Hargita, 1982. április (15. évfolyam, 76-101. szám)

1982-04-01 / 76. szám

A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése (Folytatás az 1. oldalról) jogi hatékonyság növelését, az összes termelőegységeknek a megszabott fogyasztási normák­ba való beilleszkedését, az ener­gia- és nyersanyagfogyasztás fo­lyamatos csökkentését, a korsze­rű, nagy teljesítményű és haté­konyságú technológiák tökélete­sítését és általánosítását, a nyersanyagok és az újrahaszno­sítható segédanyagok magas fo­kú értékesítését és a termelési költségek szüntelen csökkenté­sét Az összes tevékenységi szek­tor munkaerőigényeinek kielé­gítése végett, a plénum meg­hagyta, hogy a kormány tegyen sürgős intézkedéseket a munka­erőnek a nemzetgazdasági szük­ségtetek szerinti újraelosztása és a nem produktív személyzet további csökkentése révén törté­nő ésszerű és minél körültekin­tőbb felhasználásáért. A plé­num kivételes fontosságot tulaj­donított azoknak a feladatoknak, amelyek a minisztériumokra, s az ipari fővállalatokra és vállalatok­ra hárulnak az új gazdasági­pénzügyi mechanizmus alkalma­zásának tökéletesítésében. Az RKP Központi Bizottsága felkérte a minisztériumokat, a központi csúcsszerveket, a párt­szerveket és -szervezeteket, a­­zonnal tegyék meg a szükséges intézkedéseket az összes tervfel­­a­­at maradéktalan és ütemes teljesítésének biztosításáért. A plénum jóváhagyta a Poli­tikai Végrehajtó Bizottság arra vonatkozóan elfogadott intézke­déseit, hogy maradéktalanul be­hozzuk azt a körülbelül egymil­­liárd dollár értékű tavaly elma­radt exporttermelést, amelyre szerződésünk volt. Mindent meg kell tenni a külkereskedelem ja­vításáért és különösen a kivitel növeléséért, hogy valóra vált­hassuk a párt- és államvezető­ségnek a fizetési mérleg kiegyen­súlyozására és a külföldi adós­ság felszámolására vonatkozó célkitűzését. A plénum kifejezte meggyőző­dését, hogy egész munkásosztá­lyunk, a parasztság, az értelmi­ség, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozó a jövőben is odaadással és meg­hatványozott erővel fog munkál­kodni a folyó évre és az egész ötéves tervre szóló termelési fel­adatok példás teljesítésén, egy­re szilárdabb alapot biztosítva ezáltal nemzetgazdaságunk szün­telen előrehaladásához, hazánk állandó virágzásához, az élet minőségének szüntelen javításá­hoz az egész nép számára. 2. Az RKP Központi Bizottsága megvizsgálta és egyhangúlag jó­váhagyta a jelentést az 1981 — 1985-ös ötéves terv energiater­melési programjának megvaló­sulásáról és az ország energia­­bázisának 1990-ig szóló fejlesz­téséről. A plénum nagyra értékelte Nicolae Ceauşescu elvtárs meg­határozó hozzájárulását az or­szág egész energiapolitikájának s e terület fejlesztési terveinek kidolgozásához és annak szük­ségességéből kiinduló megalapo­zásához, hogy a nemzetgazda­ság sokoldalú fejlesztése, a szo­cialista vagyon szüntelen gyara­pítása, s ezen az alapon az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelése érde­kében biztosítsuk az összes ener­giaforrás erőteljes növelését és gazdaságos felhasználását. A nemzetgazdaság igényeiből kiindulva, és figyelembe véve a nemzetközi energiaválság kiha­tásait, a párt Központi Bizott­sága intézkedéseket hagyott jó­vá az energiaprogram tántorít­hatatlan megvalósítására, hogy 1990-ig nagyvonalakban füg­getlenséget biztosítsunk Romá­niának energia téren, és a tüze­lőanyagok vonatkozásában. A plénum utasítást adott az országos elektroenergetikai rend­szer bővítésére és tökéletesítésé­re, a széntüzelésű erőművek át­adási határidejének előrehoza­talára, a vízierő értékesítésére, új energiahordozóknak az ener­giamérlegbe történő bevonására és a szénhidrogének felhaszná­lásának leszorítására. Az évtized végéig módosításokat hajtunk végre a beszerelt teljesítőképes­ségek struktúrájában azáltal, hogy fokozzuk a széntüzelésű erőművek és a vízierőművek épí­tését és nagyobb mértékben használjuk fel az új energiahor­dozókat. A nukleáris energia te­kintetében az építési munkálatok meggyorsítását és az atomerő­művek beszerelt teljesítőképessé­gének növelését határozták el. Ezen az alapon biztosítani fog­juk a villamosenergia-termelés növelését 74,1 milliárd kilowatt­óráról 82,5 milliárd kilowattórá­ra 1985-ben és 110 milliárd kilo­wattórára 1990-ben. A plénum egész sor intézke­dést fogadott el arra vonatko­zóan is, hogy növekedjen a tu­domány és technológiai kutatás szerepe az energiaprogram meg­valósításában és hogy tökélete­sedjen a vezetés az energiaszek­torban, s folyamatosan csökken­jen az energiafogyasztás. A plénum kifejezte meggyőző­dését, hogy a pártszervek és -szervezetek mindent meg fog­nak tenni a dolgozók, elsősor­ban tehát a bányászok és az energetikusok erőteljes osztaga kezdeményezőkészségének és erőfeszítéseinek egyesítéséért és széles körű mozgósításáért mind­azon nemzetgazdasági ágakban, amelyek részt vesznek az or­szág energiabázisának fejleszté­sében, biztosítva ezáltal az ösz­­szes megszabott célok és elő­irányzatok példás teljesítését. Az 1981-1935-ös ötéves terv energiatermelési programjának megvalósításával és az ország energiabázisának 1990-ig szóló fejlesztésével kapcsolatban i1 plénum egyhangúlag határozatot fogadott el , a határozatot köz­zéteszik. 3. Az RKP Központi Bizottsá­ga megvizsgálta és egyhangú­lag jóváhagyta a jelentést az 1982. február 1-én megejtett ál­­latszámlálás eredményeiről és a területi önigazgatás és önel­látás erősítési programja végre­hajtását és a lakosság jó ellá­tásának biztosítását szolgáló in­tézkedések­ről. Az állatszámlálás eredményeit elemezve, a plénum hangsúlyoz­ta, hogy 1981-ben jelentősen nőtt az állatállomány, kivéve a szarvasmarha-állományt, s hogy e növekedés beszédes bizonyí­téka a XII. pártkongresszus irány­elveivel összhangban lévő mezőgazdaságfejlesztési és -korszerűsítési pártpolitika he­lyességének. Az állat és baromfiállomány növelése an­nak köszönhetően vált lehetővé, hogy a párt és az állam intéz­kedéseivel és támogatásával biz­tosította az állattartáshoz szük­séges feltételeket és a mezőgaz­dasági termelők érdekeltté tételét. Megállapítva, hogy mezőgaz­daságunk ez idő szerint rendel­kezik a szükséges állománnyal ahhoz, hogy megvalósítsa a te­rületi önigazgatásra és önellá­tásra vonatkozó programokat, a plénum egész sor intézkedést szabott meg e fontos gazdasá­gi feladat legjobb körülmények között történő teljesítéséhez, biz­tosítva a feltételeket a megfe­lelő fogyasztáshoz az egész la­kosság számára. A plénum úgy határozott, hogy a továbbiak­ban is a legnagyobb figyelmet kell fordítani az állattenyésztés fejlesztésére, az állattartás és -szaporítás számottevő javításá­ra. A plénum kifejezte meggyőző­dését, hogy az állami mezőgaz­dasági vállalatok munkásai, a szövetkezeti parasztok, a szak­emberek, az egyéni termelők, az összes állattenyésztési dolgozók a jövőben is felelősségérzettel fognak dolgozni az egész állat­­állomány növelésére vonatkozó programok valóra váltásáért, lé­vén ez lényegbevágó feltétele jövedelmük növekedésének, s ugyanakkor a nemzetgazdasági és a közellátási követelmények kielégítésének. A plénum egyhangúlag hatá­rozatot fogadott el a területi önigazgatás és önellátás prog­ramja megvalósítására, valamint a lakosság jó körülmények kö­zött történő ellátásának biztosí­tására vonatkozó intézkedések­ről ; a határozatot közzéteszik. 4. Az RKP Központi Bizottsága megvizsgálta és egyhangúlag jóváhagyta a jelentést a párt 1981. december 31-i létszámá­ról, összetételéről és szervezeti felépítéséről. Az említett idő­pontban a Román Kommunista Pártnak 3 150 812 tagja volt, 106 476-tal több, mint 1990 vé­gén. A párttagok összlétszámá­nak 75,03 százaléka az anyagi termelés szférájában fejti ki te­vékenységét, 55,14 százaléka a munkásosztály soraiból szárma­zik. Az a tény, hogy a felnőtt lakosság 20,31 százaléka és az aktív lakosság 30,44 százaléka tagja a pártnak, a párt szerve­ző erejét bizonyítja, az egész nép teljes csatlakozását bék­és külpolitikájához, megbontha­tatlan egységét a párt körül, a párt főttkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs, a nemzet legszeretettebb fia, a jelenkori politikai élet ki­emelkedő személyisége körül. A Központi Bizottság plénuma megállapította, hogy a párt XII. kongresszusán hozott határoza­toknak, s a párt főtitkárától, Nicolae Ceausescu elvtárstól ka­pott orientációknak a szellemé­ben cselekedve, a megyei, mu­­nicipiumi, városi és községi párt­bizottságok, a vállalatokban, in­tézményekben és mezőgazda­sági egységekben lévő pártszer­vek és -szervezetek kitartó és intenzív politikai-szervezési te­vékenységet fejtettek ki a párt sorainak szüntelen erősítéséért, az egész társadalom politikai vezető erejeként betöltött szere­pe növeléséért, a párttagok for­radalmi nevelésért, a tömegek szocialista tudatának szüntelen fejlesztéséért. Az RKF KB plénuma utasítot­ta a megyei, municípiumi, vá­rosi és községi pártbizottságokat, hogy továbbra is lépjenek fel az összes pártszervek és -szer­vezetek politikai és szervezési tevékenységének egyre maga­sabb szintre emeléséért, a párt sorainak állandó, elsősorban minőségi erősítéséért, biztosítva, hogy a megtisztelő kommunista címet azok a dolgozók ka­p meg, akik egész tevékenységük­kel tanújelét adták annak, hogy határozottan harcolnak pártunk és államunk bel- és külpolitiká­jának valónvál­tá­sáért. 5.­­ Az RKP Központi Bizottsá­ga megvizsgálta és egyhangú­lag jóváhagyta a jelentést a párt- és állami szervek és a tö­megszervezetek által a párt ká­derpolitikájának megvalósításáért kifejtett 1981. évi tevékenységéről. A plénum kiemelte, hogy a XII. kongresszus határozatai, a párt­program és szervezeti szabály­zat előirányzatai alapján, a Nicolae Ceauşescu elvtárstól ka­pott útmutatásokkal összhang­ban a pártszervek és -szerveze­tek, a tömegszervezetek, a mi­nisztériumi és központi intézmé­nyi vezetőségek következetesen felléptek a munka szüntelen tö­kéletesítéséért azoknak a káde­reknek a kiválasztása, nevelése és előléptetése terén, akik a dol­gozók széles tömegeivel szoros egységben, szilárdan küzdenek a szocialista Románia sokoldalú előrehaladásának biztosításáért. Nőtt a munkások súlya a párt és a tömegszervezetek appará­tusában, s így a párt, az állam, a tömegszervezetek és a gazda­ság kádereinek szakmák és tár­sadalmi kategóriák szerinti ösz­­szetétele megfelel pártunk kon­cepciójának a társadalmi sze­repről amelyet a munkás­­osztály betölt, szoros egy­ségben és teljes együttműkö­désben a parasztsággal, az ér­telmiséggel és a dolgozók többi kategóriáival. Fokozódott ugyan­akkor e nők részvétele az ország gazdasági-társadalmi és politi­kai életében, kivételes gondosko­dás nyilvánult meg az együtt élő nemzetiségek soraiból származó legjobb káderek vezető tisztség­be történő előmozdításáért, a lakosság nemzetiségi összetéte­lével összhangban, létrejöttek a feltételek az idősebb káderek ta­pasztalatának a fiatalok lelke­sedésével és munkaerejével tör­ténő harmonikus összehangolá­sához. A pártszervek, a minisztériu­mok, ipari fővállalatok és válla­latok ugyanakkor fokozott fi­gyelmet fordítottak az ipar, a mezőgazdaság, az építkezés, a szállítás és a többi tevékenységi szektor termelési tervének meg­valósításához szükséges munká­sok és szakemberek felkészítésé­re. Az 1981-es esztendőben több mint 380 000 szakmunkás, 16­02 mester és 37 000 főiskolai ab­­szolvens, amiből több mint 61 százalék műszaki profilú főisko­lát végzett fiatal lépett be a ter­melésbe. A Központi Bizottság intézke­dési programot jelölt ki annak biztosítására, hogy szüntelenül tökéletesedjen a párt és állami szervek, a tömeg- és társadalmi szervezetek munkája azoknak a pártvezetőségi határozatoknak és azoknak, a Nicolae Ceauşescu elvtárs által adott útmutatások­nak a töretlen megvalósításáért, amelyek a káderpolitikára vonat­koznak. 6.­­ A plénum elemezte és egyhangúlag jóváhagyta a je­lentést a dolgozóktól jött javas­latok, észrevételek, reklamációk és kérvények megoldásáért ki­fejtett 1981. évi tevékenységről. A Központi Bizottság plénuma hangsúlyozta, hogy a levelek és az audienciák révén 1981-ben is átfogó dialógus jött létre a párt­vezetőség, a párt- és állami szer­vek, a tömeg- és társadalmi szervezetek és a dolgozók széles tömegei között, még jobban megszilárdult a párt kapcsolata a néppel, erősödött a munkás, szocialista demokrácia orszá­gunkban. Leveleikben és az audienciá­kon a dolgozók kifejezésre jut­tatták teljes egyetértésüket pár­tunk és államunk bel- és külpo­litikájával, nagyrabecsülésüket a­­zok iránt a jelentős megvalósí­tások iránt, amelyeket a román nép elért az RKP, a párt főtitká­ra vezetése alatt, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom épí­tésének művében. A plénum kiemelte azoknak az útmutatásoknak a kivételes je­lentőségét, amelyeket a párt fő­titkára adott az RKP KB 1981. márciusi plénumán a levelekkel és audienciákkal kapcsolatos te­vékenységre vonatkozóan, s a­­melyek mély visszhangot keltet­­tek a dolgozó tömegek sorában, fokozva az állampolgárok ér­deklődését a törvényesség, a szo­cialista etikai és méltányossági normák betartása iránt, s növel­ték a pártszervek és -szerveze­tek felelősségérzetét e tevékeny­ség közvetlen vezetésében. A plénum intézkedéseket sza­bott meg annak biztosítására, hogy javuljon a levelek és az audienciák terén folyó munka megszervezése, tartalma és ha­tékonysága, hogy ezáltal a tö­megek egyre szélesebben be­kapcsolódhassanak a közügyek vezetésébe, az élet által támasz­tott konkrét problémák megol­dásába, a szocialista demokrá­cia fejlesztésébe, a párt és a nép közötti egység erősítésébe. 7.­­ A plénum megvizsgálta a jelentést a párt és az állam 1981. évi nemzetközi tevékenységéről és az 1982. évi fő politikai orien­tációkról. Teljes egészében jóváhagyva a párt és az állam nemzetközi te­vékenységét, a Központi Bizott­ság hangsúlyozta, hogy az össz­hangban bontakozott ki az RKP XII. kongresszusán kijelölt célok­kal, Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke orientációival és útmutatásaival. A plénum nagyra értékelte Nicolae Ceauşescu elvtárs meg­határozó szerepét a párt és az állam külpolitikájának kidolgo­zásában és valóraváltásában,­ki­vételes hozzájárulását a nemzet­közi enyhülés, biztonság, béke és együttműködés ügyének elő­mozdításához, az összes nép esz­ményeinek , a szabadságnak, a függetlenségnek és a haladásnak a megvalósulásához. A jelenlegi nemzetközi helyzet komplex fel­tételei között Nicolae Ceauşescu elvtárs ragyogó leszerelési és békekezdeményezései, energikus akciói az egész nemzet csatla­kozásának és lelkes részvételé­nek örvendtek, mély nemzetközi visszhangot keltettek és erőtelje­sen kifejezésre juttatták a szoli­daritásunkat Európa, a többi kon­tinens politikai erőivel és közvé­leményével a leszerelésért és el­sősorban a nukleáris leszerelé­sért, a népek élethez, szabad és független fejlődéshez való jogá­nak megvédéséért folytatott harc­ban. Az RKP KB hangsúlyozta, hogy pártunk és államunk külpolitikai célkitűzéseinek megvalósításában kivételes fontosságú volt a leg­magasabb szintű dialógus foly­tatása és fokozódása, amely Nicolae Ceauşescu elvtárs ál­lam- és kormányfőkkel, pártok és nemzeti felszabadítási moz­galmak vezetőivel, más politikai személyiségekkel, különböző or­szágok gazdasági és kulturális­­tudományos életének képviselői­­­vel történt találkozóin és meg­beszélésein öltött testet. A plénum megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a Román Kommunista Párt fejlesztette és diverzifikálta együttműködési és szolidaritási kapcsolatait a kom­munista és munkáspártokkal, a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, más, kormányon lévő pártokkal és politikai erőkkel, a nemzeti felszabadítási szerve­zetekkel és mozgalmakkal. A Központi Bizottság értékelte a Román Kommunista Párt, Ro­mánia Szocialista Köztársaság ki­tartó törekvését arra, hogy elő­térbe helyezze a baráti és együtt­működési kapcsolatok erősítését az összes szocialista országok­kal, megkülönböztetett figyelmet fordítva ebben a keretben a szomszédos szocialista országok­kal fenntartott kapcsolatokra. Pártunk és államunk úgyszintén konszolidálta együttműködési és szolidaritási kapcsolatait a fejlő­dő és el nem kötelezett orszá­gokkal. Ugyanakkor a békés egy­más mellett élés szellemében Románia bővítette kapcsolatait a fejlett kapitalista országokkal. Az RKP KB hangsúlyozta, hogy a szocialista Románia 1981 ben szilárdan fellépett az európai biztonság és együttműködés erő­sítéséért, a balkáni országok kö­zötti együttműködés fejlesztésé­ért, az újabb középhatósugarú rakéták telepítésének megakadá­lyozásáért és a meglévők vissza­vonásáért, az európai kontinens teljes atommentesítéséért s az ezt szolgáló tárgyalások megkez­déséért, leszerelési és elsősor­ban nukleáris leszerelési intézke­dések megtételéért, az összes államközi vitás kérdések békés eszközökkel történő rendezésé­ért, a gyengén fejlettség felszá­molásáért és egy új gazdasági világrend kiépítéséért. A plénum úgy határozott, hogy a párt és az állam nemzetközi tevékenysége a jövőben is szol­gálja tántoríthatatlanul a hala­dó, demokratikus, antiimperialis­­ta erőkkel, az összes népekkel való együttműködés és szolida­ritás erősödését, annak érdeké­ben, hogy új irányba, az eny­hülés, a biztonság, a nemzeti függetlenség, a leszerelés és együttműködés irányába terelőd­jön a nemzetközi élet, diadal­maskodjon a béke és a szocia­lizmus ügye. A plénum elhatározta, hogy népünk fokozni fogja a béké­nek és a leszerelésnek szentelt akcióit és rendezvényeit a többi népek e nemes ügy szolgálatá­ban álló rendezvényeivel egy­idejűleg, kifejezésre juttatva ez­zel Románia elszántságát arra, hogy mindent megtesz az embe­riség leghőbb vágyának megva­lósulásáért, az összes nemzetek megmentéséért a pusztító atom­háború veszélyétől. A párt és az állam nemzetközi tevékenységével kapcsolatban a plénum egyhangúlag határozatot fogadott el, amit közzétesznek. A plenáris ülés végén, élénk és hatalmas taps közepette szólás­ra emelkedett NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitká­ra. A beszédet közzéteszik.

Next