Hargita, 1983. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1983-01-04 / 1. szám
s Székelyudvarhelyen A municípium lakói hagyományos módon ünnepelték óév tehét újév kezdetét. A rájuk jellemző optimizmus uralta a gazdasági egységek munkásközösségeit, akik évi tervfeladataikat példásan teljesítették , úgy az árutermelési terv terén, mind pedig a nettó termelésben jóval túlszárnyalták a tervmutató számokat. A helybéli néptanács kantinéttermében találkoztak mindanynyian, azért, hogy méltóképpen megünnepeljék az eddig elért munkasikereket, és az újévre való áttérés pillanatát : munkások, technikusok és mérnökök a Vegyipari Pótalkatrész és Matricagyártól, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártól, a Bútorgyártól, a Készruhagyártól, a Cérnagyártól és más municípiumbeli egységektől. Ugyanakkor az említett egységek fiataljai találkoztak - ahogy az természetes is volt - a Fiatalok Házában, hogy együtt töltsék a szilvesztert a klub jónevű népi együttesének társaságában, a műkedvelő művészek szintén itt töltöttek feledhetetlen pillanatokat ismerőseik, kollégáik körében. Mindig együtt... S hogyha már a fiatalok szilveszteri mulatságáról beszélünk, nem lehet nem említeni részvételüket a videódiszkó termében. Minthogy az természetes volt, és a hagyományokhoz illő, számos munkaközösségi kollektíva — a már említett egységektől - a Szejke-fürdőn, a Madarasi Hargitán, a Küküllő étteremben, az Élelmiszerkereskedelmi- és Közétkeztetési Vállalat éttermében, valamint a Hargita, a Park, a Homoród vendéglőkben töltötték együtt az éjszakát. Függetlenül attól, hogy szilveszter éjszakáját bővebb vagy szűkebb baráti körben töltötték, az 1983-as évre való „nagy áttérést" közös tulajdonságok jellemezték : bizalom a jövőben, a nép boldog sorsában való hit mindannyiuk részéről. Bizakodva, az előrelépés szép szándékéval köszöntöttük az új esztendőt Csíkszeredában (Folytatás az 1. oldalról) helybelinek, akik az étteremben töltik az esztendőfordulót, sikerült optimális szórakozási feltételeket teremteniük. 9 féle főétellel, 13 féle tömény itallal és 8 fajta borral állt készenlétben a személyzet, hogy a vendégek legváltozatosabb igényeit is kielégíthessék. A mentőállomáson másfajta készenlétben állt este héttől reggel hétig Imets Mátyás, János István, Kovács István, Keresztes Imre, Botos Ignác, Vízi Imre és Miklós Fábián. Bár ilyenkor kevesebb a beteg, aki sürgős szállítást igényelne, nekik ásványvíz és jobb falatok mellett csak a rádió vidám műsora jelezte az ünnepi hangulatot. A szilveszterező embereket két kategóriába sorolhatjuk : vannak akik szórakoznak s vannak akik szolgálatban vannak. Mint például Drágán Gheorghe, a Csíkszeredai vasútállomás szolgálatos forgalmistája, aki az év fordulójának éjszakáján is 30 vonatot engedett útjára, az új esztendőben elsőnek a 432-es számú gyorsot a szokottnál kevesebb utassal, vagy Bucur Victor lövészi mozdonyvezető, segédjével, Birsan Gheorgheval, akik a mozdonyon üdvözölték az 1983-as esztendőt. Mint például Daradics Rozália és Kiss Éva, akik a tőlük megszokott kedvességgel válaszolták a 06-on, hogy különösebb esemény nélkül léptek az új esztendőbe. Mint például Bakó Ildikó, György Margit, Plămădeală Viola és Kozma Anna, a posta városközi telefonközpontjában, ahol nulla óra egy perckor már kapcsolták is Makfalvát, a jókívánságok első idei vonalát. Mint például Borsos László éjjeliőr, aki Gabi nevezetű kutyájával vigyázott a rendre, a csendre ezen az éjszakán is, és beszélnünk kellene a fűtőházakban szolgálatot teljesítőkről, akik a szó szoros értelmében vett kellemes légkörről gondoskodtak, a különböző készenléti csoportokról, mindazokról, akik gondtalan éjszakánkról gondoskodtak... Ők voltak kevesebben. S ahol sokan voltak? A Kötöttárugyár kantin-éttermében mintegy 350-en, főképp a megyeszékhely keleti iparnegyedének dolgozói ettek-ittak, köszöntötték egymást és mindannyiuk számára szebb, jobb eredményeket hozó Új esztendőt kívántak. A Corso vendéglő személyzete az ifjúsági szilvesztert látta vendégül. Szinte százan, a megyeszékhely mintegy 15 vállalatából ünnepeltek, köztük a KISZ-munka olyan élenjárói, mint András Mihály a Vasúti Építőanyagkitermelő Vállalattól, Makó Erzsébet a Fésüsgyapjú Fonodából, Mandl Mihai a Traktorgyárból, Szilágyi Erzsébet a Kötöttárugyárból, vagy Apostol Florin a Statisztikai Hivataltól. Utolsó órai hírként, a municípiumi KISZ-bizottság első titkára itt újságolja, hogy a fiatalok 880 ezer lejes hazafias munkatervüket jócskán túlteljesítve elsők lettek a megyében. Mindenképp indokolt tehát a jókedv, a vidámság. S így volt ez a municípium majd minden vendéglátóipari egységében. Jókedv, zene, tánc, étel, ital, sok-sok meglepetés . .. Mindaz ami az ilyen alkalmakat jellemezni szokta. Persze, ez a beszámoló, az érthető néhány napi késéssel, az első munkanap eseménybeszámolói után szegényesnek tűnhet. Ami a lényeg : szép volt az ünnep, méltó az előző évben elért sikereinkhez, kedvcsináló az idén előttünk álló feladatokhoz, ahol a mammut szállító eszközök, a kényelmes autóbuszok egyre csak térnek, fordulnak. A szervezettség, a pontosság megannyi velejárója volt ez ... Dehát jól kellett kezdeni ahhoz, hogy méltó legyen a folytatás és a befejezés ! A város lakói különben hagyományos módon, a nagy szálló alatti vendéglőben, a helyi borozóban és a pompás díszítéséről, a vendégek iránti messzemenő figyelmességéről közismert „Szilágyiban", meg a családi házak százaiban és a város környéki kis házikókban koccintgattak, s kívántak baráti, rokoni szeretettel, egymásnak boldog új esztendőt. Csanádtól a Bucsin tetőig, a 4-es kilométeri vendégmarasztalótól a Libán lábáig a gyengébb és erősebb éjszakai fények egyaránt jelezték, hogy a városlakók és a messzibbről érkezett jóbarátok, családtagok egyaránt remekül érzik magukat és bizakodással telitett az esztendőforduló... Toplicán A munkáshagyományokhoz híven, a Maros völgyének famunkásai is egységben, a dolgos hétköznapokon összekovácsolódott közösségben búcsúztak az óesztendőtől és köszöntötték az új évet. Többségük a toplicai faipari kombinát tágas kantinéttermében gyülekezett, és ezen ünnepi alkalommal megünnepelhették azokat a szép munkaeredményeiket is, amelyekkel a 82-es esztendőt zárták. Ugyanis száz százalékban eleget tettek mind a globális, mind pedig az árutermelési tervfeladataiknak, ugyanakkor a nettó tervüket 101 százalékban teljesítették. Íme, miért hát az elégtétel, amely lesugárzik a télifa, a terített asztalok körül ünneplő dolgozók arcáról. És a jó hangulat emelkedettségén ugyancsak segítenek az ünnepi műsor részvevői, akik közül a kolindások csattanós és tartalmas köszöntéseket kurjantanak a munkástársaik felé, jó kedvre és további eredményes munkára biztatva valamennyiüket. A jókívánságok persze nemcsak a jelenlévőknek, hanem a környéken, a szomszédos helyiségekben ünneplő faipari munkásoknak is szóltak, az egész Marosvölgye dolgozóinak. A feladatok teljesítésének tudatával a toplicai dolgozók elégtétellel hallgatták meg pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak az Újév alkalmából elhangzott köszöntő beszédét, amely igazi mérlege volt az 1982-ben, a pártunk vezetése alatt elért eredményeknek, de ugyanakkor meleg biztatás is az újabb sikerek elérésére az összes tevékenységi területeken igyekszünk, télen pedig fordítva, a síkvidékiek a hegyekben keresik a pihenést, felüdülést. Szilveszter éjszakájára Bukarest municípiumból, Buzău, Ialomiţa, Vrancea, Brăila és Giurgiu megyékből érkeztek vendégek Tusnádfürdőre. Persze már egy nappal korábban begördültek a társasgépkocsik a fürdőváros nagyszállóinak parkolóiba s a játékos jókedv már akkor megnyilvánult. Hógolyózással, sétakirándulással telt a szilveszterváró nap, aztán az óév utolsó estéjére megteltek a vendéglők. Az Olt szállóban 190-en, a Tusnádban 150-en, a Park-panzióban 280-an, a Tulipánban 160- an, a Sólyomkő vendéglőben 50- en szórakoztak, mulattak. Mondani sem kell — nem bánták meg, hogy Tusnádfürdőt választották a szilveszteri mulatság színhelyéül, mindvégig és mindenhol emelkedett hangulat uralkodott, más és más vidékről érkezett családok ismerkedtek össze, töltötték együtt az éjszakát. Értik Tusnádfürdőn a vendéglátás, a kedvcsinálás módját, s hogy mennyire jól telt a szilveszterezőknek mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy sokan megfogadták : jövőre is föltétlen ide térnek vissza. Ha nyáron a „gödrözök" kedvelt helye Hargitafürdő, télen, főleg Szilveszterkor a fiatalok, vagy fiatalosok paradicsoma, s mivel a környéken sizésre alkalmas hó csak itt volt, ki is használták valamennyien ezt. Elsején és másodikán benépesültek a szánkózásra, sízésre alkalmas oldalak, vidám hangulat töltötte be a fenyőerdő övezte települést és környékét. Külön színfolt volt a hargitafürdői szilveszterezés ez alkalommal is, egész évre kitartó élmények, emlékek helyszíne, forrása. Gyergyószentmiklóson Rangja lett, nagy tekintélyre tett szert az ingajáratos mulatság-szervezés. Ennek ugyanis az a varázsa, hogy a messzi tájakról érkező vendégek a gyergyószentmiklósi Maros szállóban pihennek, „éjszakáznak" és a gyilkostól villák, nyaralók egyikében — másikában gondfeledten szórakoznak, így volt ez esztendő ilyenkor is. S hogy milyen jól telhetett a sziklatömbökkel ékesített fenyves, havas üdülőtelepen bizonyság rá, hogy az egy évvel ezelőtt itt szórakozók mintegy 60 százaléka nemcsak visszavágyott, hanem vissza is tért. Zömükben a fővárosban tanuló arab diákok alkották az idei ingázó csoportok többségét. Annyi tán a különbség, hogy a külföldi turisták is a fővárosiakhoz csatlakoztak, ami mindenképpen arra vall, hogy nemcsak tájaink szépsége a nagy varázsló, hanem a vendégfogadás szervezettsége, pontossága, udvariassága is megtartó, visszahívó erőnek számít a hozzánk látogatók szemében, gondolatvilágában ... A Maros szálló és a Művelődési Ház tágas környéke december 31.-én délután úgy nézett ki, mint egy nagyszabású kiállítás környéke, bejárati része. Tusnádfürdőn Az nagyon is természetes, hogy nyáron a hegyvidéki településekről a tengerparti üdülők felé Mádéfalván a vasutas nagyközségben is a dolgozók, mist tagok százai különböző módon búcsúztak az Óévtől és köszöntötték az öt esztendőt. Többségük családi körben, barátokkal együtt ünnepelt, mások meg a helyi szövetkezet vendéglőjében szórakoztak és töltötték kellemesen az éjszakát. De nem kevés volt azoknak a vasúti dolgozóknak a száma sem, akik éppen Szilveszter éjszakáján teljesítettek szolgálatot. Gergely József és Sárosi Zoltán a „toronyból" irányították a forgalmat, Gábor Lajos és Máté Emil a 425-ös gyorsvonatot, Páll József és Kása János I. pedig a 44022-es tehervonatot vezették a megadott irányba. Egyébként az egész vasúti csomópontban a legnagyobb rendben történt a szolgálatteljesítés, mindenki a megszokott vasúti fegyelem betartásával végezte feladatát, hogy már az Új év első napjától is biztosítsák a balesetmentes forgalmat és időben indíthassák az ott összeállított vonatokat. Marosfőn Mint mindig, ez alkalommal is Marosfő kedves vendéglátója volt az ország különböző egyetemeiről idesereglett szilveszterező egyetemistáknak. A riporter is egy csoport fiatal hazai és k külföldi diák körében tartózkodott, akik nem csalódtak abban, hogy a hargitai tájat választották az óév utolsó, az új év első napjainak az eltöltésére. _ Közel egy hete vagyunk itt - mondotta Florin Pislaru galaci egyetemista , és ezidő alatt igyekeztünk mindent megtenni, hogy valóban meghitt hangulatot, kellő atmoszférát teremtsünk az 1983-as esztendő fiatalos fogadására. Sokan találkoztunk és ismerkedtünk meg itt az ország különböző egyetemeiről, valamennyien osztozhattunk a jó kedvből, a tél és az alkalom örömeiből, ezen a páratlan helyen, a Maros és Olt tiszta forrásainak közelében. Szép emlékekkel, jó benyomásokkal térünk innen vissza a mi munkahelyeinkre, az egyetem, főiskolák előadótermeibe, laboratóriumaiba, könyvtáraiba, hogy friss erővel, szilárd elhatározással teljesítsük feladatainkat, szívünkbe zárva mindazokat a biztató szavakat, útmutatásokat, amelyeket pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs mondott Újévi beszédében. — Első alkalommal vagyunk itt ebben a diáktáborban — mondják Abdel Baghi és Salah El Musad szudáni fiatalok, akik a craiovai orvosi fakultáson végzik tanulmányaikat. — Mit is mondhatnánk az örömtől meghatódva ? Hát kitűnően érezzük magunkat romániai barátaink, diáktársaink körében. Immár hét éve tanulunk az önök országában, és ebben az esztendőben, miután végzünk, mint orvosok térünk vissza hazánkba, Szudánba. A tudás, az itt kapott szakismeretek mellett feledhetetlen szép emlékeket is viszünk haza. Mindig szívesen visszatérünk ide, ahol orvossá formálódtunk, és emberségben is gazdagodtunk. Zene, tánc, kellemes szórakozás töltötte ki a két esztendőt egybekötő éjszakát, amely nem csak az idő, de az emberi kapcsolatok elválaszthatatlanságát is példázta. 1983. JANUÁR 4., KEDD 2 Hargitafürdőn Az 1300 méter feletti településen általában az igazi telet kedvelők szoktak szilveszterezni, akik a síléceket, a sífelszerelést is viszikmagukkal. így volt ez legutóbb is, ki az autóbusszal, ki pedig személygépkocsival vágott neki az emelkedőnek az óesztendő utolsó munkanapja után. Bizony, meg-megcsúsztak a kocsik, nem egyet tolni, vontatni kellett, de valamennyi szerencsésen megérkezett, így hát maradéktalanul összegyűlt a társaság a menedékháznál, a villákban, a pihenőházaknál. Sokan közülük távolról érkeztek, lehetett látni marosvásárhelyi, kolozsvári jelzésű kisautókat is. Tudósítottak : Birtok József Chiper Gheorghe Groza Mihai Kolozsi Márton Németh Szilveszter Rebendics József Sandru Hie