Hargita, 1982. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1982-10-01 / 231. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, FGYFLOYUFKI AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XV. évfolyam 231. (3994.) szám 1982. OKTÓBER 1. PÉNTEK Arad 50 báni A BETAKARÍTÁS ÉS VETÉS DiK NAPJAI A székelyudvarhelyi zónában megkezdődött a cukorrépa és a kukorica betakarítása A székelyudvarhelyi gabonaátvevőnél immár nagy rakásokban sárgállik a csöves kukorica, megkezdődött tehát a később élő kultúrák betakarítása is ebben a zónában. Kedvezett az idő, ezért hamarabb ért be a termés. Honnan jönnek a rakományok, a kukoricával terhelt szállítóeszközök? Cike, Patakfalva, Székelyudvarhely, Farcád, Oklánd, Felsőboldogfalva kezdte hordani az első napokban a termést. Naponta 50—60 tonna a beérkezett mennyiség, ami még csak a kezdetét jelenti az átvételnek, hisz idény derekán 300 tonnák érkeznek naponta. Persze, a negyedes ütem időközben megnövekedik, de csökkennie kell a nedvességtartalomnak. Márcsak azért is, mivel a kevesebb mennyiségek nedvességtartalmát még győzik „levenni“ itt, az átvevőnél, de a nagyobb mennyiségek esetében nehezebb lesz. Folyik tehát a szárítás, és a fejtés, ugyanakkor halomba gyűl a csutka. S hadd térjünk ki erre is, a takarmányozásra jól felhasználható melléktermékre. Jönnek a kocsik tervvel, miért mennének vissza üresen, amikor vihetnek csutkát? Viszik a zetelakiak, az állami gazdaság udvarhelyi és szentpáli farmjai, viszont vihetnek mások is. Tonnája csak pár lej, megőrülve jól keverhető répalevéllel vagy szecskázott takarmányrépával, és így kitűnő takarmány készíthető... Ferenci Imre A székesudvarhelyi övezetben megkezdték a későbbi kultúrák, a cukorrépa és a kukorica betakarítását. Felvételünkön : a homoródszentpáliak szállítják a cukorrépát az átvevőhöz Minél hamarabb szállítani, tárolni a mezőn lévő burgonyamennyiséget Kivételes nap volt a tegnapi , reggel, délelőtt huzamosan esett az eső, amire az utóbbi hetekben nem volt példa. A csapadék természetesen megálljt parancsolt a mezőgazdasági munkák megszokott ütemének, így a termésbetakarításnak, a burgonyaósásnak, szállításnak. Ez meglátszott, megmutatkozott a csikszentkirályi burgonyaátvevő pontnál is, ahol csendes nap ígérkezett. Egyetlen fuvar jött vetőgumókkal Menaságról, Czikó Árpád hozta, és meg fog térni, mivel nem a mezőről kellett hozni, ugyanis előkészített mennyiségeik vannak a menoságiaknak. Lám, jó az, ha esős időre is gondolnak a gazdaságok, s gondoskodnak arról, hogy akkor is lehessen szállítani, ha megázik a talaj, ha nem lehet rámenni a földekre ! Bár nagy(Folytatás az oldalon) Köszöni Imre A LÉLEK TÖBBLETÉVEL Beköszöntött a művelődés őszi idénye. Egyelőre főleg városokon érződik a kibontakozás, már jelentkeztek az első hivatásos együttesek vendégszereplésre, folyamatban a részletes munkatervek kidolgozása, a tudományos-művelődési egyetemek szervezése, a lektorok kiválasztása, a kurzusok, kiscsoportos foglalkozások tematikájának kidolgozása. Még ezelőtt tanácskoztak a szocialista művelődés, nevelés municipiumi és városi tanácsai, meghatározva azokat a kereteket és tartalmi prioritásokat, amelyek alapvetően körvonalazzák a művelődési, nevelési tevékenység főbb jellemzőit az elkövetkezendőkben, egyben a Megéneklünk, Románia országos fesztiválon való részvételt. Ez utóbbinál föltétlenül megjegyzendő, hogy ebben az esztendőben zárul a fesztivál tömegszakasza, a községek közötti vetélkedők. Januárban kezdődik a megyei szakasz. Ez arra kell kötelezze a különböző művészi formációkat, alkotó csoportokat, hogy magasabb minőségi szinten jelentkezzenek. Azokon a helyeken is, amelyeket a tömegművelődés hagyományos, erős központjainak ismerünk. Ugyanakkor ott is, ahol az eddigiek során éppen a minőségi kifogások, tehát a művészi szint alacsony volta miatt kevés, vagy éppenséggel egyetlenegy csoport sem jutott tovább a megyei, megyeközi, országos versenyre. A községekben egyébként ez ősztől kezdve valamelyest új szervezési keretek között kezdődik az őszi kulturális idény. Nevezetesen a községközpontokban a községi pártbizottságok titkárhelyettesei közvetlenül átvették a művelődés irányítását, ők töltik be a kultúrigazgatói tisztet. Az igazgató helyettesek pedig az iskolaközpontok koordonátor igazgatói. Tehát megnövekedett a titkárhelyettesek felelőssége. Igaz, hogy eddig is, mint a politikai nevelés és szocialista kultúra tanácsai elnökeinek hatáskörükben állott a művelődés szerteágazó tevékenységének az átfogása, irányítása. De ezen túlmenően ezután közvetlenül rájuk hárul a tervezés, szervezés, végrehajtás aprómunkája is, az ügyviteli dolgok intézése. Nem könnyű feladat. A munkakör bővülése hatványozott erőfeszítést igényel mindeniküktől. Az együttdolgozást egy-egy helység művelődési életében tekintélyt szerzett alapemberekkel, megtalálni a megfelelő módozatokat ezek mozgósítására, fokozott részvételére. A titkárhelyetteseknek mindenütt a művelődési otthonok kibővült vezető tanácsaira, a művelődés önkéntes aktivistáinak lelkes hozzáállására, segítségére kell támaszkodniuk. S mindenekelőtt sürgősen meg kell ejteni a művelődési otthonok leltári átvételét, ami helyenként indokolatlanul késik, ami eleve akadálya a művelődési tevékenység kibontakozásának. Kétségtelen, hogy a művelődési élet elképzelhetetlen a községekben, falvakon lakó értelmiségiek aktív irányító munkája nélkül. Elképzelhetetlen a tudományos-művelődési egyetemek megszervezése, a tudományos-materialista nevelés megvalósítása, a művészi formációk, alkotó körök foglalkoztatása, szakmai irányítása. A munka, a feladatok méltányos elosztásában oroszlánrész jut az iskolák igazgatóinak, akik, mint említettük, egyben a művelődési otthonok helyettes igazgatói is. A szervezéssel egyidőben lehetőségük van a számonkérésre is, nem feledve a tényt, a törvényes előírásokat, amelyek értelmében például a tanügyi kádereknek kötelességük felkészültségük, hozzáértésük alapján részt vállalni a művelődési életben. Persze a művelődést, a műveltség közvetítését, a haladó hagyományok ápolását, a tudományos eredmények népszerűsítését, egyáltalán az egyes helységek szellemiségének alakítását, az új ember formálását mint ahogyan nem lehet a véletlenre bízni, éppúgy nem lehet formális kötelességnek tekinteni. Társulnia kell mindehhez a lélek többletének is. Amely jelenti a pártos hozzáállást, az okos, céltudatos vállalását a nehézségeknek, a közösség ügyének értelmes szolgálatát s a szolgálat értelmének felismerését... Kezdődik az őszi művelődési idény, ami tulajdonképpen egy soha le nem zárható folyamat folytatása. Tervek készülnek, lassan benépesülnek a próbatermek, az előadások izgalma hatja át a színpadokat, nagytermek közönségét, azonos érdeklődésű emberek ülnek össze délutánonként, esténként meghallgatni a szakelőadók fejtegetéseit, vitázni, s újabb hasznos tudnivalókat tanulni az értelem és a lélek pallérozásáért. Legyen a haszna mindannyiunké. — hirek-hírek-hírek-hírek-hírek hírek hírek hírek* Gyermekiről — Pistike, ti a tengerparti nyaraláshoz abban a hőségben mit vettetek fel? ■» Pénzt a cigánykaszszából ! • Etedtől Kompotokig húzódik a munkatelep. Mármint az utászoké, akik nagy vállalkozásba fogtak , a kanyarokat szélesítik (leszabják, robbantják a domboldalt), másutt már aszfaltoznak, szegélyköveket raknak. • Gyergyószentmiklós ipari negyedében, a Bútorszövetgyárral szemben zöldségüzlet nyílt — nem idénybolt, tehát állandó órarenddel működik. • Újrafedték a piacot Balánbányán. A különböző áruféléknek, a portékának szekrénykéket autósainak . állítottak fel az asztalok mellett, eleget tettek hát a betegség megelőző szabályzóknak. • Gyergyóditróban nemrég renoválták a gyergyószentmiklósi Gyilkostó kisipari szövetkezet kezelésében lévő bemutatóüzletet. Nagyjából mindent javítottak, bővítették az üzlet kirakatát. • A megyei Automobil Klub műhelyei három újdonatúj keréksúlypont-állító felszerelést kaptak. Jó hír Toplica, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós Az üzemi orvos és a munkavédelem Az elmúlt napokban tizenegy Csíkszeredái üzemben és vállalatban vizsgáltuk meg, kielégítő-e a dolgozók egészségi állapota, hogyan törődnek a munkavédelemmel, betöltik-e szerepüket ilyen szempontból a rendelők, hogyan gyakorolják hivatásukat az üzemi orvosok? A tizenegy gazdasági egység mintegy tízezer dolgozójának egészségvédelmét két orvosi rendelő látja el a municípium keleti, illetve nyugati részében. Pontosabban három üzemorvos és tizenkét egészségügyi középkáder. Évente közel harmincezer vizsgálatot és kezelést végeznek. Az orvosi rendelők állapota — kivéve a nyugati zónában lévőét, ráfelel a követelményekre. Ami a dolgozók egészségi állapotát illeti, —súlyossági, gyakorisági index, megbetegedések középtartama — messze az országos átlag alatt van. Az egy dolgozóra eső évi beteglapok tartama is viszonylag alacsony. Tehát jó egészségnek, erőnek örvendenek a vizsgált üzemek dolgozói. Jogos kérdés: hogyan társul mindehhez a munkavédelem? Egészségesek-e a munkahelyek, van-e sok szakmai megbetegedés, ellenőrzi-e mindezt rendszeresen az üzemi orvosi rendelő személyzete, s jó-e ilyen szempontból az üzemi orvos és a gyár vezetőségének kapcsolata? Amikor az üzemi orvosnak naponta nyolcvan, száz rendes és megelőző vizsgálatot, kezelést kell végeznie, nem nagyon jut idő a munkahelyek ellenőrzésére, ergonómiai és más természetű felmérésekre. A három üzemorvos viszont (Dr. Sándor Anna, Dr. B. Virág Magdolna és Dr. Copăţînă Maria) ilyen szempontból is becsületesen, lelkiismeretesen teljesíti kötelességét. Pontosan nyilvántartják az egészségre ártalmas munkahelyeket, rendszeresen ellenőrzik az itt dolgozó munkások egészségi állapotát és a legkisebb veszélyjelre is szakorvoshoz küldik a pácienset. Ennek köszönhető elsősorban hogy a tizenegy üzemben és vállalatban bár akad bőven egészséget veszélyeztető munkahely, összesen mintegy 510 (ebből 249 a traktorgyárban), ebben az évben egyetlen komoly szakmai megbetegedést sem kellett gyógyítani. Az üzemi orvosok munkáját dicséri részben az is, hogy ebben az évben egyetlen súlyos, vagy halálos üzemi baleset sem történt. Ha megvizsgáljuk a könnyű balesetek számát kiderül, hogy majd valamennyi, munkahelyen kívül történt, örvendetes, hogy valamennyi üzemben és vállalatban a dolgozók tanácsa félévenként beszámoltatja az üzemi orvost munkájáról, ezen kívül is általában jó az együttműködés. Persze lehetne jobb is. Számos intézkedés vár megva(Folytatás a 2. oldalon) Zöld Lajos Siti tudott tál Duruzsoló tűz a kemencében, kellemes meleg fogadta a Fenyő menedékházba látogatókat. Este bizony hideg van már itt fenn a hegyen, mondja Bakó István egységteletős, s ma amolyan próbasütést rendeztünk. Sem a kályha, sem a kémény nem „ereszt". Tehát minden rendben a télre, mert itt a fűtés ami a leglényegesebb. No persze, nemcsak erről esett szó az este, hanem a menedékház látogatottságáról, forgalmáról, így például arról, hogy milyen gyakori vendégek itt a medvék. Bakó Istvánnak az idén több mint tizenöt bárányát „torkászták" meg. Bálint Károly, a környéki vágterek mestere, aki véletlenül toppant be, humorosan jegyezi meg : annyira „hazajárók“ a medvék, hogy akár el is lehetne őket nevezni, s nevükön szólídni... Még jó, hogy ott van a gazda, azaz Bakó István hatalmas ebe, amely nem látja szívesen ezeket a vendégeket. Mint ahogy gazdája sem azokat a személyeket, akik a kikapcsolódást kizárólag az iutarozásban látják. Ezért is jegyezte meg, hogy főként most tél közeledtekor, amikor korán sötétedik, jó lenne módosítani a nyitvatartási programon (10- től este 9-ig tart a program), hamarabb zárni, hisz ez végsőfokon energiamegtakarítást is jelentene. És a nyitvatartási rendtől függetlenül - mondja az egység felelőse , mi éjjelnappal egyaránt a menedékház vendégei, a szállást, a pihenést keresők rendelkezésére állunk. Hecser Zoltán