Hargita, 1985. augusztus (18. évfolyam, 180-205. szám)
1985-08-01 / 180. szám
A z elmúltt hónap krónika-,jában a kiemelkedő, központi helyet pártunk IX. kongresszusának és Nicolae Ceauşescu elvtárs pártfőtitkári tisztségbe választásának 20. évfordulójával kapcsolatos nagyszabású események taglalják el, amelyek, az RKP Központi Bizottsága és a központ pártaktíva ez alkalomból öszszehívott plenáris ülésében csúcsosodték ki. Mély hazafias érzelemtől áthatott lelkes légkörben a plénumon előterjesztették az RKP Központi Bizottságának, a SZDEF Országos Tanácsának, az Álamtanácsnak és a kormánynak az évforduló alkalmából Nicolae Ceauşescu elvtárshoz intézett Tisztelgését, amely a legmeszszebbmenően kifejezésre juttatja a kommunisták, hazánk összes dolgozói határidőn szeretetét.A tiszteletét és nagyrabecsülését pártunk és államunk vezetője iránt Itt nyújtották át azt a vállalásainkat tartalmazó üzernetet is, amelyet az RKP Bargitd megyei bizottsága küldött. A Központi Bizottság és a központi pártaktíva lelkes felhívást intézett hazánk dolgozóihoz cs XIII. pártkongreszszus határozatai, a sokoldalúan fejlett * szocialista társadalom, hazánknak a kommunizmus felé való haladására kidolgozott pártprogram valóra váltására. Pártunk e magas fórumán nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs, amelyben összegezte a Ház és e párt történelme leggyümölcsözőbb utóbbi két évtizedének hatalmas vívmányait és részletesen taglalta az előttünk álló újabb feladatokat. Az évfordulóra készülődés időszakában, július 11.-én országunk Akadémiájának közgyűlése, kifejezésre juttatva a hazai tudományos és kulturális dolgozók gondolatait és akaratát Nicolae Ceauşescu elvtársat az Akadémia rendes tagjává és tiszteletbeli elnökévé választotta. Az ország közvéleménye egyöntetű helyesléssel köszöntötte e magas tudományos fórum határozatát. Pártunk főtitkárának ez alkalommal elhangzott, beszéde újabb erőteljes ösztönzője a hazai tudományos tevékenységnek. A hónap folyamán az egész országban számos évforduót köszöntő rendezvényre,tudományos szimpóziumokra és ülésszakokra, kiállításokra és más ünnepélyes megnyilvánulásokra került sor. Az ország tehát méltóképpen,, kimagasló eredményekkel köszöntötte és ünnepelte a IX. kongresszus által megnyitott és pártunk főtitkárának nevével fémjelzett sikerekben oly gazdag korszakot. Ugyalvalakor a világ számos országábanis rendezvényeket tartottak, ismételten kidomborítva hazánk és államelnökünk nagy nemzetközi tekintélyét. Az elmúlt hónap a második félév kezdetét is jelzi, amelyik jelenlegi ötéves tervünk utolsó szemesztere. Pártunk vezetősége ilyen értelemben továbbra is nagy hangsúlyt helyezett gazdasági-társadalmi fejődésünk kérdéseire, így július 5.én az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának ülése megvizsgálta az első félévi terv teljesülésérvek a mikéntjét és egy sor intézkedést foganatosított az egész évi terv hiánytalan teljesítése érdekében. Agorvokkor döntött társadalmi életünk több más fontos kérdésében. Júliusban is cselekvő , kül-, potritkai Tevékenység jellemezte hazáinkat és annak vezetőjét Nicolae Ceausescu elvtárs üzenetet intézett az UNESCO ifjúsági világkongresszusa, majd a Világifjúsági Találkozó részvevőihez, gyümölcsöző tárgyalásokkat folytatott a jú'i'JS 5—TO között hazánkba Scttogdta Málta Köztársaság elnökével, számos külföldi küldöttséget és magas rangú személyiséget fogadott. Békés külpoliitikánkat juttatták kifejezésre azok a nagyarányú békeakciók is, amelyek júliusban is országszerte folytatódtak. Megyénk életét is gyümölcsöző politikai, gazdasági, művelődési tevékenység jellemezte. Az egész országgal együtt méltóképpen köszöntöttük pártunk IX. kongresszusának 20. évfordulóját, jelentős eredmények születtek ipargazdasági egységeinkben csakúgy, mint a soronlevő mezőgazdasági munkák végzésében. Ezeket az eredményeket elemezte és a Dolgozók Országos Tanácsa júniusi plenáris ülésének, az ott elhangzott főtitkári útmutatásoknak a szellemében jelölte ki a további tennivalókat a megyei pártbizottság július 11.-i bővített plenáris ülése, valamint a megyei néptanács öléjszaka. Örömmel szereztünk tudomást arról, hogy ez alkalommal az országos szocialista verseny élenjárói között találjuk megyénkből a vlahicai vasasok mellett, abölöni bányászokat is. Megyénkben is megünnepeltük a tanítók, a gépgyártók, valamint az építők napját. A hónap közepén megtartottuk a mind nagyobb népszerűségnek örvendő Kaszás-verseny ez. évi kiadását. Zárt ép Ifjú képzőművészek ,szárhegyi tábora és Csíkszeredában, nyolc meggye részvételével megtartottak címeg éneklünk, Románia , országos fesztivál döntőit. SZÁNTÓ MIKLÓS s Júliusi si Mikor egyék a legelőn élő állat? A legelésző állatok leginkább a hajnali, kora reggel és az esti órákat használják fel táplálékszerzésre. S így van ez a szarvasmarháknál is, még akkor is,ha a hajdani vadon élő elődöktől mostaniig oly sok idő telt el. Így van, mert napközben, a nagy melegben, amikor a legyek is intenzíven tevékenykednek, az állat behúzódik az árnyékból, hűsöl, kérődzik. Ha pedig ene nincsen lehetősége, mert az ember más életritmusra kényszeríti, akkor kornyűelőzik a tűző napon, szenved a melegtől, a rovaroktól s bizony nemhogy gyarapodna a teje, hanem még apad. Megfigyeléseire alapozva jól tudta mindezt a földműves ember s ezért arra igyekezett, hogy a lehető legjobb feltételeket teremtse , állatai számára saját kényelmével egyáltalán nem törődve. S ha most erdőn lévő termelőszövetkezeti teheneinkhez látogatunk, mit tapasztalunk. Reggel hétig a tehenek (pár kivételtől eltekintve) a karámban várakoznak a fejesre. A fejes elhúzódik jó két órát, így délelőtt tíz is eljön, mire kiengedik. Akkor viszont a szegény jószág aligvárja, hogy ugy és dehogy van kedve a szabad legelőn enni! Igyekszik árnyékba, ha van, legfentebb az éhségét veri !! gyors legeléssel Aztán jön a délután, amikor kezd valamelyest hűlni a levegő, de lám már hajtják is karámba úgy 6—7 óra tájt az esti fejeshez, ami újólag két óra. Aztán már véget is ért a nap a pásztorok számára. Dehogy engednék ki a jószágot legelni. Hogyisne! Hogy aztán a sötétben kelljen kerengetni? üljön csak ott nyugodtan szem előtt. Mikor az esti fejes utáni legeltetést említi az ember a pásztoroknak, annyi medvére és farkasra hivatkoznak, hogy a gyenge szívű ember egészen megrémül s éppen csak sírva nem fakad félelmében. Még meg is hatódik: lám milyen gondosak ezek a pásztorok, mennyire féltik az állatot a dúvadtól. S ha aztán arról érdeklődünk, hogy miért csak négy liternyi tejet ad a tehén, kézenfevő a válasz: sovány a legelő, hozzanak abrakot, s akkor lesz tej. Arról viszont nem szólnak, hogy a szormszédos kis tanyán, ahol a gazda két tehénkéjével, tölti a nyarat azon a soványnak mondott legelőn is tíz liternél többet ad a Riske. Ja, az más, mondják, ha mégis bátorkodunk párhuzamot vonni. Kétségkívül más, mármint a hozzáállás. Nyilvánvaló, hogy nem könynyű a fejes utáni legeltetés kivitelezése, de hogy szükséges és elengedhetetlen az már vitán felüli. Szükséges, mert egyébként oda jutunk, hogy a nap 24 órájából a legelőn az állatnak alig jut pár órányi ideje a táplálkozásra, s ez alatta pár óra alatt-ami nem is esik egybe a biológiailag kialakult időritmussal — képtelen az életfenntartáshoz és a termeléshez szükséges zöldtömeget összegyűjteni. BOGOS SÁNDOR Visszahúzó erő a kényelmesség mmt ... • *!' • •• • . ' (Hargy P. Zoltán felvétele) /^Renpress az iskola. Néma- Éjs 'ágba burkolózott annak udvara, csupán avesszőseprű nyomai árulkodnak arról, hogy nem olyan rég seperték tisztára a tanulók. A folyósán még elvonul egy-egy tanár, mester, de már nem olyangyakorisággal mint évközbeni. Alábbhagyott az évvégi hajrá. Azonban még mindig akad tennivaló, elintézésre váró teendő. A Csíkszeredai 4- es Számú Ipari Líceum két mestere, Bíró Zoltán ,és Szőgyer Imre munkaköpenyben tesz-vesz az iskola körül, , a műhelyekben. Szeretnének mindent rendben fogyni, hogy ugyancsak mindent helyén találhassanak majd ősszel, iskolakezdéskor. • S hogymiért is lemleges a velük való találkozás, beszélgetés, itt az elcsendesült iskola hallgatag falai közt? Egyrésztázért, mert erre most idő is adódik bőven, másrészt mert ők voltak azok, akik a líceum ötven tanulójával részt vettek egy országos ifjúsági munkatáborban, Both Fodor Józsefet, Tenkó Tibort/ Vámosa Pétert és a többieket már nem találni itthon. Javában vakációznak már ■ valahol... Rá is szolgáltak a jól megérdemelt pihenésre, hiszen másfél hónapon keresztül a Teleorman megyei, Viişoara Nord helységben kiváló munkát végeztek. Brassó és Dîmboviţa megyékből érkezett diáktársaikkal együtt nagyszabású tatajfeljalítási munkálatok nem vettek részt. Közel 100 000 hektáros területein dolgoztak. Úgy is mondhatnánk, hogy április 1. és május 30 között a „nagymező“ volt a munkahelyük. A teendőket Bitó Zoltán mester az alábbiakban sűríti öszsze: — Azon kellett lennünk, hogy az örrözőbeterkezések kifogástalanul működjenek, hogyha hiba adta elő magát valamelyik szakaszon, akkor lehetővé kellett tenni, hogy a megbízott szerelők mihamarabb „javítóközelbe“ férhessenek az eléggé mélyre ásott csövekhez. Egyszóval jódarabon fel kellett ásni a területet. Máskor meg lcsapolós munkákat kellett végezni, szintén ásóval és lapáttal a kézben. — Jól megszabott programunk volt — mondja Szőgyár Imre. Reggel hatkor volt ez ébresztő, hét órakor általában már a munkahelyen voltunk. Megszaladás nélkül dolgoztunk délután két óráig. Ebédelés után a nap többi részét szórakoztató, kulturális és sportműsor töltötte ki. Egyszóval erre megfelelőképpen be volt rendezve a tábor. Unatkozni nem volt időnk. Házigazdáink arról is gondoskodtak, hogy minél jobban megismerhessük a megye nevezetességeit. Ebből a célból szervezeti tanulmányi kiránduláson vettünk résztt természetesek, arra törekedtünk, hogy munkánkkal elégedettek lehessenek azok a helybéli mérnökök, akik ennek levezetésével voltak megbízva. Egy fiatal ember lép be a tanáriba. Kezében egy dicsérő oklevél. Aranybetűkkel írja a Szen, hogy a líceum az ifjúsági murtkatáborban elért eredményeiért a tisztes második helyet érdemelte ki. Az Iskola igazgatója — mert ő a belépő fiatalember kimondottan elégedett az eredménnyel. Nemkülönben az tehet a megyei KISZ-bizottság delegátusa se* S miért ne mondjuk ki nyíltan, végsősoron a tábor szervezői csupa jókat mondtak el a fegyelmezett literű diákokról, akik ezáltal is öregbítették az iskola és a megye hírnevét Helytállásból jelesre vizsgáztak a „nagymezőn“. SKR8510 TIBOR Munkahelyük volt a nagymező 1985. AUGUSZTUS 1„ CSÜTÖRTÖK VILLANÁSOK LÉPÉST TARTANI... Olvasónk észrevételezi, hogy a városiasodás folyamatának úgymond velejárója a nyilvános telefonok számának gyarapodása is. Nos, a megyeszékhelyen e tekintetben nem sikerült a lépéstartás, sőt viszonylagos csökkenésről beszélhetünk. S ha ehhez hozzászámítjuk azt is, hogy egyes lakónegyedekben (például a Nagymezőiben) elhúzódott a telefonszerelés, világossá válik a nyilvános telefon szükségessége, jelentősége. De folytassuk a gondolat- I menetet: a Virág utca lassan- ként amolyan bevásárlóközpontja lesz Csíkszeredának, ilyen helyen pedig több mint indokolt a nyilvános telefon. De nincs az egész környéken... Lehet műszaki-kivitelezési szempontból akadnak akadályozó problémák, de mégis jó lenne fontolóra venni a leírtakat. S még ennél is indokoltabb fen-i ne az operatív és érdemben) intézkedési (Hecser Zoltán) MIKOR A FONOK ELÉGEDETLEN Mondja a főnöknek — hangzik a válasz, amikor a kuncsaft megelégedését fejezi ki az elvégzett munka minőségéért a Csíkszeredai Doca-szenvíz egyik dolgozójának. Úgy látszik, [ a fonák igényes, nem dicséri őket, mi több, néha még elégedetlenkedik is. Igaza van, hisz | ő látja ki mit dolgozik. _ De tény, hogy az új műhelyben j példás a kiszolgálás, a tisztal .fog. Egy-kettőre hozzáfognak I a munkához, kicserélik a meg- I hibásodott alkatrészt, 1 modern J műszer segítségével elvégzik az ellenőrzést. Nem adnak ki kezükből semmit, amíg meg nem győződnek annak tökéletességéről. S ha egy mód van, nem is utasítanak vissza senkit. Főleg a villanyszerelő munkáját és lelkiismeretességét dicsérik a Dacia Hitlajdonosok. De ahogyan a közmondás szól: a jó bornak nem kell cégér, ez esetben is így van. Mégis érdemes megemlíteni mások ■ o~t kutasára. I farákos Szilveszter) JEGY NÉLKÜL... A múltkor a megyei Autószállási Vállalat ellenőrei az egyik, Székelykeresztúr — Székelyudvarhely között közlekedő autóbuszon nem kevesebb, mint 9 utast találtak jegy nélkül Közülük négyen „mentesültek“ a büntetés alól, mert a jegy árát kifizették a gép- s kocsivezetőnek, ötöknek viszont jóval többe került ez az utazás, mintha tisztességesen jegyet vásároltak volna. A vétkesek között volt tehát a gépkocsivezető is, aki bűntárssá lépett elő, mihelyt az utasoktól pénzt fogadott el, anélkül, hogy jegyet adott volna. Persze ő sem úszta meg a bírságolást és a még velejáró következményeit. Mondják az ellenőrök, hogy gyakori ezen az útvonalon a jegynélüli utas és nem véletlen szigorítják az ellenőrzést. De kérdem én, nem-e kap vérszemet az a személy, aki már egyszer odacsúsztatta a jegy árát a gépkocsivezetőnek és szerencsésen célba érti Mert, aki már megpróbálta és sikerült, az ismét megpróbálja, addig, míg ... tovább már tudjuk, I (Rebendics József) A GAZDAEMBER „BETEGSÉGEI" Betegeskedni akkor, amikor a „sugár heves“, nem lehet nagyobb bosszúság gazdaember számára. Amikor szanaszét hever a szénarend, nincs idő járni a poliklinikára. írja, nem azt akarjuk mondani, hogy nem akad dolguk így is az orvosoknak. Akad éppen elég. Csupán arról van szó, hogy a gazdálkodót ilyenkor hat ökörrel is nehéz a rendelő elé házatni. Nem jön ő ide, de nem muszáj. Esze ágában sem jár szimulálni. Ám, hogyha mégsem lenne menekvés a betegágy elől, akkor sem a saját baját búsulja, hanem a másét. Mindannyius ekét. Hogy lesz-e kenyér, hogy idejében bekerül-e a széna, a sarjú az odorba, vagy hogy éppenséggel milyen lesz az idei burgonyatermés. Hiába mindez a gazdaember „betegsége". (Küste Tibor)_______________