Hargita, 1985. december (18. évfolyam, 284-309. szám)

1985-12-01 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XVIII. évfolyam 284. (4976.) szám 1985. DECEMBER 1., VASÁRNAP Ára 50 bani ! Doktor ELENA CEAUŞESCU mérnök akadémikus előtár­snőnek, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagjának, a kormány első minisztere első helyettesének -Bukarest-MÉLYEN TISZTELT ELENA CEAUŞESCU ELVTÁRSNŐ ! Hargita megye kommunistái, összes dolgozói általános lelkesedéssel, megalapozott hazafias büszkeséggel követték a tudomány és az okta­­tás magas országos fórumának munkálatait, amely erőteljesen kifejezésre juttatja a Román Kommunista Párt arra irányuló politikáját, hogy széles körű, demokratikus kereteket teremtsen a gazdasági-társadalmi élet összes problémáinak megvitatására, s amelynek egyben kiemelkedő jelentősége van a tudomány és a kutatás, az oktatás szerepe növelésének Románia gazdasá­gi-társadalmi fejlődésének újabb korszakában. Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk és álla­munk eminens vezetője, a lánglelkű hazafi, a forradalmár, a béke és a társadalmi haladás fáradhatatlan harcosa kiemelkedő jelentőségű beszédében újabb és áfogó távlatokat nyitott meg a tudomány és az oktatás előtt, amelyek társadalmunk fejlesztésének alapvető tényezői. Nagy örömmel és teljes megelégedéssel ér­tesültünk arról, hogy önt, mélyen tisztelt Elena Ceauşescu elvtársnő, pártunk kiemelkedő har­cosát, a jeles tudóst a tudomány és az oktatás első kongresszusán kijelölték a Tudomány- és Oktatásügyi Tanács elnöke magas tisztségébe. Ez biztos garanciát jelent arra, hogy a legma­gasabb igények szintjén megvalósuljanak a párt XIII. kongresszusán kijelölt programok, és erő­teljesen tovább fejlődjön hazánkban a tudo­mány és az oktatás. Mélyen tisztelt doktor Elena Ceauşescu mér­nök akadémikus elvtársnő, engedje meg, hogy ebből az alkalomból messzemenő elismerésünket fejezzük ki azért a hosszas és sokoldalú tevé­kenységért, amelyet ön oly magas fokú hozzá­értéssel és forradalmi szellemben folytat a párt- és államvezetés keretében, a szocialista és kom­munista építés politikájának valóra váltásáért, Románia fejlődésének, a haladás és a civilizá­ció egyre magasabb csúcsaira emelésének ér­dekében. Kifejezésre juttatva ugyanakkor Hargita me­gye összes dolgozóinak gondolatait és érzéseit, nagyra értékeljük az ön ragyogó tevékenységét a tudományos kutatás és az oktatás terén, rendkívüli jelentőségű hozzájárulását, mint vi­lághírű, kiváló tudós, a tudomány és az oktatás fejlődéséhez. Szívünk teljes melegével értékeljük azt az energiát és határozottságot, amellyel ön síkra­­száll azért, hogy a tudomány világszerte betölt­hesse békét és haladást szolgáló elhivatottsá­gát, s azt kizárólag az emberek és a népek jó­létének, boldogságának javára és sose a há­ború és a pusztítás céljaira fordíthassák. Az ön iránti határtalan csodálat, mélységes szeretet és rendkívüli elismerés érzéseit juttat­va kifejezésre, kívánjuk, hogy tisztelt és szere­tett vezetőnkkel, Nicolae Ceauşescu elvtárssal, a párt főtitkárával, Románia Szocialista Köztár­saság elnökével együtt hosszú és sikerekben gazdag éveket éljen, egészsége és munkabírása teljében, újabb és újabb beteljesülésekkel ko­ronázva az ön gazdag és fáradhatatlan tevé­kenységét, amelyet hazánk, Románia Szocialista Köztársaság haladásának és felvirágoztatásának szolgálatába állított. Azzal az elhatározással, hogy állhatatosan tel­jesítjük a Nicolae Ceauşescu elvtárs útmutatá­saiból ránk háruló nagyszerű feladatokat, ame­lyeket pártunk főtitkára oly ragyogóan fogalma­zott meg a kongresszus megnyitása alkalmából mondott beszédében, kifejezésre juttatjuk válla­lásunkat, hogy minden erőnket latba vetjük egész tevékenységünk hatékonyságának maga­sabb szintre emeléséért, annak érdekében, hogy a hargitai kutató és oktató tevékenység az igé­nyek szintjén vegyen részt a párt programjának, a XIII. pártkongresszus által kijelölt nagyszerű célkitűzések valóra váltásáért kifejtett országos méretű erőfeszítésekből. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA A NÉPAKARAT GYŐZEDELMESKEDÉSE Szocialista hazánk dolgozói odaadó, lelkes munkával kö­szöntik a mai napon Erdély Ro­mániával történt egyesülésé­nek 67. évfordulóját. Magabiz­tosan haladunk a XIII. párt­­kongresszus határozatai, a Köz­ponti Bizottság utóbbi plenáris ülése dokumentumai, Nicolae Ceauşescu elvtárs távolba mu­tató orientációi valóra váltásá­nak útján, azzal a szilárd meg­győződéssel, hogy a sokolda­lúan fejlett szocialista társa­dalom, amelyet építünk, s mely­nek hamarosan újabb, maga­sabb szakaszába lépünk, a leg­felsőbb szinten teljesíti ki mind­azok haladó törekvéseit, akik a történelem folyamán a legna­gyobb áldozatokat is vállalva küzdöttek a szabad, boldog életért, a társadalmi és nemze­ti igazságosságért, a testvérisé­gért és egységért, a haza fel­virágoztatásáért, függetlenségé­ért és szuvernitásáért. Az 1918. december 1-én ki­nyilvánított Egyesülés, amely be­tetőzte az egységes román ál­lam létrehozásának folyamatát, törvényszerű következménye volt annak a sok évszázados harc­nak, amelyet a román népi tör­megek folytattak az idegen el­nyomás és kizsákmányolás el­len, nemzeti egységük megte­­remtéséért. ,,A történelmi események ala­kulása — mutatott rá Nicolae Ceauşescu elvtárs — erőteljesen bebizonyította, hogy az 1918. december 1-i Egyesülés, amely­nek nyomán megalakult az egy­séges román nemzeti állam, a legszélesebb néptömegek, az egész nép határozott harcának közvetlen eredménye volt, a románok elidegeníthetetlen jo­gaival, a társadalmi-történelmi fejlődés törvényszerű követelmé­nyeivel tökéletesen egyező ak­tus." Az Egyesülés tehát nem az idegen hatalmakkal folytatott béketárgyalások eredménye, ha­nem a román nép harcának természetes következménye: an­nak a népnek a megmásítha­tatlan akaratát fejezi ki, amely évszázados kényszerű megosz­tottság után elhatározta, hogy együttesen, békében és függet­lenségben fog élni országában, s barátian együttműködik szom­szédaival, a világ valamennyi népével. A Nagy Egyesülés létrejötte fordulópontot képezett Románia történelmében, s noha az ural­kodó elnyomó osztályok önös érdekei, a tőkés-földesúri rend­szer egész politikai és gazda­sági szerkezete akadályozták az új körülményekből adódó lehe­tőségek megfelelő gyümölcsöz­­tetését, végsőfokon mégis elen­gedhetetlen feltétele, mondhat­ni kiindulópontja volt a későbbi szabad, független gazdasági­­társadalmi fejlődésnek. Nem sok időre az Egyesülés után, történelmünk színterére lé­pett a Román Kommunista Párt, amely létének első pillanatától nemzetiségi különbség nélkü­l a néptömegek érdekei, a társa­dalmi és nemzeti szabadság legkövetkezetesebb erejének és harcosának bizonyult. Az ille­galitás legnehezebb körülmé­nye között a leghatározottab­ban síkraszállt a dolgozók jo­gainak a védelméért, az ország létét fenyegető fasiszta veszély elhárításáért; megszervezte és győzelemre vitte az 1944 au­gusztusi antifasiszta és antiim­­perialista, társadalmi és nemze­ti felszabadító forradalmai­k bölcs vezetésével megteremtet­tük a mindenfajta kizsákmányo­lástól és elnyomástól mentes új társadalmi rendszert, ragyogó sikereket értünk el — különösen a IX. pártkongresszust követő utóbbi két évtizedben — az or­szág- és emberépítés minden területén, s ma egységes, sza­bad s független hazában épít­jük a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalmat, mérföldes léptekkel haladva az emberiség aranyálma, a kommunizmus fe­lé. ­mm FELELŐSSÉGGEL, IGÉNYESEN - röviden így jellemezhetjük a tudomány- és oktatásügyi kongresszus pénteken zárult munkálatainak a szellemét, a­­melyről előző lapszámainkban részletesen tájékoztattuk olva­sóinkat. A kongresszus, amely fontos eseményként íródik be hazánk gazdasági-társadalmi é­­letének krónikájába, a szocia­lista demokrácia vezetési és fej­lesztési formái tökéletesítésének a folyamatába, megvitatta és elfogadta a tudományos és technológiai kutatásra, valamint a munkaerő felkészítésére vo­natkozó programot az elkövet­kező ötéves, és az ezredforduló­ig terjedő távlati időszakra. Amint az ismeretes, szellemi életünk e magas fórumán nagy­szabású beszédet mondott pár­tunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs. Expo­zéjának rendkívül nagy elmé­leti és gyakorlati jelentőségét értékelve, a kongresszus azt az egész hazai tudományos és ok­tatási tevékenység munkaprog­ramjává nyilvánította. Pártunk és államunk vezetője, miután részletesen taglalta a tudományos és technológiai kutatás, valamint az oktatás ed­digi nagyszerű sikereit, kifejtet­te, hogy ha minden kutató in­tézetben és oktatási egységben még nagyobb forradalmi, haza­fias felelősséggel dolgoztak volna, jóval kimagaslóbb ered­ményeket vallhatnánk magun­kénak. Ennek a magas mércéjű igényességnek a jegyében fo­galmazta meg pártunk főtitká­ra a társadalmi tevékenység e két rendkívül fontos szektorában dolgozók előtt álló feladatokat, hangsúlyozva, hogy fejlődésünk új stratégiai céljaival összhang­ban az első sorokban kell küz­deniük a XIII. pártkongresszus határozatainak példás életbe­ültetéséért. ,,Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról - mutatott rá Nicolae Ceauşescu elvtárs -, hogy a szocializmust és a kommunizmust csakis a tudomány és a technika leg­újabb vívmányai, s egyáltalán az emberi megismerés alapján lehet megteremteni", s hogy „mindent meg kell tennünk, hogy az oktatás színvonala az új tudományos-technikai forra­dalom követelményeinek a szín­vonalára, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom követel­ményeinek a színvonalára emel­kedjék". Ugyanakkor konkrétan taglalta azokat az utakat és módozatokat, amelyek hivatot­tak e cél elérését elősegíteni, kidomborítva a műszaki, szak­mai ismeretek elsajátításának és világszínvonalú gyakorlati ér­tékesítésének a fontosságát, az új győzelmét elősegítő forradal­mi szellem érvényesítésének a szükségességét. Minden szempontból indokol­tak pártunk főtitkárának ma­gas igényei, hisz ezek, egyrészt, fejlődésünk törvényszerű köve­telményei, másrészt meg,­telje­sítésükhöz rendelkezünk azokkal az anyagi­, műszaki- és emberi feltételekkel, amelyek szavatol­ják, hogy a tudomány és az ok­tatás egyre erőteljesebben ve­gye ki részét az ország- és em­­berépítés nagy művéből, mind hathatósabban járuljon hozzá céljaink mielőbbi eléréséhez. Nicolae Ceauşescu elvtárs idézett beszéde, a kongresszus dokumentumai minden bizony­nyal újabb kimagasló tettekre ösztönzik a tudomány és okta­tás dolgozóit, s forradalmi, ha­zafias szellemtől áthatott, fele­lősségteljes és igényes munká­val válaszolnak pártunk, szo­cialista társadalmunk, modern korunk nagy elvárásaira. „Ösök valóra vált álma vagy...“ (Irodalmi összeállításunk a lap 3. oldalán) TETTÉ ÉRLELT KEZDEMÉNYEZÉS Üzemel a Székelyudvar­helyen gyártott biogáz­­berendezés Nem találtuk fel a spanyol­­viaszt — mondják a székelyud­varhelyi Mezőgazdasági és É­­lelmiszeripari Gépgyárnál, ami­kor az általuk tervezett és ki­vitelezett biogáz-berendezések­ről érdeklődünk. Ez így is van, de érdemük az ügyben elvitat­hatatlan. Igen, mert felkaroltak egy országos jelentőségű fogla­latosságot, bizonyos értelemben és vonatkozásban kezdeményez­tek, előbbre léptek. Kitartással, következetességgel. S ha még nem is jutottak a tényleges fi­­nalizálás szakaszába (gondolva ilyen értelemben az esetleges sorozattermelésre), a mérlegké­szítés nem elhamarkodott. 1982-ben fogant meg a gon­dolat szinte egyidejűleg Petres Gyula mérnök-igazgató és Ko­vács Sándor mester fejében : mi lenne, ha megpróbálnának biogáztermelő berendezést ké­szíteni ? Utánaolvastak, érdek­lődtek, tanulmányozták a szak­­irodalmat, felmérték a lehető­ségeket. És viszonylag rövid idő alatt elkészült a három köbmé­teres berendezés. 1983-at ír­tunk. Nem verték dobra az ügyet, vártak, hogy biztosak le­gyenek a dolgukban.. Egy fázi- Sos­ rendszerűre tervezték, ami­ről bebizonyosodott, hogy nem a legsikerültebb. Újabb tanul­mányozás eredményeként ké­szült el az év elején az egy köbméteres berendezés, majd nemrégiben egy „komolyabb“, 50 köbméteres, amelynek az üzempróbáit most végzik a me­­­ gFolytatás a 2. oldalon: HECSER ZOLTÁN

Next