Hargita, 1985. július (18. évfolyam, 154-179. szám)

1985-07-02 / 154. szám

(Folytatás az 1. oldalról) tehát, a bíráskodási bizottságok munkájára vonatkozó jelentést. A testület utóbbi ülésén pár­tunk főtitkára részletesen tag­lalta a Dolgozók Országos Ta­nácsa plénuma vitájának főbb következtetéseit és egy sor in­tézkedést javasolt a gazdasági tevékenység gyökeres megjaví­tása érdekében. A gazdasági életünk erőteljes fejlesztésével kapcsolatos határozatok és in­tézkedések végrehajtásának e­­lemzése képezte azoknak a munn­­kalátogatásoknak a fő tartalmát és célját, amelyeket a hónap folyamán Nicolae Ceauşescu elv­társ tett Bacău, Neamţ, Sucea­va, Călăraşi és Gorj megyék­ben, valamint a fővárosi iparvál­lalatokban. Ez alkalommal a megtett út felmérésével párhu­zamosan pártunk főtitkára a meglátogatott egységek és hely­ségek dolgozóival, valamint az illetékes párt- és állami szer­vekkel megtanácskozta a továb­bi tennivalókat és kijelölte a te­vékenység jobbításának legfőbb teendőit. Sokirányú belpolitikai munkás­ságával egyidőben Nicolae Ceauşescu elvtárs júniusban is a rá jellemző következetesség­gel nagy figyelmet fordított a nemzetközi élet fő kérdéseire. Az ő kezdeményezésére a Dol­gozók Országos Tanácsának plé­numa külön Felhívást Intézett Európa és a világ kormányai­hoz és népeihez, demokratikus és haladó erőihez egy újabb vi­lágháború megelőzéséért, a fegyverkezési, elsősorban a nuk­leáris fegyverkezési hajsza leál­lításáért, a leszerelésért és bé­kéért. Ugyancsak az ismert előbbi kezdeményezése, a ta több állam magas rangú kor­mányképviselőjét, parlamenti küldöttségét, valamint a finn te­levízió munkatársát. Az egész országot átfogó élénk politikai, gazdasági, tár­sadalmi és művelődési tevé­kenység jellemezte megyénket is az eltelt időszakban. Június 7- én munkatanácskozást tartott a megyei mezőgazdasági aktíva, elért kiváló eredményeiért a Vlahicai Vasipari Vállalat ismét ágazati első helyezett az élen­járók országos tisztelettábláján. Minden bizonnyal értékes gya­korlati eredményeket szül az a megyei szintű tapasztalatcsere is, amelynek központjában az újszerű és másodlagos energia­források kiszélesítése állt gaz­dasági egységeinkben. Elsején megyénkben is meg­ünnepeltük a gye­rmekek Nem­zetközi Napját. A politikai­­ideológiai oktatásban sor került az összefoglaló megbeszélések­re, valamint a pártunk IX. kon­gresszusa 20. évfordulóját kö­szöntő rendezvények keretében több hagyományos művelődési megnyilvánulásra, így a XIX. Barátság fol­klórfesztiválra Szé­kelyudvarhelyen, a XIV. Sóskút fesztiválra, valamint a fúvósze­nekarok IV. tavaszi fesztiváljára Székely­keresztúron, a két napos művelődési fesztiválra Gyergyó­­szentmiklóson, a gyergyóújfalui fúvószenekar megalakulása 75. évfordulójának az ünnepségére, a képzőművész tanerők alkotá­sainak megyei tárlatára stb. Nagy tömegrészvétellel zajlott le a ,,Mindannyiunk egészségére" nyári maraton futóverseny is. A hónap közepén megyénk csak­nem 2500 végzős diákja búcsú­zott az iskolától és nagyrészük már sikerrel érettségizett is. Megéneklünk. Románia országos fesztivál Fúvóstalálkozó Kápolnásfal­uban Vasárnap ünnepeltek a kápol­­násforrusikik , s­úvás zenekaruk megalakulásának 50. évforduló­ját ünnepelték. Már hetekkel, napokkal azelőtt készültek az ünnepre, a fúvós­zenekar tagjai, a helyi művelő­dési élet szervezői, vezető, és a közönség, természetesen ,­­ az időjárás is kedvezett az ese­ménynek : a szabadtéri színpad festői környékére derűs reggel virmdt, És jöttek az emberek, jöttek a meghívott fúvószenekarok ( a Kovászna megyei Borulástól, ré­gi/ baráti kapcsolat /egyebe/). Megjött a parajéi felnőtt­ és gyermek-fúvós együttes, a szé­kelykeresztúri és a vlahicai fú­vószenekar, összesen 170 fúvós gyűlt össze Kápolnásfaluban, vonult fel a falu főutcáján, majd tartott népszerű előadást kint a platán, a szabadtéri színpadon. Természetesen szó esett a fú­vó­szenekar eltelt 50 esztende­jének főbb sikereiről is, szám­­bevették a kápolnásfalusi mű­velődés fobb értékeit, amely az utóbbi időszakban fellendülőben volt. Köszönő szavak is elhang­zottak, az ünnepségen megjelent alapítótagoknak­­. Lőrincz L Já­nosnak, Lőrincz L. Imrének pél­dául és az évek folyamán tevékenykedő sok-sok láváinak, a mai tagoknak köszönték meg az­ önzetlen munkát, s kívántak jó folytatást. CSONGOR JÓZSEF júniusi számvetés SZDEF felhívása nyomán, az el­telt hónapban országszerte, és így megyénkben is, nagyarányú tömeges békeakciók bontakoztak ki. Pártunk és államunk állhata­tos békepolitikáját, az államok és népek közötti együttműködést szolgálták azok az újabb láto­gatások, fogadások és találko­zások, amelyekre a hónap fo­lyamán került sor, így államel­nökünk meghívására hazánkba látogatott a Finn Köztársaság elnöke, valamint a Török Köztár­saság elnöke. Nicolae Ceauşescu elvtárs velük folytatott megbe­szélései fontos államközi meg­­állapodásokkal zárultak. Ugyan­csak ebben az időszakban Nicolae Ceauşescu elvtárs ta­lálkozott egyes kommunista és haladó pártok vezetőivel, fogad­amely a Mezőgazdaság Orszá­gos Tanácsa május végi plenáris ülése határozatának, az ott el­hangzott főtitkári orientációknak a szellemében megvitatta a me­gyénk mezőgazdasága előtt álló feladatokat és programot dol­gozott ki a nyári—őszi idénymun­kák megszervezésére. E program teljesítése érdekében mezőgaz­dasági dolgozóink erőteljesen folytatták a növényápolást, megkezdték a takarmánykészí­tést és felkészültek az aratásra. Közvéleményünk lelkesen fo­gadta a Vasúti Építőanyag-ki­­termelő Vállalat újbóli kitünte­tését a Munkaérdemrend II. fo­kozatával a múlt esztendei Or­­­szágos szocialista munkaverseny­­ben elért II. helyezésért. Ugyan­csak örülünk ez újabb hírnek, hogy az év első öt hónapjában LEGELTETÉS IGÉNYE, IGÉNYE Jobban mint Ha Visszatekintünk a Kászár­­­újfaluban tett tavalyi látogatá­son észleltekre, elsősorban a borjakkal történő helytelen bá­násmódra, a tejtermelés ala­csony voltára emlékezünk. Nos, az idén sok minden jó irány­ban változott, de egyik-másik­ban még váratnak magukra ez eredmények. Tejtermelésük mindenképpen fellendült. A múlt évben június 1-én a napi árutej mennyisége 551 liter volt, június 19-én 745 liter. Idén, ugyancsak az emlí­tett napokon 852, illetve 1003 liter. Azt is megál­lapíthatjuk, hogy termelésük jóval nagyobb lehetne, ha a múlt évben gon­doskodnak az állatok kielégítő téli takarmányozásráról, hiszen január elsején mindössze 223 liter volt a napi tejhozam. Er­ről az alacsony szintről kellett eljutni az 1003 literig. Most fejőstehenenként 477 liter a napi hozam, míg a télen csak decik­ben mérték. A tejhozamnövekedéshez — miután helyreállt az állatok e­­gészsége, a kövér legelőn fel­erősödtek — hozzájárult nyilván a körültekintőbb munka is. Erre a múlt évben csak egy példát említsünk. A múlt napokban beállt esős és csaknem fagypontig süllyedt hőmérsékletű időben intézked­tek, hogy a Szekérút dűlőből éjszakára átvigyék a teheneket Sárosba, ahol fedél alatt le­hettek. Ezért alig érezhető a tej csökkenése, s nem kell na­poknak eltel­nie ahhoz, hogy a lezuhant tejhozamot ismét visz­­szatornásszák. intenzív legelőt is létesítettek, ahol a tehenen­kénti napi hozam meghaladja a 9 litert. A borjakkal az újfalusiak gondosabban bánnak, mint a múlt évben, van ahová esőben, hidegben félrehúzódjanak, de az épület tetején még becsurog a víz, almozó nincs, így a kis állatok a csupasz­ földön fek­szenek. (Még azner­ intézked­tek, hogy almozót szállítsanak a legelőre, kijavítsák a tetőt). Nagyobb gondot kell fordítani­uk a tej higiéniájára is. Gon­doskodni arról, hogy a fejős­­edények ne szanaszét kallódja­nak s persze, a gondozók pi­henője is lehetne igazi pihenő, nem olyan rögtönzött bódé. Összegezve: mégis elmond­hatjuk, hogy az idén már más képet nyújt a legelő, gondosabb a kosaraztatás, a kosárfordítás, ez állatok iránti gondoskodás, s ez meglátszik a termelésen. Ha idén sikerülni fog tárolni a szükséges takarmány mennyisé­get és télen nem esik vissza a termelés, úgy jövőben már a kászonújfalusi gazdaság tehe­nészete is kilábal a nehézsé­gekből. Most minden erőt a ta­karmánykészletek begyűjté­séhez kell mozgósítaniuk. BOGOS SÁNDOR A borjúszolláshely fed­etét nem aznap tépte szét a sxter­­.. Esztétikusnak egyáltalán nem mondhatók az karámon lógó ruhák, fejőedények. Ami pedig a higiéniát illeti. ..! ? Az újrahasználható anyagok értékesítése (Folytatás az 1. oldalról) megyei KISZ-szervezetnek félév­re a papírbegyűjtési terve 95 tonna, eddig bejött 13, a pio­níroknál 165 tonna helyett 77 tonna. — De olyan is van, hogy gyűj­­tik-gyűjtik, s a vállalat nem hordja el idejében. — Ez is igaz, de ennek egyik oka, hogy a gyűjtéseket kam­pányszerűen végzik az iskolák, s akkor objektíve késhet a szállí­tás... “ S van, h­ol papír leadása helyett pénzt kérnek a tanulók­tól az iskolát. — Van erre is próbálkozás, bár részünkről szigorú az utasí­tás : számlát csak akkor adunk, ha papírt hoznak az iskolák, mert a nemzetgazdaságnak, je­len esetben a papírgyártásnak arra van szüksége. Ha már említettük a szállí­tást , több lakónegyedben sze­reltek fel minikonténereket, a­­zok ürítésére is többször hang­zik el panasz a lakók részéről. — Szállítási gondjaink köze­pette előfordulhat, hogy nem tudjuk minden pénteken — a­­hogy terveztük - elhordani a Mgyört papírt Megjegyzem, a­z állításgond tovább gyűrűzik, le­rakata­ink­ban több mint 60 tonna papír áll, s nincs vagon, amivel a gyárhoz tovább küld­jük, bár az nagyon várja a nyersanyagot. Visszatérve az is­kolákhoz, Csík és Udvarhely vi­dékén a begyűjtött papírt ösz­­szeszedtük, s megtaláljuk a mód­ját, hogy a gyergyói övezetben is sor kerüljön erre minél ha­marabb. — Az elmúlt öt­­­hónapban mi­lyen mennyiséggel, tudnak el­­számolni ? — Acél 10 960 tonna, öntvény 5180 tonna, bronz 40,3 tonna, ólom 101 tonna, alumínium 87 tonna, műanyag 21 tonna, pa­pír—karton 517­­ tonna, törött üveg 1357 torna., 2 — Talán álljunk itt meg, nyij-t­vánvaló, hogy a tervszemekhez viszonyítva fokozni kell ezt a tevékenységet az UJACYEV-nek, s minden más illetékesnek is... — Föltétlenül, újabb gyűjtőket szeretnénk beszervezni, s oda­hatni, hogy a begyűjtés ne le­gyen kampányszerű, hogy a vál­lalatok teljesítsék szerződéses kötelezettségeiket, hogy minél magasabb fokon értékesítsük az újrafelhasználható anyagokat, a­­mi begyűlt, azt válogassuk újra, osztályozzuk s úgy továbbítsuk stb. Keressük tehát a lehetősé­geket ... — Kívánjuk, hogy minél na­gyobb hatékonysága, eredménye legyen e nemzetgazdaság szá­méra roppant jelentős tevékeny­s­égeknek. ------ VILLANÁSOK -----­ÖT SZÁL SZEGFŰ Színházba járáshoz elég a belépőjegy, sokan mégis virág­csokrot is szorongatnak a ke­zükben. Csak a legritkább eset­ben azért, mert nem volt ide­jük hazavinni, legtöbben épp azért vették, hogy virággal jö­hessenek az előadásra. Aján­déknak szánják, az előadás sze­replőit kívánják köszönteni öt szál szegfűvel. Megérdemlik a színészek, hetekig vannak távol otthonuktól, hogy szórakoztassák a színház nélküli városok és községek nézőit. Nem panasz­kodhatunk, az utóbbi időben egymásnak adták a kilincset színházaink, szinte minden nap­ra jutott előadás. Régi vándor­színészek utódai ők, szó se róla, megérdemlik a tapsot, a virá­got. Megérdemlik még akkor is, ha jobbára a színházak önellá­tási politikája eredményezte ezt a sűrű vendégjárást. Haszonél­vezői lehetünk ennek, különösen akkor, ha az önellátásra való törekvés művészi igényességgel társul. (Borbély László) UTCABAJNOKSÁG... Vakációznak az iskolások, meglátszik ez a tömbházak kö­zötti játszótereken is, a délutáni „műszakról" áttértek az egész naposra, ki-ki magának keres játszótársat és játékot. Legtöbb gyermek a labdát szeretné rúg­ni. A Csíkszeredai Nagyrét ne­gyedben például szinte egymás­nak adják át a helyet a külön­böző korosztályú gyermekek, szünet nélkül kergetik a labdát. Évekkel ezelőtt néhány városunk­ban a nyár folyamán utcabaj­­nokságot szerveztek számukra. Nagy népszerűsége volt, a szer­vezésben, csapatösszeállításban, mérkőzéslevezetésben maguk a gyermekek is szerephez jutot­tak, a felnőttek amolyan „szö­vetségi megfigyelő“ szerepet töl­töttek be. Minden negyedben kitelne idén is egy csapatra való. Csak valakinek ki kellene írnia ezt a bajnokságot, a többi már menne magától... (Rebendics József) FURCSA EMBER az én barátom — mesélik. Va­lóságos könyvmoly, szabad ide­jének minden percét olvasással tölti ki. Van is neki olyan ma­­gánköny­vtára, hogy csodájára lehetne járni. Igen ám, de sen­kinek sem kölcsönöz. Ki is van függesztve a szobában : „Nem kapsz könyvet kölcsön, hiába is kérsz !“ Ez még­­úgy, ahogy rendben lenne, hiszen a köl­csönzés nem kötelező. Viszont roppant furcsa az, hogy könyv­tárának nagy része kölcsönzött könyvekből állt össze. Hát mi más ez, ha nem elvtelenség ? Ha nem adok, ne kapjak, ha meg leérek, akkor azt adjam vissza — így volna rendjén. 16. ha még vannak, akik elvtelen­­ségét megbocsátják, s beérik azzal a megjegyzéssel, hogy 1. vannak furcsa emberek. (Modo­ros Magdolna) ÜRES SZÉKSOROK.... Szombaton az Iskola Hete rendezvénysorozat keretében tartották meg a Csíkszeredai ze­neiskola tanárai a több mint másfél órás koncertjüket. Emlé­kezetes marad a hangverseny mindazoknak, akik eljöttek meg­tekinteni és meghallgatni a vá­ros zenészeinek teljesítményét. Még akkor is, ha az interpre­táció egyik-másik zeneműnél nem érte el a kívánt szintet. Mindenképpen eseményszámba ment a fiatal Szatay Zoltán ön­álló szerzeményének bemutatá­sa a Concertino kamaraegyüttes által. Mindezek ellenére ismé­telten — mint annyiszor eddig a Csíkszeredai hangversenyek esetében — elmarasztalhatóak­ a nagyszámú tanügyi kollegák, zenét kedvelő más rétegek, akik nem voltak kiváncsiak a zene­tanárok koncertjére. A miértek persze sokrétűek, de az üres széksorok semmiképp sem je­lenthetik a választ, egy olyan városban, ahol a fejlett zenei életre joggal szoktunk hivatkoz­ni. (Bálint András) KEDD 1985 IL

Next