Hargita, 1980. szeptember (13. évfolyam, 208-232. szám)

1980-09-02 / 208. szám

Nicolae Ceauşescu elvtárs munkalátogatása Gorj megyében (Foló­lalas az 1. oldalról) Ceauşescu elvtárs behatóan ér­deklődik a szén minősége felől, s arról, hogy mit tettek a szén kalóriaértékének a növeléséért. A munkakörülmények javításával és a szénminőség növelésével kapcsolatosan folytatott párbe­széd során a párt főtitkára uta­sítást adott arra, hogy orszá­gunkban vegyenek gyártásba las­sú vágású vízcsatornaásó gépe­ket, rámutatva, hogy az ilyen gépeket fel lehet szerelni a ro­mán gyártmányú traktorokra is. A látogatás végén Nicolae Ceauşescu elvtárs gratulál a gidai bányászoknak az eddig el­ért jó eredményekhez, s arra ösztönzi őket, hogy továbbra is erőt nem kímélve mindent kö­vessenek el a széntermelés nö­veléséért. A vendégek ezután megtekin­tik a Tismana szerelőplatformot, ahol összeállítják a nagykapaci­tású forgóműves exkavátorokat és kotrókat, a földhányógépeket. Az egység munkaközösségé­nek eredményeit ismertetve, a házigazdák elmondják Nicolae Ceauşescu elvtársnak, hogy a nagykapacitású exkavátort az előirányzott 13 hónap helyett mindössze hét hónap alatt sze­relik össze. Nicolae Ceauşescu elvtárs utasította a vállalat és a szak­minisztérium vezetőségét, hogy továbbra is tevékenykedjenek az exkavátorok szerelési idejének a maximális csökkentéséért, a gép­ipari vállalatok pedig vegyenek gyártásba olyan felszereléseket, elsősorban darukat, amelyek al­kalmazása révén meg lehet gyor­sítani a szerelési munkálatokat. A továbbiak során a vállalat előtti platformon rögtönzött ki­állításon bemutatják a szénkiter­meléshez szükséges felszerelések meghonosítási programjának e­­redményeit. Nicolae Ceauşescu elvtárs utasította a szakembereket, az illetékes minisztérium vezetősé­gét, hogy a gumírozott szalago­kat gyártó Tg. Jiu-i vállalatban létesítsenek egy szalagfelújító gyártási vonalat is. Értékelve a bányaipari felsze­reléseket gyártó egységek ered­ményeit, Nicolae Ceauşescu elv­társ kérte, hogy tegyenek foko­zott erőfeszítéseket e felszere­lések gyártásidejének a leszorí­tásáért, ezek műszaki-üzemi tu­lajdonságainak a szüntelen nö­veléséért, ezáltal is növelve az ország széntermelését. A látogatás a rovinari-i hőerő­műnél, országunk legnagyobb energetikai objektumánál folyta­tódott, mely objektum az olte­­niei-i szénmedencében kitermelt barnaszenet használja fűtő­anyagként. A házigazdák tájékoztatják Nicolae Ceauşescu elvtársat ar­ról, hogyan valósították meg a múlt év augusztusában itt tett előző munkalátogatása alkalmá­val adott útmutatásait. Nicolae Ceauşescu elvtárs fel­kérte a vállalat munkaközössé­gét, a villamosenergia-ügyi, a bánya-, kőolajipari és geológiai, a gépipari minisztérium felelős tényezőit, hogy a legrövidebb időn belül dolgozzanak ki ha­tékony megoldásokat arra, hogy a rovinari-i hőerőmű szüntelenül a tervezett kapacitással és ki­sebb fűtőanyag-fogyasztással mű­ködjön. A szakembereket felkér­te továbbá, találjanak olyan megoldásokat, amelyek révén a minimálisra csökkenjen a paku­ra és a szén keverékéből szár­mazó fűtőanyag alkalmazása. Megtekintve a gépcsarnokot, az 5-ös és a 6-os tömb vezérlő­­helységét, ahonnan ipari tele­vízión követik a kazánokban való égési folyamatot, más korszerű felszerelést, Nicolae Ceauşescu elvtárs behatóan érdeklődött az aggregátok működése, ezek tel­jesítménye felől, s felkérte az energetikai és gépipari szakem­bereket, hogy szüntelenül ja­vítsák az országunkban előállí­tott energetikai aggregátok mű­­szaki-üzemi mutatóit. Ezután meglátogatják Rovi­­nari­ t, a bányászok új városát, országunk egyik legfiatalabb ur­banisztikai települését. Nicolae Ceauşescu elvtársnak bemutatják Rovinari, Matasari, Trestioara és Turceni bányavá­rosok városrendezési tervrajzait és makettjeit, mely terveket az 1981-1985-ös ötéves tervben vé­teleznek ki. A vidék új bányász­városaiban összesen 10 000 új lakás épül fel, mintegy 45 000 személy számára. A rovinari-i tervrajzokat és a maketteket tanulmányozva, Nicolae Ceauşescu elvtárs kér­te, hogy vizsgálják felül ezeket olyképpen, hogy az új politikai­adminisztrációs központot és a munkásklubot a város szívében építsék fel a könnyebb hozzá­férhetőség végett. Ugyanakkor Nicolae Ceauşescu elvtárs szor­galmazta, hogy a városban lé­tesítsenek több kereskedelmi és szolgáltatási egységet, s ezáltal ésszerűen fedezzék az egész vá­ros szükségleteit. A párt főtitkára utasítást adott arra, hogy ne vessék el a Tres­tioara övezeti új bányásztelepü­lések létesítésének tervét, mert itt gazdag szénlelőhelyekre buk­kantak. Úgyszintén utasította az illetékeseket, hogy Turceni város fejlesztésével párhuzamosan lé­tesítsenek kis bányásztelepülése­ket a munkahelyek közelében. Távozáskor a bányászok és családjaik tiszta szívükből kö­szöntötték a párt főtitkárát, üte­mesen kiáltozták: Ceauşescu és a bányászok!, Ceauşescu -RKP! Rovinari-ból felszállva, a helikopter átrepül a Motru völgye fölött, amely az utóbbi két évtizedben országunk fontos szénkitermelő medencéjévé vált- Alapos és kitartó munka folyik az itteni új bányaipari egysé­gekben, ami híven tükrözi azt az általános erőfeszítést, ame­lyet országunk tesz azért, hogy az elkövetkező években Romá­nia függetlenítse magát ener­getikai szempontból, tekintettel az energetikai világválságra. E fontos probléma megvitatá­sára kerül sor a roşiutoi felszíni mikrobánya megtekintése során. Pártunk főtitkárának a gorji szénmedencében tett munkaláto­gatást a Lupoaia bányának, országunk egyedüli dombvidéki felszíni bányájának a megtekin­tésével ér véget. A bánya igaz­gatója rámutat, hogy az egysé­get a terepnek megfelelően, négy exkavátorral látták el, s arra, hogy a párt főtitkárának az előző látogatása óta az idő kihasználási mutatója 80,4 szá­zalékra nőtt. Elemezve a bánya fekvését, az itteni tartalékokat és technolo­gic­ felszereléseket. A párt fő­titkára javasolta, hogy az óriás felszerelések mellett alkalmazzák a kisebb kapacitásokat is, nö­velve ilyképpen a széntartalékok visszanyerési fokát. Nicolae Ceauşescu elvtárs ér­deklődik a szén minősége felől, a barnaszén kalóriaértékéről, s javasolja, hogy fordítsanak na­gyobb figyelmet a kitermelésre, szortírozásra és arra, hogy mi­nél jobb minőségű szenet szállít­sanak le a megrendelőknek. Az egész látogatás során Nicolae Ceauşescu elvtárs ér­deklődik a dolgozók tevékeny­ségéről, a bányászok munka-és életkörülményeiről, akiknek a lá­togatás végén újabb munkasi­kereket kíván és a hagyományos Noroc bun-nal köszön el tőlük. A helikopter Motru felé tart. A párt főtitkárát itt Constantin Corbunaru elvtárs, az RKP Motru városi bizottságának első titkára köszönti a bányá­szok, az egész lakosság nevé­ben­ Nicolae Ceauşescu elvtársnak a munkásklub előcsarnokában bemutatják a város rendezési tervét. Nicolae Ceauşescu elv­­társ útmutatásokat ad egyes társadalmi létesítmények elhe­lyezésével kapcsolatban, majd javasolja, hogy Motru piacterét olyképpen képezzék ki, hogy az korszerű város képét adja Mot­ornak. -­ A párt főtitkárának, a köztár­saság elnökének Gorj megyei munkalátogatása a Motru váro­si nagy népgyűléssel érte el te­tőpontját, amelyre a helybeli Mineru munkásklub előtti téren került sor. Jelen volt csaknem 60 000 dolgozó. Az ünnepi díszbe öltözött té­ren a pártfőtitkárral való talál­kozókra jellemző hatalmas lel­kesedés és öröm uralkodik. A tribünön megjelenő Nicolae Ceauşescu elvtársat, a többi párt- és államvezetőt a jelenlé­vők határtalan szeretettel és nagyraértékeléssel fogadják. A népgyűlést Nicolae Gavri­­lescu elvtárs, az RKP Gorj me­gyei bizottságának első titkára nyitja meg. Ezután felszólaltak a következő elvtársak : Vasile Oghrlaci, az Olténia bányaipari kombinát vezérigazgatója, Vasi­le Draica, a rovinari-i Villamos­művek pártbizottságának titkára, a dolgozók tanácsának elnöke, Grigore Dinu, a ploştinai bánya ifjúsági brigádjának vezetője, Amelia Hiibu, a motrai Kötött­árugyár igazgatója, Iacob Cor­­neliu, Tem­es megyéből kiküldött gépkocsivezető-A hatalmas éljenzés és ováció közepette szólásra emelkedik NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs. A párt főtitkárának beszédét a jelenlévők nagy érdeklődés­sel hallgatják végig, számtalan­szor megtapsolják és megéljen­­zik, ez alkalommal is kifejezésre juttatva az egész nép bizalmát és egységét a párt körül, nem­zetünk legszeretettebb fia, Nicolae Ceauşescu elvtárs körül. A több ezer résztvevő ismét skandálja: Ceauşescu és a bá­nyászok !, Ceauşescu és a nép?, Éljen Ceauşescu, Románia virá­gozzon ! A tömeg éljenzése és tapsa közepette a párt főtitkára, a köztársaság elnöke meleg bú­csút vesz a házigazdáktól, majd újabb és egyre nagyobb sike­reket kíván a munkában és az életben. A jelenlévők ovációja közepet­te a helikopter a magasba emel­kedik és a főváros felé veszi útját. (Agerpres) 1­780. SZEPTEMBER 2. KEDD A cselekvő szeretet, a párt iránti ragaszkodás jegyében ünnepeltük or­szágszerte és megyénkben is Augusztus 23-át, a társadalmi és nemzeti, antifasiszta és antiim­­perialista felszabadító forrada­lom 36. évfordulóját. Az idei év­forduló megünneplésére az erő­teljes alkotó munka légköré­ben került sor, hisz ötéves ter­vünk utolsó időszakában va­gyunk és most kell mindent megtenni a következő ötéves terv jó előkészítéséért. A fő­városban, mint minden évben felvonulást tartottak az ország nagy ünnepe alkalmából, ame­lyen részt vett Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk fő­titkára, köztársaságunk elnö­ke, más párt- és államvezetők. A fővárosi nagyszabású ren­dezvénnyel egyidőben me­gyénk két városában, Csíksze­redában és Székelyudvarhelyen is felvonulással ünnepelték Augusztus 23-át, amelyeken a dolgozók ünnepköszöntő, szép munkasikerekről számolhattak be. Augusztus 23-a előtt néhány nappal, pontosabban augusz­tus 21-én ünnepeltük új, szo­cialista Alkotmányunk elfoga­dásának 15. évfordulóját. Rendkívül gazdag volt tehát az elmúlt hónapban országunk belpolitikai élete, hisz a fenti­ekhez még föltétlenül hozzá kell tennünk néhány fontos ese­ményt, amelyek között jelentős helyen állnak Nicolae Ceauşescu elvtársnak a munkalátogatásai az ország két déli megyéjében, Galaţi és Brăila megyékben, hisz az itt elhangzott útmuta­tások erőteljes visszhangot keltettek országszerte- Pártunk főtitkára szorgalmazta a ma­gasabb műszaki-gazdasági tu­lajdonságokkal rendelkező gyártmányok kivitelezését, a termékstruktúra korszerűsítését, úgyszintén elemezte az idősze­rű mezőgazdasági munkák me­netét és számos hasznos ta­nács hangzott el a mezőgazda­ság-gépesítés fokozását illetően. Augusztus 19-én, Nicolae Ceauşescu elvtársnak az elnök­letével ülést tartott az RKP Po­litikai Végrehajtó Bizottsága. Az ülés elemezte, hogy miként tevékenykednek az 1981-1985- ös országos gazdasági-társa­­dalmi fejlesztési terv előkészí­tésére vonatkozó XII. pártkong­­resszusi határozatok valóravál­­tásáért és részletesen foglal­kozott az ipar és mezőgazda­ságfejlesztés különböző tenni­valóival. A Politikai Végrehaj­tó Bizottság ülésének doku­mentumai számos olyan követ­keztetést tartalmaznak, amelyek szellemében cselekedtek és cselekednek megyénk dolgozói is. Ez a törekvés maradéktala­nul kihangsúlyozódott az au­gusztus 29-én Székelyudvarhe­lyen megtartott képviselőtanács­kozáson is. Hargita megye mu­­nicípiumi, városi és községi néptanácsi képviselőinek a III. Konferenciája miután a magas­fokú kommunista igényesség szellemében elemezte a napi­rendi pontokat — amelyek a néptanácsok szerepének fo­kozása körül tömörültek a gaz­dasági, társadalmi élet minden területén — Határozatot foga­dott el a municípiumi, városi és községi néptanácsok tevé­kenységének a javítására az 1981—1985-ös időszakban rá­juk háruló feladatok példás teljesítéséért. A konferencia u­gyanakkor hangot adott Har­­gita megye dolgozói azon szi­lárd elhatározásának, hogy mindent megtesznek e vidék és a szocialista Románia sokol­dalú felvirágoztatásáért, pár­tunk XII. Kongresszusa határo­zatainak a teljesítéséért. Ez év augusztusában volt öt esztendeje, hogy Európa né­pei Helsinkiben közös záróok­mányt írtak alá, amely számos alapelvet rögzít az európai or­szágok közötti kapcsolatokban. Ebből az alkalomból tartott e­­gyüttes ülést augusztus elsején Nicolae Ceauşescu elvtársnak az elnöklete alatt a Nagy Nem­zetgyűlés Burája, az Államta­nács és a kormány végrehajtó burája. Az együttes ülés rész­vevői, miután meghallgatták Nicolae Ceauşescu elvtárs be­szédét Nyilatkozat-felhívást in­téztek a helsinki összeurópai értekezleten részt vett országok parlamentjeihez, legfelsőbb szerveihez és államfőihez, kor­mányaihoz és kormányfőihez, az összes népekhez. A Nyilat­kozat úgy értékeli,, hogy az eu­rópai együttműködés és béke megszilárdításához jelentős mértékben járulhat hozzá az őszre tervezett madridi össze­jövetel, amelynek sikere érde­kében országunk külügymi­niszteri szintű képviseletet kez­deményez. A Nyilatkozat u­­gyanakkor fontos javaslatokat tartalmaz egy európai lesze­relési értekezlet összehívására, a kontinens államai közötti e­­gyüttműködés folytatására rendszeres összejövetelek út­ján. És ezt a tényt, hogy or­szágunk cselekvően részt vállal ebből a külpolitikából, jól pél­dázza többek között a Nicolae Ceauşescu elv­társnak és Elena Ceauşescu elvtársnőnek Fran­­­ciaországban tett látogatása, amelyről az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága augusz­tus 2-án hallgatott meg tájé­koztatót és egyöntetűen jóvá­hagyva a látogatás alkalmával létrejött egyezményeket és konk­lúziókat, megfelelő intézkedé­seket jelölt ki ezek legjobb kö­rülmények közötti megvalósí­tásáért. Augusztus 4-én a Szovjetunió­ban, a Keimben Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk fő­titkára, találkozott Leonyid Brezsnyev elvtárssal, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkárá­val és véleménycserét folyta­tott az erősödő, fejlődő ro­mán-szovjet kapcsolatokról. Úgyszintén szóba került a nem­zetközi élet számos kérdése is, és a felek joggal szögezték le: nem a fegyverkezési hajsza fo­kozása, hanem az annak meg­állítására irányuló erőfeszíté­sek megsokszorozása, nem a viszály és a vitás kérdések éle­zése, hanem a konfliktusok mél­tányos rendezése, nem a bé­kés kapcsolatok korlátozása, hanem azok fejlesztése — ezek a nemzetközi élet diktálta pa­rancsoló követelmények. A fejlődő országokkal kiala­kult jó kapcsolataink alapján érkezett Nicolae Ceauşescu elv­­társnak, az RSZK elnökének a meghívására, szerdán főváro­sunkba Ahmatkin Ahidjo, Ka­merun Egyesült Köztársaság elnöke, hogy megbeszéléseket folytasson a két ország közötti kapcsolatok alakulásáról, va­lamint a jelenlegi nemzetközi é­­let számos kérdéséről. A me­leg barátság, a kölcsönös tisz­telet és megértés szellemében lefolyt megbeszélések után közös közleményt fogadtak el. A magas rangú kameruni ven­dég augusztus 30-án fejezte be látogatását-A hónap krónikájához még hozzátartozik hazai tudomá­nyos életünk széles körű nem­zetközi visszhangot kiváltó e­­seménye. Augusztus 10—17 kö­zött több mint ötven ország történészei találkoztak Buka­restben a XV. Nemzetközi Tör­­ténelemtudományi kongresszu­son, a több mint kétezer részve­vő megkülönböztetett érdeklő­déssel vette tudomásul Nicolae Ceauşescu elvtárs üzenetét. A Kongresszus megvitatta az e­­gyetemes történetírási kutatá­sok legfrissebb eredményeit, módszertani, kronológiai és tör­ténelemfilozófiai kérdéseket, széleskörű eszmecserére nyúj­tott módot az emberiség múlt­jával kapcsolatban. Megyénk gazdasági-társa­dalmi életét, mint említettük, a lendületes ünnepköszöntő mun­ka tette sikeressé, így ünnepel­tük a Bányászok napját, így adtunk át a használóinak új városnegyedeinkben egy e­­gész sor üzletházat és más ke­reskedelmi egységet valamint a székelyudvarhelyi impozáns sportcsarnokot. Megyénk köz­művelődésében a borszéki könnyűzenefesztivál, az orcsói kerámiavásár és az immár ha­gyományos, szárhegyi és pa­ra­jdi képzőművészeti alkotótá­borok megrendezése jelentet eseményt. Szántó Mi­klós AUGUSZTUSI SZÁMVETÉS

Next