Hargita, 1982. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1982-07-01 / 153. szám
Neveld tevékenységünk értékmérője: a hatékonyság Megyénk KISZ-szervezetei az út ember kialakításáért folytatott munkájukban, abból a Nicolae Ceauşescu elvtárs által megfogalmazott igazságból indulnak ki, hogy a munka, a hasznos társadalmi tevékenység meghatározó tényező a szocialista öntudat kialakításában, az ifjak erkölcsi és politikai nevelésében. Tevékenységünkben központi célnak tekintjük az ifjak munkával munkára való nevelését, hogy minden fiatal aktívan hozzájáruljon az anyagi alapok megteremtéséhez. Pártunk főtitkárának az RKP Központi Bizottsága júniusi plenárisán elhangzott programbeszéde nekünk, ifjaknak új alkotó erőt ad, hogy szüntelenül javítsuk eredményeinket a munkában, a nevelésben, az ________ élet minden területén. A fiatalok, akik megyénk sok vállalatában a munkások többségét képviselik, fokozódó lelkesedéssel, dinamizmussal és újító szellemmel vesznek részt az új érvényre juttatásában a termelőtevékenység minden területén, a kitűzött tervfeladatok megvalósításáért, így a Csíkszeredai Traktorgyár, a székelyudvarhelyi Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Gépgyár, a gyergyószentmiklósi Mechanikai Vállalat, a toplicai Fakitermelő és Fafeldolgozó Kombinát, a balánbányai Bányavállalat KISZ- szervezetei az „Újrafelhasználható anyagból új termék", valamint a „Minőség a munkánk tükre", elnevezésű kezdeményezéseket alkalmazva jó eredményeket értek el a nyers- és segédanyagok ésszerűbb felhasználásánál és a termékek minőségének javításánál. A Csíkszeredai Traktorgyár munkaközösségének elismert törekvései és szakmai hozzáértésük új lehetőséget nyújt a KISZ-szervezeteknek tapasztalatcsere, kerekasztal értekezlet és más találkozók szervezésére, melyeken az ifjak tanulmányozzák, megismerhetik a termelésben az új eljárásokat és módszereket. A könnyűiparban , „Az új dolgozó barátja" elnevezésű kezdeményezés bevezetésével jelentősen csökkent a munkaerő hullámzás az ifjak körében és ez hozzájárult a feladatok jobb elvégzéséhez. A mezőgazdaság műszakianyagi alapjainak fejlesztésére és a mezőgazdasági termelés növelésére kijelölt intézkedések alkalmazása megköveteli falusi KISZ-szervezeteinktől, hogy állandóan javítsák az ifjak politikai, szakmai felkészültségét, általános műveltségét, a mezőgazdaság állandó korszerűsítésével kapcsolatos ismereteiket. E célból a mezőgépészeti állomások KISZ-szervezetei szakmai vetélkedőket szerveztek, ahol az ifjak elméleti és gyakorlati tudásukat gyarapították. A jövőben fokoznunk kell a falusi fiatalok körében végzett politikai nevelő tevékenységet azért, hogy _____________ minél több fiatallal megszerettessék a mezőgazdasági munkát. Ezért is létesítettünk ifjúsági munkatelepeket és munkapontokat a farkaslaki, székelyudvarhelyi, felsőboldogfalvi, fenyedi, csíktaplocai, csíkdánfalvi, csikszentmártoni, tusnádfalusi és más mtsz-eknél, ahol az ifjak regei ótakarítást, burgonyaválogatást és -ültetést, növény- és gyümölcsfa ápolást végeztek, valamint a beruházási munkálatoknál segédkeztek. Falusi ifjaink, tevékenységükön keresztül a iránti új magatartást tükrözve jelentősen növelik mind a növényi, mind az állati eredetű termelést a mezőgazda-ságban, hozzájárulva ezáltal az öngazdálkodás és az önellátás gyakorlati megvalósításához. A KISZ-szervezetek politikainevelő munkájának további célja az új szocialista ember kialakítása és az ifjak mozgósítása a gazdasági-társadalmi feladatok elvégzésére. E tevékenysg javítását ösztönzi pártunk főtitkárának a Központi Bizottság júniusi plenárisán elhangzott beszédének minden sora, mely tudományosan és határozottan leszögezi az ifjak kommunista nevelésével kapcsolatos feladatainkat is. András Kálmán a KISZ Hargita megyei bizottságának titkára KISZ-SZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL Száz éve született Igor Sztravinszkij Az 1981-82-es zenei évad gazdag kerekszámú évfordulókban. Négy — múlt században született, de e században kifejtett művészi teljesítménye alapján — kiemelkedő zeneszerző születésének évfordulóját ünnepelheti a zenei világ. Születési sorrend szerint : Enescu, Bartók - a múlt évre -, Sztravinszkij, Kodály születésének 100. évfordulója erre az évre esett. Közös vonás mindeniküknél a népi, nemzeti zene életadó erejének felismerése, a modern, egyéni nyelvezet kialakításában betöltött szerepe. Sztravinszkij első zenei élményeit, az orosz népzenétől, népi környezettől és az első orosz klasszikusoktól, Glinka, Csajkovszkij, operáitól kapja. E hatás végig kíséri egész életművén, Bartókhoz hasonlóan azonban ő sem idegenkedik más forrásból is meríteni, de míg Bartóknál a zene többnyire a kiapadhatatlan népi forrásokból fakad, addig nála - a népzene felületesebb ismerete miatt — bármely nem népi témának is egyenlő esélye van. Az egyeditől, a nemzetitől az egyetemes felé vezető utat ő másképpen járja be. Alkata azé a széles látókörű, de méginkább az állandóan újat, szenzációt kereső művész alkata, aki a stílusban, időben legtávolabb eső zenei és nem zenei hatásokból is képes egyéniségét kifejező és gazdagító művet kovácsolni. Jellemző rá, hogy az á.n. (stílus) korszakait megnevező és meghatározó három nagy zeneiáltalános hatáskör (orosz népzene, neoklasszicizmus, atonalizmus) csak megközelítően jelzik stílusának kibontakozását. Az azóta is nagyobb népszerűségnek örvendő remekművei, mint a táncjátékok, Tűzmadár, Tavaszi áldozás stb. — több irányból érkező hatások mesteri ötvözésének mintapéldái. Lényegében hasonló az értékelés az Oedipus-király opera-oratórium, és a Zsoltár-szimfónia vokálszimfónikus műveinél. Sztravinszkij nemcsak új tartalommal telíti a hagyományos formákat, hanem megreformálja és forradalmasítja azokat. Mindezek az általa is elképzelt totális színház összművészeti törekvésében gyökereznek, ahol a szó, a hang, a mozdulat és művészien kialakított környezet tökéletes egymásra találását tapasztaljuk. A Szlavinszkij-„változatosságok" az egyetemes alkotó lényegi jegyei, mert közel száz alkotása egyazon egyéniség száz arcát mutatja, a hatásokra érzékenyen reagáló, tipikusan huszadik századi egyetemes művészegyéniség esendően emberi, művészi voltát. Sztravinszkij műveinek előadójaként (zongorista, karmester) is iskolát teremtett. Fennmaradt lemezfelvételei a legnépszerűbb alkotásai mellett eredeti egyéniségét és muzsikáját hozzák emberközelbe. Olyan egyéniségét, aki e század zenéjének egyik legmarkánsabb képviselője mindmáig. Orbán Balázs Az óvodaalapító Rózsika néni Új épületbe költözött az etédi óvoda. A minden szükséges kellékkel ellátott, szépen berendezett termekben jól megférnek az apróságok, mert az épületet a jelenlegi gyermeklétszámnál nagyobbra, a jövőre gondolva méretezték. Az új iskola után az iskoláskor előttieknek is új hajlékot teremtettek a községben. Az óvodaépítéshez nem mindennapos történet fűződik. Évekkel ezelőtt, amikor még csak tervezgették az építést, egy idős asszony, Máthé Lajosné, 20 000 lejt adakozott a közös alapra. A sors úgy hozta, hogy nem születhetett gyermeke, pedig nagyon szerette volna. Összegyűjtött pénzét ezért fordította az etédi gyermekek nevelésére. Akaratlanul is kikivánkozik belőlem a kérdés : tud-e valamit erről a legifjabb nemzedék ? Tud ! Az óvónénik nem mulasztották el a gyermekeknek elmondani, hogy a szép tantermekben, a szőnyegekben, a függönyökben, a játékokban benne van Róza néni elmúlhatatlan gyeremekszeretete, irántuk való ragaszkodása. Nem is zajlik le óvodai ünnepség nélküle, minden alkalommal díszvendége az óvodának, s ha hétköznapokon belátogat oda, virágcsokorral érkezik. A faluban híve van az óvodaalapítás történetének, s bizonyára sok nemzedéken át megőrzi a faluemlékezet. Rebendics József élet falun Oly nagyra, hogy Tényleg város lenne (valamikor) ez a falu ? A véletlen játéka, hogy a körzetben már mondanak egy települést Városfalvának. A község legutolsó faluja, ami következik: más világ. Hát ha nem is más világ, de más megye. Jövőt pedig megintcsak magunk mögött hagytuk világ ismerős darabját: Székelyudvarhely környékén, a Küküllő, a Nyikó mentén elég jól tájékozódom, ismerem a vidék emberét. De most, Homoród vize mentén ... Homoródszentmártonban, amelynek csendje: végvidéki csend. A Kénosi tető elfogja Udvarhely zajait, még a föld suvadása is magányt (vagy különvalóságot) iiaszik. Barátról meg nem jöhet fel a zaj, messzi ötvenkilenc kilométerre az a hely. Ezt a csendet a gyimesi éjszakába hallgatózva hallottam, s azt hiszem, stéden. Nem történik semmi, a városi, a jövevény nem érzékeli a csend mögött vagy éppen a csendben élő falu mozgsait, finom neszeit az életet majd csak történik bártanban - megn éptanácsi 'm, u■ndig néptanácsos hely volt. '68- tól megkaptuk Szentpált is, 1961- ben? Hát akkor még villany, asztalt, vízvezeték nem volt a faluban. A kollektivizálás első vagy második esztendejében jártunk, megalakult a gazdaság, szerintem nagyon fontos az akkoriak ítélete: most már a kollektívben próbáljunk meg élni. A környéken Abásfalva és Keményfalva kivételével ipar nem volt (s az ipar: a mészégetés). Nálunk a középgazda három hektáros volt. Néhány többet szerzett, mindamellett azt hiszem, falunkban, egész Székelyföldön kiegyensúlyozottabb volt a föld s a javak megoszlása, mint egyebütt. 1. Nagy Imre a Székelyföldet jellemezvén írja 1900-ban: nálunk minden ember gazda és földbirtokos. Nálunk mindenki gazdálkodik, még az is, kinek alig van húsz négyszögöl földje ... Ez pedig nem jó, a felaprózott birtok, a kisbirtok már 1900-ban korszerűtlen, mert minden fejlődést lefog. Távlattalan. - Akkor hát a közösben próbálkoztak a szentmártoniak - térünk vissza Ózdról, Csíkból, távoli 1900-ból Homoród vidékére. Bevált? — Mint mindenütt, ugyanaz nálunk is. Búzát, kukoricát, árpát, lent, cukorrépát, kevés burgonyát termelünk, van város lehessen egy ötven hektáros zöldségesünk is. Háromezerhatszáz hektáros a községi legelő, a két termelőszövetkezetnek kétezerhétszáz szarvasmarhája van, a háztáji gazdaságoknál ezerhétszázat irtunk össze. Juhtartással is foglalkoznak a gazdák. Bágyban mondhatni két szarvasmarhát ellát egy család, a községközpontban minden második háznál tartanak csupán - ez szerintem inkább jellemzi a gazdálkodást. - Akkor tehát: városiasodna Szentmádon ? — Azt nem mondom. Csupán hogy az emberek eljárnak. A községből tucatnyi falu — a lakosság egytizede. A központból természetesen többen mint az eldugott falvakból. Mindent egybevetve ez nem sok. - Csak akkor sok, ha megnézi, kik buszoznak. A munkabírók. Tizennyolc év az alsó, most már ötven a felső életkori határ az eljáróknál. Férfiak, nők. - S ha tényleg város lenne, az lehetne a település? - Akkor annyit nyerne a nép, hogy nem kellene oda-vissza utazzon. Ez napi két óra, olykor annál is több. Javaslatunk kérték, mivel lehetne foglalkoztatni az embereket. Gyapjúfeldolgozó ? Vagy hogy valamelyik udvarhelyi gyár nyisson alegységet... — És mi meglévőre építenék az ipad ? Hát van egy bútorműhelyünk (négy-öt emberrel), fatalp-készítő műhely (ott is négyen-öten). Kötődő a háznál (három dolgozó). Egynéhány szolgáltatás: borbélyműhely, tévéjavító, szabóság. Ennyi. Elbúcsúzom Benedek Dénes alelnöktől, indulok falunézőbe. Micsoda parasztbarokk porták mindenütt! S majd mindenütt öregek lakják. Az egyiket Kádár Dombi Mózes, a nagy hírre jutott bútorfestő és asztalos. A néptanács irodájában Gámentzyképet nézegettem, az, a valódi mása, és ez, a valódi még az igazi falu. És falusi (bár újabb időkből való) a község központja: a művelődési otthont a harmincas és a negyvenes évek között építették; a bolt, az iskola, a cukrászda, mint mindenütt. Egyetlenegy városibb épülete lenne a központnak, az értelmiség lakótömbje; már régen használni kellene, a napokban éppenhogy elkészültek az alapozással. ( Mesterei sincsenek Szentmádonnak. Muzsnán, Derzsben sok a kőműves, itt mindig a földből, csak a földből élt a nép.) Otthon majd belenézek Udvarhelyszék műemlékeinek leltárába. (Korábbi útjaimon élőben láttam e műemlékeket, most hadd olvasom az értelmezést.) Műemlékek. S a só ? Hatalmas rétegen nőtt fel a falu. Oly nagyra, hogy város lehessen ?... Oláh István 1987 ------ VILLANÁSOK ----- FŐ A BIZALOM ! Az új tömbházban - Lenin út 10-14 - a közüzemek liftszerelői összehívták a lakókat, hónapok után végre működni kezdenek a liftek. A szabály az szabály, ilyenkor felkészítőt kell tartani a lakóknak, az nem mindegy ki, hogyan kezeli, jár vele, minden meghibásodás a lakó zsebét terheli, s különben is nincsen nagyobb bosszúság az elromlott felvonónál. Mondom, a közüzemiek elvégzik a felkészítést, külön elismerést érdemel az udvarias hangnem, s bizalomgerjesztő a kijelentésük, hogy ők, a javítók bármikor készek segíteni. Szóval ezt valahogy így kell csinálni, morogtam magamban, a civilizált szolgáltatás sajátja kell legyen egy szolgáltató vállalatnak ... Persze a felvonó még aznap elromlott, s el másnap is (ezért nem hibáztathatók a helyi liftesek), szerelési hiba, be kell járatni még. A lakók pedig nem türelmetlenkednek, bíznak a javítókban... Remélhetőleg nem hiába, s nem sokáig. (Bálint András) SZÓRAKOZÁS Az utóbbi években Csíkszeredában látható erőfeszítéseket tettek, hogy korszerűsítsék a közúti jelzéseket, nagyon sok táblát kivilágítottak, hogy este, éjszaka is látható legyen, ez pedig tetemes beruházással járt. Az eredmény azonban megérte, hisz nem csupán a forgalombiztonság növekedett, de nyert a városkép is. Annál inkább érthetetlen, hogy az utóbbi időben ezeknek a tábláknak (autóbuszmegállók, gyalogátkelőhe-helyek jelzése stb.) javarészét betörték, a neoncsöveket kiszerelték vagy szétzúzták és az is feltűnő, hogy a vandalizmusnak a nyomai elsősorban a megyeszékhelyre bevezető utókor láthatók. Nem kellene jóval többet tenni ennek a — hadd nevezzük így - civilizációs nevelésnek a tekintetében az iskolában és a munkahelyeken, a különbő szervezetekben is ? (Székedi Ferenc) KIRAKAT Zöldségüzlet kirakatában - zöldség a reklám, amiképpen a cipőbolt reklámja is a cipő. Régi suszteráj kirakatában láttam egy óriási csizmát, pontosabban óriáscsizmát mest ram maga szabta, maga varrta, másfél méteres csizma volt, jancsiszegekkel sűrűn megrakva a talpa. No de vissza, mi most egy szerény kis zöldségbolt kirakatánál beszélgetünk, kirakat reklámjáról , egy nájlonládában valami zöldség, aki nem tudná, hogy tényleg az, olvashatja a mellékelt árcédulán. Azt is, hogy kilója hat lej. Igenám, csakhogy az a zöldség minden, csupán az nem, aminek hirdetik. A tűző napon zizegő sárgára szikkadt, ezentúl seprűbolt kirakatába illő, reklámnak, természetesen. Vagy térjünk vissza az időálló cégér divatjához : gipszből almák, körték, s csak a légynépség valódi ? (Oláh István) PATYOLAT ÉS POTYOLAT Mint a patyolat ? Valóban olyan Gyimesközéplokon a cukrászda és a vendéglő. Tisztaság, rend, felújítva, kifestve mindkét egység, semmiben sem botlik meg a tekintet. Bartos Erzsébet és Bilibók Antal egységfelelősök érdeme az egységek rangjának megőrzése, persze a községvezetők, a szövetkezetiek is megkívánják, megkövetelik ezt. Akárhogy is, központi vendéglátó egységekről van szó, átutazók, távoli polákok lakói hadd érezzék jól magukat, ha erre járnak. A vendéglőben Bokor Juliánna, Molnár Borbála és Bodor Katalin finom ételeket készítenek, naponta átlag ötven első és második fogás kerül terítékre. S mivel mellékgazdasága is van a szövetkezetnek, sertéstenyésztése — a vendéglőben nemcsak patyolat, de „patyolat“ is van. Nem panaszkodhatik hát a vendég ! (Ferenci Imre)2 JÚLIUS 1. CSÜTÖRTÖK