Hargita, 1984. december (17. évfolyam, 285-310. szám)

1984-12-01 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XVII. évfolyam 285. (4667.) szám 1984. DECEMBER SZOMBAT Ara : 50 bani „Fokozzuk az energia- és anyagforrások vissza­nyerésére és újrafelhasználására irányuló tevékenysé­get. Ezen az alapon kell biztosítanunk sok szektor­ban a nyersanyagszükséglet 50 százalékát, sőt, több mint 50 százalékát." Az RKP XIII. kongresszusán NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs által előterjesztett Jelentésből Másodlagos erőforrás — elsődleges figyelem Székelyudvarhelyen néhány nappal ezelőtt nagyszabású ta­nácskozást szerveztek a kisipa­­rna­­, amelyen a megye különbö­ző szövetkezeteinek és a külön­böző részlegeknek, osztályoknak a képviseletében több mint nyolcvanan vettek részt. A köz­ponti téma : a másodlagos a­­nyagok fokozott értékesítése, nem mellékterületként, hanem a szövetkezet tevékenységének e­­gyik lényeges vonatkozásaként. Míg ugyanis mostanig a másod­lagos anyagokból készített ter­mékek részaránya össz-szövet­­kezeti szinten mintegy 2-3 száz­­­zalékot tett ki, addig ennek már a következő esz­tendőben el kell érnie a harminc százalékot. Nem véletlenül hívták tehát meg a tervezőket, a kreációs részlegek dolgozóit is erre a tanácsko­zásra , nem, mert az ő feladat­körük, hogy keresve-kutatva a másodlagos anyagok jobb fel­­használásának a lehetőségeit, újabb termékkel bővítsék a ter­mékszerkezetet. Ugyancsak a ta­nácskozás nyomán az eddiginél még alaposabban megszervezik a másodlagos anyagát gyűjté­sének, raktározásának egész rendszerét. Csíkszeredában már az elmúlt napokban megkezdték a különböző műhelyeit mara­dékanyagainak a felmérését és pontos statisztikát készítenek az összegyűjtött másodlagos anyag­mennyiségekről, majd Csíkszere­da után, a gyűjtés-raktározás legjobb tapasztalatainak a bir­tokában, magasabb színvonalra emelik ezt a tevékenységet a megye valamennyi városában. Persze, a szövetkezeti munka mostanig sem nélkülözte a má­sodlagos anyag-értékesítést, és ha ezt lebontanánk alapirány­vonalaira, akkor három fő vo­nulat bontakozna ki: a saját másodlagos anyagkészlet fel­­használása (e terület korszerű­sítését, hatékonyságának foko­zását tűzte célul elsősorban az említett tanácskozás); más gaz­dasági egységektől kapott (át­vett) másodlagos anyagok érté­kesítése ; a hosszú használati idejű háztartási gépek átvétele, felújítása és újraértékesí­ése (hisz ha egy kissé bővítjük a kört, akkor a már használhatat­lan háztartási gép is­­ másod­lagos anyagi A­­zoknak az álta­lános gazdasá­gi elképzelések­nek, terveknek a tükrében azon­ban, amelyek jóval nagyobb szerepet szánnak a másodlagos anyagok nyersanyagforrásként való felhasználásának, a mos­tani eredmények csak alapnak tekinthetők és várható, hogy már az év végéig az ilyen termelést több mint 25 millió lejjel növe­lik. E tekintetben, különösen az említett három vonatkozás kö­zül az első kettőben, a székely­udvarhelyi kisipari szövetkeze­tek - a Cipész és a Fa-Fém - jeleskedtek, ami meg a háztar­tási gépek újraértékesítését ille­ti, a toplicai Coliman szövetke­zet jár az élen a maga 2-13 százalékos tervteljesítésével. A gyergyószentmiklósiaknál viszont gyakorlatilag a holtpontról sem mozdult el ez a tevékenység­­, itt kétségtelen szükség van a szövetkezetiek jóval bátrabb piackutató, az új szolgáltatást (Folytatás a 2. oldalon) SZÉKEDI FERENC KRÓNIKA Zuzmarások a fák, ismét hó pilinkázik, köd szitál a Gyer­­gyói-medencében. Az utakon alig látni öt méterre a sűrű köd miatt. Itt az ajándékok hó­napja, csúcsszezonra készülnek a kereskedők, hogy minél öröm­telibb lehessen az év vége, nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is. Minden nap meglepetéseket tartogat majd. A termelő, felvásárló és áru­­forgalmazó szövetkezetek gyer­­gyószentm­iklósi lerakatánál már megkezdték a szaloncukrok ki­szállítását a községi boltokba. Tegnap 7000 kilót küldtek ki és további szállítmányokat várnak, hogy jusson elegendő minden­kinek a télifára valóból. Tizen­ötezer kiló édesipari termék — cukorka, csokoládé - érkezett a bukaresti, brassói és temes­vári gyárakból. Újabb szállít­mányokat várnak a napokban. Nem is szólva a játékokról, a­­melyekkel úgymond, túlzsúfol­ják a községi egységek polcait. Bővebben szóltunk a gyerme­keknek szánt árucikkekről, de egy pillanatig sem jelenti azt, hogy a felnőtteket elhanyagol­nák a szövetkezeti kereskedők. Vogontételben érkezett ipari árucikk — ruhanemű, kozmeti­kai cikkek stb. —, úgyhogy ilyen szempontból is bő választékra számíthatunk decemberben. Tény : nagy a sürgés-forgás a lerakatban, gondtól redőzöttek az arcok, ami viszont nekünk sok örömet, szép ajándékcso­magokat jelent majd. ZÖLD LAJOS Az első sorokban országunk fiataljai ott voltak és ott vannak a haza nagy épí­tőtelepein. Az utóbbi évtizedek­ben nem épült olyan objektum, amely ne őrizné a fiatalok keze­­nyomát. Gondoljunk csak a Du­­na-Fekete-tenger csatornára, a­­melynek építésénél a fiatalok ezrei álltak helyt, derekasan ki­vették részüket a munkából. Me­gyénk üzemeiben, gyáraiban is ott idoljuk a fiatalokat, az a­­nyagi javak létrehozóinak első soraiban. Persze, hogy mi is örömmel vettük tudomásul a pártfőtitkári jelentést, mert ró­lunk is szólt, a mi munkánkról is számot adott. Tevékenységünk­ben fontos helyet foglal el az ifjak sokoldalú nevelése. Helyt­állásra, munkaszeretetre kell nevelnünk őket, olyan forradal­mi­­szegemben, hogy mindig ké­szek legyenek válaszolni a párt hívó szavára. A párt és a haza iránti hűség, ha­ ártalom­ lelke­sedés, az új iránti fogékonyság, a jövőbe vetett hit - íme, mi kell jellemezze a mai fiatalokat. Városunkban sokat teszünk a­­zért, hogy a fiatalok érvénye­sítsék kezdeményező készségü­ket, nagyobb részt vállaljanak a termelő munkából. Ugyanakkor szórakozásukról is gondoskod­nunk kell. Erre ad lehetőséget többek között az ifjúsági klub, ahol változatos tevékenység vár­ja a fiatalokat. Eszményképül élt előttünk pártfőtitkárunk, Nicolae Ceauşescu elvtárs forra­dalmi tevékenysége, fiatalos len­dülete, határtalan hazaszerete­te és munkabírása­­, az ő pél­dáját kell követnünk egész tevé­kenységünkben és rendkívüli öröm számunkra, hogy tovább­ra is ő vezet bennünket, újra­választásával a magas pártfő­­titkári tisztségbe hazánk ifjúságá­nak is leghőbb óhaja teljesült. SIMÓ LÁSZLÓ, a KISZ Székelykeresztúr városi bizottságának titkára ALAPOZÁS Most, amikor a dolgozók országszerte eredményeik szintesebbé tételével igyekeznek minél jobb tervteljesítési arányt elérni, a figye­lem egyben a jövő esztendei előkészületekre is irányul. Mondhat­nánk, a foglalatosság kétsíkú : egyrészt az időszaki teendők, felada­tok sikeres teljesítése és túlszárnyalása, másrészt olyan feltételek megteremtése, intézkedések foganatosítása, amelyek szavatolják a zökkenőmentes áttérést az 1985-ös tervmutatók teljesítésére. Ebben az összefüggésben nyomatékolnunk kell azt is, hogy az idei, illetve a jövő esztendei példás tervteljesítés nem egy gazdasági egységben meghatározó jelentőségű az egész ötéves terv előirányzatai megva­lósítása szempontjából. A nemrégiben lezajlott tervmegvitató közgyűlések jó alkalmat jelentettek az idei eredmények számbavételére, a még esedékes in­tézkedések foganatosítására, s főleg a jövő esztendei teendők fel­mérésére. Általában sikerült is körvonalazni a cselekvési irányvona­lakat, kitapintani azokat a gyakorlati módozatokat, intézkedéseket, amelyek megteremtik az eredményes(ebb) tevékenység konkrét ke­retét. Tény, hogy vállalataink döntő többségében a tervmutatók megalapozottak, s adottak a teljesítésük igényelte műszaki-anyagi alapok. A közgyűléseken elfogadott műszaki-szervezési intézkedé­sek pedig lehetővé teszik a rendelkezésre álló potenciál hatható­sabb­­ gyümölcsöztetését, azaz a termelés mennyiségi és minőségi teljesítményének további fokozását. Nyomatékolnunk kell ezt az ügyet, ugyanis az 1985-ös előirányzatok mozgósító jellegűek (külö­nösképpen a termelékenység vonatkozásában), s eleve megkövetelik az erők összpontosítását, a hatékonyabb eszközkihasználást, így hát az eredményesebb munka- és termelésszervezést. Arra is rá kell mutatnunk, hogy néhány vállalatban nem sikerült - legalábbis ed­­digelé nem - megnyugtató módon tisztázni, véglegesíteni a felada­tokat, a tennivalókat. Ez kétségtelenül hátrányos az előkészületek finalizálása szempontjából is. Olyan jellegű problémák is vannak, amelyek rendezése megköveteli a hathatósabb fővállalati támoga­tást, közbenjárást Az előkészületek kapcsán utalnunk kell az anyagellátásra, illetve az áruértékesítésre, mivel ez konkrét feltétele a termelés folyamatos és zökkenőmentes felfuttatásának. Nos, e vonatkozásokban megyénk jónéhány ipargazdasági egységében „időzavarban" vannak, azaz, a szerződések megkötésében késés mutatkozik, így míg az első év­­negyedi árutermelésre megkötötték az értékesítési szerződéseket a bányaipari egységeinkben, a székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkat­rész- és Matricagyárban, a Csíkszeredai Ruhaipari Vállalatban stb. addig a gyergyószentmiklósi Mechanikai Vállalatban, a Csíkszere­dai Fafeldolgozó Vállalatban, a toplicai kötöttárugyárban, a szé­kelyudvarhelyi Cérnagyárban és másutt igen alacsony a szerződés­­kötési arány. Ez a kedvezőtlen helyzet mielőbbi intézkedéseket köve­tel, tudva azt, hogy az árutermelési feladat szerződéses lefedezése nélkül problematikus a beszerzés véglegesítése, illetve a termelés technológiai-műszaki előkészítése is. Tehát: sürgős és hathatós ténykedésre van szükség ! Úgy, ahogy arra felszólít Nicolae Ceauşescu elvtárs a kongresz­­szuson elhangzott záróbeszédében : „Bőven van még tennivalónk, hogy az idei esztendőt minél jobb eredményekkel zárjuk és előké­szítsük az 1985-ös terv jó körülmények közötti teljesítését, s így a hetedik ötéves tervet a kongresszusi jelentésben felbecsülnél ma­gasabb eredményekkel fejezzük be." Jó ütemben halad az őszi mélyszántás a megye nyugati övezetében Tegnap a homoródszentmárto­­ni, a székelyudvarhelyi, a farkas­­laki, a bögözi és a székelyke­resztúri agráripari tanácsokhoz tartozó termelőszövetkezetekben több mint hatszáz traktor szán­tott és teljesítményük jóval meg­haladta a kilencszáz hektárt. Ha a hektáronkénti teljesítményeket nézzük, akkor a bögözi tanács­körzetben dolgozó mezőgépé­­szek vezetnek a traktoronként­ átlagos, 1,81 hektáros ütemmel, bár a többi egységben sem ma­radtak sokkal mögöttük. Első lá­tásra úgy tűnik, hogy ez a tel­jesítmény nem nagy, de ha fi­gyelembe vesszük a körülménye­ket, akkor azt látjuk, hogy a me­zőgépészek komoly erőfeszítése­ket tesznek. Arról van szó, hogy a nap­közben felmelegedő felszíni ta­lajréteg átnedvesedik, csúsznak a kerekek, jóformán lehetetlen­né válik a munka. Ezért is kel­lett változtatni a munkaidőn. Tegnapelőtt már a mezőgépé­szek zöme késő estig dolgozott kint a mezőn, sőt, egyesek egész éjszaka szántottak, mint példá­ul a szentábrahámiak, és nap­közben pihentek pár órát, s a délutáni időszakban ismét mun­kába álltak. Mind több termelő­szövetkezetnél térnek rá a késő esti és a kora hajnali szántás­ra, mivel ekkor a felszínen meg­fagyott talaj jobb és gyorsabb munkát tesz lehetővé. Az üzemnövelést segíti elő az is, hogy a csíki és a gyergyói övezetekből több mint 170 me­zőgépész ment át traktorával segíteni az öt tanácskörzet gaz­daságainak. S elmondhatjuk, hogy a helyiek igencsak megelé­gedettek a kajákozó csíki és gyergyói mezőgépészekkel. A Sólymosokon például tegnap reg­gel a Csíkmindszentről érkezett gépészek hajnali 4 órakor már barázdába álltak és a déli órá­kig a traktoronként!­ teljesítmé­nyük elérte az egy hektárt. A jól átfogott munkaszervezés s a mezőgépészek tenniakarása biztosíték arra, hogy pár nap leforgása alatt sikerülni fog be­fejezni az őszi mélyszántást Ehhez arra is szükség van, hogy azokban a termelőszövetkeze­tekben, amelyekben még kuko­­ricakocsány van a földön, moz­gósítsák a tagságot és mielőbb szabadítsák fel a területet. BOGOS SÁNDOR KONYHAMŰVÉSZET! KIÁLLÍTÁS- tudósításunk lapunk 4. oldalán (Nagy P. Zoltán felvétele)

Next