Hargita, 1984. április (17. évfolyam, 78-102. szám)

1984-04-01 / 78. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ­ETEK I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! DBfm AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XVII. évfolyam 78. (4460.) szám 1984. ÁPRILIS 1., VASÁRNAP Ára : 50 bani A megyei néptanács XIV. ülésszaka Tegnap, március 31-én, szom­baton a megyei néptanács ülés­termében megtartották a me­gyei néptanács XIV. rendes ülés­szakát. A képviselő-testületi ta­g­okon kívül az ülésszakon meghívott­ként részt vettek a városi és községi néptanácsok polgármes­terei, a mezőgazdaságban dol­gozó vezető káderek és más meghívottak. A képviselők az alábbi napi­rendi pontokat hagyták jóvá és vitatták meg az ülésszak plénu­mán és az állandó bizottságok­ban : 1.­­ Jelentés a municípiumi, városi és községi néptanácsok végrehajtó bizottságai és bürói, a szakszervek által kifejtett te­vékenységről a földalap védel­me, feljavítása, visszanyerése és teljes kihasználása terén, vala­mint az állami, szövetkezeti egy­ségek és a lakosság gazdasá­gaiban lévő műszaki eszközök maximális hatékonyságú felhasz­nálásáról.­­ A mezőgazdasági, erdőgaz­dálkodási és élelmiszeripari ál­landó bizottság társjelentése. 2. — Intézkedési program az 1984. évi ál­latl­étszám­terv ma­radéktalan megvalósítására a szocialista szektorban és a la­kosság gazdaságaiban. 3. — Tájékoztató a helységek rendészeti tevékenységének ja­vításáról szóló 20/1983. számú Határozat végrehajtásáról. 4. — A megyei néptanács vég­rehajtó bizottsága egyes végzé­seinek ratifikálása. Az ülésszak plénumán a követ­kező elvtársak szólaltak fel: Aj­­tony László, Micu Ion, Molnár Imre, Csobota Mária, Csiszár Andor, Balázs Dénes, Hollice Florin, Dáné László, Vécsey László, Páll József,­ Szabó Dé­nes és Pataki Imre. Az állandó bizottságokban 20 elvtárs szólalt fel. Az ülésszak átfogóan megvizs­gálta a földalappal való gaz­dálkodásban elért eredménye­ket, rámutatva arra, hogy minél előbb rá kell térni a kiakná­zatlan lehetőségek hasznosítá­sára, a földalappal való gaz­dálkodást szabályozó törvényes előírások szigorú betartására. A megyei néptanács XIV. rendes ülészaka a megvitatás­ra kerülő napirendi pontokkal kapcsolatosan határozatokat fo­gadott el.­­ Az ülésszak végén záróbeszé­det mondott Szász József elvtárs, a megyei pártbizottság első­titkára, a megyei néptanács el­nöke. Megyei számítóközpont: több lépés előre • Display-bemutató • Távfeldolgozás-kiszélesítés • Adatbank a Traktorgyárnál • Még egy Félix • Ha leírom ezt az igen elter­jedt műszaki szót: display, a nem szakember olvasó aligha tudja, hogy miről van szó. Ha viszont leírunk egy másik szót - televízió —, és megjegyezzük, hogy a display éppen úgy néz­i ki, mint a televíziós vevőkészü­lék, akkor talán már egyszerűbb a magyarázat. Csupán annyit kell még hozzátenni : ezen a displayen, a képernyőn adatok, számok, grafikonok jelenhetnek meg és a számítógépeknél hasz­nálják az eredményeik kiírásá­ra, s ha nem is helyettesítik, de bővítik a sorkiíró gépek és különböző más adatközlő esz­közök tárházát. Nos, a Csíkszeredai megyei számítóközpont egyik újdonsá­ga: megérkeztek a displayek, amelyekkel nemsokára bemuta­tót is tart a központ, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy egy­re több vállalatnál kedvelik meg és ki lehet bővíteni a távfeldol­gozást. Bărbat Liviu kiberneti­kus és Szabó Attila informatikus éppen ezeknek a display-háló­­zatoknak a tervezésén dolgoz­nak. Maga a távfeldolgozás e­­gyébként már megindult Csík­szereda és két székelyudvarhelyi nagy gazdasági egység, a Me­­zőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyár valamint a Matricagyár között. Az említett vállalatok M-18-as számítógépei a Csík­szeredai Felix C 512-es kompu­terrel társalognak, amely im­már napi három váltásban nyeri az adatokat és végzi a számí­tásokat. Csíkszeredában, a Pe­tőfi utcában nem véletlenül ég tehát éjszakánként a villany : az elektronikus ügy kiszolgálá­sán a nap mind a huszonnégy órájában dolgoznak. A központ egyébként már a megye több mint negyven vál­lalatának, intézményének dol­gozik, és ami nagy újdonságnak számít — nem a számítástechni­ka, hanem az illető vállalatok életében —, az a tény, hogy például a nagybani élelmiszer­kereskedelmi vállalat és a beru­házási bank már napi feldolgo­zást igényel : délután hozzák az adatokat és reggel meg is kap­ják a számítási eredményeket. Az információ tehát a lehető leggyorsabb, legoperatívabb. Természetesen több más válla­lat esetében is ennek a lehe­tőségnek a kihasználása jelenti majd az információs szolgálta­tások hatékonyságának a foko­zását, a naprakész adatok bir­tokában eszközlendő döntésho­zatalt. Amint a elmondottakból ki­derül, a központnak bőven van munkája és úgy néz ki, hogy az év végéig, vagy a jövő év ele­jén még egy nagykapacitású Felix számítógépet kapnak, hogy eleget tudjanak tenni a növek­vő számítástechnikai igények­nek. A központ szakemberei to­vábbra is nagy szerepet játsza­nak a korszerű adattárolás és információs hálózatok kialakí­tásában a megye gazdasági egységeiben, Mihálydeák Pál kibernetikus, a számítóközpont tervező részlege vezetőjének az irányításával és Moldovan Emil mérnöknek, a Traktorgyár mun­kaszervezési és normázási osz­tálya vezetőjének a hathatós tá­mogatásával elkészültek a Trak­torgyár adatbankjának a rész­letes tervei és így majd például a globális akkordú javadalma­zás kiszámításában is nagy sze­repet játszik a számítógép, ter­mészetesen sok más termelési, nyilvántartási probléma mellett. A számítástechnika tehát me­gyénkben újabb lépéseket tesz előre. A lényeg: mindenütt meg­gyorsítani ezeket a lépteket. SZÉKEDI FERENC 1944-1984­­..............tmm ••.......­ •. •• Minőségi színtű ügyintézést A dolgozók javaslatainak, észrevételeinek, panaszainak és kér­vényeinek megoldása az utóbbi években mint a szocialista demok­rácia erősítésének tényezője kapott és kap megkülönböztetett hang­súlyt a társadalmi tevékenység, az élet valamennyi területén. A na­pokban az RKP KB plenárisán is napirenden szerepelt a kérdés. A plénum úgy vélte, hogy Nicolae Ceauşescu elvtárs orientációi alapján a párt- és állami szervek, mindazok, akik illetékesek e té­ren, fokozott tevékenységet fejtettek ki a múlt évben, kellő figyel­met szenteltek a dolgozók által felvetett általános vonatkozású és személyes érdekű problémák megvizsgálásának és megoldásának. Természetesen, a forradalmi munkásdemokrácia erősítése megkí­vánja - mutattak rá a plénumon -, hogy a pártszervek és -szerveze­tek, az állami szervek, a tömeg- és társadalmi szervezetek határo­zottan intézkedjenek annak érdekében, hogy a levelekben és a fo­gadóórákon felvetett problémák minőségileg magas szinten, a XII. pártkongresszus és az Országos Konferencia határozatainak, Nicolae Ceauşescu elvtárs útmutatásainak szellemében nyerjenek megoldást, s ily módon ösztönözzék a tömegek részvételét a gazdasági-társa­dalmi tevékenység szüntelen tökéletesítésére irányuló általános erő­feszítésben, ami lényeges előfeltétele a hazai munkás-, forradalmi demokrácia fejlődésének. A minőségibb ügyintézés természetesen a még létező formális eljárásokat hivatott kiiktatni, kiküszöbölni, hisz nem mindegy, hogy valamit félig, csak látszólag, vagy érdem­ben, hatékonyan oldunk meg. Nem egyszer a levelek száma, a fo­gadóórákon megjelent dolgozók névsora alapján értékelik a tevé­kenységet egyes szerveknél, jóllehet, ez sem mellékes szempont Vi­szont a minőségibb ügyintézésnek a hatékonyságot, az eredményt kell felhoznia, azt, ami a gazdasági-társadalmi életben a dolgozók levelei vagy szóbeli észrevételei nyomán megvalósult, hisz ez a de­mokratikus keret mindenekelőtt a dolgozók aktív és konkrét rész­vételét hivatott elősegíteni az élet valamennyi területén. „Fejlesszük erőteljesen a forradalmi munkásdemokráciát, munkálkodjunk a dol­gozó tömegekkel való kapcsolatok szüntelen erősítéséért, fejlesszük a forradalmi munkaszellemet, a kombattív fellépést mindazzal szem­ben, ami régi és elavult ! Mozdítsuk elő a legnagyobb bátorsággal az újat minden szektorban !" - nyomatékos a pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs, a plenárison mondott nagyjelentőségű beszédében. Nos, a dolgozók észrevételei, javaslatai szoros össze­függésben állanak az új érvényre juttatásával, meghatározó szere­pet töltenek be a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom meg­­teremtésében, a haladásban. Ilyen értelemben aktivizálni kell a dol­gozók széles tömegeit, hogy érvényesítsék gondolataikat, javaslatai­­kat, az új forradalmi szellemet, a munka és a gondolkodás forra­dalmi koncepcióit. Természetesen, mindehhez szükséges még az in­tenzív politikai-ideológiai nevelés további szélesítése és elmélyíté­s amellnyi dolgoz.S­zocialzmus tudatos építőjeként kapcsolódhasson be az országépítő munkába! Minőségibb ügyintézést, vagyis jobban érvényesíteni a dolgozók részéről érkező észrevételeket, gondolatokat­­, íme az elvárás az elkövetkező időszakban, amikor minden területen jelentős sikerek­kel szándékszunk köszönteni az antifasiszta és antiimperialista, tár­sadalmi és nemzeti felszabadító forradalom 40. évfordulóját, a Ro­mán Kommunista Párt XIII. kongresszusát. Erősítenünk kell a forra­dalmi demokráciát, érvényesítenünk kell a forradalmi gondolkodást, hisz ehhez nagyszerű feltételek, keretek vannak társadalmunk min­den egyes tagja számára ! Élni kell ezekkel a lehetőségekkel, hogy mindenki aktívan részt vehessen a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében, tettel és szóval, konkrét munkával és alkotó gondolattal egyaránt. —hírek - hírek • hírek - hírek - hírek— • Élmunkások köszöntése. A gyergyószentmiklósi szakszerve­zeti Művelődési Ház szép kez­deményezése, hogy hetente egy napon a város ipargazdasági egységei élenjáró dolgozóit kö­szönti az alkalomra válogatott műsorral. Tegnap este a hely­béli Mechanikai Vállalat él­munkásai, dolgozói ültek a né­zőtéren. • Az élénkülő alkotói tevé­kenység újabb tanúságaként a székelyudvarhelyi Ifjúsági Ház­ban a helyi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyár fiatal amatőr képzőművészeinek és fo­tósainak munkáiból rendeztek kiállítást. Különösen figyelemre méltóak Ambrus Aladár, Engi Károly, Vánky Szabolcs, Nagy Ferenc és Székely Attila fara­gott tárgyai, Zola Attila és Kalló László festményei, Fehér Levente szobrai. A kiállítás áp­rilis 15-ig tekinthető meg. • Tegnap este színház volt a panajdi művelődési otthonban: a székelyudvarhelyi Népszínház együttese Tomcsa Sándor Egy bolond többet csinál című jele­net-füzérét mutatta be a sóvi­déki közönségnek. • Hírek a székelykeresztúri Küküllő kézműipari szövetkezet­ből : bővül a termelés és a vá­laszték, százhúsz régi és új ter­méket ajánlanak megvételre. Hogy ,,vásárlókörelbe"’ kerüljön ez a termelés, bemutató üzlet nyitását tervezik. A tanács tá­mogatja terveiket. Addig is : sportfelszerelés és háztartási eszközök kölcsönző boltját nyit­ják meg a főtéren. Gyermekszál - Pistike, mi a tavasz hírnöke ? - Egyesek szerint a hó­virág, szerintem a tömb­házainkban újra megjele­nő szobaszúnyog. A zöldségtermesztéshez is szükségesek a vetőmagvak Régóta, hogy zöldséget ter­mesztenek a felsőboldogfalvi termelőszövetkezetben. Próbál­koztak sok mindennel, volt még egy aprócska, üvegfedelű haj­tatóházuk is, de a sok nedves­ség kikezdte a fa­részeket, az ötön összedőlt. Mintha csak azért tette volna, hogy átadja helyét a nagyívű fóliaházaknak, ahon­nan egyebek mellett nagyon sok korai karalábé került a fogyasz­tók asztalára, később meg pa­radicsom és paprika érlelte ter­mését. Jól beváltak a fóliahá­zak, ezért is döntöttek úgy, hogy újabbakat állítanak fel. Ezúttal a székelyudvarhelyi mezőgazda­sági gépgyár fóliasátraiból vá­sároltak tíz darabot. A gazdaságnak külön zöld­ségform­­a van, amelyet szakem­ber irányításával szakcsoport művel. Gál Ödön gazdaság­­főmérnök a terveket mutatja. Tervezték, hogy húsz hektárban száraz hagymát termesztenek, 15-ben uborkát, 11-ben nyári és téli káposztát, öt hektárban lesz karalábé, kilencben gyöke­res zöldség. Nem fog hiányoz­ni a főzőtök sem, mert három hektáron termesztik majd, és két hektárban zöldpaszulynak valót. Aztán azt is elmondja, hogy már az ősszel elvetették a spenótot és a salátát A spenót már kel, nem olyan dúsan, mint például a múlt évben, de bíztató. Az elsoroltak jórészt csak ter­vek és gondok. Gondok, mert a kétszázezer darab nyári ká­poszta palántát és a nyolcvan­­ezer darab karalábé palántát maguk akarják meg­termeszteni. Akarják, ha lesz mag, amiből, és a húsz hektár száraz hagyma is még csak terv. Semmi egyéb nem hiányzik hozzá, mint t­íz tonna dughagyma. Egyelőre bárhol érdeklődnek, mindenhol­(Folytatás a 2. oldalon) BOGOS SÁNDOR

Next