Hargita, 1985. szeptember (18. évfolyam, 206-230. szám)
1985-09-01 / 206. szám
: XVII. évi 206. (4828.) szám 1985. szeptembe 1, vasárnap 4 oldal Ara 50 bani A MŰSZAKI ALKOTÓMUNKA ÉRTÉKE - noha igen fontos, hogy minél hamarabb gyakorlat kisüljön - mégsem található mindig a jelenben. El kell fogadnunk azt a tételt is, hogy ez egyben a jövőt is készíti elő, méghozzá nem nagy általánosságokban, hanem konkréten, abban a gazdasági egységben, vállalatban, intézményben, ahol ez a munka kibontakozik. Éppen ezért nagy szükség van ennek a munkának nemcsak az elismerésére, hanem az elősegítésére és megfelelő értékelésére, valamint értékesítésére is. Miért hozzuk ezt szóba ? Mert vannak még olyan helyek, ahol úgy gondolják, hogy előbb a termelés és utána a műszaki alkotómunka, ez utóbbi témáit pedig olyanokra bízzák, akiket - úgymond - amúgy sem lehetne máshol felhasználni. Mondanunk sem kell, hogy ez a szemlélet menynyire lekicsinylő egyes műszakiakkal szemben és mennyire ártalma, az egész egység tekintetében. Ha valamivel tehát vitázunk, akkor éppen ezzel a szemlélettel vitázunk. Mert a termelés és a műszaki alkotómunka elválaszthatatlan. A műszaki alkotómunkát sehol nem szabad melléktevékenységként kezelni és elfogadni úgy, mint valamiféle „kívülről” igényelt feladatot, hanem szervesen kell integrálni az illető gazdasági egység belső életébe, úgy is fogalmazhatnánk: hétköznapjaiba. Mert nagyon is szűk látókörűséget tételez fel az, ha egy munkaközösség ez egyik napról a másikra dolgozik és nincsen meg a hosszú távú perspektívája, hisz általában ezt igényli egész gazdasági életünk fejlődése, az intenzív és a minőségi vonások előtérbe állítása. Ennek a perspektívának nélkülözhetetlen oldala a kreativitás, amely önmagában megköveteli az ismeretek állandó napirenden tartását, felfrissítését a műszaki haladás legújabb vívmányaira való állandó ráfigyelést. A műszaki alkotómunka éppen ezért jól meghatározott termelési tényező. És így is kell vele foglalkozni mindenütt. K Kss Józsefből néhány hetie Józsi bácsi lett. Úgy történt, hogy a nyár közepén az egyik szerkesztőségi telefonon kellemes férfihang jelentkezett be. Kiss Józsefnek hívják, mondta, Szebenből telefonál, rendszeres előfizetője a Hargitának és arra szeretné megkérni a szerkesztőséget, hogy járnánk közbe a postánál, mert néhány számot nem kapott meg a lapból. Természetesen, segítettünk, adón - a kedves meghívásnak eleget téve - Szebenben járva magam is felkerestem Kiss Józsefet. Nagyon örült a látogatásnak, azonnal rám szólt, nevezzen egyszerűen Józsi bácsinak. A nyugdíjas bányász Petrozsényből költözött vissza Szebenbe, ezer mester mintaműhelyt rendezett be magának, tevékenyen tölti nyugdíjas napjait. A lakásában rendszerezve a Hargita, a legfrissebbek műhelyében, a munkapadján jelzik az állandó érdeklődést. Megyénkkel pedig csak nag gyon távoli kapcsolatban áll, mégis mindig talál magának olvasnivalót a lapban, érdeklik írásaink, már az év végéig előfizetett lapunkra. Talán nem is kell mondanom, egy munkaközösségnek mindig nagy öröm, ha értékelik, igénylik munkáját. Egy szerkesztőségnek különösképpen az. S az utóbbi időben egyre gyakrabban kapunk olyan leveleket, telefonokat, amelyekben megyénktől távol eső helységekből kérdezik, hogyan fizethetnének elő a Hargitára? Lapunk sokezer olvasójával együtt örvendünk ennek az elismerésnek, ez egyben megyei megvalósításainkat is értékeli. Hiszen írni csak arról lehet, jól, érdekesen, ami van. S hogy van amiről írni - öröm olvasónak, újságírónak egyaránt. Péter László “ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETER ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA SZERKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL Czíkszereda. November 7 utca 45 szám; telefont 13633, délutáni telefonszolgálati 11606 ( belső 223). Nyomdai November 7 utca 43 szám ; telefont 11066. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Előfizetési díj egy hónapra 13 lej, negyedévre 39 lej, év végéig 39 lej. Postai kézbesítési díj példányonként 25 bani. Országépítő munkánk nagyszerű megvalósításai A pártunk IX. kongresszusát követő időszakban kiemelt jelleggel fejlődött a vegyipar, az iparágak közül a legdinamikusabban. Ez a fejlesztés azt célozza, hogy a hazai nyersanyagokat hathatósabban értékesíthessük, s növekedjék azok feldolgozási foka. Jelenleg vegyiparunk termelésének 95 százalékát eredeti, a Központi Kémiai Kutatóintézet által kidolgozott technológiákkal állítjuk elő. (A felvételen a hazai petrolkémiai ipar egyik fellegvára, a Pitesti-i Kombinát látható.) k erdőművelés és -védelem mindannyiunk kötelessége Közel 40 hektárt erdősítettek az idén megyénk erdészei. Egy olyan tény ez, amelyet a természetkedvelő saját szemével is nap, mint nap láthat,hisz a megye legkülönbözőbb területein lehet rátalálni az újraerdősített parcellákra, illetve szembetűnő a legtöbb helyen az a gondoskodás is, ahogyan óvják, gondozzák a már beültetett területet. Akinek erdője van, jövője is van - sok erdőszélen lehet olvasni ezt a feliratot és a Megyei Erdészeti Felügyelőség dolgozóinak legutóbbi közgyűlésén is kitűnt, hogy nagyon is komolyan veszik ezt a jelszót. Igyekeznek úgy bánni az erdő jelenével, hogy a jövő biztos alapja is legyen. Fenyőfélékből több mint 640 hektárt ültettek be, de hangsúlyt helyeztek a gyorsan növő fafajok és a gyümölcsöt termők telepítésére is. Persze, tevékenységük sokrétű, amit csak ilyen alkalommal hallani. Több ezer hektár erdőt járnak be és végzik el ott az erdőművelési, rendezési munkálatokat. Az eltelt félévben például a tervezettnél 23 000 köbméterrel több fát értékesítettek csak kimondottan a tisztítóvágások és gyérítések alkalmával azért, hogy a megmaradt fák még egészségesebben, jobban fejlődjenek. Mindezek mellett egyik fő feladatuk az erdővédelem és az erdők őrzése. Említették, hogy a tavaszi nedves időjárás kedvezett a kártevő gombafélék és rovarok elszaporodásának, azonban sikereit megelőzzék a támadásokat, korlátozni a szúfélék és az Apácalepke elszaporodását. Ugyanakkor bár szigorú intézkedéseket tettek az erdő őrzésére, mégis növekedett a kihágások és a bűncselekmények száma az elmúlt év hasonló időszakához képest. Ezért az elfogadott intézkedési terv újabb feladatokat jelöl meg az erdő védelmére és őrzésérellonatkozóan. Kétségtelen, hogy erdőművelési és -védelmi munkálatok szükségesek és nagyban elősegítik az egészséges erdőállomány kialakítását, így megfelelő minőségű és mennyiségű fatömeget és más terméket biztosíthatnak a nemzetgazdaságnak. A hargitai erdészek — akiknek munkáját a megye határain túl is ismerik, — ezidáig 7 millió lejjel haladták túl termelési tervüket a növekedésben levő fatömeg, szakszerű értékesítése révén, teljesítve többek között exportfeladataikat, ami külön érdeme a szorgos munkaközösségnek, itt főleg a tisztító vágásokból és gyérítésekből kikerült fatömeget értékesítették. Sok szó esik az erdészek körében a termelési feladataik további alakulásáról, az erdő melléktermékek megfelelő értékesítéséről, a vad- és halállomány védelméről, vagyis egész tevékenységük jobbításáról. Ennek érdekében ők mindent megtesznek megyénk erdőállományának védelméért és gyarapításáért, az erdő nyújtotta lehetőségek kihasználásáért, de föltétlenül szükséges, hogy valamennyien szívügyünknek tekintsük megyénk nagy kincsét, az erdőt. NÉMETH SZILVESZTER Egy marék fűmag - gondolatok a A csikkarcfalvi legelőgondnokságon a frissen beérkezett fűmagba markolok, réti komócsin és vörös csenkesz apró magjai peregnek ki az ujjaim között. A tavasztól őszig tartó gyepgazdálkodás egyik fontos idénymunkájának, a fűmagtelepek termése betakarításának is most van az ideje, miért mellőznék a szántóföldi kultúrák betakarításának napjaiban ezt a termést, amikor éppolyan értéket képvisel, mint egyéb ? Ezek az apró magvak ugyancsak megváltoztatják, feljavítják a gyepterületek faösszetételét, a belőlük sarjadó növényzet zölden és szárazon egyaránt közvetlenül a hús és tejtermelés ügyét szolgálja. Persze, a fűmagtermesztés és hasznosítás csak kevés része annak a munkának, annak az eredménynek, amit a megyei rét- és legelőgazdálkodási vállalat évente felmutat, így a csíkkarcfalvi gondnokság esetében sem ez a legnagyobb tét. A megye kilenc gondnoksága közül a legnagyobb ugyanis nem a legnagyobb fűmagtermesztő, hisz a megyei termés mintegy felét a farkaslaki gondnokság állítja elő, viszont a karcfalviaknál is tekintélyt parancsol a törődés. Maradjunk hát az ők fűmagtelepeiknél, amelyeknek a termését két kombájnnal máris szüretelik, s több mint negyven hektárról takarították be ezidáig. A gondnokságnak különben hatvannyolc hektáros saját fűmagtelepe van, kooperációs alapon pedig a csíkkarcfalvi mts-szel hatvanegy, a csikdónfalvi gazdasággal pedig tizenhárom hektáron termesztenek fűmagot. Nos, a tavaly mintegy 32000 kilogramm fűmagot fogtak, az idén is jók a kilátások így aztán ősszel és tavasszal kiszórhatják azokra a területekre, ahol a szükség megkívánja, ezenkívül, vagyis a saját szükségletük mellett, másoknak is juttathatnak. Mint ahogy a jó gyepgazdálkodással még szénát is juttathatnak a környező gazdaságoknak, amellett, hogy ellátják a mellékgazdaságokban lévő hatszáz juhot számláló farmot. Természetesen munkájuknak elsősorban nem ők, hanem a gazdaságok, a falvak látják hasznát. Csak ezévi beruházásaiknál maradva , a legnagyobb beruházást végző gondnokságként említhetjük a csíkkarcfalvit, ugyanis a tíz miliós befektetéssel élen járnak. Körzetük is különben a legnagyobb, a Gyimesektől Szentdomokosig terjed, vagyis 24 000 hektár. S munkatelepeik átfogják a vidéket, gépi és emberi erővel megváltoztatják a táj arculatát, megteremtik az állattenyésztés fejlesztéséhez a legfontosabb alapot s a jó gyepet. Térkő, Salló-Bükkhavas, Naskalat, Szedlok-Feketeréz, Apahavas stb., régi nevek, de ma már új, feljavított legelőtesteket jelölnek. Milyen munkálatokat végeztek el az idén ? A tucatnyi munkatelep ■legváltozatosabb eljárásokkal igyekezett feljavítani a gyepet, növelni annak a fűhozamát, hogy a gyimesi és a felesiki állattenyésztés lépést tarthasson az igényekkel, a követelményekkel. És vajon a megtermesztett feltételekkel hogyan sáfárkodnak a haszonélvezők ? Jobban is lehetne, az biztos, mert a szakaszos legelők például nem érvényesülnek kellőképpen, az új gyepen még sajnos mindig a begyepesedett mentalitások dominálnak. ... Belemarkolok a fűmagba, peregnek a magok az ujjaim között. S nézi, nézi tűnődve ezt egy villanypásztor, amelynek az idei legeltetési idényben sem adtak feladatot . KASZONI IMRE gyepgazdálkodásról . Mai lapszámunkban : A NÉPTANÁCSI KÉPVISELŐK MEGYEI KONFERENCIÁJA — Szemelvények a résztvevők hozzászólásaiból (2. oldal) — A municípiumi, városi és községi néptanácsi képviselők megyei konferenciájának HATÁROZATA (3. oldal)