Hargita, 1984. június (17. évfolyam, 129-153. szám)

1984-06-01 / 129. szám

Környezetünk tükörképünk Csíkkarcfalván, a kezdeményezőknél A csíkkarcfalviak versenyfel­hívása nyilván nem kérkedési szándékkal fogant : ime, itt va­gyunk, tisztára kimosakodva, gyertek, gyönyörködjetek ben­nünk, vegyetek példát rólunk. Átgondolt, általános érvényű ten­nivalókra serkent ez a felhívás, amely valamennyi helységet tet­tekre kötelez, hiszen a rend és tisztasság megőrzésében, a hely­séggazdálkodásban, az önellátás területein, a mezőgazdasági ter­melés növelésében a közrend és fegyelem erősítésében mind vá­roson, mind falun akad bőven tennivaló. Nem mondhatjuk, hogy nagy fába vágták fejszé­jüket a karcfalviak, amikor a fel­hívás szövegét megfogalmazták. Egyszerűen számbavették ten­nivalóikat, lehetőségeiket, fel­mérték a rendelkezésükre álló erőket és munkához láttak. Do­­mán Józseffel, a néptanács al­­elnökével a felhívás közzététele óta eltelt időszak eredményeit mérlegeljük. Szinte pontról pont­ra követjük a vállalásaikat s jó­érzéssel nyugtázzuk, hogy nem telt tétlenkedéssel az idő, van bőven, amit a megvalósítások so­rába lehet jegyezni. Az Olt fe­lett építendő hídhoz beszerezték az anyagot, Jenőfalván haszná­latba adtak már egy pallót. A beütemezett 36 km útjavításból Jenőfalván és Szenttamáson két utcányi készült el — ez csak a kezdet. Kiosztották az Ott med­rét, 25 OQO l©­ értékű vízvédelmi munkát végeztek. Szenttamáson rendbe tették a szeméttárolót, ezután kerül sor a karcfalvira. Madicsafürdőn 600 fenyőcseme­­tét ültettek el, megtisztították a közkedvelt szórakozó és kirán­dulóhely környékét. Hokipálya é­­pült a községközpontban, a mun­ka tovább folyik, tekepályával egészítik ki az iskola udvarán lévő sportbázist. A tél beálltáig Szenttamáson is elkészül a hoki­pálya, megkezdték az anyagbe­szerzést. A főút mellett kitisztí­tották a sáncokat, a lakosság szombatonként a kapuk előtt megsepri az utat. Ezernél több gyümölcsfát ültettek a tavaszon. Több tonna ócskavasat gyűjtöt­tek, amit ezután szállítanak el, más újrafelhasználható anyag­ból is (papír, üveg) adtak át már az átvevőnek. Az öt millió tejes hazafias munkavállalás a két jégpályából, a jenőfalvi óvodá­ból, a hidak építéséből, közutak javításából stb. bőven kivere­kedik. Az idén 50 hektár földterületet javítottak fel, adtak vissza a me­zőgazdaságnak, 100 hektáron végeztek bokorírtást (most is dolgoznak a jenőfalvi dísz te­rületén) a 10 legelői­ltatából elkészült 5, az állatok nyári szállásait idejében megépítet­ték. 50 tonna műtrágyát szórtak ki a legelőkre. A szerződéskötésekkel, az ön­ellátási program megvalósításá­val sem állnak rosszul, az u­­tóbbi három évben lényegesen növekedett a községben az ál­latállomány, ami lehetőséget te­remt az állam iránti kötelezett­­ségek hiánytalan teljesítéséhez. A háztáji művelésében, a zöld­ségterme­sztésb­en is lényeges fordulat állt be, minden család ami törekszik, hogy megtermel­­­ie magának mindazt, amit a vidék éghajlata megenged. A községet járva bárig meg­győződhet, hogy a karcfalviak szeretik a rendet és tisztaságot, de túl engedékenyek lennénk, ha csak a küllem alapján mon­danánk ítéletet. Jónéhány köz­épület kapuja mögé nézve mást is lát a betekintő szem. Az üzletek például rendezettek, tiszták, d© a hátsó udvarokon sok helyen felgyült a szemét, omladozó melléképületek nem illenek oda, a kerítések bedőle­­döztek. Az Olt medrét szegé­lyező fűzfáikon nylantasakor­ csüngenek, itt-ott még a sze­metet is beleöntik a vízbe. Ez persze az egészségügyieket is zavarja — újabb medertisztítá­si akcióra van tehát szükség­ A községben a környezetvédelmi nap munkálataira (június 5) ké­szülnek, alkalom ez arra, hogy a község­szépítésben arra is ki­­terjed­jen a szarcfalviak figyel­me, ami a megvalósítások hosz­­szú jegyzékéből kimaradt. Végezetül szóljunk a közrend­ről — ez is egy pontja a ver­senyfelhívásnak. Sajnálatos e­­semény, a községben történt bicskázások, gyilkosság kap­csán kell­ szólnunk erről. Az ál­ésnak mondja, hogy bizony a­­­zért fekete pont jár, a közrend erősítéséért fokozni kell a ne­velő tevékenységet, tartalmas művelődési rendezvényeikkel já­rulhatnak hozzá a tudatformá­lás elmélyítéséhez, embertár­saink iránti tisztelet kialakításá­hoz. A községben is elég szá­mottevő az italfogyasztás, bálo­kon, összejöveteleken akadnak rendzavarok, duhajkodók. A tvarcfailv, felhívás tehát többre kötelezi a karcfalviakat, és a számadásig még van idő szépíteni az eredményen — minden vonatkozásban i­s Következő őrjáratunk, ame­lyik a Vízügy, Jáköz, Erdészet, Sportvadászok és -horgászok egyesületének megbízottaiból áll megyénk folyóinak, patakainak tisztaságát ellenőrzi. FERENCZ IMRE REBENDICS JÓZSEF KRÓNIKA Tegnap (s valószínű az utóbbi napokban is) arra le­hettek figyelmesek Balánbá­­nya látogatói, hogy a város bejárata előtt bulldózer e­­gyenget egy nagy halom föl­det az Olt partján. Meg is kérdeztük Papp András elv­társat, a néptanács alelnö­­két, nem-e valami közérdekű akcióról van szó, mert min­denképpen dicséretes dolog­nak tartanánk, ha végre ne­kiláttak volna az Olt partja rendezésének. Hogy aztán bővebbet is megtudhassunk a kérdésről : a városi népta­nács nemcsak az Olt partját kívánja '9y rendezni (termé­szetesen folyamatosan és az erőkhöz mérten), hanem je­lentős mennyiségű termőföl­det kíván visszahódítani a vízfolyásoktól. Pillanatnyilag is mintegy hektárnyi „Olz-fo­lyást" töltenek, hogy később zöldséget termeljenek rajta. Mert ha igaz, hogy minden tenyérnyi föld aranyat ér, ak­kor ez Bálán­bányán, mélyen a hegyek között kétszeresen igaz. Illesse hát elismerés a­­zokat, akik a városi népta­nács előrelátó irányítása alatt nemcsak szépítik, hanem gazdagítják is otthonukat. De erre az igyekezetre vall sok egyéb is ebben a fiatal városban: nagy iramban ja­vítják az utcákat, pihenő par­kot építenek a város alsó ré­szi negyedekben, virággrup­pokat mindenütt a blokkok között , hogy még egy új­donsággal is szolgáljon a krónikás : terasz-cukrászdát fejeznek be a napokban a város gyermekeinek. Amit máris nagy figyelemmel kö­vet és vár a kíváncsi nebuló­­sereg : gyermeknapi utófi­­gyelmességként veszi a fel­nőttektől és valóban örvend neki. ZÖLD LAJOS VIlAG PROLETÁRJAI, EGYESOUETEW1 p­om AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XVII. évfolyam 129. (4511.) szám 1984. JÚNIUS 1., PENTEK Ara : 50 bani ­ Újabb szolgáltatásként a gyergyószentm­iklósi sütőipari egység is bevezette a házike­­nyér-sütést a rendelőik által ho­zott lisztből. (Rendelés és a liszt beadása kedden 7—11, a kenyér átvétele szerdán 8—12 ó­­ra között történik­) . „A klub rendelkezésükre áll" akciósorozat keretében a székelyudvarhelyi ifjúsági ház­ban az Agráripari Líceum mű­kedvelőit követően tegnap a Fa- Fém kisipari szövetkezet együt­tesei és szólistái mutattak be változatos műsort. Este pedig a m­unicipiumi művelődési házban a helyi zenei sítől a növendékei­nek szimfonikus hangversenyé­re kérek sor. • Tegnap délelőtt a tusinód­­fürdői művelődési házban - Festői Románia sorozatban Vál- Községközpont — művelődésközpont A címbeli kijelentés magától érthetődik. Annak idején a területi adminisztratív átszervezéssel nyilvánvaló volt a cél : a kijelölt köz­­ségközpontok gazdasági-társadalmi téren centrumai legyenek a kör­­behatárolt vidéknek, falunak, falvaknak Azóta nyilvánvalóak min­denik községközpontban a gyarapodás jelei a mezőgazdaság és az ipar terén, az egészségügyi és iskolahálózatnál, más szociális léte­sítményeknél, így a művelődés vonatkozásában is. A községek szék­helyei majd mindenhol a legrangosabb művelődési rendezvények székhelyei is, úgy hogy közben a hozzátartozó települések is élik a maguk önálló kulturális életüket Néhány helyen új művelődési ott­honok épültek (Dánfalva, Csomagolva, Fenyéd), másutt bővítették a meglévőket, gyarapodott felszereltségük, képtárak, tájmúzeumok lé­tesültek, stb. Általában a községközpontokban tevékenykednek a leg­rangosabb együttesek, az amatőrizmus minőségi szintje ezekben a legmagasabb. Sajnos viszont hogy nem mindenütt. Mert találni olyan községi székhelyeket ahol a központ jóval kevesebbet mutat fel, hallat magáról mint a hozzátartozó kisebb falvak­ Emlékeztes­sünk csupán Csikszentgyörgy példájára, közművelődése eltörpül a menas ági mellett, a szentábrahámiaké sem példamutató a cseke falviak, gagyiak számára, s ki ne hallott volna a csíkmadarasi folk­lór együttesről, a lá zárta ívi agitációs brigádról, vagy a máréfalvi műkedvelőkről. S említhetnénk más példákat is, ami bizonyság arra, hogy néhány községközpont közművelődés terén nem áll hivatása magaslatán, mint szervezője, irányítója az egész község kulturális életének. Természetesen minden vidéknek, helységnek mások és mások a tradíciói ilyen téren. A farkaslaki színjátszás melett mindég életképes volt a szentléleki, kecseti, más művészi formációknál is, a legutóbbi időkig is a két Sófalva közművelődése nem volt lépés­­hátrányban a községközponthoz viszonyítva. A hagyományoktól füg­getlenül viszont, tény és való, a községközpontnak mindenhol a művelődés központjának kell lennie, úgy hogy a hozzátartozó tele­püléseken is pezsgő a szellemi élet, népi egyetemek kurzusai mű­ködnek, művészeti csoportok, lehetőleg minden ágazatban. Külön­­ben is, semmilyen nemet vagy mincsent nem lehet magyarázni a ha­gyományokkal. Mondják egyik felesik­ nagyközségben, hogy nincs tradíciója a színjátszásnak. De mikor lesz, ha megelégszenek ennek hangoztatásával ? Nálunk nem tudnak táncolni, mondják egyik gyergyói nagyközségben, s milyen érdekes a szomszéd községekben mind tudnak, évtizedek óta színpadra áll az együttesük, tánccso­portjuk. S ismét példálózva miként teremtett magának például Cso­­mafalva hagyományt majd mindenben ? Úgy, hogy nekiálltak dol­gozni, s egyik esztendő eredményére alapozva léptek mindég tovább. Mert visszalépni is könnyű, s akkor oda a hagyomány, mint történt az a Sóvidéken, ahol évtizede még a televízió is kiszállt filmezni híres folklórcsoportjaikat, s mára csupán híre maradt, sóhajtozó felemlítése a voltnak... Ismételjük meg hát : a községközpontnak a művelődés központ­jának is kell lennie- S a fogalomba nemcsak az irányítás, szervezés tartozik bele, hanem a kiemelkedő művelődési rendezvények rend­szeresítése. Gondolunk itt a hivatásos együttesek vendégszereplé­sére (több község panaszolja a hivatásosak elmaradását, akkor amikor Csomafalván évente öt színház fordul meg), az országos fesztivál községi szakaszának rangos megszervezésére, néprajzi gyűj­temények létrehozására, a tudományos egyetemek vendégelőadói­nak meghívására, különböző tájjellegű vetélkedők szervezésére stb., és egészen olyan „apróságokig", mint például a kelléktár létesítése a községközpontokban, ahonnan bármikor kölcsönözni tudnak a hozzátartozó falvak műkedvelői. Vagyis a művelődés vonatkozásá­ban is központnak kell lennie a községszékhelyeknek. Legtöbb helyen így van, s kívánatos, hogy így legyen mindenütt. Gyermekeinket köszöntjü­k „A holnap nemzedéke vagyunk mi - ifjú­­váltás -a szivünkben égő vággyal. És alkotásaink gyümölcsévé telítjük a Mát s Jövőnk közel már, ránk hull ösztönző fénye, és hív, miként a csillag". (ALEXANDRU ANDRIŢOIU) (Gyermeknapi összeállításunk a 2. oldalon) hírek-hírek - hírek - hírek - hírek U­ tozások Hargita megye gazda­­sági és turisztikai térképén cím­mel hangzott el vetítettképes, vonzó előadás. • Karcfalván is­­ramban ha­lad a helyi termelő, felvásárló és áruforgalmazó szövetkezet egy újabb szakosított boltjának a berendezése, felszerelése. A napokban már meg is nyílik a mezőgazdasági szerszámokat, kellékeket nagyobb választékban forgalmazó szaküzlet­­, a köz­­ség és a hozzzátartozó falvak gazdálkodóinak megelégedésé­re. Gyermekszáj - Pistike, ma van a ti napotok, milyen ajándé­kot szeretnél kapni. — Azt szeretném ,ha ki­kapnák a nyári vakációt.

Next