Hargita, 1980. szeptember (13. évfolyam, 208-232. szám)

1980-09-02 / 208. szám

VU AG PROJET AR!­AI. EGYESÍTHETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTSAGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam 208. (3350.) szám 1930. SZEPTEMBER 2., KEDD Ara 30 bont Vasárnap a szántóföldeken Augusztus utolsó napja ra­gyogó idővel búcsúzott tőlünk. Bár köddel kezdődött, a dél­előtti órákban már intenzív munka bontakozott ki megyénk szántóföldjein. Kombájnosaink több mint 2300 hektárról vág­ták le a kalászosokat, s ezzel a learatott búza megközelíti a 22 ezer hektárt, a sörárpa pe­dig az 5000 hektárt. Több ter­melőszövetkezetünk már a búza aratásának befejezéséről, ad számot. Így a kászoni és a gyergyószentmiklósi AGRIT-ok taggazdaságai. A bögözi AGRIT- ban már csak 80 hektárnyi az aratnivaló, az etédiben 320. A csíkkarcfalvi AGRIT tag­gazdaságainak vasárnapi ara­tási teljesítménye 125 hektár. Megállapíthatjuk, hogy kom­bájnosaink megyeszerte jól ki­használták a kedvező időt- Az aratáshoz, a kalászosok beta­karításához tartozik természe­tesen a szalma letakarítása, hogy szántani lehessen. Sajnos ez a munka még lassan halad. Vasárnap például a felszabadí­tott terület mintegy ötödrésze volt a learatottnak, így az ed­digi eltolódás méginkább ki­hangsúlyozódik. Igaz, néhány mtsz-ben (Csikkarcfalva, Csík­­szenttamás, de máshol is) már préseletlenül is szedik össze a szalmát. Ebben a munkában minden bizonnyal nagy segít­séget jelent a most érkezett né­hány darab kazlazó gép. Aki vasárnap Alcsík felé járt, maga­ is meggyőződhetett, hogy ezen a napon a mezőt a bur­gonyaszedők uralták. ■ Vala­mennyi mtsz-ben népes cso­portok szedték a burgonyát. I­­gaz, leginkább szerződtetet­t munkások. És persze nemcsak az alcsíkiak ássák a burgonyát, a gyergyószentmiklósi mísz­­ben is ugyancsak nekirugasz­kodtak. Vasárnap a 11 géphez 400 embert irányítottak. Me­gyénkben összesen 642 hektár­­ral gyűjtötték össze az őszi burgonyát. Bogos Sándor Az életszínvonal emelésének programja következetesen életre kel: a javadalmazás-emelés második szakasza a mezőgazdasági egységekben Tegnaptól, több mint félmil­lió mezőgazdasági dolgozó ja­vadalmazását emelték meg az erre vonatkozó program máso­dik szakasza keretében. Az ál­lami mezőgazdasági vállalatok valamennyi dolgozója és me­­zőgépészeink tehát szeptem­bertől 13,9 százalékos javadal­mazás-emelésben részesülnek a­nnak az átfogó pártpolitiká­nak a jegyében, amely külö­nös gonddal tervezte meg és i­­­­rányítja gazdasági és társa­­­­dalmi gyarapodásunk felfelé ívelő haladását. Sikereink le­hetővé tették, hogy az első sza­kaszt három hónappal koráb­ban befejezhessük, s az azóta eltelt időszakban is gyarapod­tak eredményeink. Ezek vala­mennyien az ötéves terv össze­függéseiben arról tanúskodnak, hogy dolgozó népünk tántorít­­­­hatatlanul elkötelezte magát a jövőépítés pártpolitikája i­­­­ránt. Tudatában annak, hogy a­­ társadalomépítés csak szilárd , gazdasági eredményekre ala­­­­pozhat, az ország nagy csa­­­­ládjának keretében megyénk valamennyi dolgozóra, közöt­tük a Csíkszeredai Állami Me­zőgazdasági Vállalat, a mező­­gépészeti állomások, a válla­lat farmjainak dolgozói, akik a következetesen alkalmazott életszínvonal emelését célzó program keretében most e java­dalmazásemelésben részesül­nek, az elvárások szintjén, min­den erejüket latba vetve vég­zik feladataikat. És ez annak a rendje. Dolgozni erőnk szerint, ha ama mód van, jobban, fe­gyelmezettebben, még szorgal­masabban is. A betakarítási i­­dénymunkák teljében vannak még a megyében, s nem is a­kármilyen termés ígérkezik. A mezőgépészek, valamennyi me­zőgazdasági dolgozó most te­het próbát helytállásból, ten­­niakarásból, a komoly munká­ból. Minden­­ bizonnyal ez így is lesz. Ne felejtsük viszont te­endőnket az állatállomány gya­rapítása, az állati eredetű ter­mékek megtermelése terén sem. Adósságaink vannak a megyé­ben, s a célkitűzéseink igen mozgósí­tóak. Úgy illik, meg­felelő­képpen szervezzük meg a munkánk, hogy hiánytalanul eleget tehessünk kötelezettsé­­geinknek, állami tervben ki­szabott feladatainknak. Mun­kánk eredményessége lehet az egyetlen bizonyítéka elkötele­zettséget vállaló szavainknak. Az alábbiakban néhány pél­dával szemléltessük , tájékozta­tó­képpen az emelés arányait. A mezőgépészek napi java­dalmazása az elvégzendő mun­ka besorolásának függvényé­ben a következők szerint ala­kul: Az állattenyésztési szektor­ban az ÁMV. farmjain dolgozó 2. munkacsoport II. fokozatába besorolt munkás javadalma­zása az eddigi 1734 lejről 1989 lejre módosul a növénytermesz­tési farmok 3. munkacsoport III. fokozatába besorolt munkások­­nak javadalmazása pedig 1772 lejről 2014 lejre gyarapodik. Iváncsi vagyok, átmenő E­tik-e az új színházi év­adra a Szigligeti-dara­bot Nagyváradon? Annyi el­­puffantott puskapor és golyó­bis után kellett némi bátor­ság éppen népszínművel je­lentkezni. Főleg, hogy az in­kriminált műfaj darabjait u­­tóbbi húsz esztendőben már csak a műkedvelők játszók, elvétve, és inkább falun. Mert ugye ha városon Szigligetivel hozakodnak elő, mit szól a művelt közönség... Eleget vi­táztak népszínmű dolgaiban. Mégsem eleget. Bírálják úgy is, hogy örökségszámba megy ez a kritika, amikor meg kel­lett tisztítani a terepet (értsd: a színházat) a harcos, a fel­növekvő újnak, nyilván a nagy és­ a népszínmű — és egyéb — ellen, hogy elkendőzi a mindennapok valóságát, s nem jut el a társadalmi konfliktu­sok lényegi felismeréséig... A­­­­miben van valami, éppen Szig­ligeti életművében mutatko­zik a példa — amikor a szerző „a munkások problémáit tár­ja fel“ és István bácsi, mert megsértették, párbajra hívja ki az illetőt, egy gyárbelit ; nem karddal, nem pisztollyal verekednek ; kalapáccsal ren­dezik a nézetkülönbségeket. Életre-halálra. A nagy sablon is fölöttébb unalmas a népszínműben , mint mindenütt - nevezetesen hogy ugyanazok a figurák kez­dik s végzik mindenik törté­netben. (Becsületes árvalány, kedélyes kocsmáros, döly­fös apa, borissza csősz). Azért mé­giscsak lehetett valami, ami a rosszat feledtetne, ha Bla­­ha Lujza egy interjúban kije­lentette: inkább szereli eze­ket a darabokat, mint az o­­perettet, amely akkoriban­­ az 1690-es években­­ jött fel. Egyebet tehát nem mondha­tok. Valószínű úgy van, nép­dráma színháza is, mint min­den elötte vagy utána: jó és silány darabokkal. De a válo­gatás a mi dolgunk. Oláh István Java­dalmazás A munkálat besorolása 1 II III IV Régi 88 100 115 130 új 103 118 134 152 • Mintegy húsz középiskolás diák segített a tegnap Csík­­ánfalván a mezőgazdasági ter­­melőszövetkezet dolgozóinak. A dákok a szalmát szedték össze a szérvről, hogy helyet biztosítsanak az új kazlaknak­• A Fortuna kedvence, ez­­­ alkalommal a Borszéken nya­raló Galaţi-i­­ illetőségű Vosn­e pugenia nyert hat lejes zárt sorsjegyen egy 1300-as • Daciát, Lám, érdemes nálunk nyaralni... • Csikszentdomokoson, va­sárnap az egyes­ számú válasz­­tási körzet állampolgárai Már­ton Károly képviselő vezetésé­vel egy új betonhidat építet­tek, amelynek az értéke meg­haladja a hatvanezer lejt. • A marosfői diáktáborba há­romszáz egyetemista érkezett Ez az utolsó csoport,­­ amely a nyáron Marosfán tölti vakáció­ja egy részét. Nicolae Ceauşescu elvtárs munkalátogatása Gorj megyében Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitká­ra, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke hétfőn munkalá­­togatást tett a Gorj megyei Ro­­vinari és Motru szénmedencé­ben. A látogatásra a párt és az állam vezetőjét elkísérték Ilie Verdét, Emil Sobu és Virgil Tro­­fin elvtársak. A látogatás, amelyre akkor kerül sor, amikor az összes dol­gozók, az egész nép minden erejét latba vetve dolgozik a jelenlegi ötéves terv példás tel­jesítéséért és a párt XII. kongresszusa által a következő ötéves tervre kijelölt feladatok megvalósításához szükséges fel­tételek megteremtéséért, egész lefolyásával ékesszólóan tükrözi az egész népnek a párt körüli, a párt főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs, az egész munkáját és életét a haza bol­dogságának és haladásának, szocialista, szabad és szuverén nemzetünk prosperitásának szen­telő ember körüli egységét. A gorji bányászok, ezen ősi román táj összes dolgozói a leg­nagyobb tisztelettel és szeretet­tel fogadva a pár­t főtitkárát, a köztársaság elnökét, kifejezésre juttatják maradéktalan hada­kozásukat pártunk politikájá­hoz, mely politika ékesszólóan tükröződik a termelőerők harmo­nikus fejlődésében az egész or­szág területén, ami új, virágzó életet biztosít az összes me­gyék és helységek számára, s ugyanakkor biztosíta a néptö­­megek élet- és civilizációs szín­vonalának emelkedését. Pártunk főtitkárának újabb látogatása az ol­éniai szénme­dencében — országunk legna­gyobb szénmedencéjében - al­kalmat nyújtott olyan fontos kér­dések megvitatásáa, mint a széntermelés növelése, a szén­tartalékok hatékony kihasználá­sa, olyképpen, hogy biztosító­­ legyen országunk energetikai függetlensége. A szakminisztérium vezetősé­gével, a bányászokkal és szak­emberekkel, a helyi párt- és ál­lam­­szervek képviselőivel foly­tatott párbeszéd során elemez­ték azt, hogy mit kellene tenni e nagy szénmedence - amely az ország össztermelésének csak­nem 70 százalékát biztosítja - barnaszéntermelésének a növe­léséér­t,a munkatermelékenység szüntelen növeléséért, a gépe­­sítés kiterjesztéséért, a gorji bá­nyaegységek és hőerőművek korszerű felszereléseinek és be­rendezéseinek a jobb kihaszná­lásáért. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a gorji dol­gozók, a bányászok és család­jai munka- és életkörülményei­nek a javítására, ami példásan tükrözi azt, hogy pártunk és államunk vezetősége, személye­sen Nicolae Ceauşescu elvtárs állandó gondot fordít egész né­pünk anyagi és szellemi jólété­­nek a szüntelen növelésére. Az elnöki helikopter Rovinari­ban száll le. Itt Nicolae Ceauşescu elvtársat, a többi párt- és állam­vezetőt nagy tisz­telettel köszönti Nicolae Gavri­­lescu elvtárs, az RKP Gorj me­gyei bizottságának első titkára, valamint a helyi párt- és állami szervek képviselői, számos Górj megyei lakos. A szüntelen fejlődésben lévő Rovinari, valamint más Górj megyei bányaközpont több ezer lakosa hosszasan és lelkesen élteti a pártot, a párt főtitká­rát, kifejezésre juttatva megkü­lönböztetett tiszteletét és hálá­ját pártunk és államunk veze­tője, Nicolae Ceauşescu elvtárs iránt, aki mindent megtett és megtesz a megye, az egész or­szág szüntelen felvirágoztatásá­ért, azért, hogy állandóan gon­doskodik a dolgozók, a bányá­szok és családjaik életéről és jólétéről. Nicolae Ceauşescu elvtárs Gorj megyei munkalátogatása a Rovinari bányaváros és hő­erőmű melletti Gízla felszíni bá­nyában kezdődik. A munkadialógus során ele­mezték,­­ hogyan teljesítették mindazokat a feladatokat és útmutatásokat, amelyeket a párt főtitkára adott egy évvel ez­előtt. A vendéglátók, ismertetve az eredményeket, s általában a szénmedencében folyó tevékeny­séget, rámutatnak arra, hogy míg a múlt év augusztusában naponta körülbelül 60 000 tonna szenet termeltek ki, jelenleg a napi termelés eléri a mintegy 90 000 tonnát, s minden lehető­ség adott, hogy a negyedik év­negyedben meghaladják a napi több mint 100 000 tonnás szén­­termelést. A továbbiakban tájékoztatják a párt főtitkárát arról, hogy a termelékenység növelésére vo­natkozó útmutatásait maradékta­lanul teljesítették. Ilyképpen a bányászok állták szavukat. A vendéglátók elmondják, hogy véglegesítették a bánya technológiai folyamatát, mely művelet eredetileg 1983-ra volt kitűzve. Az országos ifjúsági építőte-­lép parancsnokának jelentéte tájékoztatja Nicolae Ceauşescu elvtársat, hogy az itt dolgozó több mint 2500 brigádos telje­sítette és jóval túlszárnyalta a ráháruló feladatokat­ A fiatalokhoz fordulva, a párt főtitkára a következőket mon­dotta : „Gratulálok tevékenysé­getekhez, a nagyobb szénmeny­­nyiség kitermelésére vonatkozó program megvalósításához. Szá­mottevően hozzájárultatok a XII. pártkongresszusi irányelvek meg­valósításához, több szenet biz­tosítva nemzetgazdaságunk fo­kozott ütemű fejlesztéséhez.* A látogatás a Girla bánya 1400-as exkavátorának munka­frontján folytatódik. Útban az exkavátor felé, Nicolae (Folytatás a 2. oldalon) ­ A csehszlovákiai Beszterce­bányára utazott a Csíkszeredái Sportklub jégkorongcsapata, a­­hol több barátságos mérkőzést játszik élvonalbeli együttesekkel. hírek-hírek - hírek - hírek hírek • Százhetvenezer lejre vá­sároltak a csehszlovák meg­rendelők pecsétdíszes kerámiát a Hargita Művészete kisipari szövetkezettől. • Befejezték Szárhegyen is az­ iskolák nyári nagyjavítását. A helyi néptanács 13 ezer lejt fordított ez 1880-ban épített iskolák javítására. Gyermekszáj — Pistike, hova­­ uta­zott édesapád ?­­ Biztos a Jeges-ten­gerre, mert azt­­ mondták neki, egyik vendéglő­ben, hogy ott kérjen jég­­kockát, ahol van is. • Tegnap délután a gyergyó­szentmiklósi Miorita filmszínház­ban vetítéssel egybekötött elő­adást tartottak Az egység és testvériség címmel, az első ,köz­pontosított dák állam megalaku­lásának 2050. évfordulója tisz­teletére. A nagyjelentőségű tör­ténelmi eseményt Gál Imre tör­ténelem szakos tanár méltatta 380 főnyi közönség előtt. • Jól sikerült, műsorral lep­ték meg a csatószegi óvódások a szülőket és a barátokat va­­sárnap. Versek, színdarab, é­­nekes torna, tánc szerepelt a műsorban, amelyet Csata Ida óvónő tanított be.

Next