Hargita, 1980. augusztus (13. évfolyam, 181-207. szám)
1980-08-01 / 181. szám
MIÉRT KERÜLŐVEL ?Az elmúlt hónap mér a második félév kezdetét jelzi, amely nemcsak az idei terv, hanem az egész ötéves tervidőszak előirányzatainak teljesítése szempontjából kulcsfontosságú. Fokozott felelősséggel jár tehát a most végzett munka, a felgyülemlett tennivalók mindenkitől tudása legjavát igénylik. Az ország egész népe tudatában van ennek, s ehhez mért igyekezetét. E felelősségteljes munkának országos jelentőségű események adtak újabb lendületet Az ország román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozóira mozgósítólag hatott az a tény, hogy éppen az elmúlt hónapban emlékeztünk meg a Román Kommunista Párt IX. kongresszusának 15. évfordulójáról, s hazafias büszkeséggel vettük számba Románia történelme leggyümölcsözőbb másfél évtizedének nagyszerű megvalósításait. Ebből az alkalomból, kifejezésre juttatva a kommunisták, az egész nép őszinte éltéseit és határtalan nagyrabecsülését, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága üzenetet intézett Nicolae Ceauşescu elvtárshoz, amelyben értékelik pártlőfétkárunk döntő hozzájárulásét a hazai szocialista és kommunista építés nagy művében elért eredményekhez, a párt és az állam bel- és külpolitikájának kidolgozásához és következetes valóra váltásához. Hasonlóképpen a párt és a nép háláját és köszönetét fejezik ki azok a táviratok is, amelyeket a megyei, vállalati és intézményi pártszervezetek küldtek az RKP Központi Bizottságának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak. A IX. pártkongresszus 15. évfordulóját idéző megemlékezések betetőzését az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának, az Államtanácsnak és a kormánynak július 19-én megtartott együttes ünnepi öszejövetele jelentette. Július másik nagy eseménye az első központosított és független dák állam megalakulása 2050. évfordulójának megünneplése. Ebből az alkalomból július 5-én Nicolae Ceauşescu elvtárs részvételével szinporapás ünnepi előadást tartottak a fővárosi köztársasági stadionban. Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével július 18-ára együttes ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács Állandó Burája és Románia Szocialista Köztársaság kormánya, amelyen megvitatták és jóváhagyták az 1981. évi gazdasági-társadalmi fejlesztési egységes országos tervről szóló jelentést. Az ülés nagyra értékelte Nicolae Ceauşescu elvtárs hozzájárulását a gazdasági-társadalmi fejlesztés alapvető célkitűzéseinek megalapozásához, amelyek arra hivatottak, hogy ez haza sokoldalú haladásáért mozgósítsák a társadalom összes anyagi és emberi erőforrásait. Ugyanebből az alkalomból a Politikai Végrehajtó Bizottság jelentést vizsgált meg a párt 1980 június 30-i taglétszámáról, összetételéről és szervezeti felépítéséről. A Politikai Végrehajtó Bizottság előzőleg július 9-én megtartott ülése értékelte az első félév megvalósításait, méltatta a fizikai és nettó termelés növelésében, a munkatermelékenység fokozásában, a termékek minőségének javításában elért jó eredményeket, s megfelelő intézkedéseket tegyett jóvá a még létező fogyatékosságok felszámolása, a második félévi feladatok maradékotlan teljesítése érdekében. Munkagyekorlatához híven, Nicolae Ceauşescu elvtárs az elmúlt hónapban is folytatta az anyagi javak termelőivel a helyszíni dialógust, két ízben is felkeresve a Constanţa megyei ipari és mezőgazdasági egységeket. Gyümölcsöző eredményekkel zárult Nicolae Ceauşescu elvtárs hivatalos látogatása, amelyet június 23 és 26 között Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt tett Franciaországban Valery Giscard d'Estaing elnök és Anne-Aymone Giscard d'Estaing asszony meghívására. A látogatás hozzájárult a román—francia kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez és fejlesztéséhez, s nemzetközi jelentőségű eseményként imlik be a történetembe. Július végén látogatást tett országunkban az Európai Gazdasági Közösség küldöttsége. Ebből az alkalomból a fővárosi Victoria téri palotában egyezményeket írtak elő Romárvio és az EGK között az iparcikk-kereskedelemről és egy vegyesbizottság megalakításáról. A látogatás során Nicolae Ceauşescu elvtárs fogadta Gaston Thornt, az EGK Tanácsának soros elnökét, Luxemburg miniszterelnökehelyettesét, külügy- és külkereskedelmi miniszterét, a küldöttség vezetőjét. Ezekben a napokban zajlanak a XXII. nyári olimpiai játékok Moszkvában, amelyen 81 ország - köztük hazánk — sportolói vesznek részt. Sportolóink kiválóan helytállnak az erős mezőnyben, mostanáig 5 aranyérmet szereztek. Megyénk magyar és román dolgozói, élükön a kommunistákkal júliusban is eredményesen munkálkodtak teniseladataik teljesítéséért. Erőfeszítéseik eredményeként megyénk ipara egészében számítva teljesítette és túlszárnyalta héthavi termelési előirányzatait. A szocialista versenyfelajánlások, a második félévi feladatok jó körülmények közti teljesítése szempontjából nagy jelentőségűek az ipargazdasági egységek most zajló félévi közgyűlései, amelyek lehetőséget nyújtanak a belső tartalékok feltárására, a munkáskezdeményezések általánosítására. Az elmúlt időszakban állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységeink dolgozói, földműveseink a takarmányalap biztosítását tartották legfőbb teendőjüknek, hogy a készülés és hordás mielőbbi befejezésével ellensúlyozzák a kedvezőtlen időjárás káros következményeit. A széna készítéssel egy időben a megye enyhébb éghajlatú övezeteiben megkezdődött az őszterpo a fotósa, megyeszerte folynak a növényápolási munkák. A hónap elején tartották meg a megyei néptanács II. rendes ülésszakának munkasolait, amelyen megvizsgálták a társadalmi-kulturális beruházások helyzetét és határozatokat fogadtak el a lakásépítkezések ütemének fokozására. A hónap folyamán, a Megéneklünk, Románia országos fesztivál keretében több rangos rendezvényt tartottak megyénkben, köztük a székelyudvarhelyi Szejke Barátság-fesztivált, eternádfürdői táncos totálfiazót és a székelyvársági málnaszüretet. WUUJI SZÁMVETÉS Szántó Miklós Kellene egy fél tégla Aki henceg, büszkélkedik - a szólésmondás szerint féltéglável veri a mellét. Nem tudom, a két Homoród mentén régen büszkélkedett-e valaki, de azt tudom, hogy nemcsak fél tégla, de egész is akadt a vidéken. Hogyisne, amikor tucatnyi téglagyár működött, ritkán volt falu, ahol ne lett volna... De még a falvakon kívül, e határban, az erdőn is ! Homoródelmás határában, hátul, az Almási barlang kőzetében, a Vargyas völgyében három téglagyár volt valamikor egymás mellett: a Bencze Mihályé, az Antónya Dénesé és az Antonya tojásé. Bent a faluban is látható egy épület, ami valamikor szárító volt. Homoródszentmártoni végében, omladozó, roskadozó téglagyár, udvarán rozsdásodó, rég nem használt téglaprés. Siralmas látvány, főleg ha tudjuk, hogy a helyi misz-nese terve és szüksége is van téglára. És sorolhatnák az elfelejtett téglagyárakat a két Homoród mentén . . . Pedig sokszor hangzik el, hogy nincs tégla. Pedig ha építeni akarunk, akkor tégla is kell. Olyan építőanyag, amely majd mindenütt előállítható, s amelyhez nyersanyagért nem kell messze menni. .. Oklándon alul, Újfalu végében egy udvaron cigánytéglát vet a gazda, mondja, eladásra, — a lakosságnak. Nem „nagy tételben" dolgozik —, az udvar sarkából a föld, s a lehető legkezdetlegesebben készült téglák száradnak az udvaron. Igenám, de itt már „vége" a megyének, s fentebb, a két Homoród mentén nem láttuk, hogy valaki téglát vetett volna ... Emberünk talán az egyedüli e vidéken, aki egy féltéglával verheti a mellét? Ferencz Imre Másodszor A főmérnököt igaz én nem kell bemutatnom ez olvasónak, találkozásunk színhelyét sem — a gyergyószentmcsi Bútorszövetgyár közismert, ha másképp nem, hát portékája révén ... Beszélgetünk tehát ráérősebb tízpercben a gyári élet eseményeiről, a városról, új könyvekről ; tán egyszer, mint a stúdióban a fimszolgot, én is összeillesztem a tízperceket, akkor kész is a portré, egy érdeklődő, közösségében és közösségéért gondolkodó, az irodalomban s az irodalmakban fölöttébb jártas műszaki értelmiségi portréja. Márton László portréja. Beszélgessünk csak, vendég érkezik. Illetve megérkezett július elején hatvanan magával, most már készülődnek a visszaútra. Iasi-ban, ők hatvanon a Politechnikai Intézet hallgatói. Jancu Gheorghe pedig tanár. A csoport vezetője. Most már csak az a kérdés, mi járatban Gyergyószenta súkláson? Ha eláruljuk, hogy a műegyetem fonó-szövő szakosai töltöttek húsz napot a városban, minden magyarázat fölösleges. Azt viszont megkérdezem Iancu Gheorghetól, miért éppen Gyergyószerttmiklóst választották a termelőgyakorlat színhelyéül? — Először : ilyesfajta gyár — a helyit leszámítva — mindössze kettő van még az országban, Bukarestben meg Temesváron. Mi szívesebben jövünk kisváros gyárába, úgy véljük, hallgatóink foglalkoztatása hatásosabb itt, többet tanulhatnak tehát, mint egyebütt. Másodszor : a bútorszövetgyár gépi berendezése maradéktalanul megfelel elképzeléseinknek. Harmadszor : nagyon jól érezzük magunkat Gyertyószentmiklóson. Ez is nagyon fontos , ha előzékeny a gyári közösség, a vezetőség, ha számalnak az igényeinkkel. Ha a lehető legkedvezőbb keretei biztosítják e húsz napos gyakorlómunkára. Mondhatnám még, nagyon erős a kreáció, minden elismerésünk a tervezőké.. . Egyszóval, mindannyiunk véleménye, hogy a gyergyószentmiklósi Bútorszmetgyár, a gyár dolgozói segítenek bennünket leginkább teendőinkben. Immár másodszor. Tavaly nyáron negyveneten voltak, ugyancsak lapból. A holnap mérnökei ismerkednek a szakmával, közvetlenül a termelésben. Elem túlzás, ha mondjuk, minden bizonnyal állandósul a kapcsolat a gyergyószeri trunktusi gyár és a moldvai nagyváros műegyeteme között. Oláh István Kip - köp kalapács... Gondolom, ismerik ezt a kedves gyermekmondókát Csiszer Albert unokái is. Ámbár a szóbanforgó rigmusban a kovács szót ezennel a cipész szóval próbálom helyettesíteni, hiszen Csiszer Albert jónevű suszter. Már 62 éve annak, hogy változatlanul ebben a szakmában dolgozik, mint cipész keresi meg kenyerét. A mesterséget Bukarestben tanulta, ott volt 1919—1941 között, kitűnő cipészmester keze alatt mint amilyen Koródi András volt. Meg is látszik Csiszer Albert körül a mestersége iránti becsület, mert csak az szeretheti igazán szakmáját, aki szerszámait, eszközeit rendben tudja tartani. Nos a Tudor-negyed alján levő kis cipészműhelyben rend és tisztaság uralkodik. A tusnádi születésű Csiszer Albert nyugdíjas, de most is dolgozik, mert ciki egy egész életen át megszokta a munkát, most nyugdíjas korában sem „lehet meg munka nélkül" s főleg, hogyha szereti is valaki azt amit csinál. Napjában még most is „felüt" 2—3 sarkat, megtalpal két pár cipőt, mert „nincs hozzá szíve, visszautasítani klienseit" - mondja Albert bácsi felesége. A javításokhoz szükséges anyagot, kiutalásra kapja a kereskedelmi osztálytól. Egy időben az Olt kisipari szövetkezet keretében működő csiksomlyói cipőjavító részleg felelőse volt. Csiszer Albert itt megtanulta, hogy igazodni kell a kuncsaftokhoz. — Hármunknak volt is mindig munkánk, de az utánunk jövőnek már nem, mert nem lehet 8 órakor kelni és már délben bezárni az üzletet — mondja Albert bácsi. Járnak is hozzá most is sokan, van olyan nap amikor 20 személy is megfordul a kis műhelyben, jönnek a városból, a közelebbi falvakból, fitodiok, somlyaiak, jeléül annak, hogy még mindig nem felejtették el a pontos munkát végző idős cipészt. Ezúttal jelezve még valamit, nevezetesen azt, hogy talán indokolt volna visszaállítani Csíksomlyóraa volt cipőjavító műhelyt. A fentiek is igazolják, hogy volna kliens éppen elegendő, hiszen javítanivaló cipő is akad elég. Hangsúlyozzuk mindezt most, amikor egyre inkább a kézműipari termelés fejlesztésére, az újrafelhasználható anyagok hasznosítására valamint a lakosság-szolgáltatásokra kell összpontosítani. Kristó Tibor ----- VILLANÁSOK Friss újságot keresek a fogyasztási szövetkezetek parajai fogadójának fogadóirodáján. Még nem érkeztek meg a.'/ axd lapok — világosit fel a szolgálatos kislány. Pedig mér lassan efél fele közeleg az ára mutatója. A posta pedig néhány méterre, az út túloldalán, innen éppen adatotni. De úgy van az, mondja tovább a kislány, hogy a postás másfele indul el a kézbesítéssel, és mire idéze, már eltelik az idő. Így a vendégek bizony elég későre kaphatnak napilapot. Pedig biztos érdekelné őket és szívesen is vennék,, ha már a reggeli órákban megvásárolhatnák a fogat a főirodán.. Ehhez pedig nem kellene egyéb, egy icipici figyelmesség. Hogy még egy ilyen apróság se árnyékolhassa be az egyébként kitűnő hírnévnek örvendő vendéglátói peri egység jó hírét.Péter Lászlót MOSTANÁBAN egyre több önkéntes „szeriteritot” lehet találni, helyesebben, csak észlelni, városi parkjainkban. Mert a személy vagy személyek kiléte ismeretsért. A lekaszált, valamint a gyoncsos kezek áttel kis kupacokba összegyűjtött füvet a kéretlen „takaró legények" szétterítik, azaz szétrúgják, így reggelente nem van' kim! szívderítő látvány fogadja az arrejárót, de különösen nem: kis bosszúságot okor e látvány a parkok igazi gondnokainak. Jó az „ügybuzgóság", ára jó tennesz önkéntesség elvét a rétekre is kiterjeszteni, mert oda fed igazából a munkaerő. (i Kusia Tibor) Öl DIVAT HÓDIT Arról van szó, hogy Pacánbányán tünedezőben vart az a szokás, hogy a bányászok munkaruhában üljenek autóbuszra, járjanak el város utcára, a középületekben. Hosszú esztendőkön át nem lehetett elejét venni ennek a rossz szokásnak, sem a jó szó, sem pedig az elmaratsztatás nem segített. Most aztán végre sikerült megszüntetni ezt a cseppet sem dicséretes szokást : a kettes számú legény- szállás földszintjén fürdőt és öltözőt építettek a várbükki bőrrigó dolgozóinak. Ott áttáznek munkához, ott vesznek tiszta ruhát váltás végén a bányászok. Autóbusz hozza és viszi őket. Tehát új divat hódít a városban, a tiszta és ápolt külső divatja. És időszerű a tanulság is, hogy a szavak özönénél is többet ér egy szerény tett, konkrét intézkedés. (Zöld Lajos) KINEK MI A DOLGA ? Vállalati közgyűlésen is elnézést kérek, hogy nem nevezem meg a vállalatot, rostellem a dolgozók tanácsának az elnöke, következésképp a vállalati pártbizottság titkára is, nehezményezi, hogy aggasztó a macethektorban a rendetlenség. Nincsenek leháti számmal katalogizálva és rendszerezne a darabok, s minden utánrendelést mor külön erőtesztnés kibányászni, ráhibázni a nagy halam alatt a megfelelő darabra. Hát, ha a vállalat közgyűlése kell ezt megoldja, hatalmi szóval kell elrendelni a raktárnoknak teszem azt, vagy az ügy gondnokának, hogy láSO-ban rendet teremtsen — tartson a munkahelyén, akkor megérdemli az a modellkereső, hogy még nagyobb halam alól keresse ki azt a darabot. De kérdezhetném azt is, hogy egy termelési értekezleten, de még öt tanácsülésen is miről tárgyalnak a vállalatban, ha félévet kell várni, hogy egy ilyen ügyet végül is közgyűlési határozattal kelljen megoldani ? Ha valóban megoldódott azóta. (Koszta Ir Iván) 10. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK