Hargita, 1978. november (11. évfolyam, 258-283. szám)
1978-11-01 / 258. szám
Nyertes a vásárló is Évek óta rendszeresen megtartják a kereskedelmi és közétkeztetésben dolgozók megyei vetélkedőjét, ahol a részvevők elméleti és gyakorlati ismereteit teszik próbára. Nos, a hétfői tusnádfürdői JÓ KISZOLGÁLÁS versenyen az állami és fogyasztási szövetkezetek, valamint a turisztikai hálózatban dolgozó pincérek, szakácsok, elárusítók, cukrászok mérték össze erejüket, azok, akik a helyi versenyeken a legjobbaknak bizonyultak (avagy egyszerűen kijelölték őket). (A jelenlét kapcsán hadd jegyezzük meg, hogy a versenykezdeti névsorolvasáskor többen hiányoztak, ami esetenként a komolyság hiányát bizonyítja.) Kezdődött hát a verseny, a részvevőknek kérdőívet kellett kitölteniük, majd azok értékelése után a szakácsok főzni kezdtek, a cukrászok a jól berendezett laboratóriumban készítették tortáikat, süteményeiket, a pincérek hármasával jelentkeztek a vizsgáztatók előtt, az elárusítók a szaküzletekben bizonyítottak. Mint az történt minden esztendőben. A hivatkozás az előző esztendőkre nem véletlen, mert úgy lenne ildomos, hogy ha már egy hagyományos versenyről van szó, akkor annak színvonala évről évre jobb legyen. De a tusnádfürdői versenyen is tapasztalhatóak voltak olyan furcsaságok, amelyeket a jobb felkészülés, szervezés már eleve kiküszöbölhetett volna. Mert az ipari árukat elárusítók gyakorlati versenye, például, a kellő üzlethelyiség hiányában eléggé esetleges volt, rögtönzött kérdések nem mindig alkalmasak a tudás elbírálására. Szükséges a versenykritériumok pontos rögzítése, akárcsak az elbírálás szempontjai is. Éppen ezért fontos ha a vizsgáztatók előzetesen tanácskoznak. Akkor a tesztkérdéseket is közösen, több szakember bevonásával fogalmazhatják meg, ami tényleges mércéje lehet az elméleti tudásnak. A „hazai pálya" vélt és valódi előnyeit is csak a jó szervezés küszöbölheti ki (főleg a szakácsok vagy cukrászok esetében) Apróság, de figyelemreméltó az a tény, hogy akkor, amikor a vendéglátás vidékenkénti és egységenkénti sajátosságáról beszélünk, a szakácsoktól nem kívántatok meg ilyen ételek elkészítése, ugyanígy a cukrászoktól sem. Zárjuk az észrevételeket a méltányosság felemlítésével, mert a hasznosság szempontjai is úgy diktálják, hogy a kérdőíveket és akár a versenyplakett feliratát is stb. két nyelven fogalmazzák meg: magyarul és románul . . . A jobb megfogalmazásának igénye, a fenti megjegyzések természetesen, nem kérdőjelezik meg a tusnádi vetélkedő sikerét, annak színvonalát, a szervezők (KISZ, megyei szaktanács, kereskedelmi igazgatóság, fogyasztási szövetkezetek és a házigazda turisztikai hivatal) erőfeszítéseit. Igazi versenyhangulat volt, küzködéssel, lámpalázzal, örömmel, bosszúsággal is. És akik nyertek, azok ténylegesen a legjobbak voltak az adott körülmények között, méltón szerezték meg az első helyeket, s remélhetőleg nem maradel az elismerés, jutalom azokban a munkaközösségekben sem, ahol nap mint nap dogoznak, bizonyítanak. S nyugtázzuk elismeréssel a szervezők ígéretét is: jövőre még jobb lesz a verseny. Bálint András * DÍJAZOTTAK : Cukrászok: 1. Cseke Irénke (élelmiszeri és közétkeztetési vállalat — Csíkszereda), 2. Török Lenke (fogyasztási szövetkezetek — Székelyudvarhely), 3. Mezei Anna-Mária (fogyasztási szövetkezetek — Gyergyószentemikiás). 30 éven felüliek: Cioată Elena (toplicai kereskedelmi vállalat). Szakácsok: 1. György Ferenc (turisztika — Tusnádfürdő), 2. Dési Edit (ÉKV - Csíkszereda), 3. Bódi Margit (ÉKV — Székelyudvarhely). 30 éven felüliek: 1. Vészi Klára (turisztika — Tusnádfürdő), 2. Iacob Lucreţia (kereskedelmi vállalat - Toplica). Pincérek: 1. Mátyás Mária (turisztika - Tusnádfürdő), 2. Molnár Katalin (turisztika - Tusnádfürdő), 3. Lukács István (ÉKV - Csíkszereda). Elárusítók. Élelmiszer : 1. Szilágyi Magdolna (ÉKV - Csíkszereda), 2. Tóth Erzsébet (ÉKV - Székelyudvarhely), 3. Csíki Anna (fogyasztási szövetkezetek - Csomafalva). Vas-, vegyiáru : 1. Dániel László (ipari cikkeket forgalmazó kereskedelmi vállalat — Csíkszereda), 2. Horváth Rozália (kereskedelmi vállalat — Gyergyószentmiklós), 3. Bálint Vilma (IKV — Csíkszereda). Elektrotechnikai, háztartási cikkek: 1. Adorján Veronika (IKV — Csíkszereda), 2. Petres Mária (IKV - Csíkszereda), 3. Mucha Zsuzsa (kereskedelmi vállalat - Gyergyószentmiklós). Textilcipő: 1. Elekes Ágnes (IKV — Csíkszereda), 2. Pálfi Magdolna (IKV — Székelyudvarhely), 3. Csíki Vera (fogyasztási szövetkezetek — Csomafalva). 30 éven felüliek: 1. Szász Klára (fogyasztási szövetkezetek - Szárhegy), 2. Fábián Lajos (fogyasztási szövetkezetek - Korond), mióta szombat esténként a Szegény ember, gazdag ember, azaz Audi és környezete a vendégünk, azóta bizony lealkonyult a westernnek. Még emlékezhetünk: a Jordache-család regénye, Tomy, Billy, Wesley, Ramona és a többiek mesterkézzel irányított és hasonlóképpen filmre vitt története hosszúra nyúlt western-maratont szakított félbe, és bizony, sokan örültek ennek. Egyetlen műfajból is megárt a sok... A western, így a filmvászonra szorult és ha nem ömlik olyan óriási mennyiségben, akkor szórakoztató is lehet, mégha alaposan meg is keveri a műfaj klasszikus szabályait. Nem csoda tehát, hogy itt hihetetlen határát súroljá la, az örökkévalóság balladáját példázza. Kádár Hana néni 1978 október 27-én betöltötte századik életévét. Gyergyószentmiklóson, egy kétszobás lakásban, amiben most is szellemi képességeinek teljes birtokában, bár fizikailag kissé (de nem aggasztóan) legyöngülve mos, vasal, takarít, főz, újságot olvas, televíziót néz, rádiót hallgat, és emlékezik. Korondon született ________ egy évszázad —— dal ezelőtt, nyolc testvérével együtt ott is nőtt fel, s húsz esz- ~~ tendős volt, amikor a Kalondán túli Farkaslakán világrajött egy gyermek, ama farkaslaki Tamási Áron, kinek Ábelről szóló könyvét, no meg a szülőföld bölcsőjéről szóló visszaemlékezéseit éppen most, századik esztendeje fordulóján lapozgatja, olvasgatja, úgy is mondhatnák, hogy segítségül hívja az emlékezésben. Bizony úgy volt akkor minden Korondon is, mint a Nyikó völgyébe szorult Farkaslakán, bizony az élet. .. Olyan valószínűtlennek, olyan kétségesnek tűnne a száz, élettel kitöltött esztendőről csak azt mondani, hogy hát ,ilyen az élet". Kádár Ilona néni élete sem olyan rendkívüli, hosszúságában, évszázadnyivá növésben annyi csak, különben örült és búsult, indult és szomorkodott, a száz esztendő részeinek rendelése szerint. Mindig mértékkel, mindig egészséges egyensúlyba rendezve az életet, legtöbbször mindennapi munka függvényébe szorítva az éveket- Kádár Ilona örökölt valamit a népmesékből, a népballadákból, a népdalokból, a táncokból. ___ tökölt és örökö_ ___ tett életével, eszüetendők súlyával, melyek éppen _______ csak kicsit kicsit nyomtak a vállán, kicsit fájdítottak a láb ízületein, de tisztán tartották az emlékezetet. Nagy dolog ez a száz esztendő? Nem is tudom, mondja, nem is tudom hogyan telt el ilyen hamar, ilyen gyorsan, minden csak most volt, minden csak most van ... Cikkanó csendben mintha Kányádi Emlékezetének sorait vetítenénk az élet fehér vászonjára : „Pergetem, pergetem a filmet, s egyik-másik kockájához olykor hangokat próbálgatok." Bereczki Károly Októberi számvetés (Folytatás az 1. oldalról) ülésen megvitatták a Románia 1979-1980-as gazdasági-társadalmi egységes fejlesztési országos tervéről szóló jelentést, megállapították, hogy a javasolt szintek és feladatok szem előtt tartják az ötéves terv teljesítésében, az életszínvonal emelésére vonatkozó kiegészítő program előirányzatainak megvalósításában eddig elért jó eredményeket. Az ülésen kidomborították a dolgozói tanácsok felelősségteljes szerepét az összes dolgozók mozgósításában az egységes országos tervből a gazdasági egységekre háruló feladatok példás teljesítéséért. Gazdag októberi munkaprogramja során, pártunk főtitkára, 13-án meglátogatta a fővárosi Militari ipartelepet, ahol átfogó dialógust folytatott a tervezőkkel, építőkkel, kutatókkal a beruházási tevékenység hatékonyságának növeléséről, ezen belül az előregyártott elemek nagyobb arányú és sokrétűbb használatáról, az anyagfogyasztások csökkentéséről. Az eredményes munka időszaka volt október hónap megyénk magyar és román dolgozói számára is. A tervfeladatok és a vállalások teljesítéséért kibontakozott szocialista munkaversenyben jelentős siker született: megyénk ipara teljesítette az ötéves terv első három esztendejére jutó exportszállítási tervét. Ugyanakkor Székelyudvarhely municípium és megyénk számos vállalatának munkaközössége máris eleget tett az ötéves terv első három évére jutó ipari termelési feladatainak. Megfeszített munkával telt el egész október megyénk szántóföldjein is, az mtsz-ek tagsága, az állami mezőgazdasági vállalat dolgozói, az összes földművesek minden munkára alkalmas órát kihasználtak a termények betakarításáért, az őszi vetés mielőbbi befejezéséért. Megyénk állattenyésztésének eddigi eredményeit, a soron levő tennivalókat vitatta meg a megyei pártbizottság október 6-i plenáris ülése. Állattenyésztésünk 1976—1980 közötti fejlesztési programja előírásainak maradéktalan teljesítéséért még ésszerűbben, még jobb gazdaszellemben kell gazdálkodnunk, hogy az állattenyészés összes ágazataiban hasznosíthassuk, kedvező adottságainkat. A beruházási munkálatok üteme meggyorsításának fontosságára hívta fel az építők, a néptanácsok, az összes érdekeltek figyelmét a megyei néptanács október 7-én megtartott ülésszaka A beruházási munkák vezetői kompetenciájának és felelősségének növelésével, az összes érdekelt tényezők átfogóbb mozgósításával, az állampolgárok nagyobb mérvű bevonásával lehetőség nyílik az építkezések terén mutatkozó lemaradások felszámolására. Októberben megyénk városaiban megkezdődött a politikaiideológiai oktatás új tanéve, am amelyre az a nemes feladat hárul, hogy az eddiginél is hatáásosabban hozzájáruljon a kommunisták, a KISZ-tagok, az öszszes dolgozók tudásszintjének emeléséhez, felelősségérzetük növeléséhez, hogy cselekvően bekapcsolódjanak az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus célkitűzéseinek valóra váltásához. MOZGÓKÉP a Csapda a hegyekben c. nyugatnémet produkciónak sikere van (Csíkszeredai Transzilvánia). A közönség egy viszonylag fiatal vadnyugati produkciót láthat, amely már születésének évében, 1976-ban részt vett a connexis filmfesztivál westernekre szakosított részlegén (mert ilyen is van !) és ha teljességében nem is túl nagy sikerrel, részleteiben azonban igen: a főszereplő Hardy Krüger elnyerte a legjobb férfi alakítás díját. Ami egy kissé meglepő, hisz Krüger se nem klasszikus, se nem tipikus western-színész, távol áll az amerikai kliséktől. Persze, lehet, hogy éppen ezt értékelte a zsűri. . . Henry kapitány, aki pénzt szállít a telepeseknek, hogy ezek meg tudják venni földjeiket az indiánoktól, társaival együtt rablótámadás áldozata lesz... Az arany azonban nyomtalanul eltűnik, úgy hogy évekig senki sem akad rá. Mi köze lehet egy félnótás, krumplit termesztő cowboynak a kincshez ? Ez a fő kérdés a filmben, amely egy kissé ugyan túlbonyolítja a cselekményt és a westernekhez nem illő módon helyenként még meg is gondolkoztatja a nézőt, egészében azonban - különösen humoros betétjeivel - nem hoz szégyent a műfajra. Székedi Ferenc Enciklopédikus irányvétel (Folytatás az 1. oldalról) A líceumok igazgatói, párttitkárai, szakszervezeti elnökei kedvező fogadtatásban részesítették a kezdeményezést és nyomban megbeszélték tantestületben munkatársaikkal. Igenlő válasz is érkezett minden egyes helyről és így máris megkezdődhetett a gyári tudományos brigádok szervezése. Menetközben mindössze egyetlen probléma megnyugtató megoldása vált kérdőjelessé. Nem egyenlő tudományos erőkkel rendelkezik - tegyük fel - a Dr. Petru Groza líceum, vagy az Agráripari líceum. Előnyben részesülnének így az egyik segített gyár munkaközösségének tagjai, egy másik vállalatbeliek rovására. Ezért vált esedékessé a szervezendő tudományos brigádok municípiumi szintű irányítása, az erők, kezdeti és menetközben, esedékes átcsoportosítása, a segítés és támogatás szervezetté tétele. A székelyudvarhelyiek kezdeményezése és annak kivitelezése két tanulsággal is szolgál. Egyrészt mindig a helyi, a saját tapasztalat felhasználása, az igazán életes ötletek, hasznos kezdeményezések legtisztább vizű forrása. Másrészt az igen alaposan átgondolt kezdeményezések, a legjobb ötletek is csak a gyakorlati kivitelezés után adják meg a végleges választ egy adott akció értékéről, egész értékrendjéről. Ezért is tekintünk oly nagy várakozással a vállalati tudományos brigádok első lépéseire, a székelyudvarhelyi dolgozók enciklopédikus műveltsége bővítésének új útjaira, módozataira. —— VILLANÁSOK — MENJÜNK MÁR HAZA... Ha a trágár szavakkal fűszerezett füstfelhőben, vagy kocsmalégben apró gyermeknek kell (!) várakoznia az italtól szédelgő apjára — ez már minden jóérzésű embert felháborít és szánalmat kelt benne az ártatlan gyermek iránt. Sajnos, lehet még látni apákat „őrző" kisgyermekeket néhány kocsmánkban. A minap öt-hat év körüli, a kocsmából kifelé igyekvő kislány kérve kérte delingező apját: „Menjünk már haza, apuka !“ — Gyere vissza, mert megverlek, még nem megyünk sehova - „válaszolta" az apja s ezzel be is rántotta a gyermeket a lármás-füstös helyiségbe. Többen voltunk, akik a járdáról hallgathutak végig a fenti párbeszédet fejcsóválva, de tehetetlenül állva csak ezt hajtogattuk: szegény kislány, szegény gyermek.. . Majd eszembe jutott: a vendéglátóipari egységek vezetői, dolgozói segíthetnek - ismert módszereikkel - civilizációnk eme csorbájának kiköszörülésén. (Szigeti György) „SZAKÁLLAS” TÖRTÉNET.. Valaki megindultan mesélte legutóbb, milyen kitüntető figyelmességgel és már-már anyai gondoskodással fogadta őt, foglalkozott vele az egyik csíkszeredai fodrászműhely dolgozónője. Miután éppen egyetlen vendégként várakoznia kellett, tíz-tizenöt percig tartott ugyanis a vita némi meccsről, s az ilyen vita alól manapság a nők sem vonhatják ki magukat. .. Amikor viszont „kéz alá vette" az ügyfelet, gyorsan, eredményesen munkálkodott. Mintha sokan vártak volna sorukra. És mondta: ,,Sehogy sem néz ki ezzel a szakállal. . . Ügyes fiút csinálnék magából, ha simára borotválom . . Le is vágom ezt a szakállat, öt évvel fiatalabbnak mutat majd. ■És így tovább Ha a kliensét nem is, a végén csak békén hagyta a szakállát. Nem egykönnyen, hanem a kliens erélyes kérésére. Ne téveszszük össze a szezont... a fazonnal ! (Vali József) MIRE MEGJÖN A TÉL... Hisszük, hogy mire megjön az igazi tél, elkészül a felsőloki faliújság is. A hírek szerint már a tavaszon neki fogtak, úgyhogy nem kell felhagyni a reménnyel. Szóvá tennénk mindezt, mert a szerkesztőbizottság tagjai szerint ezért nem jut hely és lehetőség a meglévő községi faliújságon, csak néhány karikatúrára és törvényismertető közlésére. Hogy kompetens szóval és helyen a község közvéleményének fókuszába kerülhessen az a sok nagy gazdasági, művelődési kérdés, ami az embereket foglalkoztatja, így, tegyük fel az állattenyésztés, a tejtermelés, a közellátás, a hazafias tevékenység, a téli művelődés és politikai nevelés problémái stb. Türelmetlenül várjuk tehát annak az igazi követelményekre rátelelő faliújságnak a megjelenését Gyimesfelsőtökön. (Zöld Lajos) SZEMÉLYAZONOSSÁGI IGAZOLVÁNYOK CSERÉJE Tízévenként kötelező kicserélii a személyazonossági igazolványt A törvényes előírások alapján azok, akik erről megfeledkeznek, a határidő után két héttel büntetendők. A hanyagság elég sokba kerül, azoknak akik megfeledkeznek állampolgári kötelezettségükről: 200-800 lej. Nos, mindezek ellenére Csíkszeredában és a csíki körzetben nagyon sokan vannak, akiknek elévült a személyazonossági igazolványuk, mégsem keresték fel mindeddig a milícia illetékes osztályát. S ezúton egy kérést is tolmácsolunk: mindazoknak, akiknek ebben az esztendőben „jár le“ a személyi igazolványuk, azok már most jelentkezzenek a milícián, tehát már azok is mehetnek, akiknek csak decemberben esedékes a csere. (Bálint András)2 1978. NOVEMBER V. SZERDA