Hargita, 1979. július (12. évfolyam, 157-179. szám)
1979-07-05 / 157. szám
AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam 157. (2990.) nem 1979. JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK 4 oldal ára 30 bani A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsának együttes plenáris ülése Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével szerda délelőtt megkezdte munkáját a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsának együttes plenáris ülése. A plénumon meghívottként részt vesznek a megyei pártbizottságok első titkárai, állami és társadalmi központi intézmények vezetői, a Központi Bizottság több helyettes osztályvezetője, a központi sajtó főszerkesztői, akik nem tagjai az RKP KB-nek. A plénum egyöntetűen elfogadta az alábbi napirendet 1. — A Román Kommunista Párt XII. kongreszszusának az 1981-1985-ös ötéves tervre vonatkozó irányelvei és Románia 1990-ig terjedő gazdasági-társadalmi fejlesztésének irányvonalai ; 2. A tudományos kutatás, a technológia fejleválás és a műszaki fejlesztés 1990-ig szóló progilletve 2000-ig terjedő fő orientációinak vezete ; 3. Az energetikai kutatás és fejlesztés 1990-ig szóló programjának, illetve 2000-ig terjedő fő orientációinak tervezete ; 4. A Román Kommunista Párt XII. kongresszusának összehívásáról. A plénum vitájára bocsátott dokumentumok kapcsán az első három napirendi pont keretében felszólaltak a következő elvtársak : Petre Preoteasa, az RKP Dolj megyei bizottságának első titkára, Nicolae Vereş, az RKP Maros megyei bizottságának első titkára. Petre Enache, az RKP Neamţ megyei bizottságának első titkára. Nicolae Burui, az RKP Krassó-Szörény megyei bizottságának első titkára. Alexandrina Găinuşe, az RKP Bacău megyei bizottságának első titkára, Ioan Foriş, az RKP Szatmár megyei bizottságának első titkára, Gheorghe Pană, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Bukarest municipiumi bizottságának első titkára, Szász József, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, Ion Stoian, az RKP Constanţa megyei bizottságának első titkára, Constantin Savu,a Resicai Kohászati Kombinát vezérigazgatója, Ion Avram gépipari miniszter, Alexa Haralambie, az RKP Botoşani megyei bizottságának első titkára, Ştefan Mocuta, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP Kolozs megyei bizottságának első titkára. Ion Anton, a Temesvári Politechnikai Intézet rektora. Pantelimon Găvănescu, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára. Letifia Jonas, az RKP Szilágy megyei bizottságának első titkára. A plénum folytatja munkáját. Szász József elvtárs felszólalása Az irányelv tervezete - mondotta a felszólaló - mélyen tudományos jellegű s kidolgozásában a döntő szerepet Nicolae Ceauşescu elvtárs töltötte be, aki nagyfokú forradalmi szelleme, rendkívüli alkotó képessége, révén az új társadalom építésével,az ország sokoldalú ~~fejlesztési stratégiájának kijelölésével kapcsolatos problémák megvizsgálásában és az ország gazdasági-társadalmi sajátosságaiból fakadó leghatékonyabb megoldások alkalmazásában tanúsított realizmusa és tisztánlátása révén felbecsülhetetlen mértékben hozzájárult a szocialista építés elméletének és gyakorlatának a gazdagításához és fejlesztéséhez. Biztosítjuk önt, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, hogy a párttagok, Hargita megye összes romáig és magyar dolgozói ezer minna is maradéktalan felfedésüket fogják kifejezni afölött, hogy az irányelvtervezet révén a pártvezetőség, személy szerint ön, ragyogó módon biztosította az ország összes megyéinek további harmonikus fejlesztését, maradéktalan megengedésüket fogják kinyilvánítani azért az állandó gondoskodásáért, hogy a gyakorlatban továbbra is jobb körülményeket teremtsünk, minden téren biztosítsuk az egyenlőséget nemzetiségre való tekintet nélkül a társadalom öszszes tagjai között. Helyes nemzeti politikánknak és annak az állandó gondoskodásnak, a közvetlen eredményeként, amelyet a pártvezetőség tanúsít az emberi személyiség teljes kibontakoztatása iránt - mondotta a felszólaló - megyénk gazdasági-társadalmi fejlődése gyors ütemű lesz a következő ötéves tervben is, így például az 1980. évi 11,9 milliárd lej értékű ipari termelési tervhez viszonyítva az irányélv-tervezet 1985. évi csaknem 18 milliárd lejes előirányzata több mint 50 százalékos növekedést jelent; gyors ütemben fog fejlődni különösen a gépipar, a kohászat, a vegyipar, amelynek diverzifikálása az erdőkitermelés, a bányaipar és a könnyűipar további fejlesztésével egyidejűleg biztosítani fogja megyénk, akárcsak az öszszes megyék helységeinek kiegyensúlyozott fejlődését, a rendelkezésre álló munkaerő befogását és foglalkoztatását, a lakosok munka- és életkörülményeinek állandó javítását. Törekvéseink közé tartozik a folyók és a patakok energetikai potenciáljának kihasználása, az hogy egyszerű erőművek felépítésével biztosítsuk egyes falvak és községek, erdőkitermelő egységek kivilágítását. Ez irányban a megyei bizottság barája által kidolgozott program alapján tevékenykedünk. Hangsúlyozva, hogy a jelenlegi ötéves tervelőirányzatok és a vállalások teljesítése alapot szolgáltat a következő ötéves terv előkészítéséhez és példás megvalósításához, a felszólaló rámutatott : az első félévben a Hargita megyei dolgozók 10, 3 százalékban teljesítették az ipari globális termelési tervet, ami 116 millió lej többletnek felel meg és számos, nemzetgazdaságunk által igényelt fizikai termékben konkretizálódik. Úgyszintén jó eredményeket értünk el mind a mezőgazdasági munkák lebonyolításában, mind pedig az állattenyésztésben. A felszólaló egyszersmind hangsúlyozta, hogy a nemrég zárult félév gazdasági tevékenységében bizonyos hiányosságok is voltak különösen a beruházások és az exportfeladatok teljesítése terén, s hogy a pártszervek és -szervezetek a legnagyobb figyelemmel, felelősségérzettel tevékenykednek ezek haladéktalan megoldásáért. Teljes egyetértését fejezve ki a Központi Bizottság plénumának vitájára bocsátott összes dokumentumokkal a felszólaló végezetül ezeket mondotta . Biztosítani szeretném önt, tisztelt főtitkár elvtárs, hogy minden erőnket és munkabírásunkat mozgósítani fogjuk a ránk háruló feladatok példás teljesítéséért, hogy kitartóan küzdeni fogunk a következő ötéves terv minél hatékonyabb megalapozásáért, hozzájárulva ezzel drága hazánk, a szocialista Románia további gyors ütemű fejlesztéséhez. " Mezőgazdaságunk döntő napjai Száznyolcvannál több nap pergett le a kalendárium lapjain, eltelt az 1979-es esztendő első fele. S ha visszagondolunk az elmúlt időszakra, van, amit számbavennünk. Nagyszabású területrendezési és talajfeljavítási akció bontakozott ki megyszerte, de főleg az Olt folyó Csíkszentkirály-Tusnád szakaszán. Gátak emelkedtek, medrek mélyültek, mocsaras, lápos, vizenyős területek váltak használhatóvá. S ugyancsak megelégedéssel gondolhatunk vissza a tavaszi idénymunkára, hiszen elmondhatjuk, hogy az időjárás zavaró hatásai ellenére sikerült gyorsan befejezni a vetést, viszonylag jó körülmények közepette végezni a növényápolást. Termelőszövetkezeteink az AGRITOK irányításával akciókat bontakoztattak ki a természetes gyepek feljavításáért, a fűfélék hozamának növeléséért, az állattenyésztés továbbfejlesztéséért. És most a két félév határán inkább tennivalóink gyorsleltárát kell elkészítenünk. Ezek azok a napok, amikor félesztendő munkájának gyümölcseit kezdjük betakarítani, s a betakarítás milyenségétől függ, miként termelnek az elkövetkező időszakban mezőgazdasági egységeink. Több termelőegységben, ahol már megkezdődött az ősziek aratása, erőfeszítéseket tesznek a melléktermékek gyors letakarításáért, szántanak és másodszor is vetnek, mint tették azokban a termelőegységekben, amelyekben takarmányrozsot vetettek és silóztak. Javában folyik a természetes füvek kaszálása, ám korántsem olyan ütemben, mint azt várni lehetett. Még mindig látni megtarkázott réteket, jeleként annak, hogy sántít a munkaszervezés, az irányítás, a mozgósítás. Pedig a májusi szárazság okozta terméscsökkenés csak a nagyobb mennyiségű sarjával pótolható, hogy a sarja növekedhessék, az első termést kaszálni kell. Annál is inkább, mert elérkezett a havasra vonulás ideje, amikor már megcsendül a kasza a hegyi kaszálókon is. Ez pedig újabb feladatokat ró a termelőszövetkezetekre. Felkutatni minden darabnyi fatermő tisztást - jó termés ígérkezik a havasi kaszálókon -, s annyi szénát hordani be, amennyit csak lehet. Hordani ! Igen, folyamatosan, ne hagyni, hogy a boglyák ott heteljenek kint. Takarmány a szalma is, hiszen immár arra is lehetőség kínálkozik - gépet mutatott be a mezőgéptröszt hogy a szalmát az eddiginél magasabb fokon értékesítsék. S ha végignézünk gabonatábláinkon, láthatjuk, hogy idén alacsonyabbak a búzák, az árpák, kevesebb szalmára lehet számítani, mint más esztendőkben, ezért nem szabad engedni, hogy veszendőben menjen a legkisebb mennyiség is. De a szalmaletakarítás más szempontból is fontos. A frissen kombájnozott tarlón indítani lehet a mélyszántást végző ekéket, előkészíteni a talajt az új vetés befogadására. Minőségi követelmény ez, amiről nem szabad megfeledkezni. S lám, már javaslat is hangzott el a jövőre vonatkozóan : ahol lehet, még az idén készítsék el a jövő évi burgonya magágyát, hogy tavasszal gyorsabban menjen az ültetés. És ott van a burgonya, a cukorrépa. Még sokat lehet és kell tenni értük, hogy a növényi kártevők és betegségek ne csökkentsék a várható terméshozamot. Gyomlálni, permetezni, ez most a feladat. S bár utolsóként kerül szóba, nem szabad megfeledkezni állatállományunkról se. Ahol szükséges, gondoskodni a póttakarmányozásról, az ésszerű legeltetésről. Fenntartani az állomány termelőképességét és növelni a biológiai potenciált a szaporulat érdekében. Tulajdonképpen az évközép napjai döntik el, mi kerül raktárainkba őszig-ősszel, és hogyan alapozunk jövőre. — HÍREK — © Tegnap este, a borszéki Művelődési Házban Alexandru Dobrogeanu Gherearól, munkásmozgalom-történetünk figyelemreméltó személyiségéről emlékeztek meg. © Galócáson hazafias munkával több mint egy kilométeres útszakaszt aszfaltoztak le és folyamatban van egy újabb 500 méteres szakasz korszerűsítése. © Megnyílt a Csíkszeredai művészeti népiskola hallgatóinak évvégi kiállítása. Az 1. számú általános iskolában nyitott kiállításon fafaragványokat, kerámiát, festményeket tekinthetnek meg a látogatók. © Tegnap befejeződött a székelyudvarhelyi Művelődési Házban a szabászati tanfolyam. A befejezéskor termékbemutató kiállítás is nyílt. Tegnap a Csíkszeredai 2. számú ipari líceum mesteriskolájának esti tagozatát végzett 105 abszolvens sikerrel tette le a két éves kurzust záró vizsgákat. Megyénkben filmezett a Román Televízió magyar szerkesztőségének egy filmezőcsoportja. Hodgyán, Zetelakán és Fenyőkúton készítettek tévéfelvételeket. • Kisorsolták az országos Béketanács kiadta versenylapok nyerteseit. Hargita megyéből hat személy jutott az értékes nyeremények birtokába. • Tegnaptól Hargita megyével ismerkednek a honyoródfürdői pionírtáborban nyaraló gyermekek. Az ország minden tájáról ideérkezett 800 pionír négy napig keresi fel megyénk természeti szépségeit, gazdasági, kulturális és társadalmi létesítményeit. Hírszerkesztő : Bereczki Károly mindent kivet bugyraiból az emlékezet ! Merő kíváncsiságból fellapoztam az udvarhelyi személyiségtárt; sok nevet jegyeztem ki abból a személyiségtárból, a legtöbb, úgy is mondhatom, neves névtelent jelöl. Említett tárban adatszerű pontossággal ott az életmű, a pálya fontosabb állomásai, de följegyzettek - még egyszer: neves névtelenek — emléke kikopott a köztudatból. Ki emlékszik Csebély Adolfra ? Néprajzkutató, szerkesztő, tanár volt a múlt század második felében, közleményei a főreál Értesítőjében jelentek meg. Vagy Fejes Áronra (a kollégium német-magyar szakos tanárára), akinek 1900-ban jelent meg tanulmánya A műballada a német költészetben... Félegyházi Antal számtanfizika szakos tanárról azt is tudni, hogy elméleti munkássága nem elhanyagolható. Fülöp Áron, aki Felsőboldogfalván született, élt ötvenkilenc évet, ott is halt meg. Felsőboldogfalván, költő volt és szerkesztő. A magyar eposzkísérletek folytatásaként a hun mondavilág tárgyköréből irt tetralógiát tett közzé. Aztán itt egy újabb név — a Szabó Andrásé — Székelyudvarhelyen tanult, s miután latin-görög nyelvszakos diplomát szerzett, visszatért Udvarhelyre. Ő fordította le első ízben magyar nyelvre Erasmus művét, A balgaság dicséretét. Leginkább azokra figyeltem az olvasáskor, akikről - ha nem kerek évforduló okán vagy ürügyén — de júniusban, júliusban kell szólni. Hogy emlékük fölött jeltelen ne teljen az idő. Oláh István