Hargita, 1977. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1977-10-01 / 232. szám
AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam 232. (2445.) szám 1977. október 1., szombat 4 oldal, ára 30 bani A megyei néptanács ülésszaka Szeptember 30-án Csíkszeredában megtartották Hargita megye néptanácsának X. rendes ülésszakát. A munkálatokon a képviselőkön kívül jelen voltak párt és állami aktivisták, a municípiumi, városi és községi néptanácsok elnökei, a tömeg és társadalmi szervezetek képviselői, szakemberek valamint más meghívottak. Az első napirendi pont keretében az ülésszak részvevői megvitatták a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának a jelentését a földalappal való gazdálkodás, a kataszteri felmérések, a mezőgazdasági területrendezés, valamint a területforgalomra vonatkozó 57/ 1974-es számú Törvény alkalmazásáról, a mezőgazdasági forgalomból ideiglenesen, vagy véglegesen kivont területek termelésbe való visszaadásáról, valamint az állami alapokra előirányzott mezőgazdasági termékek átvételének megszervezéséről. Az állandó bizottságokban 39 képviselő és meghívott szólalt fel, a plénum vitáján pedig a következő elvtársak: Burján József, Teodor Bendriş, Jakab Imre, Molnár Imre, Sándor Sámuel, Valeria Dandiu * Colceriu, Tokos József, Boros Balázs, Katona József, Pál Ignác, György Imre, László István és Kacsó András. A felszólalók miután elemezték a földalappal való gazdálkodásban elért eredményeket, a talajjavítási munkálatok és a mezőgazdasági területrendezés menetét, valamint az állami alapokra előirányzott mezőgazdasági termékek átvételének megszervezését, számos jelentős javaslatot tettek e tevékenység megjavítása érdekében. Az első napirendi pont keretében tárgyalt kérdésekkel kapcsolatosan az ülésszak határozatot fogadott el. A második napirendi pont keretében tájékoztató hangzott el a Megéneklünk, Románia első országos fesztiválon elért eredményekről, valamint a fesztivál második kiadása megyei szakaszának megszervezése érdekében javasolt intézkedésekről. A harmadik napirendi pont keretében tájékoztatót terjesztettek elő a községihelységrendészeti tervek jóváhagyására és a helységrendészeti tevékenység megjavítására vonatkozó, a megyei néptanács 2/1977 számú Határozatának teljesítéséről. Az utolsó napirendi pont keretében az ülésszak ratifikálta a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának a két ülésszak között elfogadott egyes végzéseit. Az ülésszak munkálatain szólásra emelkedett Fazekas Lajos elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke. A szónok értékelte a földalappal való gazdálkodásban, a talajjavításban, a mezőgazdasági területek rendezésében elért eredményeket, és kiemelte, hogy a néptanácsoknak, a szakszerveknek fokozniuk kell az említett munkaterületeken kifejtett erőfeszítéseiket. Ilyen szempontból — mutatott rá a szónok — amellett, hogy teljes egészében felhasználják az állam által biztosított pénzalapokat, amelyek évről évre jelentősebbek, mozgósítani kell a megye valamennyi lakosát, minden helység valamennyi fellelhető tartalékát, hogy az eredmények a jelenlegi igények színvonalára emelkedhessenek. A föld az egész nép tulajdona, éppen ezért kötelességünk úgy felhasználni, hogy egyetlen darabkája se maradjon terméketlenül, hogy minél nagyobb terméshozamokat érjünk el szántóterületeinken és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb felelősségtudattal kell fáradoznunk az erózió leküzdésén, a víz által érintett földek lecsapolásán, csatornázásán, különös figyelmet kell fordítanunk e munka minőségére. Bővelkedett eseményekben az esztendő kilencedik hónapja. Szeptember 13-án Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen pártunk főtitkárának kezdeményezésére dokumentumot vizsgáltak meg, amely javaslatokat tartalmaz az összes minisztériumi, fővállalati és vállalati munkarészlegek egységes hatáskörének kijelölésére vonatkozóan. A javasolt intézkedések hozzájárulnak a vezetés és a munka megszervezésének tökéletesítéséhez, a felelősség fokozódásához a gazdasági és társadalmi tevékenységben, elősegítik a még fellelhető párhuzamosságok felszámolását, az egész szervező és vezető munka hatékonyságának növelését. Az intézkedések szellemében a vállalatoknak is saját működési és szervezési szabályzatot kell kidolgozniuk, amelyeket a kollektív vezető tanácsoknak és a dolgozók közgyűléseinek kell megvitatniuk és jóváhagyniuk. A Politikai Végrehajtó Bizottság említett ülésén megvitatták és jóváhagyták az árak és a díjak idei első félévi alakulásáról szóló jelentést. Szocialista gazdaságunk életképességének köszönhetően, az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésére, a dolgozók életszínvonalának emelésére irányuló pártpolitika eredményeként a vizsgált időszakban a kiskereskedelmi árak és a mezőgazdasági termékek árai nem haladták meg a tervezett szinteket. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvitatta a környezetvédelem, a geológiai kutatás, az orvosi ellátás időszerű kérdéseit, megvizsgálta és jóváhagyta a Gazdasági-Társadalmi Szervezési Tanácsról szóló törvénytervezetet és a tanács összetételét, megvitatta és jóváhagyta a Megéneklünk, Románia első országos fesztiválról szóló jelentést, és elhatározta, hogy a második országos fesztiválra, amelyet Románia fasiszta uralom alóli felszabadulása 35. évfordulójának szentelünk, 1977 október és 1979 augusztusa között kerül sor. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagyra értékelte annak a hivatalos baráti látogatásnak az eredményeit, amelyet Nicolae Ceauşescu elvtárs tett Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt Bulgária Népköztársaságban, egyöntetűen jóváhagyta az aláírt dokumentumokat, intézkedéseket jelölt ki ezek megvalósításáért, a Román Kommunista Párt és Bolgár Kommunista Párt, a két szomszédos és baráti ország nép közötti együttműködés még fokozottabb fejlesztéséért. Egész jelenlegi és jövőbeni tevékenységünkhöz értékes elméleti és gyakorlati jelentőségű útmutatásokat szolgáltat Nicolae Ceauşescu elvtársnak, pártunk főtitkárának az a két átfogó, programértékű beszéde, amelyet a politikai nevelés, a propaganda és az ideológia terén dolgozó aktivisták, valamint a megyei pártbizottságok elsőtitkárainak és szervezési kérdésekkel foglalkozó titkárainak az RKP KB-nál megtartott munkaértekezleten terjesztett elő. Nicolae Ceauşescu elvtárs szeptember 9-én elhangzott beszédében a rá jellemző alapossággal és tisztánlátással, mélyenszántóan elemezte a politikai és ideológiai munka valamennyi vetületét, és olyan fontos útmutatásokat adott, olyan iránytszabó feladatokat jelölt ki, amelyek hosszú távon át biztosítják a pártpropaganda hatékonyabbá tételét. Pártunk főtitkára ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a helyes döntések, a nagyszerű határozatok példás valóra váltása érdekében emberközelbe kell hozni az egész politikai-ideológiai tevékenységet, biztosítani kell a mozgósító erő cselekvéssé történő átalakulását. Az egész pártmunka megjavításához, a párt vezető szerepének elmélyítéséhez szolgáltat hasznos útmutatásokat a szeptember 23-án tartott pártfőtitkári expozé, amely sokoldalú megvilágításban tárgyalja az elméleti és gyakorlati jelentőségű, a párt vezetői tevékenységének egészét érintő összes problémákat. Az expozé az összes pártszervek és -szervezetek feladatául jelöli ki a vezetési és szervezési munka javítását a munkastílus és a munkamódszerek további tökéletesítését, a kommunista szellem meghonosítását, a felelősségérzet szüntelen fokozását, a kollektív munka és kollektív felelősség minél szorosabb egybehangolását a személyes felelősséggel. Ugyanilyen fontos a pártkáderek, az összes kommunisták példaszerű magatartása, erkölcsi arculatuk fedhetetlensége, tevékenységük hatékonyságának növelése. Nemcsak vitáznunk kell a szocialista etika és méltányosság elveiről, nemcsak értelmeznünk és magyaráznunk kell azokat, hanem a benne foglalt normák szerint kell gondolkodnunk, viselkednünk és dolgoznunk. Szeptemberi munkalátogatásai során Nicolae Ceauşescu (Folytatás a 4. oldalon) Szántó Miklós Szeptemberi számvetét KETTŐS MINŐSÉGBEN A termelőeszközök össznépi tulajdonba vételével, a hazai történelem legigazságosabb és legméltányosabb társadalmi rendje, a szocializmus építésének kezdetével nemcsak a munkás, a dolgozó ember szavának súlya változott meg, hanem társadalmi hivatása, felelőssége is. Ez nyilván, az új társadalmi viszony jellegéből következik. A szerszámok forgatói, az anyagi javak teremtői és kezelői sajátjuknak tudhatják mind a munka eszközét, az összes termelési eszközöket, mind munkájuk, fáradozásuk gyümölcsét, a társadalmilag elosztandó új termékeket, javakat Ez jelenti a dolgozó megváltozott kettős minőségét a tulajdonosit és termelőit Persze, megnövekedett felelősségét is, tehetjük hozzá nyomban, mert pártunk dokumentumai félreérthetetlenül szögezik le, hogy nálunk minden egyes dolgozó közvetlenül felelős azért, ahogyan az egész tevékenység folyik, abban a gazdasági vagy társadalmi egységben, amelynek az illető tagja. Az ezzel kapcsolatos problémák felszínen tartásának és a dolgozók kettős minőségéből adódó teendői alapos megértésének és megértetésének jelentőségét nyomatékolva, Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára, a politikai nevelés, a propaganda és az ideológia terén dolgozó káderek és aktivisták munkatanácskozásán szeptember 9-én tartott beszédében a többi között hangsúlyozta : „A dolgozók közgyűlései elé terjesztett beszámolók ne legyenek formálisak, hanem valóban adjanak lehetőséget ahhoz, hogy az emberek világosan megértsék, minden egyes egység helyzetét, eredményezzék minden vállalatban az öngazdálkodás és munkás-önigazgatás hangsúlyozottak érvényesülését Lényegében el kell érnünk : minden egyes gazdasági egység és munkás tisztában legyen vele, hogy mind az egység további fejlesztésének lehetősége, mind önön jövedelmének a megvalósítása a termelés és az általános gazdasági tevékenység milyenségétől függ.“ A munkásember közügyintézési, beleszólási joga nem vitatott, rég eldöntött kérdés nálunk. Csak a beleszólás formájáról, milyenségéről és hatékonyságáról lehet és van szó. Ezen a téren aztán igazán tág a lehetőség. Kezdjük a legfontosabbal, a munkaszervezéshez történő hozzájárulással. Első megnyilvánulási formája, persze, a személyes példamutatás, a lelkiismeretesen végzett munka és annak eredménye , a jó minőségű termék. De a munkatárs ösztönzése, adott esetben serkentése, a feladatai öntudatos elvégzésére történő buzdítása ugyancsak munkaszervezést elősegítő tényező. Mindez a termelés szférájába tartozik, a dolgozó termelői minőségéből adódó követelmény. De ugyanez a helyzet a javak elosztása esetében, a tulajdonosi minőségből adódó kérdések megoldásával kapcsolatos joggyakorlás különböző vonatkozásaiban is. Nem az egységes javadalmazási kritérium értelmezését és alkalmazását illetően, hanem ahogyan azt az egyes munkaközösségekben gyakorolják. Akire élenjáró dolgozó társai jótékony hatást gyakorolnak, és termelői minőségében derekasan megállja a helyét, annak a javadalmazási „borítéka" nem lehet lapos a hónap elteltével, de aki úgy áll a munka mellé, hogy főleg másoknak „szorítson" helyet, az kevesebb pénzt visz haza családjának ... így az igazságos, méltányos. A tulajdonosi minőségük érvényesítése a dolgozótársaktól ilyenkor azt követeli meg, hogy lényegretörően, a tények segítségével és erejével magyarázzák meg az illetőnek, vagy az illetőknek, hogy csakis annyihoz van joguk, amennyiért megdolgoztak. Minden egyes munkaközösségben meg kell értetni az emberekkel, hogy mivel egyidejűleg tulajdonosok és haszonélvezők is, javadalmazásuk arányos mindazzal, amit ott termelnek, ahol ők a tulajdonosok. — hírek-hírek — • A székelykeresztúri mezőgazdasági termelőszövetkezetben Az életszínvonal növelése, a párt alapvető célkitűzése témájú előadásra került sor tegnap. • Újabb családok költözhetnek be a toplicai Cornişa lakónegyedben befejezett tömbház 20 lakásába. • Tegnap a székelyudvarhelyi Művelődési Házban sor került a Tomcsa Sándor irodalmi kör megnyitójára. • A municípiumi közüzemek munkacsoportjai hozzáfogtak a víz- és csatornavezetékek elkészítéséhez a székelyudvarhelyi Bethlenfalvi utcában. • A megye gyógyfürdőiről tartottak diapozitívek vetítésével egybekötött megbeszélést tegnap délután a borszéki művelődési házban • Meggondolatlanság okozta baleset. A firtosmartonosi MTSZ György Ferencet és Benczédi Ferencet kukoricával bevetett terület őrzésével bízta meg. A vadállatokat egy rögtönzött szerkezet robbantásával — vízzel teli, dugóval ellátott cső — akarták elijeszteni. A tűzbe rakott s felmelegedett szerkezet azonban „balul“ sült el és súlyosan megsebesítette a 24 éves B.F.-et. Hírszerkesztő: Lupény István