Hargita, 1981. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-03 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! RGITQ AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam 1. (3454.) szám 1981. JANUÁR 3. SZOMBAT Aro 30 báni NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS ÚJÉVI RÁDIÓ-TELEVÍZIÓÜZENETE Kedves elvtársak, barátaink ! Románia Szocialista Köztársaság honpolgárai ! Újabb és jelentős megvalósításokkal zárjuk az 1980-as évet és az 1976-1980-as ötéves tervet minden tevékenységi területen. A párt Központi Bizottságának plenáris ülésén, a Nagy Nemzetgyűlésben, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja keretében lefolyt átfogó viták során megvontuk az idei és az ötéves tervi megvalósítások mérlegét. Szocialista iparunk az idén is tovább fejlődött, az ötéves tervelőirányzatokat több mint tíz..milliárd lejjel túlszárnyaltuk. Úgyszintén fejlődött a mezőgazdaság, növekedett a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem, emelkedett a dolgozók anyagi és szellemi életszínvonala. Jogos büszkeséggel és megelégedéssel állapítjuk meg, hogy ebben az időszakban jelentős utat tettünk meg a haza gazdasági-társadalmi fejlesztése, a romániai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítése terén. Egyre erőteljesebben megnyilvánult új rendszerünk ereje és magasabbrendűsége, egész népünk ama elhatározása, hogy aFolytatás a 4. oldalon) Kézfogás az izzó vas mellett Hagyomány ez immár Vlahicán : a soha ki nem hunyó tűzvilágánál koccintani el az óesztendő sikereit, munkás szorgalommal fogadni az új esztendőt. Itt, a kohó mellett nem szünetelhet a munka, a vlahicai munkások minden esztendőfordulón nagyszerű eredményekkel öregbítik a vasasok jóhírét. 1980 utolsó éjszakáján sem volt ez másképp. Csender Béla váltásvezető mester és Dániel György csoportvezető munkásai éjfél után néhány perccel kiöntötték az év első folyékony vasát. Tankó Lőrinc, Székely Imre, Molnár Antal, Csege Áron és Ferencz Sándor kohászok boldogan koccinthattak az üzem vezetőivel, akik hagyományosan itt, a kohászoknál töltik az év utolsó perceit, együtt köszöntik az új esztendőt. De nemcsak az első órákban tettek ki magukért a vlahicai vasasok. 1981 első napján terven felül tizenhat tonna vasat termeltek. Olyan újévköszöntő ez, amelyre valamennyi vlahicai büszke lehet. S hogy nem egyedi esetről van szó, azt bizonyítja az is, hogy az év második napján újabb kilenc tonnát termeltek terven felül. Megalapozott volt tehát a bizakodó jókedv, amivel a vlahicaiak ünnepeltek. Az üzem dolgozói az új gyári kantinban gyűltek össze, mintegy kétszázötvenen, búcsúztatni az óesztendőt. Többszáz vlahicai dolgozó koccintott az új esztendő sikereire, arra, hogy ez az év a fejlődés újabb szakaszán jólétet és boldogságot biztosítson a vasas város apraja-nagyjának. Bereczki Károly Szolgálatban kemény munkában találta két év, két évtized találkozása a madéfalvi vasútállomás dolgozóit. Itt minden úgy folyt le, mint más napokon, éjszakákon. Sőt, a teherszállításban dolgozóknak még nehezebb volt, mint máskor, hiszen az év végi nagy szállítások véghajrája volt ez az éjszaka. A teherpályaudvarra a különböző vonatgarnitúrákban 1006 kocsi szaladt be, amelyeket újraosztottak, új vonatokat alakítottak belőlük és még azon az éjszakán 1038 vasúti teherkocsi hagyta el a madéfalvi állomást. Persze, nemcsak a forgalmi személyzet töltötte munkával szilveszter éjszakáját, nem csak ők köszöntötték vasutasegyenruhávai az évtizedet. Hiszen ugyanígy dolgozott a fűtőhöz Személyzete, a forgalom biztonságáért felelős személyek, a szervízcsoportok és még sokan, ha akarnánk, sem tudnánk mindegyiküket felsorolni. Mladin Alexandru, az állomás főnöke vezette, irányította, ellenőrizte az egész tevékenységet. És, mint mondja, ha lehet, talán még nagyobb volt a fegyelem, mint máskor. Nagyfokú vasutasöntudatról tett ezen az éjszakán is tanúbizonyságot az állomás egész személyzete. Körülbelül hatvanöten teljesítettek szolgálatot szilveszter éjszakáján a madéfalvi állomáson. Köztük, a forgalmi személyzetből néhányan: Nagysándor, Sárosi Béla, Szakács Ferenc, Tamás Árpád, Kelemen Béla, Kelemen András, Molnár Imre, Domokos József, Kovács Jenő, Ferencz Dénes, Bács Ferenc, Ferencz Árpád, Bálint Dávid, akik ezúttal is olyan nagyfokú felelősségérzettel végezték munkájukat, mint mindig, amikor magukra öltik a vasutasruhát, ünnepnap, hétköznap, mindig Péter László Helytálló állattenyésztők Mint minden nap, mikor szürkülődni kezd, úgy Szilveszter napján is száz meg száz masztag vette útját az istállók felé. Mert a tehenészetben nem szünetel a munka még ünnepekkor sem. Ilyenkor azért érződik az ünnepi hangulat, kisuvickolt csizmát húznak fel a férfiak, arcuk sírna, frissen borotvált, a nők is takaros ruhában érkeznek, megadva a tiszteletet a búcsúzó óévnek, no meg persze önmaguknak és munkatársaiknak is. Hajnalban, új esztendő első reggelén, ismét az istállókba szólítja a kötelesség a gondozókat. Kitakarítják az istállókat, friss takarmány kerül a jásziakba, s megtelnek a tejeskannák. Olyan termelőszövetkezetek is vannak megyénkben, amelyekben a január 1-i tejmennyiség nagyobb, mint az összehasonlításként vett december 29-i adat. Hogy csak néhányat említsünk : az etédiek, a székelykeresztúriak, a csíkszépvíziek, a csíkszentmártoniak és a gyergyóremeteiek — példát mutattak a kötelességteljesítésből. De az örömbe üröm is vegyül, erről árulkodik a statisztika, mert olyan mtsz-ek is vannak, igaz csekély számban, ahol gyengébb eredménnyel kezdték az új esztendőt, mint ahogy zárták az óévet : Székelyudvarhely, Homoródszentmárton, Toplica, s még egy-két gazdaság. Minner Pál Két ötéves terv határán sikereinkből fakadó bizakodással köszöntöttük az új esztendőt CSÍKSZEREDÁBAN A riporter éjszaka tizenkettőkor, azaz nulla óra nulla perckor valahol a Nagy Lajinak nevezett domb tetején, a megyei kórház táján találkozott az újévvel, és onnan együtt látták, hogy az időnek ebben az oly fontos és emlékezetes pillanatában milyen a város. Együtt néztek végig a kivilágított utcák és ablakok gyöngyszemein, melyek úgy ölelték körül a hegyett m Int valami tenger, az idő hul I ■■,frasd egyetlen éjszaka-sziget körül, amikor ím, senki sem alszik, talán azért, hogy ez az ilmatlan éjszaka fényeivel apcsoljon össze két napot, két tizedet, a világosságot. Innen, a Nagy Laji dombjául, amely maga is sok vihart Székedi Ferenc (Folytatás a 2. oldalon) / SZÉKELYUDVÁRHELYEN Az 1980-as esztendő utolsó napjának székelyudvarhelyi délutánját már nem is a készülődés, valódi ünnepi hangulat jellemezte. És hogy valamilyen különleges hangulata volt ez alkalommal az eseménynek ? Szinte természetes, hiszen nemeseik cgszerű évfordulósról volt szó az ország, a megye dolgozóihoz hasonlóképpen eredményes évtizedet, még eredményesebb élés tervidőszakot fejeztek be Székelyudvarhely egyre izmosodó iparának dolgozói. A Matrica és Vegyipari Pótalkatrészgyár — az elmúlt ötéves terv egyik legnagyobb megvaló-Morvay Zoltán -folytatás a 2. oldalon.