhez szolgáltat hasznos útmutatásokat a szep­tember 23-án tartott pártfőtit­kári expozé, amely sokoldalú megvilágításban tárgyalja az elméleti és gyakorlati jelentő­ségű, a párt vezető­i tevékenysé­gének egészét érintő összes problémákat. Az expozé az összes pártszervek és -szerveze­tek feladatául jelöli ki a veze­tési és szervezési munka javí­tását a munkastílus és a mun­kamódszerek további tökélete­sítését, a kommunista szellem meghonosítását, a felelősség­érzet szüntelen fokozását, a kollektív munka és kollektív fe­lelősség minél szorosabb egy­behangolását a személyes fele­lősséggel. Ugyanilyen fontos a pártkáderek, az összes kommu­nisták példaszerű magatartása, erkölcsi arculatuk fedhetetlen­­sége, tevékenységük­­ hatékony­ságának növelése. Nemcsak vi­táznunk kell a szocialista etika és méltányosság elveiről, nem­csak értelmeznünk és magya­ráznunk kell azokat, hanem a benne foglalt normák szerint kell gondolkodnunk, viselked­nünk és dolgoznunk. Szeptemberi munkalátogatá­sai során Nicolae Ceauşescu (Folytatás a 4. oldalon) Szántó Miklós Szeptembe­ri számvetét KETTŐS MINŐSÉGBEN A termelőeszközök össznépi tulajdonba vételével, a hazai történelem legigazságosabb és legméltányosabb társadalmi rendje, a szocializmus építésének kezdetével nemcsak a mun­kás, a dolgozó ember szavának súlya változott meg, hanem társadalmi hivatása, felelőssége is. Ez nyilván, az új társadal­mi viszony jellegéből következik. A szerszámok forgatói, az anyagi javak teremtői és kezelői sajátjuknak tudhatják mind a munka eszközét, az összes termelési eszközöket, mind mun­kájuk, fáradozásuk gyümölcsét, a társadalmilag elosztandó új termékeket, javakat Ez jelenti a dolgozó megváltozott kettős minőségét a tulajdonosit és termelőit Persze, megnö­vekedett felelősségét is, tehetjük hozzá nyomban, mert pár­tunk dokumentumai félreérthetetlenül szögezik le, hogy ná­lunk minden egyes dolgozó közvetlenül felelős azért, ahogyan az egész tevékenység folyik, abban a gazdasági vagy társa­dalmi egységben, amelynek az illető tagja. Az ezzel kapcso­latos problémák felszínen tartásának és a dolgozók kettős minőségéből adódó teendői alapos megértésének és meg­értetésének jelentőségét nyomatékolva, Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára, a politikai nevelés, a propaganda és az ideológia terén dolgozó káderek és aktivisták munka­tanácskozásán szeptember 9-én tartott beszédében a többi között hangsúlyozta : „A dolgozók közgyűlései elé terjesz­tett beszámolók ne legyenek formálisak, hanem valóban ad­janak lehetőséget ahhoz, hogy az emberek világosan megért­sék, minden egyes egység helyzetét, eredményezzék minden vállalatban az öngazdálkodás és munkás-önigazgatás hang­­súlyozottak érvényesülését Lényegében el kell érnünk : min­den egyes gazdasági egység és munkás tisztában legyen ve­le, hogy mind az egység további fejlesztésének lehetősége, mind önön jövedelmének a megvalósítása a termelés és az általános gazdasági tevékenység milyenségétől függ.“ A munkásember közügyintézési, beleszólási joga nem vi­tatott, rég eldöntött kérdés nálunk. Csak a beleszólás for­májáról, milyenségéről és hatékonyságáról lehet és van szó. Ezen a téren aztán igazán tág a lehetőség. Kezdjük a legfontosabbal, a munkaszervezéshez történő hozzájáru­lással. Első megnyilvánulási formája, persze, a személyes példamutatás, a lelkiismeretesen végzett munka és annak eredménye , a jó minőségű termék. De a munkatárs ösztön­zése, adott esetben serkentése, a feladatai öntudatos elvég­zésére történő buzdítása ugyancsak munkaszervezést előse­gítő tényező. Mindez a termelés szférájába tartozik, a dolgozó termelői minőségéből adódó követelmény. De ugyanez a helyzet a ja­vak elosztása esetében, a tulajdonosi minőségből adódó kér­dések megoldásával kapcsolatos joggyakorlás különböző vo­natkozásaiban is. Nem az egységes javadalmazási kritérium értelmezését és alkalmazását illetően, hanem ahogyan azt az egyes munkaközösségekben gyakorolják. Akire élenjáró dolgozó társai jótékony hatást gyakorolnak, és termelői mi­nőségében derekasan megállja a helyét, annak a javadalma­zási „borítéka" nem lehet lapos a hónap elteltével, de aki úgy áll a munka mellé, hogy főleg másoknak „szorítson" he­lyet, az kevesebb pénzt visz haza családjának ... így az igaz­ságos, méltányos. A tulajdonosi minőségük érvényesítése a dolgozótársaktól ilyenkor azt követeli meg, hogy lényegre­­törően, a tények segítségével és erejével magyarázzák meg az illetőnek, vagy az illetőknek, hogy csakis annyihoz van jo­guk, amennyiért megdolgoztak. Minden egyes munkaközösségben meg kell értetni az emberekkel, hogy mivel egyidejűleg tulajdonosok és haszon­­élvezők is, javadalmazásuk arányos mindazzal, amit ott ter­melnek, ahol ők a tulajdonosok. — hírek-hírek — • A székelykeresztúri mező­­gazdasági termelőszövetkezet­ben Az életszínvonal növelése, a párt alapvető célkitűzése té­májú előadásra került sor teg­nap. • Újabb családok költözhet­nek be a toplicai Cornişa lakó­negyedben befejezett tömbház 20 lakásába. • Tegnap a székelyudvarhelyi Művelődési Házban sor került a Tomcsa Sándor irodalmi kör megnyitójára. • A municípiumi közüzemek munkacsoportjai hozzáfogtak a víz- és csatornavezetékek elké­szítéséhez a székelyudvarhelyi Bethlenfalvi utcában. • A megye gyógyfürdőiről tar­tottak diapozitívek vetítésével egybekötött megbeszélést teg­nap délután a borszéki műve­lődési házban • Meggondolatlanság okoz­ta baleset. A firtosmartonosi MTSZ György Ferencet és Benczédi Ferencet kukoricá­val bevetett terület őrzésével bízta meg. A vadállatokat egy rögtönzött szerkezet rob­bantásával — vízzel teli, du­góval ellátott cső — akarták elijeszteni. A tűzbe rakott s felmelegedett szerkezet azon­ban „balul“ sült el és súlyo­san megsebesítette a 24 éves B.F.-et. Hírszerkesztő: Lupény István

Next