Hargita, 1985. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-02 / 77. szám

Megénekünk, Korpánia országos fesztivál Megyei döntők Csíkszeredában Széke­lyudvarhely után Csík­szereda látta vendégül a muni­­cípium és a csíki körzet leg­jobb, megyei döntőbe jutott csoportjait. Ezzel azt is elmond­tuk, hogy a vetélkedő gazdag és változatos műsora — mind a két napon­­ magas színvonalú volt, hogy helyénvaló a megállapí­tás: a megyeszékhely és környé­ke a megyei művelődési élet i­­gazi bázisa, erőssége. Szombaton Csíkszereda mű­kedvelői léptek közönség elé, a zenés és foklór-együttesek, a szakszervezeti-, míg a színjátszó csoportok, az irodalmi színpadok csoportjai és az agitációs mű­vészbrigádok a municípiumi mű­velődési házban. A műsor alapos értékelése természetesen a zsűrire tartozik, ám anélkül, hogy­­ részletekbe bocsátkoznánk, néhány tényre már most szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet. Elsősorban arra, hogy a jelek szerint Csík­szeredában erőteljes dalcsoport­­kultúra létezik, több csoport te­vékenykedik, valamennyi magas színvonalon. Élmény volt hall­gatni a Kötöttáruipari Vállalat, a Készruha Vállalat, a Fafeldol­gozó Vállalat és a Telkesítés! munkálatokat tervező, kivitelező és üzemeltető vállalat női dal­­csoportjait, illetve a Traktorgyár férfi dalcsoportját. Ugyanakkor örvendetes eseményt jelentett a Készruha Vállalat kórusának fel­lépése, talán a közeljövőben si­kerül más vállalatokban is kó­rust szervezni... örvendetes az is, hogy a kisipari szövetkezetek több műsorszórómal jelentkez­tek. Kiemelkedő teljesítményt a Municípiumi Művelődési Ház csoportjai (a kórus, a Ballada együttes, Karácsony Béla , Buta Sztella tánckettőse stb), a válla­latok közül pedig az Erdei gé­pesítő, szállító és útépítő egység táncosai (legényes, páros tánc­szvit) nyújtottak, a Szakszerve­zeti Művelődési Háztól Man Vi­oleta énekesnő fellépése aratott sikert. A városi csoportok közül megemlítjük még az Hiúsági Klub színjátszóinak előadását. Vasárnap a­ csíki körzet közsé­geinek legjobb műkedvelői sze­repeltek a megyei döntőben. Magas színvonalú műsort mutat­tak be a gyimesközéplakiak, a vegyes da­lcsoport, a Halmágyi­­házaspár, a lakodalmi szokást - mennyasszonykikérést — bemuta­tó folklóregyüttestől országos dí­jakat várhatunk... Hasonló­képpen jól szerepelt a szintén ismert menasági folklóregyüttes és a csíkmadarasi ének- és tánc­együttes. örvendetes a gyimes­­felsőlokiak és — sok évi hiányzás után — a lóvésziek jelentkezése, ez a­­ két tánccsoport is a me­gyei döntő élvonalába tarto­zik... Akár a csíkszentdomoko­­si öregek tánccsoportja, a csík­­kercfalvi, a csíkszentsimoni agi­­tációs művészbrigádok, a csík­­szentdomo­kosi irodalmi színpad - a felsorolás korántsem teljes, a lényeg az, hogy miként min­denütt, a rendszeres, kitartó, színes­lésekkel végzett munká­nak a művelődésben is meg­vart az eredménye . ANTAL MIKLÓS A Csíkszeredai Készruha Vállalat kórusa Marc Violeta énekesnő (Szakács V. Sándor felvételei] A Homoród mentén is megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák Néhány napja a homoród- S­zentmártoni határban is elin­dultak a traktorok, hogy a­ ta­lajt előkészítsék a tavaszi vetés­re. Ezidáig több mint 100 hek­tár területet szántottak fel a Sörös és Kanász nevű dűlőkben, S úgy szervezték meg a munkát, hogy április első napjaiban vé­gezzenek a még hátralévő talaj­­forgatással. Januártól mostanig közel 2000 tonna­­trágyát juttat­tak a földekre. Időközben elő­készítették a talajt a borsó ve­tésére, s így a vetőgépek is megi­n­dulhattak. Az Á­mtsz elnöke, Csömör Imre arról is tájékoztatott, hogy az őszi búza és árpa vetések­­or átteleltek,, a­ bevetett területek­ről lecsapolták a pangóvizeket. S a napokban megkezdik­ a 410 hektár búza és a 310 hektár ár­pa műtrágyázását is. Különben pénteken hozzáfognak a homo­­ródszentmártoni központi tehe­nészet és a kénesi állattenyész­tő farm legelőin is a műtrágya szórásához, ahová több mtsz tagot mozgósítottak, s az isko­lások segítségét is igénybe vet­ték. Az mtsz tagok ezidáig több mint 200 hektár kaszálót is meg­takarítottak, s az akciót tovább­folytatják -mindaddig, amíg erre lehetőség van. Az mtsz pártbizottsága és ve­zető tanácsa nemrég elemezte a tavaszi­ munkák megkezdésének helyzetét, s további intézkedé­seket tettek azok meggyorsítá­sáért. Többek között szorgalmaz­ták a talajelőkészítést a tavaszi kultúrák vetésére- Ugyanakkor szükségesnek tartották a vető­gépek működőképességének ú­­jabb ellenőrzését, hogy a vetés teljes ütemű megindulásakor ne érje meglepetés sem a gépésze­ket, sem­ pedig az Á­mtsz szakem­bereit. Jó irányba halad tehát a tavaszi kampány kibontako­zása a homoródszentmártoni mezőgazdasági termelőszövet­kezetben, de az időjárás okozta késések mellett még a vezető­­tanács is jobban kell mozgósít­sa mind a gépi, mind az embe­ri erőket a munkák mielőbbi el­végzésére. NÉMETH SZILVESZTER Alcsíkon megkezdődött a burgonyaültetés (Folytatás az 1. oldalról) azonban nem is annyira a talaj­előkészítés, mint inkább az ül­­tetnivaló átválogatása okozhat nehézségeket. Nem szükséges bizonygatni, hogy az ültetőgé­pek — ha valamennyi működik és kora reggeltől késő estig ü­­zemel — akkor nagyon sok bur­gonyát „nyelnek el". Ezért e­­gyik legfontosabb teendő ezek­ben a napokban valamennyi bur­gonyatermesztő gazdaságban, hogy nagy erőket mozgósítsanak az ültetnivaló átválogatásához és osztályozásához. A sietség természetesen nem mehet a mi­nőség rovására. Az átválogatott gumók közé csak kiváló minő­ségű és egészséges kerülhet, e­­zért, hogy biztos legyen a nö­vénysűrűség beállítása. Azzal indítottuk tudósításun­kat, hogy vasárnap a két alcsi­­ki termelőszövetkezetben hozzá­kezdtek a burgonyaültetést meg­előző magágykészítéshez. Nos, hétfőn már el is indultak az ül­­tetőgépek ebben a két gazda­ságban, sőt a csíkszentsimoniak ■már az árpa vetéséhez is hozzá­kezdtek. (A megye nyugasi öve­zetében is még a múlt héten megkezdték a tavaszi vetést a kukorica és a cukorrépa kivéte­­ lével.)­­ Az első napon már érezni le­hetett az előbbiekben vázolta­kat, miszerint a burgonyaültetés­nél kulcsfontosságú a válogatás megszervezése. Ilyen vonatko­zásban a csíkszentimreiek halad­tak jobban, de minden bizonnyal a csíkszentsimoniak is rákap­csolnak, s naponta most már a válogatással is tartani fogják az ütemet. Egyébként vonatkozik ez valamennyi burgonyatermesztő gazdaságra. Emlékeznünk kell a múlt év során tapasztaltakra, a­­mikor is azokban az egységek­ben, amelyek késlekedtek a vá­logatással, végül is jókora ké­séssel sikerült befejezni a bur­gonyaültetést, éppen azért, mert a bekövetkezett esőzések elnyúj­tották az ültetés időszakát. S az más években is beigazolódott, hogy az áprilisi első időszak kedvező feltételeit ki kell hasz­nálni a legmesszebbmenően. Fa­­patokkal, traktorvontatású után­futókkal szállítani kell az ültet­ni­­valót és magát a szállítást is úgy szervezni meg, hogy már pitymalatkor kint legyen a bur­gonya a mezőn a munkára kész gépekben és késő estig menje­nek a gépek. A tavaszi idény­munkák elkezdődtek. Sikeres és gyors befejezésük a munkaszer­vezés milyenségétől függ. Táviratok az RKP Központi Bizottságához, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárshoz (Folytatás az 1. oldalról) kedtünk a kedvezőtlen időjárás és a késői kitavaszodás miatti hátrányok, leküzdéséért, hogy hiánytalanul teljesíthessük idei tervelőirányzatainkat és rekord­­termést érjünk el a kijelölt terü­leteken. Vállaljuk, hogy burgo­nyából 3000 hektáron 35 000 kg­­os, rostjenből 2000 hektáron 5000 kg-os, cukorrépából pedig mind a 2000 hektáron teakeve­sebb 40 000 kg-os hektáronkénti átlagtermést ér­ü­nk el. Gondolatban mi is jelen vol­tunk a Nagy Nemzetgyűlés Pa­lotájában - hangzik a vlasiicai Vasipari Vállalat pártbizottsá­gának és dolgozói tanácsának távirata amikor az egész nemzet akaratának megfelelően újraválasztották önt a Románia Szocialista Köztársaság magas elnöki tisztségébe. Kérjük en­gedje meg, hogy munkaközös­sé­ flortik román és magyar dol­gozói nevében, akik testvéri egységben dolgoznak együtt, szívből üdvözöljük önt, jó e­­gészséget és munkabírást kíván­­­unk, hogy vezesse hazánkat a kommunizmus csúcsai fe­lé. Büszkék vagyunk ar­ra, hogy az ön hatá­rozott és építő jellegű békekez­­deményezéseinek, az együttmű­ködésért, a nemzetközi megér­tésért, a leszerelésért, mindenek­­előtt a nukleáris leszerelésért tett erőfeszítéseinek köszönhető­en Románia rendkívül nagy nemzetközi tekintélynek örvend. Ezúton is biztosí­juk őz­t, hogy minden energiánkkal, forradalmi odaadással dolgozunk az egy­séges országos gazdasági-társa­­dalmi fejlesztési tervből ránk­háruló feladatok példás elvég­zéséért. Megyénk 110 000 szakszerve­­zeti tagjának nevében a Szakszervezetek Megyei Taná­csának távirata őszinte meg­elégedését és határtalan örö­mét fejezi ki Nicolae Ceauşescu elvtárs újraválasztása alkalmá­ból. Ez a történelmi esemény, mely megtestesíti a nép egysé­ges akaratát, biztos garanciát jelent számunkra, a nemzetgaz­daság különböző ágazataiban tevékenykedő dolgozók számá­ra, hogy továbbra is következe­tesen megvalósul pártunk­ és ál­lamunk bel- és külpolitikája, a­­melynek legfőbb célja drága ha­zánk, a szocialista Románia szüntelen felvirágoztatása, a nép anyagi és szellemi jólétének emelése, egy igazságosabb és jobb világ megteremtése, a béke és a nemzetközi biztonság elő­mozdítása. A csikdánfalvi községi nép­tanács távirata az egész lakos­ság nevében leszögezi: Az ön újraválasztása az ország élére számunkra azt jelenti, hogy hoz­zánk a haladás és a civilizáció a jólét és boldogság újabb csú­csaira emelkedik, hogy töretle­nül megvalósulnak a XIII. párt­­kongresszus történelmi jelentő­­ségű határozatai. Mindannyiunk nevében ismételten jó egészsé­get és hosszú életet kívánunk önnek, hogy pártunk és álla­munk élén hozzáértéssel vezes­se sokrétű építőmun­kánkat drá­ga hazánkban, a szocialista Ro­mániában. Teljesfokú megelégedéssel­­ és határtalan hazafias lelkesedés­sel fogadták Nicolae Ceauşescu elvtárs újraválasztását a szó- Szelykeresztúri Acélmű dolgozói is■ Fiatal vállalatunk kommunis­tái/ összes dolgozói - olvashat­ni a pártbizottság és a dolgozók tanácsának táviratában - e nagy eseménytől lelkesítve vállalják, hogy mindent megtesznek az 1985­ évi tervfeladataik jó kö­rülmények közti teljesítéséért, a következő ötéves terv biztos a­­lapjainak megteremtéséért, s a növekvő hatékonyság feltételei közepette magas minőségi szin­tű termékeket juttatnak a nem­zetgazdaságnak. VILLANÁSOK FENT. A DOMBOM... Csodálatos az idő, fényben­­melegben fürdik a Hó­, kellemes a tavaszi szél... Fel a dombra, máshol ezt ta­lán hegynek vennék, fel a domb­ra, ahonnan eltűnt a hó, fel­száradt a talaj, de ezért süp­ped meg a láb, ahonnan gyö­nyörű a látvány, s bár városkö­zeli a hely, az ember azt hinné, rajta kívül évek óta nem fordult meg ott senki, hiszen annyira banális ez a domboldal, és ko­pár is, még a koca­turistát se vonzza, a vérbeli pedig kemé­nyebb próbáért kél útra, de néhány lépéssel arrébb kiderül, valamikor mégis jártak emberek itt, s az ember nyoma: sörös és boros üvegek szétszóródott cse­repei, szétdobált üres konzerv­dobozok, a szellőben libbenő­­röpködő műanyagtasakok, sze­mét ... (Váfi József) FELEMÁS CIPŐ Ismerősöm le Iháto­r adotta­n meséli a minap, hogy felemás cipőt vásárolt a Csíkszeredai Központi Áruházban. Sajnos mi­re észrevette, az üzlet zárt, nem vihette vissza rögtön. S hogy mi lett a vége az esetnek, nem tu­dom. Azt viszont állítom, hogy az üzletben cipőt nem cserélnek vissza, ez szabály náluk. (Igaz, a vevő is jobban megnézhetné, mit adnak kezébe]. Az esetek többségében csak egyet adnak próbálni, a másikat az elárusító társítja az előbbihez, általában összeméri, még a színárnyalatot is ellenőrzi, s aztán adja a vevő kezébe. Ez mindenképpen köte­tessége az elárusítónak. Na, de ha ezek a kötelező ellenőrzések elmaradnak s felemás cipőt visz haza táskájában a vásárló, ak­kor miként is lehet méltányo­san eljárni ? Szerintem­­ vagy visszaveszik az árut és vissza­adják a pénzt, vagy visszacseré­lik a cipőt, ha még van mivel. (Madaras Magdolna) FIGYELMESSÉG Selymit a barka­­ már kitakar­ta — akaratlanul is hajlik ki az emberből a két kedvenc Apály verssor. S mihelyt kikivánkozik minden belőlem, akkor érzem azt is, hogy másképp süt a Nap, hogy kedvem kerekedik egy kis­sé elcsavarogni, hogy betölti hi­­kem a természet ájulása, hogy ilyenkor elkopnak valami fura érzések (na, ne értsük szerelem­­re a dolgot), hogy... Az utcasarkon, a piacon kí­nálják a bársonyos barkát, s az ember akaratlanul is szeretteire gondol ilyenkor. S „vigasztalóul", egy szál selymes barkával kezé­ben megnyomja otthon a csen­gő gombját. Úgy előzi meg az asszonyi rendreutasítást (mert, néha akaratlanul is elcsoro­og kissé az ember) maga elé kapja háta mögül a barkaszálat, mire asszonya arcán­ is „felolvad a­z ég“." (Kristó Tibor) PANASZ Nemrégiben egyik művelődé­si ház előtt dühösen fakadt ki az egyik tanár, mert nem enged­ték, hogy a pionir­ együttese fel­lépjen a Megéneklünk, Romá­nia fesztivál megyei döntőjén. Na ez előfordul, mondtam neki, ha nem voltatok jók a könei vetélkedőn, mit akartok a me­gyein. De ők jók voltak, mond­ta, színpadra is kerültek, de­­ jó­formán hozzá sem kezdtek a gyermekek a műsorukhoz, ami­kor összehúzták előttük a füg­gönyt. Most, miként magyarázza meg a tanulóknak az egészet, hogy készüljön velük mégegy­­szer műsorra, mivel bíztassa a fárasztó próbák során ? ! Keserű volt, dühös a kifakadása; állító­lag mások kifutottak az időből és az ő csoportján statuálták a példát,, mert állítólag a zsűri fá­radt volt, mert, mert... Tény, elfogadható magyarázat nincs az efféle eljárásra ! (Bálint András)

Next