Hargita, 1984. szeptember (17. évfolyam, 207-232. szám)

1984-09-01 / 207. szám

A­ z elmúlt hónap kiemelkedő fontosságú eseményét az 1944. augusztusi antifa­siszta és antiimperialista, tár­sadalmi és nemzeti felszabadító forradalom 40. évfordulójának megünneplése jelentette. Ha­zánk története sorsdöntő fontos­ságú eseményének méltó kö­szöntéséért munkálkodott nem­zetiségi különbség nélkül az or­­szág egész népe, ki-ki legjobb tudását nyújtotta munkahelyén hogy a maga többletadásával is gyarapítsa eredményeinket, hozzájáruljon az idei, valamint az egész ötéves terv előirányzat­tai jó körülmények közötti tel­jesítéséhez. Augusztusi sikereink, persze, nem állnak egymaguk­­ban, szervesen illeszkednek a­­zoknak az eredményeknek a so­rába, amelyet a felszabadulás óta eltelt 40 esztendőben, kü­lönösen pedig az RKP IX. kon­gresszusa utáni években értünk el a párt és főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs biztos kezű vezetésével. Szocialista hazánk gazdag megvalósításait egyéb­ként sokatmondóan érzékelteti az a nagyszabású kiállítás, a­­mely közvetlenül az ünnep elő­estéjén nyílt meg a fővárosban Ragyogó számvetést készített e kokszok eredményeiről Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk fő­­titkára, köztársaságunk elnöke a Román Kom­mui­sta Párt Köz­ponti Bizotsága, a Nagy Nem­zetgyűlés és a SZDEF Országos Tanácsa augusztus 22-i együt­tes ünnepi ülésszakán mondott nagyszabású beszédében. Rend­kívül gazdag ez a mérleg, a gazdasági-társadalmi élet min­den területén olyan kiemelkedő sikereket értünk el, amelyek a világ leggyorsabban fejlődő or­szágai közé emelték Romániát, s megteremtették a dolgozók új életminőségének alapjait. Négy évtizedes megvalósításaink fel­jogosítanak a jogos optimiz­musra, birtokukban magabiz­tosan tekinthetünk szabadsá­gunk ötödik évtizede nagy fel­adatai elé, amelyeket rövidesen a párt XIII. kongresszusán kör­vonalaznak. Az Államtanács határozata értelmében méltán illett© elis­merés szocialista építőmunkánk élenjáróit, elsőként éppen Nicolae Ceauşescu elvtársat, a­­kit hosszas és ragyogó forra­dalmi tevékenységéért, a párt és az állam élén kifejtett gyü­mölcsöző munkásságáért kitün­tettek Az antifasiszta és antiim­perialista, társadalmi és nemze­ti felszabadító forradalom 40. évfordulója emlékéremmel. Az ünnep alkalmából a párt- és államve­zetőség tagjait ugyan­csak kitüntették az említett em­lékéremmel. Kitüntetési ünnepsé­g58 küldöttség vett részt Nicolae Ceauşescu elvtárs találkozott és véleménycserét folytatott szá­mos küldöttség vezetőjével, köz­tük Li Xiannian elvtárssal, a Kí­nai Népköztá­rsa­s­ág elnökével, aki az elmúlt napokban állami látogatást tett hazánkban. A gazdasági-társadalmi élet időszerű feladatainak megol­dásához érték©sen hozzájárul­tak az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának augusztus 10.-i és 29.-i ülései. Legutóbb fontos gazdasági kérdésekről határozott a Politika, Végrehajtó Bizottság, amelyek szavatolják a munkatermelékenység növe­lésére, a hangsúlyozott anyag és energiatakarékosságra stb. ki­Nagy ünnepünk köszöntésére rangos tudományos ülésszak színhely© volt Csíkszereda, ahol számos megyénkbeli és meghí­vott előadó méltatta szakdolgo­zatában az esemény jelentősé­gét, ismertette a 40 év meg- ,­valósításait. Ez utóbbit egyéb­ként jól szemlélteti a Dicső, fé­nyes évek jeligével a Csíksze­reda­ Múzeumban megnyílt és jelenleg is nyitva tartó kiállítás, amely hű tükre gazdasági-társa­dalmi előrehaladásunknak, a­­mely tájainkon is a IX. kongresz­­szust követő években vált ki­­hangsúlyozottá. Az ünnep elő­estéjén a Haza Védelme érdem­rend I. fokozatával tüntették ki a megy© hazafias gárdáinak heves zászlaját. A Csíkszeredában megtartott ünnepi díszgyűlés, majd pedig a megyénkbeli dolgozók szín­­pompás augusztus 23-i ünnepi felvonulása sokatmondóan bizo­nyította megyénk dolgozóinak szilárd felzárkózását a párt­ás főtitkára köré, ismételten kidom­borította az itt élők azon szi­lárd elhatározását, hogy töret­lenül valóra váltják a párt és az állam bel- és külpolitikáját. A díszgyűlésen és a felvonulá­son a megyénkbeli dolgozók ki­nyilvánították teljes egyetérté­süket azzal a határozattal, hogy az RKP XIII. kongresszusán Nicolae Ceauşescu elvtársat vá­lasszák meg újból a párt magas főtitkári tisztségébe. Az ünn©p jegyében zajlottak le a hónap kulturális esemé­nyei is, mindenekelőtt a megye képzőművészeinek Négy évtized a haladás útján címen Csíksze­redában megnyílt reprezentatív tárlata. Idén 24 képzőművész gyűlt össze Gyergyószárhegyen a Ba­rátság alkotó tá­borban. Emléke­zetes esemény színhelye volt au­gusztusban a köröndi Arcsó, a­­hol ismét megtartották a ha­gyományos kerámiavásárt. SZÁNTÓ MIKLÓS Augusztusi számvetés­ űek voltak az ország valameny­­nyi megyeszékhelyén , köztük Csíkszeredában is ahol ál­lamelnöki rendelettel magas kitüntetéseket nyújtottak at egyes illegalitásbeli párttagok­nak, pártaktivistáknak, a kü­lönböző munkaterületek élen­járó dolgozóinak, többüknek pe­­dig átadták a felszabadulási emlékérmet. A felszabadulásunk 40. év­fordulóira tiszteletére szerve­zett ünnepségek az augusztus 23.-i felvonulással tetőztek. Nagyszabású felvonulásra és katonai díszszemlére került sor a párt- és államvezetőség, Nicolae Ceausescu elvtárs rész­vételével a fővárosban. A haza kommunista jövőjébe vetett bi­zalom jegyében sorra került se­regszemle ismételten erőteljesen bizonyította a dolgozók szoros egységét a párt és főtitkára, Nicolae­ Ceausescu elvtárs kö­rül. Hazánk, államelnökünk osz­tatlan nemzetközi tekintélyéről tanúskodik, hogy felszabadulá­sunk évfordulójának ünnep­ségein 112 országból összesen dolgozott programok követke­zetes életbeültetését. A hónap krónikájához tartozik a hazai sport ragyogó olimpiai mérlege: sportolóink minden eddigi teljesítményüket felül­múlva ragyogóan helytálltak a XXIII. Nyári Olimpián, össze­sen 53 éremmel - 20 arany, 16 ezüst, 17 bronz - tértek haza Los Angelesből. Az ország valamennyi lakójá­hoz hasonlóan megyénk magyar és román nemzetiségű dolgozói is kiemelkedő munkasikerekkel köszöntötték az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelmének 40. évfordulóját. A nagy ü­nnep tiszteletére szá­mos ipargazdasági egységünk határidő előtt teljesítette nyolc havi tervét, jelentős mennyiségű többletterméket juttatva így a nemzetgazdaságnak. Jelentős megvalósítás fűződik a Csík­szeredai Traktorgyár munkakö­zösségének nevéhez . Augusztus 23 tiszteletére elkészítették a 25 ezredik, megyeszékhelyünkön gyártott traktort. Korszerűsítést főjavítással... (Folytatás az 1. oldalról) az úton egyszersmind „el le­het hárítani” az erkölcsi ko­pást Ígyhát a főjavítások ha­tékonyságát, ered­m­én­ye­s­s­é­g­ét a költségráfordítás, a javítási idő­tartam nagysága valamint a kor­szerűsítési fok méreteivel „érté­kelhetjük". Megyei viszonylatban elmond­hatjuk, hogy a szóbanforgó is­mérvek alapján kielégítőnek tartható a főjavítási tevékenység, így a vonatkozó tervfeladatot maradéktalanul sikerült tel­jesíteni, egyszersmind jelen­tős költségmegtakarítást el­érni. Az egy berendezésre jutó átlagos főjavítási költség csök­kentése terén jó eredményeket értek el a székkelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész és Mat­ricagyárban, a Geológiai Kutató és Feltáró Vállalatban, a vla­­hicai Vasipari Vállalatban, a gyergyószentmiklósi Bútorszövet­­avarban, a Csíkszeredai Gyap­­júfonodában és másutt. Előfor­dultak azonban olyan esetek is — a balánbányai Bányavállalat­nál, a Csíkszeredai Házelemgyár­­nál, az Állami Mezőgazdasági Vállalatnál stb. —, hogy nem si­került beleilleszkedni a megsza­bott költségkeretbe. Mindenek kapcsán utalnunk kell arra, hogy a főjavítási költségek tényleges alakulása végsősoron — és köz­vetve — azt a módot tükrözi, a­­hogyan megszervezték a s­zóban­­forgó tevékenységet, Így rend­szerint azokban az egységekben mutatkozott kedvezőnek a költsé­gek alakulása, ahol saját erő­ből igyekeztek megoldani a pót­alkatrész és gépelem-gyártást, az import helyettesítést. Példa­ként említhetjük meg a gyer­­gyószentmiklósi Bútorszövetgyá­rat, ahol a festőgép átlagos fő­javítási költségét az előirány­zotthoz viszonyítva 300 ezer lej­jel sikerült csökkenteni, a Geo­lógiai Kutató és Feltáró Válla­latot, ahol a traktoroknál 71 ezer, a fúróberendezéseknél pe­dig gépenkénti 55 ezer lejes megtakarítást értek el- A székely­­udvarhelyi­ Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyárban a fémmegmunkáló berendezések e­­setében a főjavítások költsége gépenként átlagosan 40 ezer lellel volt kisebb a kiszabottnál. Közismert, hogy nem, min­degy, mennyi ideig esik ki a termelésből a főjavítás okán az egyik vagy a másik berendezés. Ha sikerült lecsökkenteni a javí­tási időtartamot hamarabb mű­ködésbe állhat az a gép, azaz többlettermelés elérésére nyílik lehetőség. Ellenkező esetben vi­szont zavarok keletkezhetnek a termelés menetében. Ami me­gyénk gazdasági egységeit ille­ti, általában sikerült tiszteletben tartani a normázott főjavítási i­­dőtartamot. Szépszerivel akad o­­lyan vállalatunk, ahol jelentős időcsökkentést jegyeztek : a szé­kelyudvarhelyi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyárban a híddaruk főjavításánál 6, a ra­kodógépekénél pedig 9 napost, a bálán­bányai Bányavállalatban 7 napost a flotációs malomnál- Sajnos azonban, hogy adódtak jelentős túllépések is : a Mező­­gazdasági­ és Élelmiszeripari Szakosított Szállítóvállalatnál a tehergépkocsik esetében 16 na­pos időeltolódás mutatkozott, a Csíkszeredai Vasúti Építőanyag­­kitermelő Vállalatnál pedig 29 napos stb. A vázoltak arra hívják fel a figyelmet, hogy minden egyes vállalatban megkülönböztetett fontosságot kell tulajdonítani a főjavítások megszervezésének, kezdve az előkészületektől, a próbabejáratásig. Mindenekelőtt a javítási időtartam betartására kell ügyelni, s a főjavítást úgy elvégezni, hogy az egyszersmind az adott gépi berendezés korsze­rűsítését is eredményezze. Más­képpen fogalmazva I© kell mon­danunk a főjavítás fogalmának ,,hagyományos” értelmezéséről, és úgy kell tekintenünk e tevé­kenységet, mint a gépi berende­zések működését tökéletesítő fo­lyamatot ! Lesz vízvezeték Csomafalván... (Folytatás az 1. oldalról)­mogatta az elképzelést, elvégre a vízhálózat az egész falukö­­zösség javát, egészségét, kényel­mét szolgálná. Közgyűlésen ál­lapodtak meg abban, hogy csa­ládonként 1000 lej legyen a hozzájárulás, csakhogy amikor a konkrét tettekre, azaz a fenti összeg lefizetésére került sor már alább hagyott a buzgólko­­dás, ak­a 800 család jelentette be igényét és ebből sem minde­nek szette ki a részét. Ezzel ma­gyarázható, hogy a vízvezetés munkálatainak megkezdés© kés­­leleodik, amit eddig kézzelfog­ható ténynek könyvelhetnek el, az a 840 000 lejre vásárolt cső­vezeték. Az eddig befolyt pénz teljes egészében ráment a csö­vekre, sőt más forrásokhoz is kellett folyamodni, a közfürdő építésére szánt pénzzel is fel kellett pótolni a csövek árát. Hogyan tesz tovább ? Nyilván találnak megoldást a község ve­zetői elsősorban a pénzbeli hoz­zá járuló® teljes összegének be­vétele lendítheti előre a vízveze­ték ügyének alakulását. Ha ió volt a mosdótól eddig, jó tesz ezután is - mondják a kétkedők, azok, akik elzárkóz­nak a falufejlesztés e sürgető tennivalója elől. A polgármes­ter mégis bizakodó, remélhető­leg sokan megváltoztatják ál­láspontjukat, és amikor konkré­tumot látnak ők is melléállnak a dolognak. A sáncok ásásához megkezdték az előkészületeket, hozzáfognak a megvásárolt cső­vezetékek szigeteléséhez, a sáncásó gépet is megszerezték és előreláthatólag jövő tavasz­­szal munkához láthatnak. Ideje is — tegyük hozzá — s bízzunk benne, hogy az egyébként az új iránt fogékony csomafalviak minél előbb megvalósítják régi álmukat, mert ezt nem másnak, önmaguknak, önmagukért teszik. Kötelező a szakmai optimizmus? (Folytatás az 1. oldalról) a maiak csavarognak... Végül ez a lány is megkapja helyét: szakiskolába kerül, felszabadul, dolgozni fog. (Nem újdonság, ha mondom : nem mindenkinek tetszik az iskola. Ebben az újak megegyeznek a hajdani­­ isko­lakerülőkkel.) Még valami, amiért n­em sza­bad megfeledkezni az egyéb­ként kötelező szakmai derűlá­tásról ; ha netán mégis, akkor elev© lemondtam arról, hogy segíthetek egy gyermeken, aki pillanatnyilag irányt vesztett. Van ilyen is, és én nem mon­dok le róla. Apja meghalt, sok­szor látom, bánkódik. Mondja ■s : nekem már mindegy, nincs miért küzdenem. Hát létezik egy nyolcadikosnál ekkora fá­sultság, közöny ? Gyakran be­szédetek a gyermekkel. Min­denről, amit a helyzet, a talál­kozás alkalmisága sugall. Tud­tam s tudom, hogy erős egyéni­ség. Tetteiért minden körülmé­nyek között vállalja a felelőssé­get. Nem mondhatom, hogy bi­zalmasává fogadott, de hogy hallgat rám, azt igen. Tán ro­­konszenvemet érzi, s hogy nem hagyom elmagányosodni. Mon­dogatom neki : jó mesterember legyen belőled, a kézügyességed megfelelő, az észjárásod is- Egy időben attól tartottam, nehogy rossz társaságba keveredjen. De nem : megállapodtunk abban, hogy rendesen jön iskolába, s az alapvető szabályokat betart­ja. Elköszönünk Gedő Lajostól, neki van igaza. Mindazoknak, a­­kik vakáció testén egyre töb­bet tűnődnek a tanuló, az osz­tály, az iskola ehhez hasonló történetein, és nem hátrálnak, nem engedik kezükből azt a gyermeket, mondván : ezzel sen­ki se bír. A kimentés gyenge­ségük beismerése lenne. Ilyesmikben pedig föleséges, káros mindenféle beismerés. ----- VILLANÁSOK ----­ TOPLICAI FAGYLALT Nyár óta folyton unszolnak a gyermekek, hogy menjünk Top­­licára. Hiába próbálom lebe­szélni őket, hiába hivatkozom arra hogy hideg már a víz a Bánffyban. Mehetnék­ük tit­ka : a toplicai fagylalt. Hogy ők életükben nem ettek olyan ízletes eper, málna vagy vanília fagylatot, mint ott a nyáron. Méghozzá olcsón, 1,50 lejért darabját. Számolgatták, fagylaltonként 2,50-et takaríta­nánk meg az utazással. És eb­ben még nincs is benne a ma­­­na eszencia kellemes íze, zama­­ta. Egyelőre elmarad az út, ám azóta is rejtély számomra, miért kell a Csíkszeredai gyerekeket folyton négy lejes fagylalt­lélé­vel traktálni (aminek - a járdán fejelhető nyomok szerint - leg­alább fejét eldobják), ha ol­csóbb és ízletesebb, gyomruk­hoz mért adagokkal járhatnának kedvükben a tejipariak. (Bor­bély László) CSIGALASSÚSÁGGAL... Szép a balánbányai kantin-ét­­terem, látszik, hogy amikor é­­pítették érvényesültek az eszté­tikum követelményei is a belte­rületének rendezésénél. Persze egy kantin akkor a legszebb ha zavartalanul funkcionál, ha gaz­dag az ételválaszték, ha meg­elégedettek a fogyasztók. Nos, szerda délben nem voltak azok. Nem a menü miatt, mert válo­gatni­­ lehetett disznó- és marha­sült, párizsi szelet stb. között, csemegének szép fánkok piros­­látták a pulton. De rém lassú volt a kiszolgálás, lassú volt a tálalás, felgyűlt a sor a tálaló pultoknál, a kasszánál. Hiány­zott­ a kasszagép is, így a pénz­táros kézzel bütykölte a számlá­kat, nem volt elég tányér stb. Lehet, hogy ez csak szerda dél­ben volt így, mérges kifakadások is elhangzottak a sorból (pedig sokan sem voltunk), de az tény, hogy sosem szabadna előfordul­nia. Mert bent a konyhán ép­pen elegen voltak, hogy gyor­sabb legyen a kiszolgálás. (Bá­lint András) ÜVEGAJTÓK Készül az új üzletsor a gyer­gyószentmiklósi Bucsin negyed­ben. Tetszetősek, építészeti meg­oldás szempontjából is válto­zatosak a terelőút melletti tömb­házak, ugyanúgy a földszinten elhelyezett üzletek is a korszerű­ségre vallanak. Nincs szándé­­komban­ kifogásolni az építők, tervezők elképzeléseit, azt vi­szont kétségbe vonom, hogy az üzletek, lépcsőházak bejárati ajtói időtállók lesznek. Igen, mert a keret nélküli üvegajtók ki-bejáráskor csapódnak, köny­­nyen eltörhetnek. Pláne télen, mikor jég képződik alattuk, ne­hezebb lesz nyitogatni. Gyakor­latból tudjuk, hogy a masszív fémkeretbe helyezett üvegajtók­nál is gyakori a törés, hát még az ilyen esetben ? Lehet, hogy ok nélkül vagyok borúlátó, bár úgy lenne, hogy hosszú ideig épen maradnak az üvegajtók! (Rebendics József) EGY KIÁLLÍTÁS VISSZHANGJÁUL... Már bezárult a kisipari szö­vetkezetek nép- és iparművésze­ti kiállítása, amelyet néhány héttel ezelőtt a Csíkszeredai Mű­velődési Ház kistermében te­kinthettünk m­eg.. De a kiállítás­ról még beszélnék, éppen teg­nap hozta szóba valaki, di­csérve az újat, amit a Hargita Művészete kisipari szövetkezet tervezői elsősorban a textília te­rén hoztak. Valóban , remek szőnyegeket faliszőnyegeket, térítőket mutat­tak be, a látogatókat bizonyá­ra meglepte az eddigiekhez ké­pest szokatlanul gazdag és ár­nyalt színvilág, változatos kom­pozíció és technika, az újítás, a fantázia és az ízlés harmó­niája. Sokak tetszését pedig az apró bútordarabok vívták ki. Szóvai, ez a kiállítás is bi­zonyította, hogy a szövetkezet milyen lehetőségekkel rendelke­zik a közismert kerámia mellett, hogy milyen tehetséges, felké­szült tervezői vannak. (Váli Jó­zsef)

Next