Hargita, 1985. október (18. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-01 / 231. szám
XVIII ávL 231. (4923.) szám 1985. október 1., kedd 4 oldal Ara 50 bani AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA AZ ÜGYINTÉZÉS az esetek túlnyomó részében az ezzel kapcsolatos párthatározatok és törvények szellemében zajlik le. A szocialista demokrácia kiszélesítésével az ügyintézés folyamata lerövidült. Persze, ez nem jelenti azt, hogy még egyes intézményeknél nem találjuk szembe magunkat a hivatalnoki hatalmaskodással, néha felületességgel. Az ügyes-bajos dolgok halogatása, a papírok ide-oda tologatása, a felek küldözgetése, nem csupán visszaélés a tisztséggel, hanem termeléskiesést is jelent, mert sajnos, a hivatali intéznivalókat a dolgozók túlnyomórészt munkaidőben járják végig. Egyes hivataloknál az ügyfelek türelmét teszik próbára, amikor azt mondják, jöjjön holnap, holnapután, a jövő héten, mert most nincs időnk. Nem vet jó fényt az illető intézményre, ha az irodai asztal mellett ülő személy épp akkor tízóraizik, kávézik, vagy magánügyeiről cseveg munkatársával, amikor sietős ügyintézésben kellene segítenie. Az sem mellékes, hogyan viszonyulnak az ügyfelekhez. Sok helyen székkel kínálják az érkezőt, kedvesen, előzékenyen szólnak hozzá. De előfordul az is, hogy csak úgy félvállról kérdezik, mit akar, vagy egyszerűen átnéznek rajta. Az ilyen helytelen magatartásnak, felületességnek nincs helye a közintézményekben, hivatalokban. Persze, előfordul az is, hogy az ügyfél is tájékozatlan, nem tudja, milyen iratok szükségesek ilyen-olyan engedélyek kibocsátásához, szerződéskötésekhez stb. Éppen ezért szükséges, hogy gazdasági egységeknél, intézményeknél, községi néptanácsoknál tájékoztassák a dolgozókat a gyakori esetek eljárási módjában. Ezt a célt is szolgálhatnák a törvényismertetések, a jogügyi tanácsok. Összegezésként : az ügyintézésben, a dolgozók kéréseinek, panaszainak intézésében az elvszerűségnek, méltányosságnak, az ügyfelek iránti figyelmességnek kell érvényesülnie. Ez bármilyen hivatalban is — hivatali kötelesség ! a kozmopolitizmus, a küldi lóidi dolgok majmolása, elfogult értékelése sokak gyengeségeként említhető, s főleg a turizmus gyakorlása ,,hozza ki“ az emberekből ezt a fonákságot. Bizonyos tárgyak, használati eszközök bűvölése, megszerzése elfeledteti az ilyen emberrel például a kultúrértékek, a múzeumok megtekintését, volt rá eset, hogy a világhírű művészeti múzeum közelében valami cuccot adott el, illetve vásárolt az egyik kiránduló, míg csoporttársai megcsodálták a gyűjteményt. Sokszor nevetségessé válik az ilyen elfogult ember, íme egy anekdotikus történet: egy inget vásárolt külföldön honfitársunk, beletette a táskájába és miközben sétált azúton, megszólította egy helyi lakos, kérdezvén, hogy nincs-e véletlenül valami kínálata. Hogyne, bólintott az illető, és elővette az inget, amelyet pár lépéssel odébb vásárolt, és eladta leláron. A helyi lakos össze sem tudta fogni a száját örömében, hogy külföldi holmihoz jutott... A minap pedig itthon, a megyeszékhelyen voltam tanúja egy „édes" történetnek. Szalad a gyermek haza az üzletből, és a nagy izgatottságtól el-elcsukló hangon mondja a szüleinek: édesapám, édesanyám!, a boltban külföldi sót árulnak. És a szülők: nem létezik, tényleg? És becsengetnek az alsó szomszédhoz, a felső szomszédhoz: hallottátok-e, hogy az üzletben külföldi só van, ucu neki, vesd el magad, mielőtt elfogynál A külföldi só pedig (láttam én is az üzletben) semmivel sem volt fehérebb, és bizonyára sem édesebb, sem sósabb, mint a hazai konyhasó, amely a szomszédos polcokon rostokolt. Mert ezért senki sem mondhatja, hogy szűkében vagyunk a minőségi és mindenfajta sónak, mi több, megyénk altalajában is nagy mennyiségekben előfordul, sóbányánk is van. De milyen az ember ? Úgy hinti bele a húslevesbe a külföldi sót, mintha az többet érne benne, mint a velős csont, a hús. Szóval sótalanok vagyunk közben, ami a viselkedésünket illeti... FERENCZ IMRE VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK T DDGI! Dolgos vasárnap volt megyénk szántóföldjein Előrehaladt a naptári idő, sa meteorológiai állomás is lehűlést jelez, amit egyébként érzünk nap, mint nap, reggelente hóharmat fedi a mezőket, előkerülnek a melegebb holmik. S lassan a mező is kezdi megváltoztatni arcát, eltűnik a zöld, megjelenik, túlteng a barna szín, üresen maradnak a tarlók, s mind kevesebb a betakarító gép s már lassan a vetőgépek is javítóba kell hogy kerüljenek, felkészülni a tavaszi erőpróbára. De addig is még számos tennivaló vár elvégzésre, s megyénk lakossága végzi is szorgalmasan. Vasárnap például - minden túlzás nélkül mondhatjuk - ezer és ezer ember tevékenykedett a szántóföldeken. A korareggeli órákban falvaink lakói kisebb-nagyobb csoportokban indultak a mezőre. Kalákák szerveződtek a csíki és gyergyói medencékben, ahol a termelőszövetkezeti burgonya összegyűjtése, másod- és ha -A hűvös időjárás meleg ruhát kényszerít a burgonyaszedőkre. madszedése mellett sok háztáji parcella termése is zsákokba került, s már a déli órákban burgonyával megrakott szekerek tartottak hazafelé, szállítva az addig kiszedett termést, hogy estig még egyet térhessenek, világért se éjszakázzon kint a burgonya. Nagyon sokan, elsősorban a Székelyudvarhely - Székelykeresztúr övezetben és a Homoródok vidékén, de elvétve már a csíkmedencében is, hozzákezdtek a háztájiban termesztett cukorrépa kiásásához, tisztogatásához, hiszen október elsejétől kezdődően és tizedikével befejezve az átvevőközpontok várják a szállítmányokat. Termelőszövetkezeteinkben és nyilván a kisgazdaságokban is várják az esőt, az egyre késő esőt, hogy minél jobb magágy készüljön a még el nem vetett búzának. Főleg a szántásra kerülő lóhereparcellák okoznak gondot, mivel a hosszantartó szárazság kőkeménnyé szikkasztotta a talajt, szinte lehetetlen ezeken a területeken szántani, megfelelően elaprítani, a földet. Nincsen más mód, vék a szakemberek, mint változtatni a dolgokon, módosítani a vetéselhelyezési terveken, s ahol a szükség megkívánja, a lóhereföldeket hagyni tavaszi kultúrák számára, s olyan parcella-arcát keresni a mégvetetlen búza részére, amely megfelelően előkészíthető. S természetesen az őszi mélyszántás is felkerül már a munkaprogramba, de azt megelőzően az istállótrágya szétszórása, hogy a szántó ekék bedolgozhassák a tálaiba, de nem maradhat raktárkészlet az istállók körül sem, pedig a még kiszállításán mennyiség - megyei viszonylatban - meghaladja a másfélszázezer tonnát. BOGOS SÁNDOR (Nagy P. Zoltán felvétele) SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ( Csíkszereda, November 7 utca 45 szám ; telefon: 13633, délutáni telefonszolgálat: 11606 (belső 223). Nyomda: November 7 utca 43 nem; telefon: 11066. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Előfizetési díj egy hónapra 13 lej, év végéig 26 lej. Postai kézbesítési díj példányonként 25 bani. Törekszik a keresztúri Törekvés - A SZÖVETKEZET ELNEVEZÉSE TALÁLÓ - Lehet-e öntőmunkásból kisipari szolgáltatás vezetője? Az élet ritkán produkál ilyent, mert aki egyszer az öntöttvas, a kohók mellé képzelte el életét, s dolgozott is ott, majd 10 évet, az nehezen vált élete derekán egy teljesen ismeretlen szakmára, ahol ráadásul kötött holmikkal, gyermekkonfekcióval, szabósággal és cipészettel, népművészeti tárgyak készítőivel, táskásokkal és mosodával, s „más még sokféle munkát végző emberek százaival kell együttdolgoznia, koordonálnia tevékenységüket, vezetni őket, ezerféle anyagot beszerezni, üzletet kötni stb. Szóval egy öntödei szaki nehezen megy bele egy ilyen cserébe. S ime mégis Bokor János, a székelykeresztúri Törekvés kisipari szövetkezet elnöke belement. Otthagyta Vlahicát, pedig de szerette, otthagyta az öntödét, lelkéhez nőtt a vas, s a vasasok, s elment Keresztúrra. S rá-adásul úgy, hogy az egyik legjobban menő szövetkezetet vezet a megyében. Mert a keresztúri szövetkezetet ismerik a megyében, a tavaszi és őszi vásárokon keresettek voltak a sátraikban található portékák, divatos ruházati cikkek, mert receptív, a piaci igényeket jól ismerő tervezőik vannak, nem véletlen, hogy a marosvásárhelyi, brassói, laşi-i, Piteşti-i, bukaresti nagybani lerakatok ragaszkodnak a keresztúri szállításokhoz, mert sosem marad raktáron az ott készített áru. S nem véletlen az sem, hogy árucsere kapcsán sok árucikkük jut el a lengyel, magyar, cseh, bolgár piacokra, az összárutermelésük több mint fele. Akik járatosak a kisipari szövetkezetek szervezési életében azok tudják, hogy a Törekvés 1984-ben alakult meg, azaz, ez a szövetkezet az utóda a hajdani anyaszövetkezetnek, belőlük vált ki a küküllő kisipari szövetkezet. Nos, tavaly januártól jelentős eredményeket tudhatnak magukénak, amit híven kifejeznek a számadatok is1984-ben az árutermelés 48,5 millió lejt tett ki, az idén nyolc hónapra már 38,3 millió, év végéig elérik az 56 milliót. A szolgáltatások értéke tavaly10,7 millió volt, az idén meghaladja a 13 milliót, s kb. négy trillióval számítják túllépni a piacra való áruszállítást. Nem mellékes az sem, hogy az 1000 lej árura jutó költségek a tavaly, 917 lejt tettek ki, az idén 883 lejt... Mindez persze kedvezően befolyásolja a jövedelmezőségi tervüket is. A régi nagy szövetkezet 83-ban veszteséggel zárt, nos a Törekvés a tavaly törlesztett 800 000 lej veszteséget, s még egy ugyanannyi nyerességet is elkönyvelhetett. Az idei jövedelmezőségi tervük 1,6 millió lej. Pedig a törekvésnek az is a híre, hogy gyakran rukkol ki olcsó termékekkel. S ha már a szövetkezet érdemeit soroljuk fel, nem maradhat enkítés nélkül, hogy ebben az évben 100 új munkahelyet teremtettek szolgáltatásaik, termelésük bővítése révén .. . De talán itt álljunk is meg, Bokor János elég szűkszavú ember, nehéz belőle kiszedni az adatokat, azokat az adatokat, amelyek végsősoron a Törekvés szövetkezet munkaközösségének és vezetőségének hozzáértását, lelkiismeretességét, hozzáértését dicséri. Egy dolgozói közösség érdemeit, az ottani jó munkahangulatot, alkotókedvet stb... Arra persze a beszélgetés végéig sem kaptam tőle választ, hogy miként lesz egy öntőből sikeres kisipari szövetkezet vezetője, így hozta a sors - mondta. Dehát én tudom, hogy az ember a sorsát önmaga is alakítja, s Bokor János esetében sorsának alakulása egy egész munkaközösség sorsát is befolyásolja, mindazokét, akik vele együtt törekednek a többre, a jobbra, a szolgáltatások, a kis, ipari tevékenység fellendítésére. Mert hogy törekednek, ez bizonyos. A szövetkezet neve mindenképpen találó. BÁLINT ANDRÁS telex telex-telex • Szocialista és tőkés országokbeli üzleti körök és egyes kormányvállalatok képviselői Várnán nemzetközi öszszejövetelen vizsgálták meg a Kelet és Nyugat közötti gazdasági együttműködés bővítésének módozatait. Részt vettek 23 ország és egyes nemzetközi szervezetek képviselői. • Drezdában befejeződön a Nemzetközi Zenetanács 20. közgyűése. Marios Nobre brazi zeneszerzőt megválasztották a szervezet elnökévé. • Egy tüntető életét vesztette, több tucat megsebesült az incidensek során, amelyek az újnáci Nemzeti Demokrata Párt majna-frankfurti összejövetele alkalmából tartott tiltakozó tüntetésen történtek. Mintegy 120 személyt őrizetbe vettek. A rendőrség brutális közbelépése a tiltakozó tüntetések hullámát idézte elő több nyugatnémet városban. Vasárnap kora hajnalban ért véget az Országos Bajnokságban is számító Hargita Rati, ez évben immár 6. kiadásához ért versenye. Az összetett verseny győztese a képünkön látható Bálint Bonca páros, a Pitesti-i Dacia Autógyár versenyzői. (Képes beszámolónk a 3. oldalon)