Hargita, 1981. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)
1981-09-01 / 206. szám
M int minden évben, idén is különös jelentőségűvé ttette e hónapot felszabadulásunk ünnepe. A társadalmi és nemzeti, antifasiszta és antiimperialista felszabadító forradalom 37. évfordulója kiváló alkalmul szolgált hazánk román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozóinak a haza és a párt iránti ragaszkodásuk kinyilvánítására, a párt és főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs körüli szilárd egységük kifejezésére. Tettekben nyilvánult meg ez a cselekvő hazaszeretet, a nagy ünnep tiszteletére az egész országot átfogó lelkes, szocialista munkaverseny bontakozott ki. Nemcsak kiváló termelési eredmények születtek e nemes versengés nyomán, ismételten bebizonyosodott munkaközösségeink tehetsége, rátermettsége, az új iránti fogékonyságra, a dolgozók országszerte ismét tanú jelét adták annak, hogy képesek felülemelkedni a nehézségeken. Felszabadulásunk ünnepének fénypontját az augusztus 23-i felvonulás jelentette. A színpompás fővárosi felvonuláson, a megyeszékhelyeken és a municípiumokban — köztük Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen — megtartott seregszemléken a dolgozók ezrei adtak számot eredményeikről, tisztelegtek a párt- és államvezetőségnek, fogadalmat tettek a haza függetlenségének és szuverenitásának elszánt védelmezésére, kifejezésre juttatták a dolgozó nép békére, biztonságra és együttműködésre való hő törekvését, vállalták, hogy töretlenül valóra váltják pártunk bel- és külpolitikáját. A hónap politikai eseménykrónikájában elsők között kell említenünk az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának ülését, amelyre Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökleté-vel augusztus 18-án került sor. Mint ismeretes, az ülésen a Politikai Végrehajtó Bizottság megvizsgálta és jóváhagyta az állami költségvetés és a többi pénzügyi terv első héthavi végrehajtásáról szóló jelentést. Habár mindvégig biztosítva volt a beruházások és más gazdasági jellegű akciók, valamint a szociális-kulturális kiadások és más költségek finanszírozása, egész sor vállalat nem teljesítette árutermelési, és fizikai tervét, egyes helyeken lemaradások mutatkoztak a beruházásoknál. A Politikai Végrehajtó Bizottság intézkedett a negatív gazdasági tünetek felszámolásáért. Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével augusztus 27-én és 28-án munkatanácskozásra került sor az RKP Központi Bizottságánál a párt alapkádereivel és a mezőgazdasági alapkáderekkel. A kihangsúlyozottan munkajellegű tanácskozáson elemezték a mezőgazdasági termelés időszerű kérdéseit, értékelték az eddigi eredményeket és kijelölték az őszi mezőgazdasági kampány tennivalóit. A tanácskozáson felszólalt és nagy jelentőségű beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs, amelyben szorgalmazta az egyes mezőgazdasági egységek tevékenységében megmutatkozó hiányosságok és fogyatékosságok mielőbbi felszámolását, megvonta a mezőgazdasági szakemberek, az összes dolgozók feladatait a mezőgazdasági termelés fokozásában, a lakosság ellátásának további javításában. Augusztus 15-érn, Nicolae Ceausescu elvtárs részvételével ünnepi gyűlést tartottak a 1ő városban a Scânteia megjelenésének 50. évfordulója és a Román Sajtó Napja alkalmából. Az ünnepségen beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs, amelyben a hazai sajtó eredményeinek értékelése melett kitért azokra a területekre, ahol az újságok, a rádió és televízió jelenlétének, hatásának jobban kellene érződnie. Fontos útmutatásaival a pártfőtitkkári beszéd akcióprogramként szolgál nemcsak a sajtó dolgozóinak, hanem mindazoknak, akik felelősek az új, szocialista tudattal felvértezett ember neveléséért. Jellegzetes munkastílusához híven, Nicolae Ceauşescu elvtárs augusztusban is módot talált arra, hogy munkalátogatásai során a helyszínen, a termelőegységekben folytasson dialógust az anyagi és szellemi javak termelőivel, megtanácskozza a dolgozókkal a gazdasági-társadalmi tevékenység hatékonyabbá tételének módozatait. Ezzel a céllal került sor augusztus 5—6-án Nicolae Ceauşescu elvtárs Tulcea megyei munkalátogatására, hasonló, okokból kereste fel augusztus 21-én pártunk főtitkára a fővárosi termény- és élelmiszerpiacokat és több ipari egységet. Rangos tudományos esemény színhelye ezekben a napokban Bukarest, doktor Elena Ceauşescu mérnök, akadémikus elvtársnőnek, a kormány első minisztere első helyettesének, a Tudomány és Technológiaügyi Országos Tanács elnökének a védnöksége alatt itt tartják a XVI. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszust, amelyen a világ 50 országából több mint 1200 tudós vesz részt. Az ország egész lakosságához híven megyénk dolgozói is kiemelkedő munkasikereket értek el az augusztus 23 tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyben: több ipargazdasági vállalatunk munkaközössége határidő előtt teljesítette nyolc hónapi termelési előirányzatait, másokat pedig — köztük a Székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész- és Matricagyárat, a Vlahicai Vasüzemet, a Megyei Község- és Lakásgazdálkodási Vállalatot — hét havi megvalósításaik alapján az ágazat országos élenjárói között tartanak számon. Tartalékaink hasznosításához, a termelőmunka jobb megszervezéséhez értékesen hozzájárultak a dolgozók augusztusban befejeződött félévi közgyűlései is, amelyek egészében híven tükrözték a munkások felelősségteljes viszonyulását a termelés kulcsfontosságú kérdéseihez, újabb lépést jelentettek a munkásönigazgatás erőteljes érvényesítése útján. Szántóföldjeink dolgozói ugyancsak derekas munkával töltötték augusztust: befejezték az őszi gabonafélék betakarítását, tovább folytatták a takarmányfélék begyűjtését, és az egész megyében hozzáláttak legfontosabb mezőgazdasági terményünk, a burgonya ásásához. Megyénk kulturális-művészeti életének rangos eseményeként augusztusban nyolcadszor tartott nyitva a gyöngyószárhegyi Barátság művésztelep, ahol az ország és a megye jeles képzőművészei találkoztak egymással. Szántó Miklós Augusztusi számvetés Mi folyik a Dunában, avagy hogyan lesz egy vízvezetékből kettő ? Jesikon még csak Lázárfaivá büszkélkedhetett a települést ellátó vízvezetékkel, amikor 1975-ben mondhatni ajándékképen Csíkszentkirály és Csíkszentimre Oltón túli falurészei is vízvezetéket kaptak. Készen kapták, mivel a határban végzett ipari munkálatok miatt szükségessé vált az egészségügyileg szavatolt, szennyeződésmentes vízellátás megoldása. A község érintett lakosságának más dolga nem akadt, mint a fővezetékből bekötni a vizet az udvarokra, a lakásokba. Az utóbbi helyi erőből, ki-ki saját erejéből történt, de így is előnyt jelentek az érdekelteknek. Történt aztán, hogy a vízvezeték átment a Csíkszeredai Közüzem gondozásába. Utólag elkészültek családonként a rajzok, és megállapították a díjakat. Aki pedig ezután vezette be a vizet, már a Közüzem engedélyével, dokumentumaival. Néhány helyi lakosból pedig közüzemi megbízott lett, akik váltásban vigyázzák a vízházat, a szűrőberendezést, egyáltalán gondoskodnak arról hogy folyamatosan follyon a tiszta víz a faluba. Ami lám, nem folyik rendszeresen, s ezért gyakori a panasz, íme, egy szerkesztőségünkbe érkezett panaszlevél, amelyből az okokra következtetni lehet : „ ... a vízkezelők nem törődnek azzal, hogy ha 1000—1500 ember víz nélkül marad. Vajon a Közüzem hányszor végzett itt ellenőrzést, és elvégezték-e a szükséges karbantartást, hogy minden akadály nélkül történjék ?" Szóval mostoha sorsra jutott a vízvezeték, s az a tény, hogy el-elakad a víz, már igazolja: az illetékesek nem tesznek eleget feladataiknak. Pedig a lakosok, akik költöttek a vezetékekre és rendszeresen megfizetik a megállapított díjakat, joggal várják el, hogy állandóan csorogjon a csapból a víz. ... Még a Köves utcában is, ahol a leggyakoribb a vízszünet. Kevesebb a panasz az alsóbb falurészeken, a néptanács és a fogyasztási szövetkezet környékén, s egy idő óta a Duna utcában levők sem panaszkodnak már, mivel (idézünk a panaszlevélből): „A csikszentkirályi mtsz-nek van egy külön vízvezetéke, a víz Nagyos patakából folyik az állatok részére. Mivel a Duna utcaiak sem kaptak rendszeresen vizet, ők úgy segítettek magukon, hogy a hálózatba bekötötték a gazdaság vezetékét is." A többit már helyszínen. Sor,bán Magdolnával, a község polgármesterével érdeklődünk a Duna utcában: honnan, merre folyik itt a víz ? Mint kiderül: hol innen, hol onnan folyik vagy negyven házhoz a víz. Ha nem jön a fővezetéken, megnyitnak egy csapot, s mindjárt jön a másikon, az mtsz hálózatából. De ugyanakkor el is zárnak egy másik csapot hogy a negyven családon kívül nehogy mások is részesüljenek a gazdaság vizéből, mert akkor talán az istállókban jelentkezik a vízhiány... Még annyit megtudtunk, hogy Kopacz Gizella volt mtsz elnök idején kötötték össze a két vízhálózatot. Nyilván, a volt elnöknő is ezen a falurészen lakik ■ . ■ Lám, hogyan lesz egy vízvezetékből kettő, ha az az egy nem elégíti ki az igényeket ! Való igaz, hogy a Duna utcaiak duplán költöttek, de az is igaz, hogy néha szüretien, fertőzőveszélyes, egészségügyileg nem szavatolt vízhez jutnak. S amiről sem az egészségügy, sem a község vezetősége, sem a közüzem nem tud. De ha már tudnak róla, talán tesznek azért, hogy ezután a „rendes" vezetéken érkezzék — és állandó jelleggel — a tiszta víz, minden egyes utcába, minden egyes családhoz ! Ferencz Imre Jól haladnak az idénymunkák mtsz-einkben (Folytatás az 1. oldalról) végezték. Szénával megrakott szekereket lehetett látni a falu között. Volt, aki kétszer-háromszor is tért vasárnap folyamán. Még mindig van behordani vele takarmány. A Székelyudvarhely környéki mtsz-ekben is jó ütemben haladt a betakarítás. Kivált a takarmánybehordás és annak raktározása, igaz, az enyhébb, melegebb idő is kedvezett ebben az udvarhelyieknek. Varga Dénes, Pap Mózes, Pap Domokos, Mezedi Miklós, Boc Ferenc, Firtos Dénes a csehétfalvi brigád fogatosait már a kora reggeli órákban szénával megrakott szekerekkel lehetett látni. Osváth Ferenc, Szász Dénes, Molnár Lajos és társaik a sarjú kaszálásával voltak lefoglalva, öszszesen 40 hektár területen kaszálták le a sarjút. A kötött talajon még mindig van keletje az egysoros pergetőgépnek A szállításon van a fő hangsúly (Folytatás az 1. oldalról) ésenek lekötve egyéb munkákkal a szántással vannak lefoglalva. A fogatosok tudják teendőiket, és végzik is. A 63 fogatos, számszerint ennyien vannak nemcsak burgonyából kell majd beszállítsa az egy lóra eső 5000 kg terményt, de szalmából is éppenynyi az adag. Ugyanakkor trágyából is 10 000 kg mennyiséget kell kihordaniuk a szántóföldekre. Ez a mennyiség természetesen két fa után van kalkulálva. Végzi is mindenki a teendőit, mert végeznie kell — mondja a gazdaság lelkes elnöke. Megkezdték a sarja kaszálását is. Szénából eddig elraktároztak 1620 tonnát. Igaz, beszélgetésünk idején, 30 tonna Havasi széna még kint volt. De ebből a mennyiségből is jócskán a tárolókba került azóta. Hiszen fogatosokban nem szűkölködnek a mindszentiek. S mindenképpen mindenki be kell, hogy szállítsa a rá eső részt, mert szeptember 1-én kezdődik a burgonyaásás. Teljes létszámmal ott kell lenniük, hogy a szállítás ne maradjon el a szedés mögött. 1981. SZEPTEM VILLANÁSOK MEGNYITÓ Idegenek vetődtek Székelyudvarhelyre. Átutazók, pihenőszabadságukat töltők. Kapualjba kifüggesztett plakátokat böngésznek : mi lesz a hét végén, nyáridőben, úgymond uborkaszezonban ? Egyikük maliciózusan jegyzi meg: Íme a Művelődési Házban kiállítás-megnyitót hirdetnek, menjünk oda, fogadni mernék, rajtunk kívül ugyancsak kevesen lesznek. A szomszédos falragasz labdarúgómérkőzésre toboroz - fűzi hozzá - és amúgy is kirándulásra csábít az időjárás ... Látni kellett volna meglepetésüket. A Művelődési Ház kiállítótermében — nem, ezúttal nem ember ember hátán - már a beharangozott időpont előtt legalább hatvanan voltak. A művész neve — akinek alkotásaiból nyílt a tárlat — egyelőre még szakberkekben is alig ismert. Ettől függetlenül jelent meg mindenkit, azok a székelyudvarhelyiek, akik nemcsak a neveket, de magát a képzőművészetet becsülik. Számukra nincs uborkaszezon, a megnyitón történő megjelenés már-már kötelesség. (Morvay Zoltán) VENDÉGFOGADÁS Bihar megyei iskolások érkeztek szombaton este Csíkszeredába, ahol az ITI-val kötött egyességük alapján a 3-as számú ipari líceum bennlakásába irányították őket. Mikor megérkeztek, égett a villany a szobákban, s a kicsit már didergő gyerekek ezt a vendégszeretet jelének vélték. Abban nem is csalódtak, hogy itt valóban várták őket, rövid zörgetésre megnyílt az ajtó, a meglepetés ezután következett. A rendetlenség, a szemét nem feltétlenül tartozik hozzá a vendégfogadáshoz, annál inkább a tisztes fekvőhely, a tiszta ágynemű. Márpedig ez utóbbiból, bármennyire is igyekezett a líceum jóindulatú kapusa, nem tudott elegendőt keríteni. Messziről érkezett fáradt vendég kevéssel- - beéri. Ez igaz, de aki ad valamit jóhírére, illendően felkészül a vendégfogadásra. Kár, hogy nálunk fele kezdenek megfeledkezni erről. (Borbély László) KORCSOLYÁZÁS ÉS KERGETŐZÉS Sajátos színfoltja Csíkszeredának — nyáron is — a korcsolyázás, amit a műjégpálya tesz lehetővé. Kellemes szórakozás, hasznos időtöltés, kár, hogy néha apró bosszúságok zavarják a korcsolyázókat, főleg a gyermekeket. Sokan elfelejtik ugyanis, hogy a közönségkorcsolyázás nem hokimeccs, ahol fitogtatni kell a korcsolyázási képességet és nem is lehetőség a kergetőzésre, a mások akadályozására, rosszabb esetben feldöntésére, gáncsolására. A rendfenntartóknak - vagy rendfenntartónak — jóval nagyobb figyelemmel kellene követnie ezeknek a legénykedőknek a ténykedését és ha semmibe veszik figyelmeztetését — hagyják csak el a jégpályát. Kint ugyanis — lehet kergetőzni. (Ferenci Levente) . JÉGGEL VAGY ANÉLKÜL ? Szinte illuzórikus igény mifelénk, hogy vendéglátóipari egységeinkben jégbehűtött legyen a sör, a bor, a hűsítő — ha nagyritkán ilyenformán szolgálják ki a vendéget, inkább csodálkozunk, hogy „jé, ez jég !“, holott ennek mindennaposnak, s egészen természetesnek kellene lennie és nemcsak a turisztikai egységekben, hanem a szerényebb cukrászdákban, kantin-éttermekben, kávézókban egyaránt. Vajon, eljön-e közelebbről az az idő, amikor bonuszüzleteinkben is megkérdezik, hogy július-augusztus tájban jégbehűtött palackokat igénylünk-e vagy sem, s az is egészen természetes lesz, hogy semmilyen hűsítőnek nevezett fekete vagy sárga levet nem nyomnak fürdővíz-hőmérséklettel az ember markába, csak legfenebb a vendég, a vásárló határozott kérésére ? És vajon eljön-e egyszer az a boldog idő, amikor meglévő „jéggyáraink" kapacitását ténylegesen is kihasználják ? Nem télen, nyáron ! (Demeter Zoltán) KEDD