Hargita, 1985. szeptember (18. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-01 / 206. szám

A néptanácsi képviselők megyei konferenciája A mur­icípiumi, városi és községi népta­­ácsi képviselők megyei konferenciáján vala­mennyi hozzászóló elismeréssel szólt azokról a nagyszerű meg­valósításokról, amelyeket az u­­tóbbi húsz esztendőben, a Nicolae Ceauşescu korszak gyümölcsöző két évtizedében Hargita megye lakói elértek. Szóltak azokról a gyökeres változásokról, amelyek az or­szág valamennyi­­ tájegységé­hez hasonlóan meghatározták e vidék településeinek jelenle­gi arculatát. Mindannyian kife­jezésre juttatták őszinte elisme­résüket Nicolae Ceauşescu elv­­társ, pártunk főtitkára, a mo­dern Románia megteremtője •forradalmi gondolkodása i­­ránt, ak­i pártunk és államunk élén állva bölcs tisztánlátással irányítja az ország, a nép sor­sát. A felszólalók kifejezésre juttatták elhatározásukat, hogy szoros egységben a párt, s an­nak főtitkára közül a továb­biakban is mindent megtesznek az idei és a jelenlegi ötéves terv célkitűzéseinek jó körül­mények közötti megva­lósítá­sáért, ezáltal is megteremtve a feltétel­eket a XIII. pártkongresz­­szus határozatai teljesítéséihez. Több hozzászóló, köztük Fá­bián István, Pataki Imre, Ma­rin Ioan, Suciu Ioan és mások rámutattak arra, hogy a jelen­legi körülmények között meny­nyire fontos a beruházási prog­ram nyomonkövetése amely a megye gazdaságának további fejlesztését hívatott elősegíteni. Hargita megye ipara gyors ramban fejlődik, a­mi a mennyi­ségű növekedésen túl elsősor­ban, a termékek minőségének állandó javulásában, s nem u­­tolsó sorban pedig a gazdasá­gi hatékonyság növekedésében nyilvánul meg. A hozzászólók megelégedéssel hangsúlyozták, hogy vidékünkön számos ma­gas műszaki színvonalon álló ipari egység épült, más egy­ségeket modernizáltunk, bőví­tettünk, hozzájárulva ezáltal is a megye valamennyi lakosa alkotó energiájának ösztönzé­séhez. A felszólalók rámutat­tak, hogy a jelenlegi fejlődési színvonalon, a megye gazda­ságára meg­növekedett felada­tok hárulnak, annak érdeké­ben, hogy mihamarabb meg­valósuljanak mindazok a ter­vek és célkitűzések, amelyek a további fejlődés zálogát ké­pezik. Mindezért a helyi párt­os állami szervekre, vala­mennyi néptanácsi képviselő­re, minden felelős tényezőre ír még nagyobb felelősség hárul, mert csak hathatós együttmű­ködéssel biztosítható a széles néptömegek bevonása ez ipari termelés fokozásába. Nemkü­lönben nagy hangsúlyt kell fektetni a termékminőség to­vábbi javítására, az exportfel­­adatok teljesítésére, a munka­termelékenység növelésére, az anyagi költségek hangsúlyozott csökkentésére, az energia- és nyersanyag takarékosságra, az elsődleges nyersanyagok ma­gas minőségi szinten való hasz­nosítására, a munkaidő mara­déktalan kihasználására, min­­dent egybevetve , a gazda­sági hatékonyság növelésére. Valamenyi hozzászóló ma­gas kommunista felelősség­érzettől áthatva elemezte Hargita megye ipara fej­lesztésének további lehe­tőségeit, kihangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban is nagy erőfeszítéseket kell tenni a beruházások kivitelezési ü­­temének gyorsításáért, hatha­tósabban nyomon kell követni az egész beruházási tevékeny­séget, különös hangsúllyal az építkezési­, szerelési munkála­tokra. Mihamarabb felül kell vizsgálni a fogyasztási normá­kat, intézkedni kell a másod­lagos anyagok termelésbe tör­ténő vissza­kötöztetéséért, a termékek újratervezéséért és modernnizcilásáért, nemkülönben a munkatermelékenység növe­léséért, oly módon, hogy ez U­­tóbbi a következő ötéves terv­ben 65 százalékos növekedést érjen el, 1985-höz viszonyítva. Mindez az ipari termelés növe­kedésének legfőbb feltétele. Nem egy hozzászóló, köztük Ladó László, Tudorán Cons­tantin, Pásztor Jolán, Hungan Stan Petru, Kedves Béla és mások, a Hargita megye me­zőgazdaságában végbement hatalmas változásokat ecsetelte a konferencián. Évről-évre nö­vekedtek Hargita megye me­zőgazdaságának műszaki-anya­­gi alapjai, egyre nagyobb te­ret kapott a gépesítés és ké­msz­dlás. Egyre több új tech­nológiát alkalmazunk mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, számos me­zőgazda­ság-szeri komplexumot adtunk át rendeltetésének, nagyszabású területi©­ javító ak­ciókat végeztünk megyeszerte, mind jobban kihasználjuk a rendelkezésünkre álló mező­­gazdasági gépparkot is. A me­zőgazdaság ellőtt álló soron lévő feladatokra összpontosítva, mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést illetően a hozzászólók nyomatékolták az állami alapra történő nö­vényi és állati eredetű termé­kek növelésének szükségessé­gét, végsősoron a mezőgazda­­sági termelés fokozásának fontosságát. Az elkövetkező i­­dőszakban is arra kell töreked­ni, hogy az e téren tett vál­lalások mihamarabb és m­a­ra­­d­ékta­lan­ul me­gval­ós­u­l­j­ana­k. Széleskörű tevékenységet kell kibontakoztatni a mezőgazda­ság,­ területek termőképességé­nek fokozásáért,­­ oda kell hatni, hogy a beépítésre szánt területek csökkentésével gaz­daságosabban ki lehessen hasz­nálni a mezőgazdasági terme­lésre alkalmas földterületeket. Idejében biztosítani kell a jó­­m­inőségű vetőmagot, az előírt ütemben növelni kell az állat­­létszámot, még inkább be kel vonni a lakosságot az idősze­rű mezőgazdasági munkákba. Egész sor feladat hárul a nem szövetkezetesített övezetek nép­­tanácsi képviselőire, azért hogy az önellá­tási és önigaz­gatási program maradéktalanul megvalósuljon az adott vidé­keken. Több hozzászóló az ország összes megyéinek har­­monikus fejlesztését elősegítő tudományos depókra helyezett pártpolitika nagyszerűségét hangsúlyozta. Angheleonu Ioa­n, Fábián András, Szabó Imre, Cartirige Gheorghe, Biró Géza, és mások felszólalásaiból k­­­­kerekedtek a Hargii© megye településeinek élet­ében bekö­vetkezett változások, így az u­­tóbbi időben a megyeszékhe­lyen korszerű új városközpont épült, jelentősen fejlődött a Székelyudvarhely, Gyergyó­­szentmiklós, Top­ica, Székely­­keresztúr, s az olyan munkás­központok mint Balánbánya és Vlah­ica, üdülőhelyeink is szá­mottevő változáson mentek át, Tusnádfürdő, Borszék és Gy­í­­kostó arculata is sokat alakult. Jól átgondolt tervek a­­lap­ján fejlődik a megye 49 község­­központja, köztük Ditró és Parajd, amelyek a közeljövő­ben városi rangra emelkednek. Hargita megy© fejlődésének gyors ritmus© a lakásépítkezé­sek terén is felmérhető, akár­csak­­azokon a szociális-kulturá­­lis létesítményeken, amelyek az utóbbi időben épültek megye­szerte. Az elkövetkezendő idő­szakban a k­éptanácsok végre­hajtó bizottságaira és buráira mind fokozottabb feladatok há­rulnak a települések helység­rendészeti terveinek követke­zetesebb megvalósítását ille­tően. Ezért,­­ hangsúlyozta nem egy néptanácsi kép­viselő -­­következetesebben kell töreked­ni a beépíthető területek 40-50 százalékkal történő csökkenté­sére, az üres telkek beépítésé­re, a mezőgazdaságilag hasz­nálható földterületek értéke­sítésére, a városi és az ipari egységek hőellátásának javí­tására a szénfűtésű hőköz­pontok felépítéséve­. Másik fontos teendő az ivóvízhálózat és a kanál szólá­s bővítése. Mindezeket elsősorban a má­sodlagos energia- és helyi e­­rőforrá­sok hasznosításával kell elérni. Más hozzászólók, köztük Kiss Ilona, Barabás Tibor, Tinka Kál­mán, Csobota Mária és má­sok részletesen kitértek azok­ra a feladatokra, amelyek a néptanácsokra hárulnak a kis­ipar és a szolgáltatási tevé­kenységek fejlesztését illetően. Az energia- és nyersanyagfor­rásokkal történő takarékosság­ira való tekintettel, a kisipar felfuttatása jelen pillanatban elsődleges követelmény. A néptanácsok feladatkörébe tar­tozik. - hangsúlyozta nem egy felszólaló — a kisipari tevé­kenység területi koordonálása, attól függetlenül, hogy a nép­­tan­ácsoknak, vagy r­tszvesének d­fánpndell­, avagy, g­yisipari szövetkezetek kötelékébe tar­tozó egységekről van-e szó. Állandóan követni kell a nyers­anyagok ésszerű felhasználá­sának útjait és módozatait,­­ úgyszintén a rendelkezésre álló termelőerőket - fel kell kutatni mindazon lehetőségeket, ame­lyek arra hivatottak, hogy miinél változatosabbá tegyék a tevékenységüket, mert csak ez­által érhető el az, hogy a kis­ipar elfoglalhassa az őt meg­illető helyet a megy© ipari termelésében. Kiemelték azt is, hogy a szolgáltatási tevé­kenység­ az utóbbi időben nö­vekvő tendenciát mutat. Mind­ebben nagy szerepe van a he­lyi párt-­­ és állami szervek hat­hatós támogatásának, mint a­­hogyan abban is, hogy az u­­tóbbi időben csökkent az ener­gia- és nyersanyagfogyasztás, S mind inkább előtérbe került az újszerű energiaforrások hasznosítása. A felszólalók azt is kifejezés­re juttatták, hogy még mindig komoly hiányosságok mutatkoz­nak a piacra szánt termékská­la szélesítését illetően, ugyan­akkor a műhelyek és részlegek felszereltsége is elmarad a kí­vánalmaktól. A szakképzett munkaerő tekintetében sem ál­lunk a helyzet magaslatán. Mindezek a hiányosságok a la­kosságnak végzett szolgáltatá­sokban mutatkoznak leghama­rabb. Ez pedig a néptanácso­­kat is nagyban akadályozza abban, hogy mihamarabb meg­valósíthassák önálló pénzügyi­­gazdálkodási tervüket. A kisipari tevékenység jövőbe­ni fejlesztését illetően a fel­szólalók javaslatokat tettek a kisipari termelés és a szolgál­tatások megjavítására, az egy­re növekvő lakossági igények kielégítéséért. Mindez feltéte­lezi a néptanácsok kisipari és szolgáltatási tevékenységé­nek bővítését és változatosab­bá tételét a helyi erőforrások még körültekintőbb hasznosítá­sa révén. Erre kell törekedniük é­ néptanácsoknak, a kisipari tevékenység felfuttatásáért fe­lelős valamennyi tényezőnek. A konferencián a hozzászó­lók tág teret szenteltek a nép­­tanácsok munkamódszereinek és munkastílusának vizsgálatára, részletesen kitértek az állam­polgárok nevelésében és a feözügyek eredményes megol­dásaira történő mozgósításában betöltött szerepükre. Brcse Ka­talin, Bedő Erzsébet, Vrabie Nicu, Tulbure Adrian Ştefan, Stoia Sabin© és más hozzá­szólók számbavették a külön­böző tevékenységi területen elért eredményeinket, utaltak elvégzetlen teendőinkre, s meg­­fogalmaztuk mai és holnapi dolgainkat az állampolgárok anyagi és szellemi életszínvo­nalának szakadatlan emelése érdekében. A megye, az egyes helységek lendületes gazdasági­­társadalmi fejlődése egyetl­­­épt az oktatás, az egészség­­védelem, a művelődési élet so­ha nem ismert fellendülésével. Mindehhez érté­kesen hozzá­járultak a néptanácsok, a nép­­tanácsi képviselők is, szerve­ző, irányító és mozgósító mun­­kőjük meghatározó volt a nép­­tömegeik alkotó energiáinak felkarolásában. Ilyen irányban kell cselekedni az elkövetke­zendőkben is. A hozzászólók értékelték a konferencián elő­terjesztett és megvitatott do­kumentumokat, s hangsúlyozták, hogy választópolgáraikkal e­­gyütt mindent megtesznek az elfogadásra kerülő határozatok valóra váltásáért. Ez az igye­kezet kellőképpen szavatolja megyénk, megyénk minden e­­gyes települése továbbfejlődé­sét- A r­éptanácsok munkamód­­szereik folytonos javításával siettethetik e folyamatot. A hozzászólók megyénk lakosai nevében vállalták, hogy a gaz­dasági-társadalmi élet min­den területén újabb és újabb sike­reket érnek el, hogy ezáltal is méltóképpen köszönthessék a nép­tanácsok közelgő kongresz- IBU láb Szemelvények a résztvevők hozzászólásáét

Next