Hargita, 1978. március (11. évfolyam, 50-76. szám)
1978-03-15 / 62. szám
Új arcér a megnövekedett feladatok Csíkszereda nyugati iparövezetében, a modern vasúti felüljáró mellett álló impozáns irodaépület homlokzatán a múlt év első felében még a Megyei Helyiipari Vállalat felirat díszelgett. Miután a hasonló profilú megyei vállalatok országszerte átszervezés alá kerültek, a Csíkszeredai egység köztársasági érdekű vállalattá alakulva, a Szállítási és Távközlési Minisztérium kötelékébe került , Vasúti Építőanyag-kitermelő Vállalat néven, megváltozott profillal. A vállalat új arcéléről, jövőbeni feladatokról és megnyíló lehetőségekről a vállalat főmérnökét, Péter Loyánt kértük meg, hogy tájékoz t-sson. A vállalat munkaközösségének a jó munkaszervezéssel és az idevágó intézkedések betartásával sikerült áthidalnia a kezdeti nehézségeket, és már a múlt évet minden tervmutató túlszárnyalásával zárta, a vállalt 7 millió lejjel szemben mintegy 32 millió lej értékű többlettermelést valósítottunk meg. Ezek az eredmények feljogosítottak arra, hogy bizakodással tekintsünk az elkövetkezendő feladatok elé. És ezek nem is várattak sokáig magukra, egységünk sajátos megbízást kapott. Miről is van szó? A kőbányászat eddigi tevékenységéről úgy, mint ipari ágazatról, még nem beszélhettünk. Ahhoz, hogy kifejlődhessen, éppen a leglényegesebb dolog hiányzott : a felszíni fejtéshez használható korszerű gépek, berendezések. Nos, vállalatunk jövőbeli termékeivel, éppen ezt az űrt hivatott pótolni. Feladatul azt kaptuk, hogy a kőbányák számára, felszíni fejtéshez, új, korszerű gépeket tervezzünk, ezeket legyártsuk, kipróbáljuk, majd — ha beváltak - berendezkedjünk a nagy sorozatgyártásra. Ezzel az intézkedéssel gyakorlatilag korlátlan lehetőségek nyíltak meg a vállalat és munkaközössége előtt, hiszen néhány év múlva már gépgyártó egységként fogunk szerepelni. Ilyen profilú vállalat, ha jól tudom, nincs is több az országban, senkihez sem hasonlíthatjuk magunkat, legnagyobbrészt csak a saját erőnkre támaszkodhatunk, saját tapasztalatainkon okulhatunk. Tervezőcsoportunk megkezdte a munkát, a további fázisok ezután következnek. Ezenkívül már a beruházási munkálatokat is kell végeznünk, hiszen ezek nélkül nem tudunk eleget tenni a megnövekedett feladatoknak. - Mi az, amivel jelenleg dolgoznak? - Jelenleg munkaközösségünk egy szállítható kőzúzó és -osztályozó berendezés kivitelezésén dolgozik, ezenkívül más berendezések is szerepelnek tervünkben. Most,az elején igyekszünk úgy megszervezni a munkát, hogy a továbbiakban is az elvárásoknak megfelelő eredményeket érhessünk el, mert tudjuk, hogy a jó kezdet, a biztos alap az előfeltétele minden további munkasikernek. Tulajdonképpen új gépgyártóipari egység született tehát a megyeszékhelyen. A Vasúti Építőanyag-kitermelő Vállalat dolgozóinak tanácsa, egész munkaközössége átérzi annak felelősségét, amely ezzel jár, és mint eddig, szorgalmasan munkálkodik, hogy a megváltozott körülmények között is eleget tegyen feladatainak. Az eddigi eredmények biztatóak, mintegy garanciát jelentenek az újabbak elérésére. Ez pedig továbbra is csak a vállalat munkaközösségén múlik. Péter László hírek - hírek - hírek - hírek - hírek hírek - hírek-hírek • A székelyudvarhelyi mezőgépészeti állomás gondosan készül a tavaszi vetésre. A körzetéhez tartozó mtsz-ekben máris elvégezték a tavaszi szántás mintegy 40 százalékát. Ha az idő engedi, e munkákat a hét végéig be is fejezik. • Téged dicsérünk, drága pártunk címmel tartottak színvonalas szavalóversenyt Siménfalván a község iskoláinak tanulói. Nemsokára Csikkarcfalván sem kell a szabad ég alatt várnia a társasgépkocsikra az utazóközönségnek : váróterem építéséhez kezdtek hozzá a község központjában. e Tapasztalatcsere két művészeti iskola között : marosvásárhelyi, kollegáik látogatását fei Székelyudvarhelyen a helybeli művészeti iskola tanárai, diákjai._ Nagy sikernek örvendett a vendégek ez alkalommal bemutatott műsora : Szabó Attila tanuló gordonka-estje. Árusítással egybekötött kiállítást nyitott hétfőn Gyergyószentmiklóson, a Művelődési Ház kiállító termében a székelyudvarhelyi Ruhagyár. A gyergyószentmiklósi közönség is megismerheti a székelyudvarhelyi vállalat legújabb kreációit, amelyeket a helyszínen meg is vásárolhat. Több mint ezer férfi és női ruhamodell, fehérneműcikk, és nagy mennyiségű méter áru várja itt a közönséget. A kiállítás 10 napig tart nyitva. Irodalmi összeállítással emlékeztek Bolyai Jánosra, a nagy matematikusra a csomafalvi iskolások. Az irodalmi kör tagjai az alkalomhoz fűződő versekből, művekből állítottak össze zenés irodalmi műsort, miajuk a Maros. Szétfoszlik a folyó téli dermedtsége: a parton jégtáblák őrzik a rianás nyomait — lassan rügyet bontanak a „lomha Marosmenti“ fűzfák. (Nagy P. Zoltán felvétele) S3 * *\J t ‘ ■*.vM . , ‘ i \ ' . vf |M\ Gyermekszáj : Apuka, ez a zavaros sárgás-fehéres víz az üvegben, ez a kumisz? — mutat a gyermek egy megyei töltésű boros fiaskóra. — Nem kumisz fiam, ez csak ... komisz. VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK ! A? HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam 62. (2585.) szám 1978. március 15. szerda 4 oldal, ára 30 boál egyénk legfiatalabb párt- alapszervezete a vlahicai Vasipari Vállalat új öntödéjében dolgozó kommunistáké. Február közepén alakult meg. Az alapszervezet főleg ilyen értelemben fiatal, mert a tagság soraiban régi, nagy tapasztalatú kommunisták is vannak. Olyanok, mint Gáli Sándor részlegvezető, Herceg Mihály mester, Némethi László villanyszerelő, Gotthárd Mihály és Síma Simon önzők, Máthé Lajos az alapszervezet titkára, akik több mint egy évtizedes tevékenységükkel, helytállásukkal, magasfokú öntudatukkal bizonyították: minden körülmények között eleget tesznek szakmai és pártfeladataiknak. Egyelőre negyvennégyen vannak (a munkaközösség 14 százaléka) dehát a dolgozók túlnyomó többsége fiatal, az átlagéletkor alig 21 év. Ők képezik a közösség törzsgárdáját. Egyesek az öntöde bonyolult berendezéseinek szerelésében is részt vettek, bábáskodtak az üzembehelyezésnél. Tehát szakmai tudásuk, tapasztalatuk szerencsésen párosul politikai érettségükkel, rátermettségükkel. Ez jelenti az alapszervezet erejét, igazi nagykorúságát, kiforrottságát. Nagy szükség is volt itt az alapszervezet megalakítására, mert a kommunisták példamutatásának, a pártélet erőteljes kibontakoztatásának felmérhetetlen jelentősége van a nehézségek leküzdésében, a mozgósító feladatokkal való eredményes megbirkózásban. Mert nehézségek az átadást követően szépszerivel akadtak: merőben új országos viszonylatban is újdonságszámba menő berendezések, amelyek sok-sok „ismeretlent" jelentettek, tervezési és kivitelezési botlások, amelyeket most menet közben a tényleges termelés során kell kiigazítani, megoldani. A termelési eredmények még nem érték el a követelmények szintjét. Éppen ezért az alapszervezet legsürgősebb teendőinek tekinti a nehézségek mielőbbi felszámolását, a termelőtevékenység megjavítását, a tervfeladatok teljesítését. Az alapszervezet burája a részleg vezetőségével napi rendszerességgel nyomon követi a termelés menetét, operatívan elemzi a kialakult, helyzetet és megfelelő intézkedéseket foganatosít. Ugyanakkor a párt vezető szerepének a megerősítését jelentette az a nemrégiben foganatosított intézkedés, amelynek nyomán biztosítanak a kommunisták jelenlétét az összes munkacsoportokban, munkahelyeken, váltásokban. Fontos tennivalóik közt tartják számon a fiatalok szakmaipolitikai iányítását és nevelését is. De beszélhetnénk a nők szakmai, politikai, társadalmi tevékenységének a megszervezésérül is, hisz a dolgozók egy harmada nő. Mindezt az alapszervezet titkával és néhány párttaggal elbeszélgetve tudtuk meg. S a beszélgetés során minduntalan visszakanyarodtak a tervtelesítéshez. És nem vélelenül, mer ebben az időszakú álneve e feladatuknak trtján e téren előbb is lépni, s éppen ezért mindaz, amit tesznek, végsőtökön ezt az ügyet szól róla. És nemcsak szavakkal, hanem létekkel, mindenekelőtt azokkal. Ez jelent biztosítékot arra a fogadalmukra, miszeint a hónap végén tervteljesítési sikerekről szártolhatnak majd be. Hecser Zoltán kommunisták Helytállásra buzdítás NICOLAE CEAUSESCU elvtárs jelenlétében együttes plenáris ülést tartottak a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsai Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke kedd délelőtt részt vett a magyar, illetve a német nemzetiségű dolgozók tanácsának együttes plenáris ülésén. A terembe érkező Nicolae Ceauşescu elvtársat a részvevők lelkes tapssal és éljenzéssel üdvözölték, kifejezésre juttatva ezzel a hazai magyar és német nemzetiségű dolgozóknak a párt és a pártfőtitkár iránti forró szeretőtét és háláját, mély odaadását, amiért feltételeket biztosít számukra ahhoz, hogy az egyenlőség feltételei közepette ténylegesen részt vegyenek az egész politikai, gazdasági és társadalmi életben, a társadalom vezetésében, maradéktalanul érvényesítsék alkotó képességeiket valamennyi tevékenységi szektorban, maradéktalanul élvezhessék a szocializmus vívmányait, továbbá amiért méltó helyet biztosított számukra a szocialista Románia nagy és egységes családjában. Az elnökségben Nicolae Ceauşescu elvtárssal együtt foglaltak helyet a következő elvtársak: Virgil Cazacu, Constantin Dăscălescu, Fazekas János, Gheorghe Pana, Dumitru Popescu, Leonte Rontu, Iosif Uglar, Ilie Verdeţ, Ştefan Andrei, Iosif Banc, Vasile Marin, Péterfi István, az Államtanács alelnöke, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, Eduard Eisenburger, az Államtanács tagja, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, valamint a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának alelnökei. Az ülésen úgyszintén részt vett az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, tömeg- és társadalmi szervezetek képviselői, tudományos, művészeti és kulturális személyiségek. Az ülésen mondott megnyitó beszédében Péterfi István elvtárs, a magyar, illetve a német nemzetiségű dolgozók tanácsának nevében megkülönböztetett tisztelettel és örömmel, melegen üdvözölte Nicolae Ceauşescu elvtársat a két tanács együttes plenáris ülésén. Ezután folytatódott a vita a két tanács plenáris ülésein előterjesztett expozék kapcsán. Felszólaltak a következő elvtársak: Puskás György, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet professzora, Michael Welter, a gyulafehérvári Porţelanul vállalat főmérnöke, Domokos Géza, a Kritériom Könyvkiadó igazgatója, az írószövetség titkára, Iherese Necsasz, a temes megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője, Szabó Béla, a nagyváradi înfrăţirea vállalat esztergályosa, Paul-Mihai Berger, a nánosi (Maros megye) mtsz brigádvezetője, Dáncsuly András, a Kolozsvár-Napoca-i Babeş-Bolyai Egyetem profeszszora, Josef Ecxenreiter, az RKP Szeben megyei bizottságának titkára és Májai Albert, a magyar nemzetiségű dolgozók Hargita megyei tanácsának elnöke. A két tanács tagjai, az együttes plenáris ülés valamennyi részvevője nevében Péterfi István elvtárs felkérte Nicolae Ceauşescu elvtársat, a Román Kommunista Párt főtitkárát, Románia Szocialista Köztársaság elnökét, hogy szólaljon fel. A jelenlevők hatalmas lelkesedése közepette szólásra emelkedett NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs. A párt főtitkárának beszédét a részvevők megkülönböztetett figyelemmel és érdeklődéssel, maradéktalan helyesléssel hallgatták végig, több ízben hoszszasan megtapsolták, megéljenezték. A beszédet a sajtó közzéteszi. A beszéd végén a részvevők ismét hosszasan, lelkesen éltetik a dicső Román Kommunista Pártot, pártunk és államunk szeretett vezetőjét, Nicolae Ceauşescu elvtársat, szabad, független és virágzó közös hazánkat, Románia Szocialista Köztársaságot. Ezek a pillanatok a valóság erejével, a legelevenebben tanúsítják a magyar és német nemzetiségű dolgozóknak a párt és a pártfőtitkár körüli szoros egységét, szocialista társadalmunk erejét és egységét. Az ülést Eduard Eisenburger elvtárs rekesztette be. (Agerpres) (Folytatás a 4. oldalon)