Hargita, 1983. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

F­ egyelmezett mul­kéval telt el szeptember, a dolgozók országszerte eredménye­sen munkálkodtak kilenc havi tervelőirányzataik jó körülmé­nyek közötti teljesítéséért, a ne­gyedik évnegyedi, valamint a jö­vő évi felada­taik votóra váltásá­nak megalapozásáért. Munká­jukhoz hatalmas ösztönzést nyúj­tott az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának szeptember 6-i ülése, amelyen, mint ismere­tes, egész sor intézkedést dol­goztak ki és hagytak jóvá a munkkusönigazgatás és az önálló gazdálkodás elveinek következe­tes alkalmazására, az új gazda­sági-pénzügyi mechanizmus, a munka­javadalmazási rendszer tökéletesítésére és a javadalma­­zások emelésére vonatkozóan. Ezek az intézkedések, amelyeket az RKP KB 1983 júniusi plená­risán elfogadott program szerint Nicolae Ceauşescu elvtárs köz­vetlen irányításával dolgoztak ki, híven tükrözik a pártnak a ter­melés és a termelési hatékony­ság növelésére, a társadalmi vi­szonyok szüntelen tökéletesítésé­re vonatkozó következetes politi­káját, a dolgozók anyagi és szel­lemi jóléte állandó növelése iránti gondoskodását. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság említett ülésén jóváhagyott intézkedéseknek megfelelően szeptemberben több törvényere­jű rendeletet tettek közzé, ame­lyek előírják a dolgozói személy­zet javadalmazásának emelését, a globális akkord javadalmazási forma általánosítását,k­özütöntik az exporttermelést stb. Mint is­meretes, a javadalmazásemelés szeptember 1-től szakaszosan történik és 1984. augusztus 1-én fejeződik be. Elsőként a Bánya, Kőolajipari, Geológiai, illetve a Vilamosságipari Minisztérium­­nak alárendelt egységek dolgo­zói részesültek a javadalmazás­­emelésben, október 1-től a Fém­ipari Minisztériumnak alá­rendelt, egységek követik őket a sorban. Év végéig Hargita megyében mintegy 25000 dolgozó részesül javadalmazás-emelésben, amely­­nek idei összértéke mintegy 10 millió lejt tesz ki. Gazdasági-társadalmi fejlő­désünk időszerű feladatainak megoldásához értékes módon hozzájárulnak azok a munkata­nácskozások és munkatalálkozók, amelyeket Nicolae Ceauşescu elvtárs kezdeményezésére, párt­­főtitkárunk személyes részvételé­vel szerveznek a különböző gaz­dasági ágazatok szakemberei­nek. Szeptemberben mezőgépé­szeti és mezőgazdasági szakem­berekkel, a fogyasztási javakat előállító iparág kádereivel talál­kozott pártunk főtitkára, részt vett és beszédet mondott a Me­zőgazdasági, Erdő- és Vízgazdál­kodási Országos Tanács, vala-­­­mint az iparban és a beruházá­sok terén dolgozók aktívájának­­ együttes ülésén. Az elmúlt hó­napban is folytatódott pártfő­­titkárunk hagyományos munka­­látogatásainak sora, ezúttal Că­lăraşi, Ialomiţa, Tulcea, Maros és Kolozs megyei ipari, mező­gazdasági egységeket, tudomá­nyos kutatóintézeteket és tanin­tézményeket keresett fel Nicolae Ceauşescu elvtárs. Emlékezete­sek ma­rad­nak a ma­rosvásárhe­­­lyi és kolozsvári nagy népgyűlé­seken elhangzott pártfőtitkári beszédek, amelyek értékes út­mutatásokat és orientációkat tartalmaznak az idei és az ötéves tervi feladatok teljesítésével, va­lamint az új oktatási év célki­tűzéseivel kapcsolatosan. Nagy visszhangot váltott ki a Szocialista Demokrácia és Egy­ség Frontjához tartozó szerveze­tek leszerelési és békefelhívása, amely Nicolae Ceauşescu elvtárs ragyogó békekezdeményezései­nek szellemében síkraszáll a vi­lág népei közti békéért, egyet­értésért és együttműködésért, hangot ad az ország dolgozói egyöntetű békeóhójá­nak, szilárd kiállásának a leszerelésért, az újabb rakéták kontinensünkön való telepítésének megakadályo­zásáért A SZDEF békefelhívá­­sára válaszolva, országszerte, s így megyénkben is, a dolgozók nagygyűléseken juttatják kifeje­zésre teljes egyetértésüket Nicolae Ceauşescu elvtárs béke­kezdeményezéseivel, s az ENSZ jelenlegi közgyűléséhez intézett üzenetükben, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségéhez cím­zett levelükben határozottan ki­állnak a békéért, a népek nyu­golmának, munkához és élethez való jogának biztosításáért. Híven pártunk és államunk külpolitikai elveihez, mely együtt­működésre törekszik a vi­lág minden országával, Nicolae Ceauşescu elvtárs meghívására szeptemberben hivatalos baráti látogatást tett hazánkban Bots­wana Köztársaság elnöke.­ Az RKP KB Politikai végre­hajtó Bizottságának említett ülésén elfogadott intézkedések mozgósítólag hatottak megyénk magyar és román dolgozóira is, akik a kommunistákkal az élen eredményesen iparkodtak terv­­mutatóik teljesítéséért, a nemzet­­gazdaság által igényelt termé­kek előállításáért. Két iparválla­latunk - a Csíkszeredai Vasúti Építőanyag-ki­termelő Vállalat és a Vlahicai Vasü­zem — továbbra is a szocialista verseny országos élenjárói között található. Nagy munkával telt el szep­tember szántóföldjeinken is, ter­melőszövetkezeteink dolgozói, mezőgépészeink mindent elkö­vettek a burgonya betakarítás és az ősz­­vetés mielőbbi befejezé­séért. Szeptemberben plenáris ülést tartott az RKP Hargita megyei bizottsága mely a mangáliai munkatanácskozás szellemében megszabta a politikai­ nevelő­munka időszerű tennivalóit Ha­sonló intézkedéseket fogadtak el a municípiumi, városi, községi, illetve vállalati és intézményi pártbizottságok is. Szeptember évről évre ismét­lődő nagy eseménye a tanévkez­dés. Idén is szép ünnepe volt szülőknek, tanulóknak megye­­szerte. Szántó Miklós Szeptemberi számvetés NAPJAINK ALAPVETŐ KÉRDÉSE A BÉKE MEGÓVÁSA! TEGYÜNK MEG MIN­DENT A LESZERELÉSÉRT, ELSŐSORBAN A NUKLEÁRIS LESZERELÉSÉRT! Elkötelezett állásfoglalás a békés építőmunka mllett a Hargita Bányavállalat dolgozóinak bélegyülésén A Hargita Bányavállalat Csík­szeredai székhelyének belső ud­varán, a hatalmas kaolinderítők előtti téren, ahol a háttérben látszanak a kaolinfehérítő üzem gépei, a szárító és a fehérítet kaolin, a vállalat országszerte ismert és elismert termékének si­lói a vállalat több mint félezer dolgozója, a kaolinüzemből, a hargitafürdői bányakite­rmelésről tegnap délután azért gyűltek össze, hogy kifejezzék békeóha­jukat, elkötelezett egyetértésü­­ket a párt és az állam, pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elv­­társ által kezdeményezett béke­politika iránt. A téren gyülekezők a párt és az állam zászlóival ke­zükben, beszédes jelmondatok­kal, transzparensekkel, amelye­ken ilyen jelszavak álltak, ma­gyar és román nyelven : Nem akarunk háborút ! Békét aka­runk !, Nincs értékesebb kincs számunkra a békénél !, Lesze­relés — Béke ! A nemzetközi ösz­­szefogást sürgették a fegyverke­zési hajsza megfékezéséért, a rakétalelepítés és elsősorban a nukleáris fokénák telepítésének az elutasításáért. A bányaipari vállalat dolgozóinak békegyűlé­sét Blaga Aurel elvtárs, a muni­cípiumi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Fazakas Já­nos elvtárs a municípiumi párt­­bizottság titkára, a SZDEF mu­nicípiumi tanácsának küldötte­ként részletesen taglalta pártunk főtitkára, köztársaságunk elnöke, nemzetközi visszhangnak örvendő Nicolae Ceauşescu elvtárs nagy békekezdeményezésének jelen­tőségét és meghatározó jelle­gét egész külpolitikánkra orszá­gunk életére. Emlékeztetett a­­zokra a nagyszerű eredményekre, amelyeket a szocialista Románia népe a szocializmus kiteljesedé­sének éveiben elért, s figyelmez­tetett arra, hogy ezek védelmé­ben mindent el kell követnünk, hogy a háború szele elkerülje Európát, a világot, hogy végre nyugalomban és békében gya­­rapíthassuk tovább jövőnket. A békegyűlés szónokai : Lő­­rincz Béla bányász, Erdély Lajos a bányavállalat SZDE Szerve­zetének elnöke, Vaides Mariana, két gyermekes anya. Fancsali Kálmán a KISZ-szervezet titkára keresetlen szavakban fejezték ki aggodalmukat az egyre fenye­getőbb világpolitikai helyzet o­­kán. Mindenki számára világos — hangsúlyozta Lőrincz Béla —, hogy a fegyverkezési hajsza to­vább folytatása csak háborúhoz vezethet és nem a katonai töm­bök közötti egyensúlyhoz. Bá­nyászember vagyok, becsületbeli kérdésnek tartottam mindig, amit lehet tenni feladataimnak, amit rám bíztak. Aggodalommal tölt el az a gondolat, hogy békés munkánkat veszély fenyegeti ! A béke ügye talán senkinek sem fontosabb, mint nekünk fiataloknak, hiszen előttünk áll még az élet. A szocializmus é­­veiben születtünk és nőttünk fel, de szüleink és idősebb munka­társaink elbeszéléseiből, de a történelmi tárgyú filmek, olvas­mányaink alapján tudomást sze­reztünk a háborús szörnyűségek­ről — mondotta Fancsali Kál­mán. Mi, fiatalok meg vagyunk győződve arról, hogy szoros egységben földünk minden béke­­szerető erejével, fiataljaival jobb belátásra tudjuk kényszeríteni a nagyhatalmakat, a világ összes fegyverrel, főleg tömeggyilkos fegyverrel rendelkező országát. Mi, a Hargita Bányavállalat fia­taljai abban a meggyőződésben, hogy a béke ügye győzedelmes­kedni fog a világon azon le­szünk, hogy becsülettel helytáll­­junk munkahelyünkön és hozzá­járuljunk szocialista hazánk é­­pítőmunkájában. Nemet mon­dunk a fegyverkezésnek, a hábo­rúnak ! Követeljük a leszerelést és a b­ékét •" Megkapóan ő­­szinte szavak, amelyek kifejezik mai fiatalságunk, a jövő nem­zedéke elkötelezettségét a nagy, országot átfogó lendületes é­­pítőmunka iránt, a párt és álla­munk politikája iránt, mert meg­győződése, hogy a legjobb úton járunk. A lelkes hangú békegyű­­lés ezeket a gondolatokat fogal­mazna meg az RKP Központi Bi­zottságának, személyesen a párt főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak küldött táviratában is. Lelkes helyeslés közepette ol­vasták fel azt az üzenetet, amit a Hargita megyei bányászok az ENSZ-nek a soron lévő ülés­szaknak küldött. A Csíkszeredai bék­eg­yű­léshez hasonló nagyszabású békegyű­lésre került sor Gyergyószentmik­­lóson is, ahol a város kereske­delmi vállalatának dolgozói gyűltek össze, hogy a háborús uszítás ellen tüntessenek. Kosita István TÚLTELJESÍTETTÉK EXPORTT­ERVÜKET (Folytatás az 1. oldalról) Késsel vallja, hogy az exportterv teljesítését és túlszárnyalását ösz­tönző legutóbbi törvényerejű ren­deletek életbeültetése még jobb munkára fogja késztetni a mun­kaközösséget. Érdemes külön szólnunk a mi­nőségi ellenőrzés átszervezéséről is, amely ugyancsak hozzájárult a jó eredményekhez. Az ellen­őrzés túlsúlyát most a munkafá­zisokra helyezték át, úgy hogy egyetlen hibás darab se kerül­jön tovább a vonalakon. A párt­­szervezet nevelőmunkájának kö­szönhetően eljutottak odáig, hogy ma minden munkás saját minőségi ellenőre is egyben. Te­hát, ha a fázison dolgozó ellen­őrnek a figyelmét el is kerüli a hiba, azt a munkások nem en­gedik tovább és kijavíttatják. Helyes intézkedés volt a kötődés géppark korszerűsítése. Nyolc darab, magas termelékenységű Diamant kötőgépet sikerült be­szerezniük, ami ugyancsak len­dített a termelésen, mert hiba­mentesen dolgoznak. Ami a to­vábbiakat illeti, lehetőség van így az egész évre szóló export­­terv túlteljesítésére is. Befejezéshez közeledik a burgonyaásás (Folytatás az 7. oldalról) fenek. Van, ahol már csak pár hektárnyi a hátralék és október első napjaiban ezt a fontos mun­kát is maguk mögött tudják. Nem mondható el ugyanez a nyugati övezet termelőszövetke­zeteiről, ahol egyetlen tanács­ban sem érték el a húsz száza­lékos teljesítményt, de olyan is van, ahol a hazavetési tervet mindössze két százaléko­an telje­sítették, mint például a székely­udvarhelyi tanácskörzetben. Igaz, hogy ezekben az egységekben objektív akadály is közrejátszott, de nem olyan mértékben, hogy indokolná ezt a nagymérvű le­maradást ; annál is inkább, mi­vel az őszi árpa vetésével sem nagyon haladnak, alig a fele­­formát végezték el ezidáig, és még a kukoricatörés is éppen csak elkezdődött. Az elkövetkező napokat az eddiginél is eredményesebben kell hasznosítani, hogy minden­hol befejezzék a burgonyaásást, haladjanak a kukoricatöréssel, általában a területfelszabadítás­­sal és a magágykészítéssel, meg­teremtsék a vetés előfeltételeit és növeljék a vetés ütemét. 1983. OKTÓB­er 1., SZOMBAT ----- VILLANÁSOK -----­ BURGONYA helyett CSIPKEBOGYÓ Kétségtelen, hogy a tanulói igen nagy segítséget adtak a burgonya betakarításánál. Ná­luk nélkül immár elképzelhetet­­len ennek a fontos terménynek az összegyűjtése. Sok kéz tál fóg, s főleg jól fóg, amikor a másodszori, harmadszori szedés­re kerül a sor. S a tanulók ál­talában végzik a dolgukat. Azért viszont joggal megharagszik mind a tanuló, mind a pedagó­gus, amikor magyarán szólva ,,lopatják" vele a napot. Mert történt olyasmi is, hogy munkára készen sorakoztak Csíkszeredai diákok, azért, hogy Csíkszentsi­­monba menjenek segíteni, de a gazdaság vezetősége nem gon­doskodott szállító járműről. Így mit volt mit tenniük — kárba ne vesszen egészen a nap­­, elin­dultak csipkebogyót szedni. Pe­dig munkájukra a csíkszentsimo­­ni gazdaságban igazán szükség lett volna. Már nem sok van hát­ra a burgonyaásás befejeztéig, de a tanulságokat levonni min­denképpen szükséges. (Gogos Sándor) NYITOTT KAPU Régebb nem kellett táblát he­lyezni a kutas porták kapujára, hogy ivóvíz, illetve ivásra alkal­matlan. Tudták városon és falun egyaránt, honnan lehetett vizet hordani, szomjat oltani. Aztán az utóbbi évtizedekben egyre job­ban elzárkóztak-elzárkóznak a „vizes gazdák", nem ritka az sem, hogy harapós kutya vicsorít — no, nem az udvarról, hanem­­ a kapura kiszegezett fémtáb­láról, nehogy valaki is — vízért vagy egyébért — betérjen az ud­varra. Különösen városon terjed­tek el a harapós kutya táblák. De lám, van — szerencsére — el­lenpélda is. Székelyudvarhelyen, a Lenin utca 36 szám alatt két­nyelvű felirat adja az arrajáró tudtára, hogy ivóvíz van az ud­varon. Persze, nincs nagy forga­lom a ku­tnál, hiszen városon legtöbb házban csapból folyik a víz. De azért csak jó, hogy van­nak ilyen táblák, helyesebben olyan emberek, akik kiteszik. (Minner Pál) játék a játszótéren Néhány napja ismét égnek a Csíkszeredai parkokban, a játszó­terek környékén elhelyezett lám­pák. Tán esztendeje, hogy utol­jára világítottak ezek a­­ világí­tótestek, így nevezi a szakember a neonokat. Végülis mi történt? Az esti váltásból érkező szidta a villamossági vállalatot, persze, hogy kell spórolni („ki a kicsit nem becsüli..."), de minden sportosnak van egy határa. Ha tehát azon túlhajtasz, az már ésszerűtlen . . . Botorkált a nép­ség hazafelé, gyakorta gödörbe lépett, képzelhető, milyen jó­kedvűen nyitotta ki a ház kapu­ját. Szerencsénkre javult a köz­világítás, mert­­ javították a lámpákat. Úgy látszik, játék ez is : leütni minden, játszótér kör­nyéki lámpát... (Oláh István) SZÉP A TERMÉSZETJÁRÁS, DE... Mind többen kedvelik meg a természetjárást, és ennek csak örvendeni lehet. Mindenkinek jót tesz az erdei séta, egészsé­günket óvja. Többek között ezért is vállalkozunk egy hosszabb túrára, s jó, hogy a Hatások is a kirándulásban lelik örömüket, szórakozásukat. Na, de nem mindenikük tudja, hogy bizonyos körülmények elronthatják a leg­szebb kirándulást, az egészség­nek is ártanak. Az elmúlt vasár­nap három legényke gyalogolt le a Három oldalán, pontosab­ban ketten vezették le harmadik társukat, annyira be volt rúgva. Szegény elsápadt, látszott rajta, hogy megártott neki az ital. O­­lyan fiatalok voltak, hogy való­színű korukra való tekintettel sem büfében, sem vendéglőben nem szolgálták volna ki. De kinn, a szabadban, a magukkal hozott üveg töményét zavartala­nul lehet fogyasztani. Mi maradt meg ebből a szépnek ígérkező kirándulásból? Az üres üveg ! (Rebendics József)2

Next