Hargita, 1978. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1978-11-01 / 258. szám

Munkában a dolgozói ellenőrző csoportok A Szocialista Egységfront Or­szágos Tanácsa Végrehajtó Bá­rójának legutóbbi ülése részle­tesen megvizsgálta a dolgozói ellenőrző csoportok tevékenysé­gét, konkrét feladatokat jelölt ki a SZEF-tanácsok, valamint a hozzá tartozó tömeg- és társa­dalmi szervezetek ilyen irányú munkájának megjavítására, a néptömegek általi ellenőrzés fo­kozására és hatékonyabbá téte­lére. A Végrehajtó Büró egye­bek mellett ajánlotta az összes tg-'"'goknak, valamennyi ellen­őri­ csoportnak, hogy a Nicolae Ceauşescu elvtárs által adott o­­rientációk és útmutatások szel­lemében, lépjenek fel jóval ha­tározottabban a kereskedelem, a szolgáltatások, a szállítások szfé­rájában, az egészségvédelemben és más szektorokban mutatkozó negatív jelenségek ellen, ezért, hogy erős tömegközvélemény a­­lakuljon ki a hiányosságokkal, a szocialista etika és méltányosság szabályaitól való eltérésekkel szemben. A Szocialista Egységfront Csík­szereda városi tanácsa a fenti kívánalmak szem előtt tartásával szervezi meg a dolgozói ellenőr­ző csoportok egész tevékenysé­gét, a megyeszékhely lakosságát leginkább foglalkoztató kérdé­sek vizsgálatát, az észlelt hiá­nyosságok megszüntetését tartja egyik legfontosabb célkitűzésé­nek. A dolgozói ellenőrző cso­portok munkájának megszerve­zésére és működésére vonatkozó törvényes előírások értelmében rendszeresítettük az ellenőrzése­ket a kereskedelmi, szolgáltatási egészségügyi egységekben, szá­mos olyan negatív jelenségre hívtuk fel az érdekeltek figyel­mét, amelyek mellőzése hozzájá­rult a lakosság jobb ellátásának, civilizáltabb kiszolgálásának biz­tosításához. Az ellenőrzések ha­tékonyságának növeléséért a csoportokba bevontuk a szak­­szervezeti tagokat, a KISZ, a nő­­bizottság, a kereskedelmi egy- A SZEF tevékenységéből cégek stb. képviselőit, követke­zetesen együttműködünk a nép­tanácsi képviselőkkel. Az ellen­őrző csoportok munkájában nagy segítséget jelent a háziasszo­nyok, a nyugdíjasok véleményé­nek meghallgatása is. Ellenőrző csoportjaink legu­tóbb a lakosság őszi-téli ellátá­sának helyzetét vizsgálták meg. Hogy felmérésünk minél részle­tesebb és pontosabb legyen, ki­bővítettük a csoportokat; a cso­portok tagjait ezúttal az egész­ségügy, a minőségellenőrző fel­ügyelőség szakemberei is elkí­sérték ellenőrző körútjukon, s természetesen jelen voltak az összes ellenőrzött szervek kép­viselői is. Előre elkészített és sok­szorosított kérdőív könnyítette meg és tette célratörőbbé az el­lenőrző csoportok munkáját. Az aprólékosan előkészített el­lenőrzés számos fogyatékosság­ra derített fényt, különösen a la­kosság zöldség és gyümölcs el­látása vonatkozásában. A szük­ségletek ismeretében az ellenőr­ző csoportok pontosan megálla­pították a sürgősen beszerzendő mennyiségeket, s ilyen értelem­ben javaslatokat tettek a lakos­ság téli ellátásáért felelős ténye­zők munkájának megjavítására. Természetesen az ellenőrző csoportok tevékenysége nem ér véget a mulasztások feltérképe­zésével, a javaslatok papírra rögzítésével, továbbra is nyomon követik a tervezett intézkedések sorsának alakulását, s ha úgy tapasztalják, hogy késlekednek a gyakorlati lépésekkel, minden esetben ismételten közbeavat­koznak. Erre egyébként külön felhívja a figyelmet a SZEF Or­szágos Tanácsa Végrehajtó Bá­rójának ülése, hangsúlyozván, hogy az ellenőrző tevékenység tökéletesítéséért, hatékonyabbá tételéért operatívabban kell megoldani, elintézni a dolgozói ellenőrző csoportok javaslatait. Ennek érdekében mindenekelőtt arra van szükség, hogy az érin­tett gazdasági és társadalmi-kul­turális egységek vezetői az eddi­ginél nagyobb fogékonyságot ta­núsítsanak az ellenőrző csoportok bejelentései és észrevételei iránt. A dolgozók ellenőrzése fontos része az állampolgári nevelés­nek, hozzájárul a munka iránti fejlett magatartás, a felelősség­­érzet erősítéséhez, ezért a SZÉF városi tanácsa az elkövetkezen­dőkben is nagy figyelmet fordít munkájának erre a vetületére. Kiss Lajos, a SZÉF Csíkszereda városi Tanácsának alelnöke RENDJÉN VAN EZ ? Galác­s a megye jelentős ipargazdasági egységgel rendel­kező községei közé tartozik. Hogy a tény milyen előnyöket jelent az adott községek szá­mára, azt nem célunk most fir­tatni. Nézzük meg inkább : mi­lyen hátránya származhat ipar­­egységnek abból, hogy faluhelyt van. Ezelőtt 10 évvel húsz felsőfokú szakképzettségű — jórészt fiatal — szakember dolgozott a galó­­cási fafeldolgozó egységnél. Tíz év múltán öten maradtak, pon­tosabban, öten tevékenykednek ott, tizenöt mérnök, közgazdász — többségük a próbaidő lejárta után —, városra húzódott. Köz­ben évről évre nőtt az egység termelése, idei termelési terve például mintegy 50 millió lejjel nagyobb az 1968 esztendeinél! A megnövekedett tervet is­­ természetesen — teljesítik, ebből a tényből azonban senki sem vonhat le durván egyszerűsítő, vagy éppen vulgarizáló követ­keztetést : lám, mérnökök, köz­gazdászok nélkül is lehet dol­gozni Galócáson ... Hasonló­képpen durván egyszerűsítő len­ne a válasz : végülis velük is dolgoznak Galócáson, csakhogy most öt emberre több, jóval több feladat jut, mint korábban húsz­ra. Még akkor is, ha figyelembe vesszük : a galócást néhány éve a toplicai Fakitermelő és -Fel­dolgozó Kombinát egysége, e kombinát szakembereinek tehát — feladatkörük szerint — részt kell venniük az egység irányí­tásában. Még akkor is, ha papí­ron minden rendben — a kombi­nát viszonylatában megfelelő aránya, szerkezete van az adott személyzetnek ... Mert a tapasz­talat mondatja ki : a termelési kérdéseket legeredményesebben ember- és termeléskörelben, a termelésben oldhatják meg. Le­gyen szó napi (rubin), vagy táv­lati (koncepciózus) feladatokról. Legyen szó városon vagy falu­helyt működő ipari egységről . . . Vali József JÓ SZERENCSÉT! A Hargita Bányavállalat hargitafürdői kaolinbányájának szántójában távoli, is­meretlen tájakra utazó felfedezők izgalmá­val álldogálok kísérőmre várva, aki egy bányászlámpáért szaladt el éppen, így, védőruhában, védősisakkal a fején a ri­portert csak a zsebéből kikandikáló töltő­toll és jegyzetfüzet különbözteti meg a körülötte lévő, „sittbe" induló bányászok­tól, no meg azok mintha valahogy meg­szokottabb mozdulattal dobnák át vállu­kon az elektromos bányászlámpa összekö­tő zsinórját. De hát ki is figyel fel minden ilye­n apróságra most, tizenkét órakor, vál­tás kezdetén.­­■ t­rsan zuhanó ürt visz le a sokméter­­n­ mélységbe, a hatalmas kaolintömb bel­sejébe, ahonnan hosszú útjára indul az értékes­ alapanyag. Ott lenn, a mélyben jónéhány ember fáradozik azon, hogy a­­ tehető legjobb minőségű kaolin jusson a­­ felszínre, tovább folytatva útját a bánya­­­­vállalat hargitafürdői vagy Csíkszeredai­­ feldolgozó egységeihez. Mihály István bá­nyamester kalauzol a tárnák útvesztőiben, magabiztosan halad elől a fejtésekben, vagy a néha sötét, néptelen összekötő a­­lagutakban, hol csak a bányászlámpák szentjánosbogár-fénye világítja meg töb­­bé-kevésbé az utat. Több mint húsz éve járja a föld mélyét, ezért aztán nem hin­ném, hogy valaki jobban ismerné a mély­ségek titkait, mint ő. A fél emberöltőnyi időt egy munkahelyen, Hargitafürdőn dol­gozta végig. Az egyik lejtésben néhány bányász ép­pen az aznapi teendőket vitatja meg And­rás Géza mesterrel. Demeter Béla, Fikó János és György László a lerobbantott kő­zetet nézegetik, minőségét latolgatják, ló­­szerencsével tagadnak. Mellettük az ön­rakodógép még csendesen várja, hogy munkára fogják. Egész kis szakelőadást hallhatok a tudományos és az új lejtési módszerekről, minőség-mennyiség össze­függéséről a kaolinbányászatban, a gépe­sítés előnyeiről. Teljesen függőleges, szűk alagútban mintegy harminc métert kellett felkapasz­kodjunk a keskeny falétrákon, hogy a bá­nyászat egyik legérdekesebb egyéniségé­vel, a lőmesterrel találkozhassunk. A víz­szintes tárnába érve két bányászt találunk. Az egyikük lyukakat fúr a kaolinfalba. A másik, Szász József, aki régi ismerősként üdvözöl, nedves kaolinmasszából mititejhez hasonló­­ hengerkéket gyúr. Fojtásnak mondják. Aztán a lőmester, Dobri János is előkerül, nyakában az elmaradhatatlan, lakatra zárt ládikával. Egy váltásban 3 lőmester dolgozik, a kaolintömbök lerob­bantásán kívül a bányászok, a munkahely biztonságára­ való felügyelés és a szellőz­tetés is az ők feladatuk. Robbantás előtt ő hagyja el utolsónak a helyszínt, aztán egy elektromos szikra és... folyik tovább a kitermelés. Az önrakodógép vagy a szál­lítószalag a­­csillékbe üríti a kaolindara­bokat. A megrakott csillésen tömzsi, tank­szerű bányamozdonyok szállítják a bejára­ti aknához, ahol lift röpíti egyenként a magasba...’ EGY KIS KITÉRŐ A bányából kijövet, a felvonóra vára­kozva két fiatalember, Szabó Imre és Szász István (aki apja mesterségének folytatója, hiszen annak a Szász Józsefnek a fia, aki­vel egy órája az egyik fejtésben találkoz­tunk), egy olyan vonószerkezet felszerelé­séről beszél, amely jelentősen megkönnyí­tené a megrakott csilléknek a csilletároló helyről a lifthez való szállítását. Megcsi­náljuk mi, még ha vasárnapokat dolgozunk is rajta - mondják. A felszínre érve ennek az újat, jobbat akarásnak a kapcsán az elmúlt esztendőkben történt változásokról beszélgetünk Mihály Istvánnal.­­ Mint már mondtam, és ezt a mélyben is észrevehette, jelentősen javultak a bá­nyászok munkakörülményei. Gépesítés, új fejtési technológiák alkalmazása, a munka­­biztonság fokozása mind olyan tényezők, amelyek nemcsak a kitermelt anyag meny­­nyiségének növekedéséhez járultak hozzá jelentősen, hanem a munkakörülmények jobbá tételéhez is. Aztán a szociális léte­sítmények. Az öltözők, a fürdők... Hogy őszinte legyek, itt vannak még tennivaló­ink, hiszen a villanybojler, amit most hasz­nálunk, nem képes állandóan a megfelelő mennyiségű melegvizet biztosítani, a für­dő felszerelésén is vannak még javítaniva­lók, de hát mindent egyszerre nem is lehet. A kantinteremben tisztaság, fehér ab­rosz az asztalokon, a kályhákon totyogó edényekből ínycsiklandozó illatok szállin­góznak. Itt szolgálják fel a bányászoknak munkába állás előtt a Nicolae Ceauşescu elvtárs személyes utasítására­­bevezetett ingyenes melegételt is és ezen kívül 7 lej lefizetése ellenében válthat itt ebédjegyet magának mindenki. Most pedig térjünk újra vissza a kaolin­a útjára. Mihály István magyarázza tovább az útirányt... — Ahogy a bányából feljött, az előtörő­be, vagy apritóba jut az ásvány, ahol da­rabokra törik, így kerül az őrlőbe, itt fi­nom homoki­ nagyságúvá őrlik. A fluxus kö­vetkező állomása az ülepítők. Hatalmas betontölcsérek ezek, a vízzel összekevert őrölt kaolin itt választódik el, fokozatosan a homoktól, oly módon, hogy a többi ülepítőn átment és egyre fino­mabb kaolin a tölcsér aljára száll, a homok viszont a felszínen marad. Az így megtisztított kaolinmasszát aztán egymás után, sorba elhelyezett sziták közé présel­jük, a préselés után a még félnedves „tor­táknak" nevezett kaolint apró makarónik­ká vágják, majd szárítják és végtermék­ként az itt előállított egyik kaolinfajtát, a­­ mosott kaolint nyerik - fejezi be a tájé­koztatót a mester. Hargitafürdőn azonban még egy fajta kaolint az őrölt vagy kolloidális kaolint is előállítják. A technológiai folyamatot nagy fokú gépesítés jellemzi, ezért a hatalmas épületben csak néhány embert látni. Egy öblös, végeláthatatlan csőre esett a pillantásom. Megkérdeztem Mihály Istvánt, hová vezet ? . . — A Csíkszeredai egységhez szállítjuk benne a vízzel kevert kaolint — felelte. — Két helyen nyerjük végtermékként a mo­sott kaolint. Induljunk tovább a kaolin útján a ve.­. . zeték mentén, lássuk,, mi­ történik vele a csíkszeredai egységnél. Péter László A KAOLIN ÚTJA 6. TERMÉS KUPA A Termésnap tiszteletére Gyer­­gyószentmiklóson sportversenye­ket szerveztek, amelyen a város fiataljai több sportágban is ösz­­szemérték erejüket. Eredmények: Fiúk — 4x100 méteres staféta • Mechanikai Líceum (Szőcs, Kab­­debó, Tódor, Bege), lányok: Sa­lamon Ernő líceum (Balázs, Be­nedek, Bodó, Tankó). A lányok sakkversenyét Ko­vács Emma (Gazdasági líceum), a fiúkét Kiss Ákos (Sala­mon Er­nő líceum) nyerte. A felnőttek asztalitenisz verse­nyén Ferencz Vilmos (Lendület), míg az ifjúságiaknál Bogos Sán­dor (Kereskedelmi líceum) lett az első. MINIFUTBALL Toplicán befejeződött a vá­rosi sporttanács által szervezett minifutball bajnokság őszi for­dulója. A nyolc részvevő csapat a város fontosabb gazdasági egységeit képviselte. A táblázat élén a Közüzemek áll 14 pont­tal, következnek: Mechanika 11, Tudomány 10, Bútor 8, Akarat 5, Tricotop 2, CUBLIC 2 és Egész­ség 1 ponttal. KÉZILABDA Szászsebesi Textil - Székelyud­­varhelyi Akarat 9-13 (4-6) Megérdemelten nyertek a szé­kelyudvarhelyi lányok, játékuk az előző bajnokságok színvonalára emlékeztetett. Ezzel a győzelem­mel versenyben maradnak az első helyért és ez annál is di­cséretesebb, mivel Miklós Mag­dának sok játékostársa csak i­­déntől szerepel a csapatban. Gólszerzők: Miklós (7), Székely Cs. (2), Widletz, Rákosi, Kovács E. és Bálint. RÖPLABDA A tavalyihoz képest teljesen megváltozott kerettel pályára lé­pő Csíkszeredai Akarat vasárnap az Aradi Építők csapatát látta vendégül, amelyet gyenge szín­vonalú mérkőzésen 3-1 (9—15, 15—11, 15—12, 15—11) arányban múlt felül. Az első játszma el­vesztése után magára talált az Akarat és a vendégek bizonyta­lankodásától is segítve, a kö­vetkezőkben a maga javára for­dította az eredményt. Jövő va­sárnap a csapat Nagyváradon az Olimpia csapatával mérkőzik. * Az országos iskolás és ifjúsági bajnokság keretében: Toplicai ISK — Dr. Petru Groza városi ISK 1-3 (11-15, 15-5, 6-15, 11-15). MEGYEI LABDARÚGÓ BAJNOKSÁG Egy fordulóval az őszi idény befejezése előtt nagyjából mind­két csoportban kialakult az él­mezőny Az első csoportból a Toplicai Maros, Ditró, Hodos és Galócás szerepeltek a legered­ményesebben, kétségtelen a top­­licaiak elsősége. A második cso­portban Székelykeresztúr 3 pont­ra közelítette meg a vasárnapig veretlen MSE-t, így kettőjük pár­harcából kerül majd ki az őszi bajnok. Eredmények: I. csoport : Tricotop — Szárhegy 3-0, Reme­te - Toplicai Maros 0-2, Ditró - Borszék 2-1, Gyergyószent­­miklósi Vasas - Hodos 2-2, Töl­gyes — Golócás 0-4, Alfalu - Újfalu 1-3. II. csoport : Székely-, Keresztúr - Székelyudvarhelyi MSE 2—1, Textil — Tusnádfürdő 15—0, Csíkszeredai Lendület - Lövéte 2-0, Olimpia — Négyga­­lambfalva 2—2, Vlahica — Csík­­szentsimon 2-0, Közüzemek - Bútor 3-4. Az élmezőny állása az első csoportban: 1. Toplicai Maros 18 p., 2. Ditró 17 p., 3. Galócás 15 p. ... sereghajtók 11. Bor­szék 3 p., 12. Alfal­u 2 p. H. cso­port: 1. MSE 18 p., 2. Székely­­keresztúr 15 p. (egy elmaradt mérkőzés), 3. Vtahrco 14 p.. . . 10. Bútor 4 p., 11. Tusnádfürdő 4 p., 12. Közüzemek 1 p.

Next