Hargita, 1983. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! PGSTE AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XVI. évfolyam 232­ (4304.) szám 1983. OKTÓBER 1. SZOMBAT Ara­d 50 bani Túlteljesítették exporttervüket A toplicai Kötöttárugyárról van szó, amelynek munkaközössége példás fegyelemmel és igen jó minőségben teljesítette kilenc hónapra szóló exportfeladatait. Jóleső érzés ezt elkönyvelni egy olyan fiatal gyárral kapcsolato­san, amelyik éveken át a kez­det nehézségeivel küzdött. Azt jelenti, hogy a gyár valamennyi dolgozója komolyan veszi hiva­tását, megértette, miszerint a külföldi partnerek iránti köteles­ségteljesítés országos érdek. A Kötöttárugyár évi termelésének 75 százaléka megy külföldre, fő­leg az Amerikai Egyesült Álla­mokba és a Szovjetunióba. Az utóbbiak gyermekholmit, az a­­merikaiak felnőttnek való kötött­­várat vásárolnak. Mindkét ren­delés igényes munkát, fokozott­­ figyelmet követel. Ami a kilenc­­ hónapi tervteljesítést illeti, 109 százalékot mutattak fel az ex­portnál. És olyan körülmények között, amikor a belső piac kö­vetelményeinek is eleget tettek, s kilenc hónapra számított áru­­termelési tervüket 108,8 százalék­ra sikerült teljesíteni, a munka­termelékenységit 107 százalékra és az ezer lejre eső anyagi költ­ségeknél tételenként 12,50 lejt takarítottak meg. Tehát egészében pozitív elője­­lű az egyenleg. Sok összetevője van ennek az eredménynek. Mindenekelőtt az a nagyszámú új modell, amelye­ket a szerződéskötésekre külde­nek, s amelyek tetszetős voltak, minőségi kivitelezésük folytán — íme — meg is nyerik a vásárlók tetszését. A Berceanu Eugenia vezette kreációs részleg legutóbb is 120 új modellt küldött a fő­városba, tehát igyekszik lépést tartani a követelményekkel. Ezek pedig, ahogy az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának legutóbbi gyűlése is ismételten ki­domborította, egyre nagyobbak, az erők fokozott latbavetését kö­vetelik. A toplicaiak sikerének másik magyarázata, hogy a gyár ve­zetősége jó idejében, már a ta­valy számos intézkedést fogana­tosított, hogy megtartsa és to­vább gyarapítsa külföldi part­nereinek a számát. Azokból a munkásokból, akik a legjobb e­­redményeket mutatták fel a ter­melésben, külön termelő csopor­tokat hozott létre, hogy ezek ki­mondottan csak exportra dolgoz­zanak. Ugyanakkor megkülön­böztetett figyelmet fordítottak a szakmai továbbképzés megszer­vezésére, amelyet­ rendszeresen összekötöttek gyakorlati bemuta­tókkal is, hogy mindenki jól meg­értse : a minőségi munka a gyár létezésének elsőfontosságú fel­tétele. Ma már oda jutottak, hogy exportra dolgozni minden munkás számára megtiszteltetés. A dolgozók tanácsa meggyőző­­(Folytatás a 2. oldalon) Zöld Lajos Döntő napok a szántóföldeken Befejezéshez közeledik a burgonyaásás A burgonyabetakarítás megyei viszonylatban a vége felé köze­ledik, ezt jelzi a közel 94 száza­lékos teljesítmény is. Vannak ter­melőszövetkezetek, amelyek már befejezték az ásást, nem kevés azoknak a száma sem, amelyek­ben még csak pár hektárnyi te­­s­rületből nem szedték ki a gumó­­­­kat és ma vagy holnap, legké­­­­sőbb hétfőn, már a befejezésről adnak számot. Ha több évre­­ visszagondolunk, nem nagyon­­ volt rá eset, hogy október első napjaiban a burgonyaásás befe­­­­jezéséről beszéljünk. A mostani eredményekhez kétségkívül hoz­zájárult a hosszantartó szép idő, de legalább ennyire lényeges­­ tényező volt a jobb munkaszere­rvezés, a tökéletesebb mozgósí­tás is. . Az előbb elmondottak nagy­­ általánosságban érvényesek, de­­nem mindenik mtsz-re vonatkoz­tathatók, mivel pár termelőszö­vetkezetünkben még nagyobb ki­terjedésű terület érintetlen. Így a bánkfalvi és a madéfalvi gaz­daságokban még 30-30 hektár ásatlan, a csíkszentmártoniban és a kászonújfalusiban 55—55 hektár a hátralék, Gyergyóreme­­tén 64 hektár, Csíkszenttamáson 50 hektár. A leginkább lemara­dott gazdaság a csíkszentsimoni, ahol még 110 hektárból kell ki­szedni a terményt. Amikor ezek a gazdaságok is befejezték a munkát, megyei viszonylatban is a burgonyaásás befejezéséről beszélhetünk. A megyei mezőgazdasági ve­zérigazgatóság intézkedett az említett gazdaságok megsegíté­séért, de ha maguk a helybéliek nem állnak kellő módon a mun­ka mellé, még napok telhetnek, amíg végére jutnak a burgonya­szedésnek. A helyi szerveknek mindent el kell követniük, hogy két-három nap leforgása alatt a még kiásatlan burgonyát beta­karítsák, és azért is, hogy a se­gítségükre küldött munkaerőt igazán eredményesen hasznosít­sák. Természetesen, a burgonya­ásás csak akkor tekinthető befe­jezettnek, amikor az első sze­dést követő munkákat is elvé­gezték, amikor már gyakorlati­lag nincsen burgonya a föld­ben. A szedéssel párhuzamosan nagyobb erőket kell mozgósíta­ni a szállításhoz is, ne éjszakáz­zon a burgonya a mezőn, és fő­leg ne betakaratlanul, mert a fagyos éjszakák kárt okoznak. A vetést illetően a csíki és a gyergyói övezetek gazdaságai u­­gyancsak a befejezéshez közeli­(Folytatás a 2. oldalon) Bogos Sándor Jától életbe lép a globális akkord általánosítása Mától, október 1-től lép érvénybe az Államtanácsnak a globális akkord javadalmazási forma, valamint az egyes ágazatok és tevé­kenységek sajátos javadalmazási formáknak alkalmazására vonat­kozó Törvényerejű Rendelete. Ennek értelmében a személyzet min­den kategóriája, beleértve a vezető és funkcionális appa­rátust is, az alkalmazott javadalmazási formától függetlenül tudományosan megalapozott, a gépek és berendezések műszaki paraméterei és a szükséges munka mennyisége - a termelés és a munka magas szintű szervezettségének feltételei közt - szerint megszabott munkanormák és normatívok alapján fejti ki tevékenységét. Ennek az előírásnak a függvényében túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a globális akkord a munkaszervezés kulcskérdése lesz, s túl a javadalmazásban betöl­tött, meghatározó szerepén, hathatósan hozzá fog járulni a teljesít­mények fokozásához, az ésszerűbb élőmunka-gazdálkodáshoz, így szorosabbra fűződik a dolgozók egyéni érdekei és a köz, a vállalat érdekei közti kapcsolat, azaz, az eddigieknél jobban fog (jobban kell­ érvényesülni a dolgozók termelői, tulajdonosi és haszonélvezői minősége. Mindezt szem előtt tartva, elmondhatjuk, hogy a ma élet­be lépő új javadalmazás- és jövedelemelosztás-szabályozónak egy­ben megkülönböztetett politikai-társadalmi jelentősége is van. Hozzá fog járulni az egyéni felelősségérzet és igényesség számottevő foko­zódásához. Mert csakis a felelősségteljesen végzett munka az, amely biztosíthatja a jövedelem gyarapodását, az életszínvonal emelését Pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs a szóbanforgó tör­vényerejű rendelet jelentőségével kapcsolatosan a Kolozsvár-Napo­­ca municípiumi nagy népgyűlésen elhangzott beszédében nyomaté­­kolta : „A javadalmazás-növelési intézkedések, a globális akkord általánosítására való rátérésnek az egész tevékenység gyökeres ja­vulásához kell vezetniük... A munka tökéletesítésére és a globális akkordra vonatkozó intézkedéseket abból az elvből kiindulva alkal­mazzuk, hogy mindenkit munkája szerint kell javadalmazni.” A törvényerejű rendelet sikeres alkalmazása szempontjából igen nagy jelentősége van annak, hogy előírásait mindenütt alaposan megvitassák és elsajátítsák, s így mindenki megismerhesse konkrét kötelezettségeit, valamint jogait. Mert csakis így válhat minden egyes dolgozó előtt nyilvánvalóvá az előírások értelme és lényege­­, nevezetesen az, hogy jövedelme közvetlenül feladatai példamu­tató teljesítésétől függ. Egyszersmind a vállalatok dolgozóinak taná­csai ebben az időszakban hathatósan kell törekedjenek azoknak az akcióknak a véglegesítésére, amelyektől függ a globális akkord­rendszer tényleges és eredményes alkalmazása, általánosítása. Így többek között minden egyes munkaalakulat számára pontosan meg kell állapítani a vállalati tervből rá jutó mennyiségi és minőségi fel­adatokat, a fajlagos fogyasztási normákat, a termékegységre eső d.V”ab.?s‘› ugyanakkor i,­ kell jelölni a kivitelezési technológiákat, a különböző dolgozói kategóriák munkanormáit stb. Fontos teendőik közt szerepel a funkcionális részlegek feladatainak a leszögezése is, valamint a tervfeladatok teljesítése követelte anyagi feltételek meg­teremtése, a termékeknek szerződésekkel való lefedése. A ma életbe lépő törvényerejű rendelet előírásainak maradékta­lan érvényesítése mindannyiunk kötelessége, s egyben érdeke is. Hassunk hát oda, hogy jó körülmények közt váljanak valóra ezek intézkedések, annak tudatában, hogy­ életszínvonalunk emel­­kedésének alapjait teremtjük meg eredményesebb munkánkkal. —­ hírek hírek —« • Tegnap a fővárosba érke­zett az a három traktor, amelyet a közelgő, immár hagyományos nemzetközi őszi vásáron mutat­nak be. Egy SM 800-as, egy SM 640-es és egy SM 530-as, föld­gyaluval ellátott traktorunk kerül kiállításra. • Csinosodik Zetelakán a sportpálya. Köréje egy 300 mé­teres kerítést húznak, mintegy jeléül annak, hogy nem szorul háttérbe a községi sportélet. Gyermekszál - Pistike, mit jelent, „hegy alatt abrakolni"? - Például : október el­sején hőközpontot és vezetékhálózatot javítani... NAPJAINK ALAPVETŐ KÉRDÉSE A BÉKE MEGÓVÁSA! TEGYÜNK MEG MIN­DENT A LESZERELÉSÉRT, ELSŐSORBAN A NUKLEÁRIS LESZERELÉSÉRT! „Egy pillanatra sem fe­ledjük a nemzetközi élet bonyolult problémáit, egy olyan átfogó tevékenység szükségességét, amely előmozdítja a világhelyzet súlyosbodásának megfé­kezését, az enyhülési poli­tika folytatását és fejlesz­tését, a fegyverekezési hajsza megállítását, a le­szerelés létrejöttét, az e­­gyetemes béke biztosítá­sát !" NICOLAE CEAUŞESCU Elkötelezett állásfoglalás a békés építőmunka mellett a Hargita Bányavállalat dolgozóinak békegyűlésén (Tudósítás a 2. oldalon.­­ Szakács V. Sándor felvétele). Sól tudó-utádi késő éjszakáig hallgattam volna az Erőss tanító házas­pár mesélését. Korábbi ta­lálkozásaink tapasztalatából tudom, hogy a betérő ven­déget mindég szívesen látják, jókedvvel, derűvel fogadják, no meg az emlékekből elő­bukkanó történetekkel. Ágnes néni most éppen a Gyuri bi­káról mesélt, egy évnél to­vább tartották, mert osztá­lyon felüli árat kívántak érte, végül közel 800 kilósan ad­ták be. Vagy ott volt a Gyön­gyi, a tehén, - 20 liter tejet is adott - egyszer gazdasz­­szonya hosszabb ideig Vá­sárhelyen időzött, testvére mondta is neki : „bezzeg vá­roson. .., minek kellett ne­ked a tanítóság mellé a gaz­dálkodást is vállalni", haza­­menve leült a tehén mellé fejni, a Gyöngyi kedvesen hátrafordult, nyalt egyet raj­ta, el is feledte minden ba­ját. Szóval a gazdálkodás, mert az Erőss házaspár min­dig gazdálkodott. Dénes bá­csi a kertről beszél sok nosz­talgiával, a 65 áras minta gyümölcsösről, az almafajták­ról, a Budai Domokosról, a­­mit Háromszéken termesztet­tek ki, vagy azokról a fákról, amelyek csemetéjét a Palo­­csay kertből hozatta hajda­nán, amelyekről oltóágat vit­tek Régenbe s még sok­fele, s hány szakember járt csodájára... 15 esztendeje mentek mind­ketten nyugdíjba a katedrá­ról, Borzsovában, de azóta is tevékeny minden napjuk, kertészkedés, nyálak, virágok. Az egész Erőss porta csupa kedély, csupa szorgalom, az egyik rózsa friss bimbót haj­tott, dacol a hideggel... Madaras Magdolna

Next