Hargita, 1980. december (13. évfolyam, 286-310. szám)

1980-12-02 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK . AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam 216. (3428.) szám 1980. DECEMBER 2., KEDD Aro 30 bani 30 NAP VAN MÉG ÉV VÉGÉIG A fizikai feladatok példás teljesítése - az ütemes exportszállítás feltétele A székelyudvarhelyi Fakiter­melési és Szállítási Egység mun­kaközössége rendszeresen ele­get tett a főbb gazdasági-pénz­ügyi terv mutatóinak. A dolgozók tanácsa az idei tevékenység ki­bontakoztatásában alapvető szempontként kezelte a fizikai feladatok ütemes, kiegyensú­lyozott teljesítése feltételeinek a megteremtését. Ez így is van a rendjén, hisz az új gazdasági­pénzügyi mechanizmus paran­csoló módon megköveteli a szóbanforgó feladatok maradék­talan teljesítését. És az udvar­helyiek tapasztalata ugyanak­kor még egyszer bebizonyítot­ta : a fizikai terv megvalósítása lehetőséget teremt a többi terv­szám teljesítésére is. Mert ha van késztermék, van amit szállí­tani — külföldre és belföldre —, az anyagi- és pénzalapok kör­forgása is zavarmentes lesz. Nem egy-két termékre össz­pontosítottak, hanem igyekeztek minden termékből legyártani az előirányzott mennyiséget, így majd minden termékféleségből sikerült pluszt jegyezniük. Fe­­nyőgömbfából például 680 köb­métert, fenyőfűrészáruból 635 köbmétert, bányafából 40 köb­métert stb. A többlet ugyan nem jelentős, de hogy valós képet alkothassunk az egység dolgo­zóinak erőfeszítéseiről, ahhoz tudni kell : menetközben a nem­zetgazdaság igényeivel össz­hangban a feladatok megnöve­lésére került sor. Említettük, hogy a fizikai ter­melés kedvező alakulása biztos alapokat teremtett a többi mu­tatók teljesítésére is. Szemléletes bizonysága ennek az export­szál­­lítási terv túlszárnyalása. A tíz­­havi mérleg közel félmillió va­­lutalejes többletet mutat. (Az e­­redeti előirányzathoz viszonyítva többmilió valutatejről van szól). És még egy valami, ami igen fontos : hónapról hónapra si­került eleget tenni a szóbanfor­gó feladatnak. Néhány héttel az év vége előtt jogos a kérdés : milyen eredményekkel zárják majd az évet? Utaltunk eddigi sikereikre. Vannak azonban árnyfoltok is, mint például 800 köbméternyi cellulózefa adósság. Lényegében a termék ténylegesen megvan, csupán a szállításra nem került sor. Az egység ugyanis szállítá­si kapacitási szűk keresztmet­szettel küszködött az év nagy részében. Intézkedéseik eredmé­nyeként bíznak abban, hogy de­cember végére ez a mínusz is eltűnik. Úgyszintén a szállítási nehézségek áthidalása érdeké­ben a vágtereken ebben az idő­szakban a faanyag kihozatalára összpontosítanak, így bár vi­szonylagos lemaradás mutatko­zik a közelítési fázis vonatkozá­sában, de a tél beállta majd kisebb gondot okoz a szállítást illetően. Ezzel a problémával egyébként a jövő esztendőt „kö­zelítjük". S ilyen értelemben is kedvező a helyzet. Máris 14 ezer köbméternyi fát döntöttek 1981 januárja „számlájára", így meg­teremtették a jövő évi kezdés megfelelő feltételeit. Mindezt párhuzamosan az idei utolsó erőfeszítésekkel, amelyek a si­keres évzárást célozzák. Szük­ség van a még gyümölcsözőbb munkára, a fokozottabb helytál­lásra, mert december folyamán néhány tervmutató növekvő tendenciájú. Az egység dolgo­zói tudják is ezt, és ebben az időszakban arra törekszenek, hogy megtetőzzék az eddigi többlettermelést, fokozzák a te­vékenységük gazdasági haté­konyságát. Hecser Zoltán ELSŐK A LEN­TERMESZTÉSBEN Néhány évvel ezelőtt a gyer­­gyóremeteiek elhatározták, hogy ráállnak a lentermesztésre. Ez nem abból állt, hogy termeszteni kezdték, hisz régóta szerepelt a vetésszerkezetben, hanem abból, hogy mindent megtettek azért, hogy jó terméseredményt mutat­hassanak fel. S ahogy teltek az évek, mindinkább rájuk kellett figyelni, híre ment — s nemcsak a megyében —, hogy milyen szép len­ne a gyergyóremetei határ­ban. 1978-ban érték el a rekor­dot, átlag 6700 kiló részlen ter­mett hektáronként. Olyan par­cellájuk is volt, amelyen tíz ton­nát is meghaladta a hektárho­zam . . . Hasznosítsuk a jó tapasztalatokat Munkaértekezleteken ismertet­ték a technológiát, az értékes tapasztalatokat. A gazdaság ak­kori főmérnöke, György Árpád, az Agronómusok Házával közö­sen brosúrát készített a lenter­mesztésről, nemrég pedig több tíz oldalas dolgozatban össze­gezte a tapasztalatokat. Mi a magyarázata az évek óta ismétlődő eredményes gyer­gyóremetei lentermesztésnek? Talán azzal kell kezdeni, hogy a legfontosabb növénykultúrá­nak tartják. Minden évben, mi­kor elosztják a parcellákat, leg­először a lent helyezik el, ter­mészetesen a legjobb földet vá­lasztva. Sohasem fordult még elő, hogy a lenföldet ősszel ne szántották volna fel, s ismerve a föld táperejét, szakszerűen vé­gezték a talajerőpótlást. Mihelyt tavasszal rá lehetett menni a szántóra, először a len­földeken készítettek magágyat, majd vetettek Ferencz Andrásék. S azt is mindig tudták, hogy mi­kor kell végezni a növényápo­lást, hogy tiszta, gyommentes maradjon a len. Sok függ a betakarítás meg­­(Folytatás a 7. oldalon) Minner Pál Munkában az agitátorok A Román Kommunista Párt XII. Kongresszusa történelmi jelen­tőségű határozatainak a megvalósítása, az új minőség elérése a politikai-nevelőmunka megszervezésében és irányításában éppúgy, mint a kommunisták, valamennyi dolgozó politikai-ideológiai felké­szítésében a gazdasági-társadalmi fejlődés, a hazánkban és a vi­lágban végbemenő változások megértéséért, új feladatokat ró a pártszervekre és -szervezetekre. Többek között állandóan javítani, tökéletesíteni kell az embertől­ emberig végzett politikai munka szín­vonalát, minden egyes munkahelyen, valamennyi lakónegyedben en­nek a munkának élénk, hatékony eszmecserévé kell válnia a kom­munistákkal, valamennyi dolgozóval. E követelménnyel összhangban, a párt vezetősége útmutatásai­nak megfelelően, ezután minden egyes pártszervezet, valamint a községi pártbizottságok mellett agitátor-kollektívák alakulnak. A po­litikai­ nevelőmunka egész tematikájának a maradéktalan átfogá­­sáért ezekben a kollektívákban pártbizottsági tagok, az alapszer­vezeti bürök tagjai, termelőegységek vezetőkáderei, propagandisták, termelési csoportvezetők, a legjobb kommunisták, alapos politikai­ideológiai felkészültséggel, magas fokú öntudattal, kezdeményező­készséggel rendelkező dolgozók vesznek részt. Az általában 5-15 tagból álló agitátor-kollektívák összetéte­lét a pártalapszervezet közgyűlése hagyja jóvá, és a barának egyik tagja vezeti. Mint a tömegekkel való kapcsolatnak az élénk, hatékony for­mái, az agitátor kollektívák célkitűzései közé tartoznak többek kö­zött : a párthatározatok és az állam törvényeinek, pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs beszédeiben foglalt útmutatásoknak, fela­datoknak, pártunk és államunk bel- és külpolitikájának az ismer­tetése; a dolgozók mozgósítása az illető szocialista egységek, mun­kaközösségek, helységek előtt álló gazdasági-társadalmi feladatok példás teljesítésére stb. A figyelem középpontjában a rend és a munkafegyelem, a gazdasági hatékonyság növelése, a termékminő­ség javítása, az új technika bevezetése, az anyagi erőforrások felső­fokú és maradéktalan értékesítése stb. kell álljon. A községi párt­­bizottságok és a mezőgazdasági egységek pártalapszervezetei mel­lett létesülő agitátor-kollektíváknak nagy hangsúlyt kell helyezniük a dolgozók mozgósítására a földalap ésszerű kihasználásáért, azért, hogy időben és jó körülmények között végezzék el a soron lévő mezőgazdasági munkálatokat, tegyenek meg mindent a növényi és állati eredetű termékek mennyiségének növeléséért, az állami alap­nak szállítandó termékek tervének a megvalósításáért, hogy felelős­ségteljesen és körültekintéssel gazdálkodjanak a rájuk bízott anyagi javakkal, a közvagyonnal. Ugyanakkor mozgósítani kell a lakos­ságot a zöldségtermesztésre, a még parlagon heverő területek ma­radéktalan felhasználására stb. Ezeknek a céloknak a megvalósítása természetesen elképzelhe­tetlen az agitátor-kollektívák tagjainak a rendkívül figyelmes kivá­logatása, a politikai munka változatos módszereinek használata nélkül. Az agitátor-kollektívák általában egyéni vagy kis csoportos beszélgetéseken tevékenykednek, de ide tartoznak a gyakorlati be­mutatók, közgazdasági számítások igénybevétele, egy egész sor más módszer a rend és a fegyelem megerősítésére stb. Az agitátorok felkészítésének a feladata havonta, vagy bármi­kor arra szükség van, a pártszervezetekre hárul. Számonkérik az agi­tátoroktól, hogyan végzik feladatukat, dokumentációs anyaggal tá­mogatják munkájukat, tapasztalatcseréket, módszertani vitákat és más rendezvényeket szerveznek, hogy munkájuk a XII. pártkongresz­szus határozataiból fakadó igények színvonalán álljon. • Felépítették azt, a Fenyéd vizén átívelő hidat, amelyet a nyáron az árvíz súlyosan meg­rongált. • Gyergyócsomafalván befe­jezték a Maros medrének a sza­bályozását, amivel 100 hektár termőterületet védnek meg az áradásoktól. • Csíkszentimrén, a Czikó ut­cában a Koncz patak medrét takarítják. A munka, amelyben hazafias segítséget nyújt a la­kosság, a Vízgazdálkodási Vál­lalat felügyelete alatt folyik. • Korszerűsítették a gyimes­­középloki fafeldolgozó egység anyagterén a szállítást és a máglyázást, amely megkönnyí­tette az itt dolgozók munkáját, ugyanakkor számottevően hoz­zájárult a munkatermelékenység növekedéséhez. ■ Teheránban baráti üzenet­­váltásra került sor Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöke és az­ Abolhasszan Baniszadr, Irán Iszlám Köztársaság elnöke kö­zött abból az alkalomból, hogy az iráni államfő fogadta Vasile Pungan elvtársat, miniszteri ran­gú államtitkárt, Románia elnö­kének személyes megbízottját. ■ Az ENSZ-közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális kér­désekkel foglalkozó bizottsága megvizsgálta a neveléshez való jog problémáját, mint az embe­ri jogok egyik alapvető kérdé­sét. Mint ismeretes, az említett kérdést országunk kezdeményezé­sére vették fel a közgyűlés napi­rendjére.­­ Véget ért a Svájci Szocialista Párt Genfben meg­rendezett kongresszusa. A kül­döttek egyhangúlag újraválasz­tották a pártelnöki tisztségbe Helmuth Bubachert. ■ Yokoha­mában hétfőn nemzetközi ér­tekezlet kezdődött a háború ki­küszöbölésének módozataival s a szegénység leküzdésének le­hetőségeivel kapcsolatos ázsi­ai kérdésekről. Az értekezleten, amelyet az UNESCO és a Nem­zetközi Békekutató Társaság égisze alatt rendeztek meg, 22 ázsiai ország 150 kormánykép­viselője és tudósa vesz részt.­­ A svájci választótestület évi referendum alkalmából állást foglalt a szövetségi költségek 200 millió dolláros csökkentése mellett. — hírek- hírek - hírek-hírek - hírek - hírek-hírek - hírek-hírek - hírek — . A gyergyóújfalviak százezer lejjel haladták túl a községszé­­pítés-építésre tett hazafias vállalásukat. Jelentős helyet foglal el ebben az új síugró sánc, tornaterem építése. A köz­ség lakói így 3,6 millió lej ér­tékben dolgoztak szabadidejük­ben, ami lakosonként mintegy hatszázezer lejt jelent.­­ Kétszázötven gyergyószent­­miklósi diák jelentkezett, hogy ezen a héten megjavítsa, tovább korszerűsítse a 4-es kilométer­nél lévő sífelvonót. A Gyergyóalfaluban a felvá­sárló központ létesítése céljá­ból - helyiséget tataroztak és rendeztek be, ahol ezután át­veszik a szerződéses termékeket és az újrafelhasználható anya­gokat.­­ A gyergyóditrói bútorgyári részlegen eddig az idén 130 000 darab széket gyártottak. Kelen­dő az új, Kolozsvár-típusú gyer­mekbútor is (ágy, 3 részes szek­rény táblával, íróasztal, szék). Vasárnap elárusí­­tással egybekötött konyhaművészeti kiállítás nyílt a Csíkszeredai Har­gita étteremben. A látogató ötven féle készítményből vá­laszhatott, vásárol­hatott itt, ami — a szakácsok dicsére­tére — néhány óra alatt el is fogyott. Folytatva a több éves ha­gyományt, a KISZ Hargita megyei bizott­ságának rende­zésében idén is megtartották a Fiatal Zene Fesztiválját. A korábbi évektől eltérően, az e­­gyüttesek ezút­tal nem csak Csíkszeredában, hanem Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is hangverse­nyeztek. A rendezők idén nem osztottak ki díjakat, megszűnt te­hát a fesztivál versenyjellege, inkább a fiatal zenészek közötti ta­pasztalatcserére helyezték a hangsúlyt. Képünkön a népszerű nagyváradi Metropol együttes, amely ez­­­­úttal is megérdemelt közönségsikert aratott. • Vasárnap Gyergyóremetén a Megéneklünk, Románia feszti­vál körzeti versenyének előzete­seként művelődési estre került sor telt ház előtt. A remetei di­ákok aznap Gyergyóditróban versenyeztek. • Kászonújfaluban szövő­részleg készül a Hargita Mű­vészete kisipari szövetkezet asszonyainak, akik eddig ottho­nukban dolgoztak. Ugyancsak itt az igényeknek megfelelő or­vosi rendelőt rendeznek be. Gyermekszáj - Pistike, azt mond­ják nagybátyád többet volt a kocsmában mint a mezőn ? - Biztos azért, mert azt hitte, hogy az italo­zás hozzátartozik az ön­tözéses gazdálkodáshoz.

Next